Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

8. »Idát 1870. október 31, szombat Most nagy a felháborodás Nixon választási kőrút­jának nem sok jót jöven­döltek józan amerikai kö­rökben. A legjellemzőbb erre a New York Timesben tegnapelőtt megjelent hosz- szú cikk, amely a no­vember 3-i választásokat megelőző korteshadjáratot így jellemezte: Vereség a győzelemben. A cikk arról ír, hogy országszerte nö­vekszenek a kételyek az amerikai politikai intéz­mények iránt. És az- utóbbi evekben egyre kevésbé tud­ja a közvélemény, mik az elnökök szándékai, tervei. Nixon kezdetben szerette volna elfeledtetni korábbi politikai arculatát, ám gaz­daságpolitikája és a viet­nami háború folytatása, sőt kiterjesztése egyre töb­beket hangol ellene. Bizonyos, hogy példátlan erejű tiltakozáshullámnak és incidenseknek tette ki' magát. Már chicagói láto­gatása idején felröppent a hír, hogy merényletet ter­veznek ellene. Ezután Ka­liforniában érték a legna­gyobb meglepetések. Dicstelen botrányba ful­ladt csütörtökön este a San Jose-i egyetemen megtar­tott gyűlés. Az utcán össze­gyűlt tüntetők betörték az ablakokat, s a teremben levő diákok is hatalmas füttykoncerttel válaszoltak Nixon szavaira. Egy hátsó ajtón át távozott az elnök, s míg a kocsijához ért, rothadt gyümölccsel, záp­tojással dobálták. Tegnap hajnalban pedig pizsamá­ban kellett kimenekülnie San Clemente-i rezidenciá­jából, mert állítólag tűz tá­madt a hálószobában. Ezek után az elnök fenye­gető hangú nyilatkozatot hozatott nyilvánosságra saj­tótitkárával, Zieglerrel, Murphy szenátor pedig, akiért Nixon Kaliforniában korteskedett, kijelentette, hogy ismeri a főkolompo­sokat Nixon mostani útja a hét elején Dallasban kezdődött.' Óhatatlanul eszébe jut az az embernek egy másik el­nök útja, amely ott végző­dött. Most' azonban úgy tű­nik, sokkal nagyobb a hi­vatalos körök felháborodá­sa az incidensek miatt, mint ami akkor a gyilkos­ságot követte. Izrael szembeszáll az ENSZ-szel Az amerikai küldöttség hiába igyekszik az ENSZ- közgyűlésen támogatókra találni határozati javaslata számára. A javaslat ugyan szavakban támogatja a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberi határozatát, de semmilyen konkrét megol­dást nem említ, ahelyett azt hangoztatja, hogy előbb helyre kell állítani a biza­lom légkörét, mielőtt a fe­lek Jarring közvetítésével felvennék az érintkezést egymással. Izrael álláspontját és ve­le együtt az amerikait éle­sen elítélik a szocialista és az afro-ázsiai országok. Ha­tározati javaslatuk mögött eddig már 20 ország sora­kozott fel és egyre újabb küldöttségek csatlakoznak hozzá. Az izraeli kormány, látva a politikai kudarcot, pénteken nyilatkozatot tett közzé Tel Avivban. A nyi­latkozat megfenyegeti az ENSZ tagállamait, hogy amennyiben elfogadják az afro-ázsiai országok hatá­rozati javaslatát, Izrael nem járul hozzá a Jarring vezette tárgyalások felújí­tásához. Még akkor sem, ha rendeződnek a Szuezi- csatorna mentén létesített tűzszünet megsértésével kapcsolatos viták. Ez tehát újabb kibúvó a tárgyalá­sok folytatása alól. Az ef­féle fogásokban az izrae­liek — el kell ismerni — nagy mesterek. Kiindulópont: a határ végleges Hz első hír Sandovalról QUITO Jelentkeztek Sandoval tá­bornoknak, az ecuadori légierő kedden hajnalban elhurcolt főparancsnokának elrablói. Az Ultimas Noti- cias című napilap hozta nyilvánosságra azt a le­velet, amelyet egy gerilla­szervezet juttatott el a szer­kesztőségnek. A levél poli­tikai foglyok szabadlábra helyezését követeli, a had­ügyminiszter lemondását, továbbá a júniusban bezárt quitói és quayaquili egye­tem megnyitását. A levél szerint a tábornok jó egész­ségnek örvend, a hírekkel ellentétben nem sebesült meg, de a gerillák nyoma­tékosan figyelmeztetik a kormányt, hagyjon fel a letartóztatásokkal és a ku­tatással, különben kivég- zik foglyukat A rendőrség azonban nem hisz a fenyegetésnek és ké­telkedik a levél hitelessé­gében. A nyomozást tovább folytatják, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban rövid közle­mény jelentette be, hogy a „lengyel—nyugatnémet ál­lamközi szerződésről foly­tatandó tárgyalások befe­jezésére november 2-án a lengyel fővárosba érkezik Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere”. Scheel egy nappal később kezdi meg érdemi tanácskozásait Stefan Jedrychowski len­gyel külügyminiszterrel az egyezmény végső formába öntéséről. Az előzetes tervek sze­rint Scheel három napig marad a Visztula-parti fő­városban Ha ezalatt nem sikerülne megoldani a nyi­tott kérdéseket, úgy visz- szatér Bonnba, ahol részt vesz a Bundestag novem­ber 6-án kezdődő külpoliti­kai vitájában, amelynek végén november 9-én új­ból Varsóba repül és foly­tatja megbeszéléseit. A szerződés körvonalai ismeretessé váltak mind­két fővárosban. Eszerint az okmány öt részből áll. A bevezetőt az Odera—Neisse határról szóló fejezet kö­veti, majd az erőszak al­kalmazásáról való kölcsö­nös lemondást rögzítő cik­kely következik. Egy feje­zet a két ország viszonyá­nak rendezéséről, egy pe­dig arról került be, hogy a két állam régebben meg­kötött nemzetközi jogi megállapodásai változatla­nul érvényesek. Küszöbön áll tehát egy olyan államközi egyezmény parafálása, amely Wladys- law Gomulka 1969. május 17-i javaslatának megfele­lően az Odera—Neisse ha­tár végleges elismerését teszi a lengyel—nyugatné­met politikai kapcsolatok rendezésének kiindulópont­jául. Gránát az aktatáskában Kézigránáttal a föld kö­rül — ezzel az akcióval akarta bebizonyítani Ri­chard Shears, a londoni Daily Sketch munkatársa, hogy a légitársaságok biz­tonsági ellenőrzése még mindig nem kielégítő. A bizonyítás tökéletesen sikerült. Shears háromezer kilométert repült Afrika és Európa felett, aktatáská­jában egy kézigránáttal és sehol sem akadt fenn a biztonsági szűrőn A riporter elmondja, hogy érintette a nigériai Lagos és Kano légikikötőjét, va­lamint a római és a lon­doni repülőteret. Lagosban, Kanoban és Londonban át­kutatták a bőröndjeit, az aktatáskájához azonban nem nyúltak. Rómában készakarva leejtette akta­táskáját — gránátostul — a várakozó DC—8-as gép futóműve mellé: egy sze­relő udvariasan felemelte és visszaadta neki. Még ma is ülésezik a JKSZ konferenciája Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének II. or­szágos konferenciája pénte­ken folytatta a vitát Ju­goszlávia politikai és gaz­dasági helyzetéről, s a JKSZ ezzel kapcsolatos fel­adatairól. Erről a témáról több mint 40 felszólaló mondotta el a véleményét, s ezért a konferencia szombaton is ülésezik még. A gazdasági kérdésekről a konferencia résztvevői ki­fejtették: jelenleg nem a társadalom megtorpanásá­ról van szó, hanem az át­alakulás, a további fejlődés problémáit és ellentmondá­sait, s az ettől el nem vá­lasztható különböző szub­jektív gyengeségeket kell megvilágítani. Nagy érdeklődést keltett a konferencián Mitja Ribi- csicsnek, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) elnökének felszólalása, részben azért, mert a kor­mányt az utóbbi időszak­ban sok bírálat érte, rész­ben pedig éppen a pártkon­ferencia megnyitásának napján jelentették be az árak befagyasztását. A ren­delet értelmében október 29- től kezdve befagyasztották mindenféle ipari termék, élelmiszer és szolgáltatás árát, illetve díját. A sze­mélyenkénti fogyasztói hi­telt 6000 új dinárban kor­látozták. A rendelkezés alapján ezentúl letétet kell elhelyezni a vállalatok által behozandó külföldi termé­kek ellenében. Ribicsics hangoztatta, hogy az árak befagyasztása ideiglenes jellegű. Ribicsics a jövő szem­pontjából két fontos kérdést emelt ki: 1. a jelenlegi ne­hézségekből az a kiút, ha a részérdekeket Jugoszlávia egészének társadalmi érde­keihez igazítják; 2. a szö­vetségi kormánynak mun­kájához világos és hosszú­távú irányvonalra, akció- programra van szüksége, amihez elengedhetetlen az is, hogy a kormány tudja, milyen kérdésekre terjed ki a felelőssége. A felszólalók támogatták a politikai rendszer tovább­fejlesztésére elhangzott ja­vaslatokat, így a kollektív jugoszláv államfői testület megalakításának gondola­tát, s azt, hogy újból tisz­tázni kell a szövetségi ál­lam hatáskörét, a föderáció viszonyát a köztársaságok­hoz, az autonom tartomá­nyokhoz és a helyi szervek­hez. Negyedszer tanácskoznak a hármak Kedden kerül sor a hármak — Egyiptom, Líbia és Szudán — negyedik csúcstalálkozójára. Az elsőre, ame­lyen Nasszer elnök már nem vehet részt. Előrelátható, hogy e fontosnak ígérkező tárgyaláson a következő fő kérdésekről lesz szó; a) a három szövetséges ország együttműködésének eddigi eredményei és további pers­pektívái; b) a közel-keleti béketárgyalások, s a tűz­szünet kérdése, ezzel összefüggésben az USA maga­tartása Izrael, illetve az arab világ iránt, továbbá a világ közvéleményének reagálása, különös tekintettel az ENSZ-ben folyó vitára; c) az egész arab világ hely- ete, Nasszer elnök halála után és d) ezen belül külö­nösképpen a jordániai helyzet, a nemrég véget ért olgárháború, s az ingatag tűzszünet nyomán. Ennek az utóbbi kérdésnek különös aktualitást ad, iogy Husszein király ismét új kormányt alakított. Ez­úttal Vaszfi Teli lett a miniszterelnök, aki egyébként 1965 óta immár negyedszer tölti be a kormányelnöki pozíciót. Gromiko munkamegbeszélése az NSZK-ban A. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter pénteken dél­előtt befejezte egynapos NDK-beli látogatását és el­utazott Berlinből Majna- Frankfurtba. A repülőtéren Scheel külügyminiszter és a hesseni tartományi kor­mány magas rangú képvise­lői köszöntötték. Gromiko az első szovjet külügyminiszter, aki az NSZK-ba látogatott. Mint a bonni külügymi­nisztérium szóvivője mon­dotta, ezúttal munkameg­beszélésről van szó, amely voltaképpen a szovjet— nyugatnémet szerződés megkötésekor folytatott tárgyalások folytatása. Eb­ből adódnak a beszélgetés témái is, ezek elsősorban európai témák, bár termé­szetesen a vendég joga, hogy bármilyen mis témát is felvessen. A berlini kér­déskomplexum természete­sen beletartozik a megbe­szélések körébe —■ mondot­ta a bonni külügyi szóvivő —, de fontos aláhúzni, hogy az NSZK semmiképpen sem akar a négy nagyha­talom dolgába beavatkozni, s azok helyett beszélni. Gromiko délután haza­utazott Moszkvába. Kozmosz—375 MOSZKVA (TÄSZSZ) A Szovjetunióban csütör­tökön felbocsátották a Koz­mosz—375 jelzésű mester­séges holdat, amely a ko­rábban bejelentett program szerint folytatja a kozmi­kus kutatásokat. A program által előírt tudományos kutatásokat tel­jesítették. Spychalski Pakisztánban RAWALPINDI (MTI) Csütörtökön Pakisztánba érkezett Marian Spychalski marsall lengyel elnök. Lá­togatásának első napján felkereste Pakisztán épülő, új fővárosát, Iszlámábádot és megtekintette a lengyel segítséggel létrehozott atomerőművet. Megszűnt a kijárási tilalom SANTIAGO DE CHILE Csütörtökön véglegesen megszüntették a kijárási ti­lalmat, amelyet a Schnei­der tábornok, a chilei fegy­veres erők főparancsnoka ellen múlt héten elkövetett merénylet után rendeltek el Santiago tartományban. A rendkívüli állapot azonban továbbra is érvényes az or­szágban. Kicsiben kezdték NEW YORK (TASZSZ) A szövetségi nyomozó hi­vatalnak (FBI) 1924 óta — amióta Edgar Hoover az igazgatója — 657-ről 17 345- re emelkedett a létszáma. Edgar Hoover hivatala — amely arról ismeretes, hogy üldözi az Egyesült Államok haladó erőit — megerősí­tést kapott ebben az évben is. A szervezett bűnözés fölötti ellenőrzésre vonat­kozó új törvény előirányoz­za, hogy további 1000 fővel növelik az FBI munkatár­sainak számát. Az FBI évi költségvetése ma eléri a 260 millió dol­lárt. A pápa ázsiai útja VATIKÁNVÁROS (MTI) A Vatikán szóvivpje csü­törtökön közölte, hogy VI. Pál pápa ázsiai körútja november 26-án kezdődik és december 4-én ér véget. Utazása során a pápa először Teheránba, majd Manilába és a csendes­óceáni Pago-Pago szigeté­re látogat. Visszatérőben ellátogat - Djakartába, Hongkongba és Colombóba. Három összecsapás SAIGON (MTI) Csütörtökön a saigoni kormány csapatai és a par­tizánok között Dél-Viet­namban a Mekong deltájá­nak vidékén és Kambod­zsában három nagyobb ösz- szecsapás volt. Amerikai harci repülőgépek Dél-Viet­nam területén több célpont ellen hajtottak végre tá­madást. A nácik nem nyugszanak BONN (MTI) Sajtóközleményekből ki­derült, hogy az NSZK-ban működik az egykori náci büntetőosztagok tagjainak egy illegális szervezete, amely segítséget nyújtott a vádlottak padjára került háborús bűnösöknek. A szervezetet a hitleri rend­őrség harminc tisztje hozta létre Bonnban. Vezetője Papenkort őrnagy, akit ha­mis tanúvallomásért” bíró­ság elé állítottak, Mi várható a Teli-kormánytól? Az Al Ahram „sú­lyos politikai fejleménynek” nevezi az új kormány megalakulását, minthogy Telit szélsőjobboldalinak tartja. Még az amerikai UPI-ügynökség is megjegyzi, hogy az új kormányelnököt az USA-val és Angliával való készséges együttműködésről ismerik. Igaz, Husszein király ígéretet tett; tiszteletben tart­ja a kormánycsapatok és a gerillák viszonyának ren­dezéséről szóló megállapodásokat, és Teli miniszterel­nök is vállalta, hogy nem sérti meg az egyezményt. Mégis érthető, hogy a gerillák csakúgy, mint az arab világ haladó körei, nyugtalansággal fogadták az új ammani kormány hírét, mert Tell, s a kormány más tagjainak személyét ismerve, elképzelhetőnek tartják a konfliktus kiéleződését. Maguk a gerillák tartózk idóak. A Palesztinái parti­zánok fenntartással nyilatkoztak az új kormány létre­hozásáról, amelyet nem annak szavai, hanem a tettei alapján kívánnak majd megítélni. Mindenesetre nem kétséges, hogy a soron követkéző kairói hármas csúcsnak a jordániai helyzet alakításá­ban is szerepe van. Minél inkább erősödik a haladó arab országokból álló hármasszövetség, minél nagyobb tekintélyt tud kivívni magának egyesített erőfeszítései­vel az EAK, Szudán és Líbia kormánya, annál nagyobb sugarú lesz ennek kihatása az egész arab világra, a többi között Jordániára is.

Next

/
Thumbnails
Contents