Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

1 oldal 19*0. október 25, \-a«.1rniP A termelés művészete Szakberkekben arról hal­lani, hogy egy új művésze­ti ág bontakozik ki, amit a technokrácia művészetének neveznek, s az ipari fejlő­dés indította el pályáján. Főleg az utóbbi évtizedben hazánkban is éreztette ha­gez; másrészt kevesebb ön­állósággal. pénzzel és ta­pasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a termelést a kívánt szintre emeljék va­lamennyi vonatkozásában. Civilizációs betegségünk az idegességnek vagy éppen a Akár a régi öltözők modellje is lehetne ez a helyiség. tilsát a világjelenség, amely új színeket és formákat hí­vott életre az üzemekben. A környezetet olyanra vál­toztatták, hogy jól érezze magát az ember, hiszen min­dennapi közérzetétől nem kis mértékben függ a mun­kakedve és teljesítménye. Egy ugyancsak mai tudo­mányág, az ergonómia pe­dig azt vizsgálja, hogy mi­lyen egyéb tényezők — fá­radékonyság, a pihenőidők elosztása, testmozgás, bri­gádon belüli és kívüli lég­kör, környezet — befolyá­solják a munka hatékony­ságát. A gyár olyan üzem­mé való alakítását, amely­ben szívesen adja bárki tel­jesítményének legtöbbjét — ezt a folyamatot talán a termelés művészetének le­hetne nevezni. Amit pótolnak Az ilyenfajta, emberköz­pontú felfogás jórészt meg­valósul a népgazdaságilag is erősen fejlődő nagyvál­lalatoknál, mint amilyen például a debreceni Bio- gál, a századunk szülöttei­ként számontartott vegyi­kombinátok Egyes gyárak­ban külön, munkalélektan­nal foglalkozó csoportokat is szerveztek. A sok ezer vagy több tízezer munkást számláló üzemekben — dolgozzanak az emberek futószalag mel­lett, vagy fehér köpenyek­ben gombokat nyomogatva — mindenképpen arra töre­kednek, hogy valami na­gyon fontosat pótoljanak. Közvetett, raffinált módon próbálják megadni a fog­lalkoztatottaknak azt az egyedüálló örömet, amit évszázadokkal ezelőtt érez­hették őseink, amikor át­látták az egész munkafo­lyamatot. teljesen azono­sulni tudtak azzal, amit termeltek. Végletek A kisebb üzemek sajá­tosan kettős helyzetben vannak. A szervezettség itt is olyan fokú. hogy az egyén részfeladatokat vé­komorságnak az a formája, amit a munkától való el­idegenedés vált ki. Egyes területeken viszont ennél sokkal elemibb körülmé­nyek okoznak rossz han­gulatot a gyárkapun belül. Bács-Kiskun városaiban vagy nagyközségeiben — amelyeknek az iparára a ktsz-ek. tanácsi irányítású | kis- és középvállalatok vagy I a gyáregységek, telephelyek működése a jellemző — a i munkás közérzetét sok he- j lyütt közvetlenül olyan dől- ; gok is befolyásolják, mint ; a kezdetleges szociális el­látottság. Nem annyira az üzemi demokrácia kitelje­sedése. a beleszólás joga, vagy valamiféle színdina­mika alkalmazása a meg­határozó. hanem egyáltalán az öltözők-fürdők (ha van­nak) állapota, az étkezőhe­lyiségek hiánya, a munka- védelem helyzete. A bács­almási Vegyes és Építő Ktsz-ben erősen köhög a belélegzett töménytelen portól az a dolgozó, aki éveket töltött a fűrészgép mellett: egy gépjavító ál­lomáson szintén nem sze­reltek fel elszívó berende­zést, sokáig még azután sem. hogv közbelépett a KÖJÁf.. illetve a szakszer­vezet megyei bizottsága. mosdó-öltöző, hogy szívesen maradjunk. Kécskei sajátság? Mi a helyzet a Vegyigepeket Szerelő Vállalat helyi gyár­egységében? A tavalyi 87 millió forintos termelési értéket úgy állították elő, hogy a 250 fős II-es tele­pen hét tus állt rendelke­zésre a műszakkezdések előtt és után. A régi für­dőben az egyhangú szürke az alapszín. Az öltöző kes­keny, hosszú, homályos he­lyiség, egy-egy szekrényt többen is használnak. A megemelt idei tervet a ta­valyihoz képest harminccal kevesebben hajtják végre, egyértelmű a termelékeny­ség növelésének szerepe, ami nemcsak gépesítéssel jár, hanem megköveteli az ember odaadóbb munkáját is. Ez tartósan nem megy, ha egy túlzsúfolt öltözőből eleve kedvetlenül lépnek be a szerelőcsarnokba a munkások. Ezért a többi között három és fél millió forintot fordított a vállalat arra, hogy kétemeletes, öt­száz személyt befogadó szo­ciális létesítmény épüljön — kulturált fürdőkkel, öl­tözőkkel stb. Az új nagy­csarnokban szerelik a köz­ponti fűtőtesteket, rövide­sen kész próbafűtésre a ka­zánház is. Sok ésszerűsítő javasla­tot. ötletet hozott itt az újító mozgalom, javult a termelékenység. Hatéko­nyabb a munka, ahol a jö­vő igényeinek megfelelően formálódik az üzem, s a mindenáron való termelés kedvéért nem hagyják ki az embert a „számításból*. Halász Ferenc Miéri függesztették fel a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz vezetőségét? II. A közgyűlés határozata Október 20-án került sor a kiskunhalasi Paprika An­tal Termelőszövetkezet közgyűlésére. A határozat őrzési Bizottság jelentésében dóm nemcsak Barna Fe feltárt bizonyítékok alap­ján javaslatot tesz a köz­gyűlésnek a tsz-elnök fel­képes döntéshez elegendő mentésére. Az elnök, aki lett volna 130 gazda, de maga is részt vett a tag­ennél többen, összesen 153- j gyűlésen, elsőként szólalt an jelentek meg. A köz- j fel a közös gazdaság fó- gyűlést megelőzően a tér- i rumán, s kérte — minden melőszövetkezet pártalap- szervezete — 42 kommu­nista — úgy határozott, hogy a járási Népi Ellen­indoklás nélkül — felmen­tését. A gazdák egyhangú­an megszavazták az elnök távozását. R bizony al&nság küszöbén A Népi Ellenőrzési Bi­zottság jelentésének, vizs­gálati anyagának ismerte­tését követően egymás után szólaltak fel a termelőszö­vetkezet gazdái, akik na­gyon megfontoltan érveltek, hagyták jóvá a városi ta­nács vb intézkedését. A termelőszövetkezetben ural­kodó állapotok jellemzé­sére érdemes idézni a fel­szólalásokat: Dudás Kálmánná: „Ho­gyan jutottunk idáig? Né­hány évvel ezelőtt, ami­kor a két gazdaság egye­süléséből megszületett a Paprika Antal Tsz, volt szakemberünk, állatunk, takarmányunk, gépünk, ül­tetvényünk. Mi történt az elmúlt évben? Eladták az állatokat, az új 100 férő­helyes tehénistállóból ka- csatelepet alakítottak ki, Kik a felelősök? az új telepítésű 64 holdas szőlő permetezetlenül, gá­zosán maradt. A könyvelés még az 1968-as okmányo­kat sem tudja biztonságo­san előkeresni, képtelenek követni az értékmozgást, azért, mert mindig új és új emberek jönnek. Két év alatt 70 tag lépett ki a közös gazdaságból. A bi­zonytalanság egyre inkább elhatalmasodik, mi lesz ve­lünk. mi lesz a gazdaság­gal?" Hajós János: „Hogyan szervezték nálunk a mun­kát? A kukoricát időben elvetettük, de a kapálás már nem történt meg. Ak­kor osztották ki művelés­re a kukoricát, amikor az már nem látszott a gaztól. Így nem lehet dolgozni, így nem lehet termelni.” A termelőszövetkezeti ] feltárt hiányosságok mel- gazdák nagyon jól tudják, [ lett még akad jónéhány hogy a vizsgálatok során ] szervezési, gazdálkodási hi­I ba. amelyért a termelőszö- I vetkezet vezetői a felelő­sek. Garas Benő: „Én jól tu­Egy lavór Az iparosodásnak indult, nagyközségi rangra emel­kedett Tiszakécskén pél­dául a helvi egyetlen kis­ipari termelőszövetkezetben a legnyilvánvalóbb feltéte­lek sincsenek meg. A Ve­gyes és Építő Ktsz közpon­ti épületében nemrég új műhelybe költözhettek a lakatosok, a házi honfog­lalást mégsem kísérte az ilyenkor szokásos izgatott öröm. hiszen a tizenkét la­katos továbbra is csak egy lavórban mosakodhat. Mi­közben Dombi Béla, Han- evási Pál. Varga Tstván és Tekes Sándor véglege» he- Ivükre ágyazta a gepeket. elhangzott: — Nem. nem megyünk^ el. hisz ide tartozunk. De cpp azért kellene legalább Elkészült a korszerű, új szociális létesítmény, a Ve­gyigépeket Szerelő Vállalat tiszakécskei gyáregységé­ben. (Tóth Sándor felvételei.) renc a felelős. Hibát hibá­ra halmozott az elnök, az üzemegységvezető, a bri­gádvezető, a főkönyve#. Meg kell osztani a fel essé­get, ezért ne csak az elnök, menjen, hanem a többi is. Az év elején eltávozott főagronómus eladta a szar­vasmarhákat, s most tud­tuk meg, hogy azoknak az árát éltük fel. Tönkrement a szövetkezet.” A termelőszövetkezet ve­zetősége nemcsak a gaz­dálkodásban, a tervezésben is követett el súlyos mu­lasztásokat. de az emberek­kel, a gazdákkal való bá­násmód is sok kívánniva­lót hagyott maga iránt. B. Nagy Gyuláné: „A nyáron közölte velem az el­nök, hogy fegyelmivel át­helyeznek. Kértem hívják össze a fegyelmi bizottsá­got, amely ki is tűzte a tárgyalás napját. Fél na­pig várakoztattak, s ami­kor bementem megkérdez­ni, miért nem foglalkoznak velem, kitessékeltek az iro­dából. Akkor közöltem ve­lük, panaszt teszek a párt- bizottságon. Mi történt er­re? Visszavonták a fegyel­mimet. Ügy érzem, nem tudok tovább ilyen légkör­ben dolgozpi, itthagyom a szövetkezetét.” Gáspár Miklós„Lázi- tónak neveztek a termelő- szövetkezetben, mert meg mertem mondani az igazat. Most követelem a tagság nevében, mondjanak el mindent, amit a tsz veze­tői elkövettek. Korábban nem lehetett szólni semmi­ért. mert letorkoltak vala­mennyiünket.” Mindig az állam pénzéből? A keresetlen szavak, ke- kevésbé jól fogalmazott mondatok érezhetően az emberek szívéből jöttek. A hibák ostorozásán túl azon­ban kicsendült a közös gazdaság, a termelőszövet­kezet féltése. Nem azt vi­tatták, hogy legyen-e kö­zös vagy sem, hanem azt, miért jutottak idáig, miért kell piruló arccal szé­gyenkezniük a város veze­tői, az idegenek előtt. Tallér Lajos: „Szégyellem magam, mint régi jó gaz­da, de úgy érzem mind­annyiunknak szégyelnünk kell magunkat. Az állam valósággal bölcsőben rin­gat bennünket, meid most is abból a pénzből élünk. Hol van az a szorgalmas A kecskeméti antikváriumban A Szabadság téri szép, I Bár bevallom, jó lenne. tágas könyvesbolt egyik sarkában húzódik meg sze­rényen. Évekkel ezelőtt itt kapott helyet. Akkor is, azóta is sokan vitatták létjogosultságát. „Minek az? Hány ember búvárko­dik régiségek között? Aki­nek szenvedélye, menjen a fővárosba.” így, és még sokféleképpen érveltek. Szerencsére, hiába: mert íme, a kecskeméti antik­várium él; — Havi 8—10 ezer fo­rint értékű régi könyv ta­lál gazdára itt — mond*a Németh János boltvezető. — Honnan szerzik be a könyveket? — Saját felvásárlás. — A központból nem I kapnak? i — Nem. az megszűnt. Vannak állandó vők? — Többen szinte napon­ta böngésznek, hátha ta­lálnak valamit. Van, aki a dedikált kötetekre vadá­szik, mások sorozatokat gyűjtenek. Többen például a régi Jókai, Mikszáth Kálmán köteteket, mások a képzőművészeti könyve­ket keresik. Albumokat, életrajzokat. — Mutatna cgv-két ér­dekesebb kötetet? — Tessék. E7, a festésze­ti album majdnem száz­éves. Vagy ez a másik: A magvar képírás úttörői | 1905-ből. Látom, ketten is keres­gélnek a tömött polcok előtt. Kérdezem egyikőjü- ket; — Mit keres? ve- | — Csak úgy ... Hátha találok valamit. Kapóra jön, éppen meg­érkezik egy eladó. Szatyor, benne 4—5 könyv. Meg­nézem: Orvosi lexikon, Szilvási, Babits. Néhány perc, s a boltvezető mond­ja az összeget: kétszázhet­ven forint. Ennyit kap ért te az eladó. S az új szer­zemény máris odakerül a polcra, a mintegy ezeröt­száz, kétezer kötet antik­vár könyv mellé. — Jó lenne, ha többen hoznának eladni könyvet. De az a baj, hogy sokan — főleg az idősebbek — nem is tudják, hogy ná­lunk vétel is van — mond­ja Németh János búcsú ■záskor. Varga Mihály magyar paraszt, amelyik inaszakadtáig dolgozott, de nem kért soha kölcsön. Ha válogatunk a munkában, ha nem végezzük el a dol­gunkat akár az irodában, akár a földeken, nem ál­lunk talpra soha. A rossz gazdálkodás, a mérleg­hiány a vezetők, de vala­mennyiünk bűne is. Visz- szaéltünk az állam jóságá­val, bizalmával. Ez fgy nem mehet tovább! Dol­gozni kell. tekintélyt kell szerezni termelőszövetkeze­tünknek, nem pedig újabb és újabb kölcsönt kunye- rálni.” A termelőszövetkezet volt elnöke is szólt, aki — bár jól ismerte a vizsgálati anyagot — nem ismerte el a gazdálkodásban, a terve­zésben. a szervezésben el­követett hanyagságát, a társadalmi tulajdon elleni bűnösségét. Próbálta bi­zonygatni, hogy nem 5.3 millió forint a vesztesége a gazdaságnak, hanem csak 4 millió. A bizonyítvány megmagyarázását azonban senki sem fogadta el. A Paprika Antal Tsz gazdái végülis új elnököt válasz­tottak Csató Zsigmond személyében. A termelő- szövetkezet vezetőinek az egész kollektívát érintő ügye azonban még nincs lezárva. A járási Népi El­lenőrzési Bizottság a V'zs- gálat anyagát bűnvádi fel­jelentéssel átadta a nyo­mozó hatóságnak. Több, nagyon is alánve­tő kérdés még tisztázatlan: mi lesz a közös gazdaság mérleghi> yával, a vezető­ség más tagjaival? Ezekre csak később lehet és kell is választ adni. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents