Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
VíTág proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Ü Á C S • KISKUN ?M E O Y El BlZOT ÍSaGAHaK NÁ-J* APÍA XXV. évf. 256. szám 1970. október 31, J SZOMBAT Ára: 90 fillér MA: néhányat említünk: az ipari javításoknál 63 százalékos, az építőipari szol- gáiltatásoknál 41 százalékos, a kereskedelmi szolgáltatásoknál 34 százalékos és az áruszállításoknál pedig 33 százalékos növekedést irányoz elő a tervezet. (j. S. 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet A mi otthonunk (7. oldal) Megkezdődött a magyar-!!! együttműködési bizottság ülésszaka Pénteken délelőtt a Parlament épületében megkezdődött a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszaka. A magyar, illetve az NDK-de- legációt Tímár Mátyás és Wolgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek, a bizottság két tagozatának elnökei vezetik. A tanácskozáson áttekin- tik a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, megvitatják a magyar és NDK pártós kormánydelegációk 1970. januári megállapodásai nyomán elért eredményeket és a további feladatokat. Tárgyalnak az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás teljesítésének helyzetéről és az 1971—75. évi hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítéseiről. (MTI) Négy szekcióban tanácskozik a DÍVSZ Vili. kongresszusa Tegnap délelőtt az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatta tanácskozását a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa. A beszámoló feletti vita csütörtökön a késő éjszakai órákban ért véget. A nap programja: az öt földrészről érkezett küldöttek szekciókba tömörülve folytatják tanácskozásukat. Az első bizottság az amerikai agresszió ellen küzdő indokínai népek harcával, a második az arab- és palesztin népekkel való szolidaritással foglalkozik. Egy munkacsoport az európai biztonság és együttműködés megteremtésének lehetőségeiről tanácskozik, míg a negyedik bizottság a gyarmatosítás és az új gyarmatosítás elleni küzdelem módszereit dolgozza ki. Új egészségügyi létesítmény A közelmúltban adták át rendeltetésének a kecskeméti megyei kórház új traumatológiai osztályát. Az ötemeletes, százágyas kórházban a legkorszerűbb egészségügyi berendezésekkel gyógyítják a betegeket (MTI foto — Fényes felv. — KS) Holnap összeül a megyei pártértekezlet November 1-én és 2-án Kecskeméten, a Katona József Színházban tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei értekezlete. A megyei pártértekezlet elé a következő napirendek kerülnek: — A megyei pártbizottság beszámolója az 1966 óta végzett munkáról (írásos előterjesztés). — A kongresszusi irányelvek és a szervezetisza- báiyzat-tervezet tapasztalatainak összegezése. — A megyei pártbizottság és az MSZMP X. kongresszusa küldötteinek megválasztása. A megyei pártértekezletröl lapunk keddi és szerdai számában részletes tájékoztatást adunk. Tervek a szolgáltatások fej lesztésér e Megyénk a lakossági szolgáltatási igények fejlesztése és kielégítése tekintetében különösen elmaradott helyzetben volt a második ötéves tervidőszakot megelőző esztendőkben. Még 1960-ban is az összes ipari jellegű javítás-szolgáltatás értéke csupán 63,1 százalékát tette ki az országos átlagnak. Voltak olyan ágazatok — mosás, vegytisztítás stb. — amelynek egy főre jutó értéke mindössze felét érte lel az országosnak. JOGSZABÁLYOK AZ EGYESÜLETEKRŐL RENDELET A SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉSRŐL, A BORGAZDÁLKODÁSRÖL Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanács pénteken üléfct tartott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a V. V. Girinek, az Indiai Köztársaság magyarországi látogatásáról szóló beszámolót, valamint G. A. Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt államfőjének temetésén részt vett küldöttség tájékoztatóját. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az egyesületekről, továbbá a szőlő- és gyümölcstermesztésről, a bor- gazdálkodásról, végül egyéb ügyeket tárgyalt. * A szocialista demokrácia kiszélesedésével megnőtt az állampolgárok érdeklődése az egyesületek iránt. Az erre vonatkozó korábbi jogszabályok a korszerű követelményeknek már nem mindenben felelt meg. Nehézségeket okozott, hogy a törvényerejű rendelet olyan kérdéseket is szabályozott, amelyeket az időközben hatályba lépett Polgári Törvénykönyv megfelelően rendez. Az új törvényerejű rendelet az alkotmány rendelkezésének megfelelően a dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében biztosítja az egyesülési jogot. Rendelkezik az egyesület megalakulásáról, az egyesületi tagág és az egyesület vezetésének feltételeiről, valamint az egyesületek állami felügyeletéről. Egyesület létrehozását állami, társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok kezdeményezhetik. A törvény- erejű rendelet minden nagykorú magyar állampolgár részére lehetővé teszi, hogy az egyesület tagja legyen. Eizonyos feltételekkel módot nyújt az egyesületi tagságra a kiskorúaknak és a nem magyar állampogároknak is. Egyesületi vezető csak büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgár lehet. Az egyesület működésének feltétele, hogy a felügyelő szerv nyilvántartásba vegye. A törvényerejű rendelet országos és helyi egyesület létrehozását teszi lehetővé. Az országos egyesületek és helyi csoportjaik felügyelő szerve az egyesület célja szerint illetékes miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője; a helyi egyesületek felügyeletét pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és vagyonkezelését. A törvényerejű rendelet a Belügyminisztérium feladatává teszi annak ellenőrzését, hogy egyesületi tevékenységet csak olyan szerv folytasson, amelyet az illetékes felügyelő szerv nyilvántartásba vesz. A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a társadalmi szervezetekre (KISZ, szakszervezetek stb.) • A szőlő- és gyümölcs- termesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet megkönnyíti a szőlő és gyümölcsös telepítésének engedélyezési eljárását. Sok vitának veszi elejét az a rendelkezés, amely meghatározza, hogy a terület határától milyen távolságra lehet szőlőt és gyümölcsöst telepíteni. A jövőben csak a törzs szőlők és törzsgyümölcsösök, valamint a szőlő alanytelepek kivágásához szükséges előzetes engedély. A közvetlen (direkt) termőszőlők folyamatos felszámolása céljából a rendelet megtiltja az ilyen fajták telepítését és az ezekből előállított borok forgalomba hozatalát. A fogyasztás céljára csak a szabványoknak, illetve az előírt minőségi követelményeknek megfelelő mustot, bort és borpárlatot szabad forgalomba hozni. Ennek értelmében a bort — forgalomba hozatal előtt — meg kell vizsgáltatni, illetve minősíttetni kell. A különleges minőségi borok kategóriájának szélesítése a minőség javítását szolgálja. Ezekben a kategóriákban csak olyan borokat lehet forgalomba hozni, amelyeket arra megfelelőnek minősítettek. Utolsó simítások November 15-én adja át a TÖVÄL építőbrigádja a fel- sőszentiváni Vörös Október Tsz-ben az új 600 férőhelyes sertéshizlaldát. Érthető tehát, ha a második ötéves terv irányelvei között jelentős helyen szerepelt a szolgáltatási tevékenység fejlesztése. Ez sikerrel is járt, mert az 1960. évi 167,1 millióról a tervidőszak végére több mint kétszeresére: 341,6 millió forintra emelkedett az ipari jellegű javítások értéke. Az országos színvonalat azonban még ezzel sem érte el Bács-Kiskun megye, sőt a harmadik ötéves terv első éveiben ís messze elmaradtunk attól. Az 1965— 1970 közötti öt évben a lakosság részére végzett ipari szolgáltatások összege elérj az 530 millió forintot és ez — az előző tervidőszakhoz képest — 54 százalékos fejlődést jelent. Csakhogy a szolgáltatások volumenének növekedésével párhuzamosan, de annál nagyobb arányban emelkedett a lakosság igénye is. Ezért érthető és indokolt, ha a negyedik ötéves tervidőszakra a szolgáltatási tevékenység mintegy hatvanszázalékos növelését tűzte ki célul a megyei tanács. Mit jelent részlete iben ez az előirányzat, hogyan tudjuk megvalósítani? Többek között különböző érdekeltségi intézkedésekre kerül sor. Például: azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek teljes termelési értékének legalább 25 százalékát a lakossági szolgáltatások teszik ki, a tanácsi fejlesztési alapba fizetendő kommunális adó teljes összegét elengedi a megyei tanács. Előmozdítják a célkitűzések olyan szolgáltatások bevezetését is, amelyekre van igény, de eddig nem valósultak meg. így a városokban meg kell szervezni a pótmamaszolgálatot, alkalmas helyiségeket hoznak létre a lakossági sertésvágások lebonyolítására, ugyancsak a városokban központi barkácsoló műhelyeket alakítanak ki. Találkozunk a negyedik ötéves terv előirányzatainak a szolgáltatásokra vonatkozó részében a tervezett fejlesztések ágazati és területi megosztásával is. Ebből példaként csupán
