Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
1970. október 3, szombat 3. oldal Negyedszázados a Szakszervezeti Világszövetség Huszonöt évvel ezelőtt, 1945 szeptemberében Párizsban 10 millió szervezett dolgozó képviseletében 56 ország szakszervezeteinek küldöttei találkoztak, hogy megtartsák a fasizmus leverése utáni első nemzetközi konferenciájukat. Az előzetes tárgyalásokon határozatokat hoztak egy átfogó világszervezet létrehozásáról. A tanácskozást október 3-án alakuló kongresszussá minősítették. Azóta ezt a napot a Szak- szervezeti Világszövetség születésnapjaként tartják számon — az idén huszonötödször. Negyedszázada az akkor elfogadott alapszabály célul tűzte a szakszervezeti mozgalom egységének létrehozását, a munkásosztály érdekeinek fokozott védelmét a monopóliumokkal szemben. De ennél szélesebb programot is megfogalmaztak az alapító kongresz- szus résztvevői: az emberiség békéjének, biztonságának vé- delmezését, a szakszervezeti mozgalom funkciójának kiterjesztését. A nemzetközi monopóliumok felismerték azt az erőt, amelyet a munkásmozgalom ösz- szefogott ereje képvisel, és felismerték azt a veszélyt is, amelyet az egységes szakszervezeti mozgalom a nagytőke érdekeire jelent. Ezért nem sokkal a Szakszervezeti világ- szövetség megalakulása után támadást indítottak ellene. így következett be, hogy a nagymonopóliumok befolyása alatt álló amerikai szakszervezetek kiváltak az egységes szakszervezeti szövetségből és létrehozták a szakadár szervezetet. Ez azonban nem gyengítette és nem térítette el eredeti céljaitól a Szakszervezeti Világ- szövetséget. Az SZVSZ tagjai — híven a 25 évvel ezelőtt elfogadott programhoz — mindig is állást foglaltak a nemzetközi imperializmus törekvéseivel szemben, elítélték az agressziókat, a neokolonialista törekvéseket, leleplezték a modern imperializmus természetét. Ugyanakkor következetesen védelmezték a dolgozók érdekeit a tőkés kizsákmányolással szemben. Az SZVSZ elvileg szilárd politikájának eredményeként a szervezet taglétszáma az alakulás óta nagy mértékben megnövekedett: az 1969. októberében Budapesten megtartott VII. szakszervezeti világ- kongresszusra már 124 országba küldték szét a résztvevőknek a meghívókat. A negyedszázados évfordulón eredményes munkáról adhat számot az SZVSZ. A világ dolgozói a jövőben is úgy tekintenek a Szakszervezeti Világ- szövetségre, mint a munkás- osztály érdekeinek hatásos védelmezőjére, a nemzetközi béke és biztqnság ügyének biztos támaszára. (KS) Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) I nesen Közgazdaságilag in- helyes félremagyarázzák elveinket — mondokolt, hogy hosszabb táv- j dotta a továbbiakban. A latban általában értékén! reformnak az a kispolgári fizesse meg a fogyasztó azt, amit megvásárol. A fogyasztói ár azonban nem csupán közgazdasági kategória, hanem társadalmi, politikai tényező is. A ráfordítási arányosság elve csak bizonyos megszorítással érvényesülhet helyesen. Meggyőződésünk, hogy fenn kell tartani mindazokat az ártámogatásokat, amelyek egyértelműen kapcsolódnak államunk szociális, kulturális és egészségügyi funkcióihoz. Ügyelni kell arra, hogy ne sértsük meg a lakosság fogyasztói érdekeit. Az áremeléseket ellensúlyoznunk kell, mégpedig úgy, hogy egyetlen társadalmi réteg se kerüljön hátrányos helyzetbe. Fontos követelmény, hogy az áremelést ellensúlyozó árcsökkenés is nagyjából azonos jelentőségű árcsoportban történjék. Fontos követelmény, hogy a hatósági áremelésekkel hatósági árcsökkenések álljanak szemben. A terv szerinti áremelkedések — akár szabad, akár hatósági árakról legyen szó — kompenzálhatok és kompenzáltuk is. Nem egyenlíthető ki viszont az olyan áremelés, amit különböző okokra való hivatkozással elég gyakran tapasztalunk. Kormányszerveinknek az eddiginél fokozottabb figyelmet és erélyt kell tanúsítaniuk az ilyen jelenségekkel szemben. Szólt a dolgozók igényeit kielégítő szolgáltatások fejlesztéséről is. Hangsúlyozta, hogy államunk központilag — erejéhez mérten — egyre több pénzt fordít a különböző szolgáltatások fejlesztésére. Hozzáfűzte azonban, hogy a központi erőfeszítésekhez csatlakozniok kell a helyi, a tanácsi kezdeményezéseknek a helyi erőforrásoknak. Nem lehet elfogadni azokat az elképzeléseket, amelyek a szolgáltatások fejlesztését csak áremelésekkel látják megoldhatónak. Szóvá kell tennünk, hogy jó néhányan félreértik törekvéseinket vagy egyeAz SZMT kibővített Pénteken az SZMT székházában kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa. A résztvevők a dolgozó nők és fiatalok helyzetét, az érdekvédelmükkel kapcsolatos szakszervezeti intézkedések tervét tárgyalták. A tanácskozáson megjetlent Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára is. A vitaindító beszámolót Némedi József, az SZMT titkára tartotta. Abból indult ki, hogy a megye szakszervezeti tagságának 60 százaléka nő, vagy harminc év alatti fiatal. Mint a beszámoló hangsúlyozta: törvényeink biztosítják a nők gazdasági, politikai egyenjogúságát, a jogok munkalehetőséget adó iparágak, például a textilipar, műanyagipar fejlesztésére, még mindig akadnak vezetők, akik elzárkóznak a nők — főleg a terhesanyák — foglalkoztatásától. Nem valósult még meg maradéktalanul az „egyenlő munkáért, egyenlő bért” elve sem. A dolgozó nőknek kevés idejük marad a tanulásra, a közéletben való részvételre. A szabad idő növelését csak az óvodai, bölcsődei hálózat, a háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások bővítésével, minőségük javításával lehet elérni. A dolgozó fiatalsággal magyarazata, amely az egész mechanizmus értelmét kiforgatja és a közösség érdekeivel szembehelyezkedő, eszközeiben nem válogató egyéni ha- rácsolásban látja, feltétlenül hozzájárul a különféle ártalmas irányzatok megerősödéséhez is. Az ilyen felfogások hordozói az emberi magatartás egyetlen normájának azt tartják, hogy „valamit-vala- miért”, vagy még inkább, „valamit semmiért”! Miről van szó? Az anyagiasságról, az önzésről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségék. Az ilyen felfogás követői nem sokan vannak, de veszélyesek. Ellenük minden eszközt igénybe kell és igénybe is fogunk venni. A IV. ötéves terv sikeres végrehajtásának is fontos feltétele, hogy mennyire sikerül az emberek szocialista közgondolkodását fejlesztenünk. Kérdés, hogy rendelkezünk-e már azokkal az erőforrásokkal, eszközökkel, amelyek a társadalom szükségleteinek megfelelően hatnak a kívánt irányba. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ezek a lehetőségek csak részben vannak meg. Feszítő ellentmondás van a közművelődés rendelkezésére álló anyagi eszközök és a társadalom kulturális szükségletei között. De mert államunk jelenleg még nem tud e célokra jobb anyagi feltételeket teremteni, különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a XV. ötéves tervnek azok az előirányzatai, amelyek a dolgozó tömegek művelődését szolgálják, teljes mértékben a tervben meghatározott célokat segítsék elő. Az üzemen belüli demokrácia kérdéséről szólva elmondotta, hogy a fejlődés ezen a téren is gyors volt, a meglevő lehetőségekkel azonban még nem mindenütt élnek megfelelően. Erre a jövőben jobban kell figyelni, mert ha a helyes elveknek ellentmond a hibás gyakorlat, ez óhatatlanul visszahat a dolgozók aktivitására. A szocialista ember fontos jellemzője az aktivitás. A közéletiségnek nemcsak a nagy belpolitikai és külpolitikai kérdések megértésében kell megnyilvánulnia, hanem a munkahelyi, üzemi, vállalati életben való részvételben is. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk álló évek feladatainak megoldásában a pártszerveknek és a társadalmi szerveknek jelentős részük van. Ezért oly módon kell végeznünk politikai felvilágosító és mozgósító munkánkat, hogy az a legteljesebb mértékben elősegítse a terv valóraváltását. A szakszer vezetek ki fogják dolgozni, hogyan segíthetik a maguk sajátos eszközeikkel, gazdag tapasztalataikkal ezen feladatok megvalósítását. A törvényjavaslatot elfogadom. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Kovács An tál képviselőnek adta meg a szót. A törvényjavaslat vitájában a továbbiakban felszólalt Sümegi János, a szécsényi IX. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, dr. Petri Gábor, a szegedi I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója, Gál Andrásné debreceni vállalati igazgató, dr. Szabó Kálmán, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, dr. Baskay-Tóth Bertalan, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, dr. Udvardy Ká- rolyné, az Országos Gumiipari Vállalat pártbizottságának titkára, Schul- man István, a polgárdi Vörös Csillag Tsz elnöke, Riba Miklós, a Petőházi Cukorgyár munkása, dr. Szabó József, a siklósi járási pártbizottság első titkára, dr. Bodogán János, a Veszprém megyei tanács vb-elnöke, Lakatos András a Balatonboglári Állami Gazdaság főkertésze, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeum igazgatója, Farkas Pál agronómus Borsod megyei képviselői, dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatóis, Hárász Gyula művezető, debreceni képviselő. Imri Gyula, a szerencsi járási pártbizottság első titkára, Tóth Géza záhonyi MÁV- állomásfőnök, Nemes István, a gödöllői városi pártbizottság titkára, Nagy Antal, a tatai mezőgazda- sági technikum igazgatója. A pénteki ülést Beresz- tóczy Miklós rekesztette be. Szombaton délelőtt 10 órától folytatja munkáját az országgyűlés a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitájával, majd a választójogi törvény módosítására vonatkozó törvén v.i avaslatot tárgyalják, s végül interpellációra kerül sor. Németh László a Katona József Társaság tiszteletbeli tagja Bensőséges ünnepség | dráma és tanulmányiroda- színhelye volt szerdán lom terén elért eredmé- Kecskeméten a városi ta- j nyeit. nács díszterme. A Katona ! a tiszteletbeli tagságról József Társaság — folytat-I szóló oklevelet és a „600 va eddigi hagyományait — I éves Kecskemét” emlékpla- irodaírnunk nagy klassziku- I kettet Fehér Sándor nyúj- sát,Németh Lászlót válasz- 1 tóttá át a Kossuth-díjas tóttá tiszteletbeli tagjává. Tehér Sándornak, a társaság elnökének megnyitó szavai után Demény Mária írónak. Németh László meleg szavakkal mondott köszöaz író Vidéken élni című Inebet a kitüntetésért, mely tanulmányát olvasta fel. j ^mt mondotta: talán a legEzt követően Orosz László i esett az eddigiek taglalta színvonalas előadásban Németh László pályafutását. Ismertette kapcsolatait Kecskeméttel és méltatta a magyar regény, közül. Az ünnepség a dísztermet megtöltő közönség lelkes ünneplésével ért véget. Fehér Sándor átnyújtja az oklevelet az írónak. Németh László megköszöni a kitüntetést. Á szomszédéit tapasztalatai gyakorlását azonban sok te- ' kapcsolatban — Némedi rületen korlátozzák, a gaz- elvtárs elmondotta — el dasági lehetőségek és a kell érni. hogy ne a kirívó maradi szemlélet. Bár na- j esetek,_ hanem munkájuk, gyón sok gondot fordítót- eredményeik alapján ítél- tak a megyében a nőknek > jük meg ókéi Csongrádban, hazánk legnagyobb zöldségtermelő táján intenzív az árutermelés a háztáji gazdaságokban is. Árujuk 25 százalékát a tsz-ekkel együttműködve. közösen értékesítik. E hasznos kapcsolat továbbfejlesztését megvizsgálta legutóbb a megyei népi ellenőrzési bizottság. A tizennyolc tsz-ben tartott vizsgálat alapján megállapították, hogy gyümöl- c:5ző az együttműködés a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok között. A mindszenti Tiszavirág Tsz a háztáji jószágállomány részére a táptakarmány beszerzését magára vállalta, és öntözött legelőt biztosít a tehéntartó gazdáknak. A csongrádi Petőfi Tsz a háztájiból összegyűjti a tejet és közösen értékesítik a hízott sertést, a tojást és a gyümölcsöt is. A nagyüzemi felár 50 százalékát megkapják a gazdák. A forráskúti Haladás Tsz-ben a tagok ta szerzési áron adja a háztáji gazdaságnak. A vizsgált 18 szövetkezet közül 14-ben működik háztáji bizottság, és négyben háztáji agronómus. Az ellenőrzés során fény derült arra, hogy a háztáji gazdaságok sokszor, különösen ilyenkor ősszel — munkaerőhiánnyal küzdenek. Éppen eeért több kisgépet: kerti traktort, pernyája körül adják ki a metező berendezést, szőlőháztáji földet, amit több évig használhatnak. Sok gyümölcs- és szőlőtermelő tsz a növényvédőszert beprést, darálót, sertés ön etetőt kémek. A kérést a NEB eljuttatta az illetékes minisztériumokhoz 75 éves az anyakönyv Hetvenöt évvel ezelőtt, 1895 októberében lépett életbe Magyarországon az állami anyakönyvezésről szóló, 1894. évi 33. törvény. Ez csakúgy, mint a polgári házasságkötésről szóló — vele egyidejűleg hatályba lépett — törvény az akkori idők politikai harcainak jelentős eredménye, demokratikus vívmány volt. Magyarországon ezt megelőzően is vezettek az I egyházak anyakönyvi nyilvántartásokat. ezek azonban természetesen csak saját tagjaikra terjedtek ki, s egymástól is eltértek.
