Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
4. oldal 1970. október 27, kedd A háztáji gondjai gazdaságok Emma, a művezető Tin rí r\ rí nfn 4 íinrö.w'* TTeólrnn I +áo C* v\om r*cnr^'3 Vl d TTinct ODG'T'fl.l 3. £? A Hazafias Népfront bajai járási bizottsága állandó feladatának tartja a termelési propagandát. Legutóbbi elnökségi ülésén éppen azért tárgyalta •*=>eg többek között a háztáji gazdaságok működésének serkentését szolgáló tervezet végrehajtásának tapasztalatait. A nagy vita során kialakult álláspontjával ugyanis megfelelő támogatást tud nyújtani a községi népfrontbizottságok hasonló célú tevékenységéhez. Az ülés elé terjesztett tájékoztató . — amelyet Barcza Egon agrármérnök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa háztáji bizottságának tagja és Szakács Gyula megyei népfront bizottsági tag állított össze — elemezte a IX. pártkongresszus elvi állásfoglalása után foganatosított állami és szövetkezeti intézkedések hatását. A termelőszövetkezetek zöme úgy módosította alapszabályát, hogy az kedvezően befolyásolja a háztáji gazdálkodóst. Még mindig vannak azonban olyan szövetkezeti vezetők, akik nem érzékelik, hogy a bajai járás igen tekintélyes árutermelést produkáló nagyüzemi gazdaságai mellett jelentős élelmiszer- tartalékok rejlenek a háztáji gazdálkodásban is. Kisgépés alkatrészhiány A mezőgazdasággal foglalkozók előtt ismert, milyen nehéz helyzetben vannak a nagyüzemi gazdaságok a különféle gépek és alkatrészek hiánya miatt. Harminchét anyag- beszerző utazgat a bajai járásból, hogy az ország különböző részein próbálja beszerezni az alkatrészeket. Az sem titok, hogy az AGROKER Vállalat a bajai járásból igényelt kukoricabetakarító gépek szállítását decemberre igazolta vissza, mintha nem most, hanem akkor lenne rá szükség. Nos — ha lehet mondani — még ennél is nehezebb a helyzet a háztáji gazdaságok kisgépellátásában. A különféle darálók és más eszközök, amelyekre ezekben a gazdaságokban lenne szükség, szinte teljesen eltűntek a szaküzletekből. Továbbtenyssztésre alkalmatian A rendeletekben ismertetett különféle akciók nem eléggé ösztönzőek, s az általános és fogyasztási szövetkezetek által lebonyolított, úgynevezett anyakoca-kihelyezési akció során juttatott tenyészállatok zöme alkalmatlannak bizonyult a to- vábbtenyésztésre. A nagyüzemekhez hasonlóan a háztáji és kisegítő gazdaságokban is teret hódított — a hagyományos takarmányozás helyett — a különféle tápok alkalmazása. Az utóbbi időben azonban szinte lehetetlen hozzájutni a táptakarmányokhoz. A sertéshizlalás és tenyésztés másik gondja, hogy a vágásra kész hízókat igen nehéz értékesíteni. Többoldalú segítség A bajai járás lakosságának túlnyomó többsége termelőszövetkezeti gazda. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb és teljes mértékben megvalósuljon a közös és háztáji gazdaságok egysége. A tsz-nek egyik üzemága a háztáji gazdaság. A tényleges üzemi költségeket felszámolva, a tsz- ek tegyék lehetővé, hogy a háztáji is hozzájuthasson a szállítóeszközökhöz és á mindenesként kiszolgáló univerzális kisgépekhez. A tsz növényvédői megfelelő díjazás ellenében a házikertekben is végezzék el az időszerű növényvédelmi munkákat, hiszen azoknak a géphiány, vagy bármilyen más okból történő elmulasztása szabálysértésbe ütközik. A kiskertekben elszaporodó kártevők a közöst is veszélyeztetik. A házikertek termelésének fejlesztése érdekében a falusi boltok is hozzanak forgalomba kis tételben különböző műtrágyaféléket, növényvédőszereket és minőségi vetőmagvakat. Minden támogatást megérdemel az a javaslat, hogy a kölcsönző vállalatok díjazás ellenében különféle kisgépeket adjanak a házikertekben, háztáji gazdaságokban elvégzendő munkákhoz. K. A. Vadonatúj üzem Izsákon, 1 tés. S nem csoda, ha most az Aranyhomok Tsz köz- ! már a kérdezősködésém is pontjának udvarán. A nagy csarnok mennyezetéről ar- matura-erdő lóg le, a túláradó fényben mindenféle szövetek tekerednek le az asztalokra szerelt hengerekről, a szöveteket kerekre nyitott asszony- és lányszemek figyelik; és a hiányzó szálakat gyors mozdulatokkal varrják be. Keresem a műhelyfőnököt. Mondják, nincs bent. de nyugodtan beszélhetek a műszakvezetővel. Néhány pillanat múlva egy nagyon ifjú, szép arcú. ábrándos tekintetű 'hajadon áll elém és bemutatkozik : — T. Nagy Emma vagyok. Nyelek egyet, s megismétlem a kérésemet: kérem, én a műszakvezetőt keresem, miután a műhelyfőnök nincs bent. — De hát én vagyok a műszakvezető! Ezután már nincs helye a kétkedésnek, ildomosabb a bocsánatkérés. Jólesően könyvelem el magamban: a riportert is érheti meglepea személyesnek látszó tényekre irányul. — Hogyan nyerte el a beosztását ? — Az üzem június közepén indult. Negyvenhat dolgozóval. De én csak augusztus végefelé jöttem ide. Akkor nyomban elküldött a tsz egyhetes tanfolyamra, a budapesti Gyapjúfonó- és Szövőgyárba. Ezzel az üzemmel koÜj követelmények Gázolajtartályok A Dunavecsci Vegyesipari Vállalat a Bács-Kiskun megyei SZÖVKER megrendelésére elkészítette a házi gázolajtároló hordók prototípusát. A könnyen kezelhető tartályokat reméljük, hamarosan az üzletekben is viszontlátjuk. Miután az országgyűlés törvénybe iktatta a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, a feladatok számba vétele, a részletek kidolgozása és a végrehajtás előkészítése került napirendre. E munkához hasznos tanulságokat szolgáltatott a parlamenti vita, amelynek középpontjában a népgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése állott. E témáról egyébként különböző megfogalmazásban gyakran hallunk mostanában. Elöljáróban szükséges hangsúlyozni; nem valamiféle időleges kampányról van szó, hanem a vezetés, a fejlesztés, a gazdálkodás tartós módszeréről. Az átállás persze nem valósítható meg máról holnapra, bizonyos átmeneti időszakot igényel. Gazdaságunk jelenleg közepesen fejlett, s ennek megfelelően az egy főre jutó nemzeti jövedelem összege évenként 700—750 dollár. A legközelebbi öt— hat év cékitűzései: elérni a gazdaságilag fejlett országok küszöbértékét, az egy lakosra jutó évi 1000 dolláros nemzeti jövedelmet. Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjét alapvetően extenzív módon, a foglalkoztatottak növelésével értük el. Ezt az utat a jövőben már csak a növekvő munkaerő- hiány miatt sem járhatjuk tovább. Elkerülhetetlen tehát a gazdaságfejlesztés új, intenzív módszere, a meglevő erőforrásaink, eszközeink hatékonyabb kiaknázása, működtetése. A gazdaság intenzív fejlesztése azonban nem azonos a munka intenzitásának növelésével. Jóllehet, magasabb szervezettséggel, nagyobb figyelemmel, bátrabb anyagi ösztönzéssel az adott műszaki feltételek mellett még lehet és kell is az egyéni teljesítményeket növelni. De az egyéni szorgalomnál, a jobb munkánál többre van szükség. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés, a termelékenység-emelés nagy népgazdasági szintű tartalékait kell módszeresen feltárni és hasznosítani. Különösen három fő tényező érdemel jelentőségének megfelelően nagy figyelmet: — a termelés szerkezetének korszerűsítése; — a kutatás, a fejlesztés . eredményeinek eyors^ mélyeiből, gyakorlati hasznosítása; — a nemzetközi munka- megosztás fejlesztése. Ami az első helyen említett témát illeti, elmondhatjuk, hogy ha a nép- gazdaságilag hatékonyabb termelési ágazatokat az átlagosnál gyorsabban fejlesztjük, a ráfizetéses ágak növekedését pedig korlátozzuk, eleve nő a társadalmi munka termelékenysége. Nem mindegy például, hogy az olcsón kitermelhető, szállítható, importálható, jó hatásfokkal eltüzelhető szénhidrogénekkel (kőolajjal és földgázzal) elégíthetjük ki az ország növekvő energia- igényeit, avagy a drága szénnel. Az új ötéves terv ezért helyesen összpontosítja a beruházási eszközöket a szénhidrogének termelésére, importjára és felhasználására. A súlypontok képzése, a termelés szerkezetének korszerűsítése egyébként valamennyi gazdálkodó egység feladata. Mindenütt a kérésé* t, az előnyösen értékesíthető, a nagy nyereséghányadú termékek gyártását célszerű szorgalmazni. A gazdaságtalan, korszerűtlen cikkek termelését pedig kívánatos csökkenteni, sőt beszüntetni. (Persze azzal a kikötéssel, hogy ez nem okozhat átmeneti hiányt és zavarokat a hazai ellátásban.) A vállalatok gyártmányösszetételének változtatása csak úgy járhat tartós haszonnal, a hatékonyság növekedésével, ha párosul a termékek és a termelési eljárások szüntelen korszerűsítésével. Az előrelátás, az áldozat, «e kockázatvállalás, a kitartás gyakran csak évek múltán hozza meg gyümölcsét. Műszaki fejlesztésre, tudományos kutatásra az ötéves terv a nemzeti jövedelem 2,8 százalékát irányozza elő. (Az elmúlt öt évben az alacsonyabb szintű nemzeti jövedelmek 2,4 százalékát fordítottuk ilyen célokra.) Fontos, hogy a kutató és fejlesztő intézetek, a vállalatok a műszaki-tudományos forradalom magas követel- a gyakorlati igényekből kiindulva jól hasznosítsák ezeket az ösz- szegeket. Itt is nélkülözhetetlen az anyagi és a szellemi erők koncentrálása ahhoz, hogy az eredményeket minél gyorsabban hasznosíthassuk és ebben is utolérjük a fejlett tőkés országokat. A kutatási-fejlesztési témák számát tekintve viszont nem vehetjük fel a versenyt a világgal. Sok eredményt, vívmányt olcsóbb átvenni kész licencek és gyártási eljárások formájában. A tapasztalatok kicserélésére, a közös fejlesztésre különösen sök lehetőség nyílik a szocialista országokkal. Ahhoz, hogy a közepesen fejlett magyar gazdaság felsőbb osztályba léphessen, sokféle új és egyre növekvő követelményt kell teljesítenie. Ügy tűnik, valamennyi feltételezi a vezetés színvonalának emelését, a tudományosan megalapozott módszerek alkalmazását. Az esztergályos és a szerelő, a szövőnő és a szabász, a hengerész és a kovács munkájának hatékonysága alapjában a kitűzött céloktól, a létrehozott feltételektől függ. Érdemes tehát figyelni, a köznapi munka átfogó, országos, nemzetközi ösz- szefüggéseire. De azt sem árt hangsúlyozni, hogy növekednek a munkásokkal szemben támasztott igények is a fegyelemben, a szervezettségben, a szak- képzettségben. Ám megéri vállalni az összetettebb, nagyobb feladatokat. Gazdasági fejlettségünk magasabb szintje végül is országunk gyarapodását, népünk jólétét szolgálja. K. J. operál a gazdaság. Mikor visszajöttem, azt mondták, legyek én a műszakvezető. Ha már „odafent” is tanultam a kivarrást... — És a többiek hogyan tanulták? — Van a pesti üzemtől négy betanító. Pár hétig még itt lesznek. Amíg egészen jól nem megy a munka. Akkor majd áttérünk a teljesítménybérre. Mert most még órabérben dolgozunk. Hat forintért Csak nekem állapítottak meg havi bért, 1400-at. — Jó dolog műszakvezetőnek lenni? — Maga a kivarrás, mint munka, nem nehéz. Szellemi megerőltetést nem, csak jó szemet és gyakorlott kezet igényel. De nekem nem ez a feladatom, bár olykor szívesen elbajlódom egy- egy „nehezebb” szövetféleséggel. Most elég sok munkát ad a normák kiszámítása, beállítása. Meg én vagyak a bérelszámoló is. Egészében véve jól érzem itt magam, egy időre megtaláltam a helyem. Az idén érettségiztem Kecskeméten, a közgazda- sági technikumban. — Négy éven át voltam bejáró. Napi kétórahosz- szás utazás. Az egyetemhez nem éreztem magamban elegendő erőt, s anyagi okok miatt sem vállalhattam. Könyvelői munkakörben elhelykezdhettem volna, de ehhez nem volt túl nagy kedvem. Itt jobb. Bár, ha meggondolom, a mostani munkakörömhöz textilipari szakközépiskolát kellett volna végeznem... De így is jó. Az üzemben egyedül én rendelkezem középiskolai végzettséggel. Az üzemcsarnokot rekordidő, azaz pár hét alatt építették fel és rendezték be a nyáron. Félmillió forintba került. A tsz a gyártól a kifizetett munkabér 180 százalékát kapja meg. Ebből fedezik a ráfordításokat. s azért marad még haszon is. A jelenlegi létszám meghaladja a nyolcvanat. A közeljövőben további hatvan személyt vesznek fel, s beállítják a második műszakot. Már a most itt dolgozók között is sok az egészen fiatal, 15—16 éves leányzó, akiknek ez az első helye itt, Izsákon. S köztük itt van T. Nagy Emma, a műszakvezető. Próbálgatom magamban a hagyományosabb elnevezést: művezető. Emma végeredményben: érettségizett munkáslány Izsákon. Szeretném érzékeltetni a meghatározás szavainak ktilön- külön is a hangsúlyát. S azt is, hogy együtt még többet mond a státusnak ez a „behatárolása”. Felfogjuk-e vajon kellő mélységében, hogy a jelenség, amelynek ez a tizennyolc éves lány részese, mennyire új dolog, miiven sok ág-boggal kapcsolódik a fa- falusi-paraszti társadalom átalakulásához? Ebből a szempontból talán szerepe van a szokványos riporteri kérdésnek is: mire költi a keresetét Emma. — Ruhaféleségeket vásárolgattam magamnak, szeretnék szénen, divatosan öltözködni. És vettem egy televíziót. A jövőben? Szeretnék otthon egy szobát berendezni, az én kedvem szerint, az ízlésemnek megfelelő bútorokkal. Műszak után kerékpárra ül, siet haza, .otthon házimunkák várják. S eszébe jut az is. szeretne olvasni, minél többet, s utazni is, világot látni. H. D.
