Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-28 / 253. szám
«. oldal 1970. október 28, szerda Mini-kukorica - maxi jövedelem Előrelép Ezek a kukoricaszárak, a [ szeresé a 255 forintos hi- szabadszállási Lenin Tsz j vatalos áron számított 360 holdas tábláján, a váll* magasságot is alig érik el, csöveik hosszúsága pedig 10—15 centi között van. Aprócskák a szemek is. A gyanútlan szemlélődő ezek alapján ugyancsak „lemosolyoghatja'’ a gazdaságot, gondolván, hogy jól bevásárolhattak az új hibriddel. Csak akkor hökken meg, amikor tudtára adják: a száraz morzsoltban átszámított termésért mázsánként 2700 forintot fizet a martonvásári kutatóinté- aet. Az ár több mint tízMég Koreába is... A terület növelésének kézenfekvő indoka: a vállalkozás már az első évben rendkívül kifizetődő volt. — Tavaly nem egészen hatmázsás átlagot terveztünk — veszi át a szót Deli Károly főkönyvelő — mivelhogy ennyi az országos szint. Ugyanakkor holdanként átlag 14 mázsa termett. Nem akartunk hinni a szemünknek. Az idén már bátrabban, de még mindig óvatosan terveztünk: 8 mázsás átlagot „állítottunk be’’. A betakarítás eddigi hozamai alapján úgy véljük, 12—13 mázsa között lesz A nyolc mázsára tervezett holdankéntl költségszint aránya is igen alacsony, 38 százalékos csupán. De a valóságban ennél kevesebb lesz. Hogy is közelítsük meg e kultúrának a jövedelmezőségét? A mostani területet alapul véve az átlagtermés egy mázsával való növekedése ■ kommersz kukoricának, j Vagyis a Lenin Tsz az új hibridek elszaporítására | vállalkozik. Honnan az ötlet? Először j is erről érdeklődöm Papp j Kálmán főmezőgazdásztól. — Az intézettel 1961 óta ! van élénk kapcsolatunk — feleli. — Megrendelésére éveken át termesztettünk maglucernát, volt úgy, hogy 600 holdon. Pár éve aztán szóba került a kukoricavetőmag. Tavaly kezdtük el, 280 holdon. megközelítőleg egymillió forintos többletbevételt jelent. Vagyis az idén a vetőmagkukoricából 15 millió forintos árbevételre számítunk. Az új hibrid-vetőmagok iránt nemcsak az országban, de világszerte nagy az érdeklődés. A nyugati országokon kívül már bejelentette vásárlási szándékát a Szovjetunió, az NDK, sőt még a távoli Korea is. S mellékes haszna is van a gazdaságnak: a terület egyharjnadán termesztett „apanövények'’ zölden kerülnek kivágásra, s igen jó silótakarmányt adnak. Ennek következtében a gazdaság nem szorul arra, hogy külön területet foglaljon el a silókukorica termesztésével. Kiszámították. hogy az egy holdra jutó hasznot csupán ez a melléktermék 500 forinttal növeli. Termesztés — óramű pontossággal Az adatokat illetően a [ gazdaság szakemberei óva- i tosságra intenek; nem j azért, mintha nem volnának igazak, hanem mert ! sok gazdaságot esetleg arra ! csábíthatnak, hogy — meg- j találván a „bölcsek kövét’’ i — sorra-rendre megpróbál- j kozzanak a vetőhibridek termesztésével. Valójában nagyon is kockázatos „játékról” van szó! Már a talajelőkészítés is egészen különleges munkát igényel; úgy kell elegyengetni a talajfelszínt, hogy minden szem vetőmag centi pontosságra azonos mélységbe kerüljön. A kelés, s később a többi biológiai fejlődési szakasz „szinkronja” csak így érhető el. Mert a szinkronnak meghatározó szerepe van a termesztés sikerében. A vetés ideje is óraműpontosságot igényel; egyik fajtánál az „apát”, a másiknál az „anyát” kell előbb vetni, mert ha nem így történik, „összevirágzás” következik be, s fuccs az egésznek. És nem sokkal a kelés után máris kezdetét veszi a művelés igen kényes szakasza: az idegen hibridek eltávolítása. Ezt több periódusban ig el kell végezni. De hogyan ismerik fel az itt dolgozók, hogy melyik az igazi, és melyik a hamis? — Habitus tekintetében az egyes hibridek eltérnek egymástól — fogalmazza szakszerűen a főagronómus. — Persze az ott dolgozókat | nem így igazítjuk el. Hanem valahogy ilyenformán: „A virág alatt a piros gyűrűt figyeljék.” Vagy így: ! „Ügyeljenek a csíkozásra!” Aztán következik a cí- j merezés. Itt is hallatlan ! pontosságra van szükség; el kell távolítani az anyasorokat. S ha nagy a meleg, a virágzás robbanásszerűen jelentkezik, a munkát néhány óra alatt el kell végezni, ha törik, ha szakad. S itt a tűrés mértéke kétezrelékes csupán! Vendégmunkások Borsodból Megnyugtathatjuk a szabadszállásiakat: nem sok gazdaság fog vállalkozni vetőhibridek termesztésére. A munkálatokat itt Is jórészt kívülállókkal végeztetik, roppant nagy ellenőrzés mellett persze; általában húsz személyre jut egy irányító szakember. A törés hagyományos módon történik: kézi munkaerővel. Kiszámították: kombájnolással akkora a veszteség, hogy nem áll arányban a megtakarítással. Ám a tsz-tasság erejéből, főleg az őszi kampány idején, nem futja erre a munkára. Ezért a gazdaság több héten át foglalkoztat 150—25o „vendégmunkást” — a környékbeli községekből, továbbá a borsodi iparvidékekről. Jórészt bányászok jönnek el, akik ilyentájt veszik ki éves szabadságukat, mert napi 120— 130 kiló takarmánykukoricában számított keresetet érnek el. Kétharmad részben természetben viszik el keresményüket. Részükre a tsz százszemélyes munkás- szállást épített, ebédeltetésükről az ÁFÉSZ üzemi konyháján történik gondoskodás. De — végül is — ez az igazán intenzív módja a | szántóföldi termesztésnek. Jövőre a Lenin Tsz-ben már 560 holdon vetik el a j nemcsak aranysárga, de aranyat is érő, aprószemű „mini-kukoricát”. H. D. A gazdasági ösztönzők, szabályozók, az ezek figyelembevételével végrehajtott termelési szerkezetváltoztatások döntően segítik Két évti R égi, dűledező épületek, nádfedeles, fehérre meszelt házak, macskaköves piactér, vásár, kikiáltók ... Ez a nénán; szó tulajdonképpen nagyon sok városunknak múltját idézi. Mácsai János iskola- igazgatónak a fentiekhez hasonló képszerű emlékei Kiskunhalashoz fűződnek. Huszonkét éve e városban él, dolgozik. Amint jelenleg a helybeli Vörös Október Termelőszövetkezet paprikaföldjén ellenőrizi a tanítványai munkáját, vagyis a „piros arany” szüretelését, büszkén, mosolyogva néz végig a kisdiákoktól tarka táblán. Szemei szinte elárulják a gondolatát, amit így fogalmazott meg: „Még lassan, nehezen haladnak, de van akaraterejük. Pontos és becsületes munkára neveljük őket...” S a mostani diákok helyzetével mintegy összehasonlításként ifjúságát idézte. Szavaiból kicsengtek a keserű emlékek: Má- csaiék örök filléres gondja, apja vékony kubikoskenyere, a halványan pislogó petróleumlámpa, s fénykörében n sovénv, fekete szemű fiú előtt tornyosuló , tankönyvek —- mint menedék a nyomorúságból. Aztán a háború, a front... E s peregnek tovább az események. Egy mozgalmas életút epizódjai, apró állomásai: Három évvel a felszabadulás után tanulmányi felügyelő lett Úszódon, majd a következő évben a Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola | igazgatójának nevezték ki. — Ezerkilencszázötven . az életemben a fordulat éve volt. Augusztus közepétől a városi tanács egészség- ügyi, szociális, oktatási, népművelési osztályvezető- j je lettem. Októberben a tanács végrehajtó bizottságába választottak. 1954-től pedig elnökhelyettesként Reile Géza mellett dolgoz- | tam. B őven volt tennivalónk ... Ezerkilenc- százötvenöt a mohácsi árvíz, a katasztrófa, a szörnyű pusztítás esztendeje. Iszonyatos rombolást vég- ! zett a Duna. Egy tavaszi j napfényes délelőtt szaki- j tötta ketté a gátat. — Kétszáz méterrel odébb, szemem láttára zú- ■ dúlt a víz, nyomta, szakította az átázott töltést. Félelmetes látvány volt. Már nem segíthettünk. Kiskunhalasról körülbelül ezer- ötszázan lehettünk Baján, az árvízvédelemnél. A s''' ( szakadás után is szinte éjt nappallá téve dolgoztunk, mentettük, ami csak menthető volt. Az ár elvonulása | után kormánykitüntetést j kaptam... ötvenhétben saját kérésére felmentették az elnök- helyettesi funkció alól. Vérbeli pedagógus. hiányzott az iskola levegője. Azóta az alsóvárosi általános iskola igazgatója. Nevéhez fűződik a cigánytelepi tankötelezett gyerekek beiskoláztatása. melyért 1959-ben az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapott. E gy építőipari vállalat dicséretére válna... — mondta a közelmúltban Erdei Ferenc elvtárs, amikor Kiskunhalason megtekintette a népfront városi bizottsága la- kásénítési akcióía kerekben hét év alatt felépült 400 lakást. 1966-ban 44 lakást éoítettek! — A lakásépítési akció terveinek kidols?''',ásábar) való eredményes közreműködésért öt évvel ezelőtt a Munka Érdemrend arany fokozatát kaptam meg — mondta Mácsai János, aki egyben a népfront városi bizottságának elnöke is. — Persze a tanácsi munkát sem hanyagolom el. hiszen jelenleg is a végrehajtó bizottság tagja vagyok. S még tucatnyi kitüntetést felsorolt; a békemozgalom aranykoszorús jelV^nvét vámskO'*--- tési emlékplaketett, Kiváló úttörő-'mzeto je1v4nvt. — Ám a kitüntetések csupán nem gyönyörködtetnek — mondta végül. — Sokkal inkább az, amint látom a napról napra fejlődő várost, amelyért húsz éve dolgozom. Tárnái László 10 millió dolláros iizíel A magyar külkereskedelmi vállalatok ismét sikerrel szerepeltek Jugoszláviában. A vásáron a tavalyinál egymillió dollárral nagyobb értékben jöttek létre üzletkötések A magyar vállalatok összesen 9,8 millió dollár értékű export-, és 1,8 millió dollár importszállításokra kaptak megbízást, illetve kötöttek szerződést. és és feszültségek az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakulását a termelőszövetkezetekben. A közös gazdaságok egyre inkább elemzik az ágazatok jövedelmezőségét, figyelembe veszik a közgazda- sági tényezőket. Arra törekednek, hogy az egységnyi területen megfelelő bevételt érjenek el. Figyelemmel kísérik a piaci viszonyokat és alaposan megfontolják, értékelik a vállalatok szerződéses ajánlatait. A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nemrég összefoglalta a közös gazdaságok árutermelésének helyzetét, valamint a termelő üzemek és vállalatok kapcsolatainak alakulását. A körzetben a nettó árbevétel 1968-ban 20, 1969-ben pedig 21.6 százalékkal haladta meg az előző évekét. Szembetűnő a növekedés üteme a kenyér- és takarmánygabonánál, a kendernél, a burgonyánál, a vágómarhánál és a juhnál. Biztonságos értékesítés A gazdaságok figyelembe vették a reform által teremtett több irányú értékesítési lehetőségeket, de általában a biztonságos árueladásra törekedtek. Ezt mutatja, hogy áruik túlnyomó többségét szerződések alapján értékesítik. A megváltozott körülmények lehetővé teszik az azonos cikkek felvásárlásával foglalkozó partnerek közötti választást és azt, hogy a vállalatok magatartására megfelelően reagálhassanak a kapcsolatok szélesítésével, vagy szűkítésével. Amennyiben egy-egy termény vagy termék nem elég jövedelmező az üzem számára, vagy azt tapasztalják, hogy a vállalatok nem veszik figyelembe a kölcsönös érdekeket, megszüntetik a termelését. Jó példa erre a cukorrépatermesztés helyenkénti felszámolása. Csökkentették az átvevőhelyek számát, növekedtek a fuvarköltségek, a termelőszövetkezetek ezért nem tartották célszerűnek a vetését, a fű- szerpaprika területe a tavalyihoz képest az idén 60 százalékkal kevesebb. Ebben közrejátszott az átvételnél, a minősítésnél felmerülő állandó vita és az átvevő vállalat merev magatartása. Igazságtalan hasson A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelő- szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatában jelentős előrelépés történt a korábbi állapotokhoz képest, de még mindig sok a tennivaló. Hiába van meg a jogi egyenlőség, ez nem eredményezett minden vonatkozásban gazdasági egyenlőséget. A korábban szerzett előnyök, a kedvezőbb gazdasági és szervezeti feltételek még éreztetik hatásukat. Feszültséget teremt, hogy némely vállalat ráfordítás nélkül jut jövedelemhez. Olyan bevételhez, amelynek részben vagy egészben a termelő üzemeknél kellene jelentkeznie. Például a termény átvételekor a tört szemeket alacsonyabb áron veszik át. A táptakarmányokba történő bedolgozásnál viszont teljesértékű alapanyagnak számít, úgy is vásárolják meg a közös gazdaságok. Sokan kifogá- ! solják, hogy az export révén elért magasabb árbevételből nem, vagy csak elenyészően ritka esetben kapnak térítést a termelő üzemek, bár nem egyszer í az exportot elősegítő tevékenység náluk jelentkezik. Sok a vita az árakról is. Némely esetben a szaporítóanyagok szabadáras kategóriába kerülnek, a megtermelt áru pedig csak a szerződésben rögzített áron adható el. A többletköltségeket ilyenkor a vállalat igyekszik a gazdaságokra áthárítani. A kapcsolatok javítását szolgálja minden olyan kezdeményezés, amelyek együttműködésen, közös tevékenységen alapul. Madarason például a sertéskömbi- nát üzembe helyezésére történt megállapodás a termelőszövetkezetek, valamint a takarmányt szolgáltató, és felvásárló vállalat között. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet a megyei MÉK-kel kötött megállapodást a hagyma közös tárolására és értékesítésére. A termelés része Megváltozott körülmények hatásaként a termelő- szövetkezetek egyre inkább felismerik a termékforgalmazás gazdasági jelentőségét, azt, hogy az értékesítés a termelési folyamat része, annak befejező szakasza. Mind több termelőszövetkezet alkalmaz áruforgalmi ügyintézőt. Jelenleg a körzet 17 közös gazdaságában van ilyen megbízott. i A jelenlegi feszültségek feloldásában segítséget ad majd, hogy az élelmiszer- gazdaságban csökken a túlzott centralizálás. Megszűnik a Baromfiipari Országos Vállalat, a Konzervipari Tröszt, a Magyar Állami Pincegazdaság. Így az adásvételnél adódó vitákban döntési joguk lesz az önállóvá vált vállalatoknak. A vállalat megbízottjának eddig csak közvetítő szerepe volt. A termelőszövetkezetek és vállalatok közötti kapcsolatok javulásában nagy szerepe van a területi szövetségnek. Folyamatosan közvetíti a szövetkezetek igényeit. A szerződések ajánlataiban jelentkező problémákat. Szükség esetén szélesebb, vagy szőkébb körű tárgyalások során segít a feszültségek megszüntetésében. K. S. Vesszőkosarak Lakkozzák, fehérítik, pácolják a fűzvesszőket a Budapesti Kosár- és Fonottáru Kisipari Szövetkezet tiszaújfalui telepén. A bedolgozó rendszerrel működő szövetkezetben az ily módon kezeit vesszőkből évente 40—45 ezer kosár készül. A megrendelők legújabb kívánsága szerint a kosarakat plasztikkal, vagy textillel bélelik,
