Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

3. oldal 1970. október 4, vasárnap V.: V. Giriéletrajza Higgadt és félreérthetetlen válasz MMPMakM-* ,1 * '' Vurahgiri Ven­kata Giri 1894-ben született Berham- purban, tanulmá­nyait Írországban fejezte be, s a dublini egyetemen jogi diplomát szerzett. Hazatér­ve életét az indiai függetlenségért vívott politikai harcnak szentel­te. Kapcsolatba került a munkás- mozgalommal. 1922-ben őt vá­lasztották meg az összindiai vasutas szakszervezet fő titkárává, később pedig elnökévé. Giri munkáját és energiáját jórészt a szakszervezeti mozgalomnak ál­dozta. Több más szakszervezeti vt­■11« zWBL Zetövei együtt az ÉÉftÉHHHIHflHHMHI egységes új szak­szervezeti központ létreho- tevékenykedett. Utóbb egy- zásáért fáradozott, amelyet másután Uttar Pradesh- a függetlenségi küzdelem ban, Karolában és Mysore szolgálatába állítottak. államban kormányzói tisz- 1935-ben fontos állomás tét töltött be. 1967-ben az következett be Giri politi- Indiai Köztársaság alelnö- kai pályafutásában: parla- kévé választották és egy- menti képviselőnek válasz- ben az alkotmány értelmé- tották. 1937—39 között ben 6 lett a felsőház elnöke Madras indiai állam helyi is. 1969 májusában, amikor kormányában munkaügyi dr. Zakir Husszain elnök miniszter volt. A második elhunyt, Giri lett a köztár- világháború idején Giri egy saság ideiglenes elnöke, angol internáló tábor fog- 1969 augusztusában az In- lya volt, mivel részt vett diai Köztársaság új elnöké- a függetlenségi harc leg- vé választották, ami egyben nagyobb hatású akcióinak az indiai baloldali erők egyikében a „Ki Indiából!" győzelmét is jelentette. In- mozgalomban. A háború dia valamennyi haladó után visszatérhetett a poli- pártja és személyisége Gi- tikai életbe. 1946—47-ben ri mögött sorakozott fel- újra miniszter volt a mad- . . „ rasi kormányban. 1947-ben köztársaság elnökét a pár­íonba SS aha? négy The^i'T ímfzVern esztendőt töltött. Hazatéré- 14 *elye*’ fS “hh z T. ™ se után beválasztották a kétség, bogy V. V. parlament alsóházába, és Giri az indiai haladó erők 1954-ig a központi kormány kemény küzdelmekben ki- munkaügyi miniszterként próbáit képviselője. MOSZKVA Az Azerbajdzsán Köz­társaság félévszázados ju­bileuma alkalmából Leo- nyid Brezsnyev Bakuban pénteken elmondott be­szédét a szombati moszk­vai lapok teljes terjede­lemben közük. A helyzet- elemzések hangsúlyozzák: a világpolitika lényeges kérdéseit érintő állásfog­lalást józan hangvétel, reális szemlélet, követke­zetesség, a békére és a biz­tonságra törekvés hatja át. A Szovjetunió higgadt és félreérthetetlen választ adott az utóbbi idők im­perialista kardcsörtetései- re és, erődemonstrációjá­ra. Moszkva — húzzák alá a megfigyelők — síkra- száll a nemzetközi prob­lémák tárgyalásos megol­dása mellett. Ennek meg­felelően hívja fel a bakul Brezsnyev-beszéd az Egyesült Államokat, hogy „értékelje” a dél-vietna­mi hazafiaknak azokat a kezdeményezéseit, ame­lyek jó és igazságos ala-j, pót nyújtanak a háború beszüntetésére, a nép aka- * rátát kifejező koalíciós kormány létrehozására. Ugyanakkor a felhívás fi­gyelmeztetéssel párosul: szovjet részről újból rá­mutatnak az Egyesült Ál­lamok vietnami kalandor vállalkozásának zsákutca­jellegére, az agresszív lé­pések várható kudarcai­nak növekvő „méretará­nyaira”. A robbanékony közel- keleti helyzettel össze­függésben az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára a konfliktus megol­dása egyetlen járható út- jaként továbbra is a tar­tós alapokon nyugvó po­litikai rendezést jelölte meg. Egy olyan időpont­ban foglalt állást a tár­gyalások, a szót értés gondolata melett, amikor a Tel Aviv-i vezető kö­rök — Washington cinkos támogatásával — mindent latba vetnek a Jarring- misszió végleges megtor­pedózására. A Földközi­tenger keleti medencéjé­ben Összevont 6. amerikai flotta gyanús készülődé­seinek háttere előtt külön jelentőséget tulajdoníta­nak Moszkvában a bakui beszéd arról szóló meg­állapításának, amely kate- górikusan megengedhetet­lennek minősít bármiféle külföldi katonai beavat­kozást a jordániai ügyek­be. Megfigyelők fontos mozzanatként értékelik, hogy az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mind a szovjet—nyugat­német szerződést, mind Pompidou francia köztár­sasági elnök kedden kez­dődő szovjetunióbéli hi­vatalos látogatását a nagy jelentőségű kétoldalú kap­csolatokon túl a kibonta­kozó európai enyhülés fo­lyamatába helyezte. A szovjet fővárosban alá­húzzák annak fontosságát is, hogy az SZKP vezetője az európai biztonsági ér­tekezlet összehivása kap­csán a „nem távoli jövő­ben” kifejezést alkalmaz­ta. Koszigin tárgyalásai Kairóban Három nap elteltével I Az Al Gumhurija című Egyiptomban az élet kezd kairói lap szombati számá- visszatérni a megszokott! ban olyan értesülést kö-' kerékvágásba. Szombaton megkezdődött a munka, de vasárnap az egész ország­ban még gyászszertartáso­kat tartanak. Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök tovább­ra is az EAK fővárosában tartózkodik és folytatja ta­nácskozásait az egyiptomi vezetőkkel. Koszigin már háromszor tárgyalt Anvar Szadattal, az ASZÚ legfel­ső végrehajtó bizottságá­nak tagjaival és miniszte­rekkel. Egyiptomi lapjelen­tések szerint Koszigin .biz­tosította az egyiptomi ve­zetőket, hogy a Szovjet­unió továbbra is minden segítséget megad az Egye­sült Arab Köztársaságnak és síkraszáll a közel-keleti válság békés rendezése mellett. Befejeződött az általános politikai vita Pénteken befejeződött az általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének jubi­leumi 25. ülésszakán. A szeptember 17-én kezdő­dött vitában a 126 tag­állam képviselői közül 70 fejtette ki nézeteit nem­zetközi kérdésekről. A vita utolsó napján felszólalt Rasid Drisz, Tu­nézia képviselője, aki hangsúlyzta, hogy a kö­zel-keleti probléma meg­oldása nem képzelhető el a Palesztina! nép sorsá­nak megnyugtató rendezé­se nélkül. Azt ajánlotta a világszervezetnek, hogy fontolja meg Jasszer Ara­fat és a Palesztina! fel­szabadítás! mozgalom azon javaslatát, hogy a Közel- Keleten hozzanak létre egy demokratikus Palesz­tinái államot, amelyben arabok és zsidók egyenlő jogokat élveznének. Más zölt, amely szerint Joszip Broz Tito jugoszláv elnök és felesége szombaton va­lószínűleg Kairóba érkezik, hogy személyesen tolmá­csolja részvétét az egyipto­mi vezetőknek Nasszer el­nök elhunyta alkalmából. A jugoszláv elnök Nixon látogatása miatt nem lehe­tett jelen Nasszer temeté­sén. Lapzártáig nem érke­zett hír a jugoszláv elnök elutazásáról, Kairóban azonban azt várják, hogy Tito, aki Nasszer személyes barátja volt, előrelátható­lag tájékoztatja az egyip­tomi vezetőket az amerikai elnökkel a közel-keleti helyzetről folytatót tárgya­lásairól. (AFP. Reuter, DPA, MTI1 Villámlátogatás Londonban kérdésekről szólva Tunézia képviselője sürgette 3 né­pi Kína ENSZ-jogainak mielőbbi helyreállítását. Damantang Camara, Guinea külügyi államtit­kára beszédében arra hív­ta fel a figyelmet, hogy Portugália szomszédos gyarmatán állampolgárság nélküli afrikaiakat és fe­hér zsoldosokat képez k), mert meg akarja tá­madni Guineát. Nixon elnök szombaton reggel befejezte nem egé­szen egynapos madridi lá­togatását és az Air For­ce One fedélzetén tovább­indult kőrútjának köveit- kező állomáshelyére, Lon­donba. A nyugati hírügynöksé­gek a madridi látogatással összefüggésben hangoztat­ják: Nixon célja az volt, hogy megszilárdítsa a spa­nyol-amerikai katonai kapcsolatokat, miután leg­utóbb a spanyolországi amerikai támaszpontok bérletét megújították. Madridi beszédeiben Nixon akárcsak Olaszországban — ismét az amerikai flot­ta erejével kérkedett, és „az erőn alapuló békét” reklámozta. Londonban — a Reuter jelentése szerint — Nixon pontosabban meg akarja ismerni Heath mimszter- elnök nézeteit a földközi tengeri helyzetről. A hírügynökségek meg­jegyzik, hogy bár London­ban a közvélemény meg­lehetős közömbösséggel várta az elnöki látogatást, annál nagyobb gondokat okozott Nixon rövid tar­tózkodása a biztonsági szerveknek. Mind London­ban, mind Nixon követke­ző állomáshelyén, az Ír Köztársaságban, ahová öt óra elteltével repült to­vább, rendkívüli bizton­sági intézkedéseket tettek. Karami lemondott Karami libanoni minisz­terelnök szombaton a kor­mány rendkívüli ülésén benyújtotta lemondását. Mint ismeretes, ha Liba­nonban új köztársasági el­nök kerül az ország élére, ez automatikusan maga után vonja a miniszter- elnök lemondását. Szulej- man Frandzsie, az új el­nök szeptember 23-án tet­te le a hivatali esküt. Frandzsie a lemondást elfogadta és Szaeb Szalam egykori miniszterelnököt bízta meg az új kormány megalakításával. Rendőrakció A saigoni kormányható­ságok változatlan eréllyel folytatják több mint két hete a dél-vietnami fővá­rosban megkezdett „tisz­togató” kampányt, amely­nek során a városból el akarják távolítani a „nem kívánatos elemeket”. Egyetlen napon, októ­ber 1-én 1459 személyt vettek őrizetbe Saigonban ég külvárosaiban. Országgyűlési kiüsiütség liazik Lengyelországba A Lengyel Népköztársaság Szejmje elnökségének meghívására október 5-én baráti, hivatalos látogatásra magyar országgyűlési küldöttség utazik Lengyelor­szágba. A küldöttséget Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja az országgyűlés elnöke ve­zeti. Az elmúlt hét eseményeiből ELTEMETTEK NASSZER ELNÖKÖT A hadsereg egyik helikopterén a Gezireh nevű Ní- lus-szigetre szállították Nasszer elnök holttestét. Képünk Kairóban készült, mielőtt a koporsót a heli- kopterr* tették. ARAB VEZETŐK MEGBESZÉLÉSE NIXON BELGRÄDBAN Arab vezetők megbeszélése a Ivubbeh palotában: (bal­ról jobbra) Atasszi sziriai elnök, Arafat, a Paleszti­na} gerillák vezére és Szadat, ideiglenes egyipto­mi államfő Nixon elnök Belgrádban megkoszorúzta az Ismeret­len Katona emlékművét,

Next

/
Thumbnails
Contents