Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

t oldal 1970. október 20, kedd Kongresszusi munkaverseny Teljesítik vállalásaikat a szövetkezetek A Kecskemét—Kiskun­félegyháza Környéki Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek és Termelőszövetke­zeti Csoportok Területi Szövetségének versenybi­zottsága értékelte az év elején meghirdetett kong­resszusi munkaverseny eredményeit. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt évhez viszonyítva nőtt a résztve­vők száma és ugyanakkor tartalmasabb lett a munka is. A tavalyi 32 brigád he­lyett az idén már 54 vesz részt a mozgalomban. A felajánlások összérté­ke 22 millió forint, amelyet egyrészt a termelési ered­mények javításával, más­részt megtakarítással kí­vántak elérni. A vállalá­sok megtételekor még nem számítottak ennyire mos­toha időjárásra és az emiatt bekövetkezett nagy­mérvű terméskiesésre. Ép­pen ezért dicsérendő, hogy a helyi adottságokhoz al­kalmazkodva sikeresen ala­kították ki — illetve mó­dosították — a terveket. Az évközi előzetes érté­kelésből levont következte­tések alapján a vállaláso­kat év végéig mindenütt sikerül teljesíteni. Kiemel­kedő a tiszakécskei Űj Élet és a Béke Termelőszövet­kezet brigádjainak eredmé­nye: 660, illetve 795 ezer forint értékű megtakarítást értek el idáig. A vállalások teljesítésé­vel a területi szövetséghez tartozó termelőszövetkeze­tek is jelentősen hozzájá­rulnak a nemzeti jövede­lem 1 százalékos emelésé­hez. D. É. Gyorstüzelő fényképezőgép, „pillanatmásoló” Meffnyí(( a Fotóipar, 1971 című kiállítás Az OFOTÉRT nagysza­bású — a jövő év árukí­nálatát bemutató — ki­állítást rendezett a BNV 42. számú pavilonjában. Az október 28-ig megtekinthe­tő kiállítást hétfőn dél­előtt Somogyi Béla, az OFOTÉRT vezérigazgatója ünnepélyesen nyitotta meg. A kiállításon huszonöt ország leghíresebb optikai és fotócégeinek termékeit mutatják be, azokat a cik­keket, amelyeket jövőre tud szállítani a vállalat. A kiállítás egyik különleges­sége például a Hassebald nagy teljesítményű fény­képezőgép, amely típussal az első holdrepülés fény- képfelvételeit készítették. Bemutatják a gyorstüzelő, az egyszeri felhúzással 25 —50 felvételt készítő ro­bot-fényképezőgépet, a svájci Bron Elektronic cég elektronikus, programoz­ható műtermi, villanó auto­matáit, a holland automata előhívó berendezéseket. A kiállítás sztárjának tekint­hető a Gevafax 20, irat­sokszorosító készülék, amely pillanatok alatt má­sol bármiyen írásos, képes anyagot. Gazdátlan földek Nem kell a föld Kiskun- majsán. A szakszövetkezeti tagsági használatban levő földekről van szó. Sem a szántó, sem a szőlőparcella nem kell. Ingyen sem! A majsaiak szemében immár nem áldás a föld, de teher, gyötrelem A Jonatán Szakszövetkezet egyik mó­dosabb gazdája, érezvén, hogy az idő eljárt feje fölött — és két lánya van, mindegyik pedagógus, ők földre nem tartanak igényt — háromholdnyi jó állagú, gondosan művelt szőlőjét, benne 200 gyümölcsfával, felajánlotta a közösnek, a közös ki akarta adni va­laki másnak művelésre, semmi egyébre, csak az alapszabályban előírt 10 százalékos hozzájárulásra tartva igényt — és senki­nek nem kellett. Ez korántsem szélsőséges eset. Sok idős gazda szeret­né fiaira, lányaira íratni a szőlőt, de azoknak nem kell, sőt azzal fenyegetőz­nek, hogy — ha mégis a nevükre íratnák — pert in­dítanák. Mekkorát fordult az idő egy—két évtized alatt! Nem a földért folyik pereskedés — hanem a föld ellen. A Jonatán birtokviszonyai De mi van a jelenség mögött? Vizsgálódásra a Jonatán Szakszövetkezet igen alkal­mas terepnek látszik. Gás­pár Benjámin elnök és dr. Vedres Ferenc elnökhelyet­tes jóvoltából áttekintést kapok azokról a tényezők­ről, amelyek a magyarázat­hoz feltétlenül szükségesek. — Tagjaink döntő több­sége, mielőtt létrejött a szakszövetkezet, amolyan félproletár volt — mond­ja az elnök. — Azaz kis földterületen kellett beren­dezkedniük, ezen telepít- gettek szőlőt, gyümölcsfá­kat. De a nagyobb csalá­doknak így sem nyújtott teljes megélhetést a fiatalok egyre-másra 'helyezkedtek el az iparban. A földhöz való ragasz­kodás lazulása tehát nem egészen mostani keletű fo­lyamat. Másrészt az elnök által mondottak jórészt a je­lenlegi birtokviszonyokat is meghatározzák. A szakszö­vetkezet 3000 hold tagsági területen alakult meg. Eb­ből, felajánlások és meg­váltások folytán, a közösbe került 600 hold. További 600 — nem tagosítható — hold területen találhatók a Két ember és három forint A címben szereplő há­rom forint árdifferencia. Két nyélfajta árai közötti különbség. A két ember? Nos, az ő munkájukat takarítja meg a most kipróbálás alatt álló új, komplex szerszám. A Kéziszerszámgyár kecske­méti gyáregységében kapott tájékoztatás szerint ez a szerszám is annak a harc­nak a része, amely min­den gyár „lidérce”, a mun­kaerőhiány ellen folyik. A műszaki feladatokat két cél határozza meg. Egyik: a technológia korszerűsítésé­vel pótolni a munkáshiányt, a másik: lefaragni a ter­melési költségekből. Ennek a műszaki fejlesz­tésnek első lépése volt, hogy a hézag-, kulcs- és horonyszerelőknél a költsé­ges és munkaigényes me­legalakítás helyett a kivá­gó eljárást vezették be. Ez — sorozatban készülő ter­mékekről lévén szó— éves szinten több százezer fo­rintos megtakarítást jelent. Gazdasági megfontolások arra ösztönzik a gyárat, hogy saját kezébe vegye néhány kooperációban ké­szülő termék gyártását. A kooperáció hibalehetőségei és árnyoldalai közül elég megemlíteni a nem min­dig betartott határidőket, a szállítási többletköltséget, és azonnal érthető, miért is ráfizetésesek sokszor a koo­perációs gyártmányok. Itt sikerült már megoldani a franciakulcsok eddig Sal­Andrási Józsefné tartja kezében a kivágó eljárás­sal készült reszelőtestet. (Pásztor Zoltán felvétele) gótarjánban készült kovács­darabjainak szerszámozá­sát. A kooperációs termé­kek átvállalása munkaerőt igényel. Az ellentmondást feloldja, hogy az új fel­adatokhoz szükséges lét; számot az egyéb korsze­rűsítések folyamán felsza­baduló emberekkel akar­ják feltölteni. Azt, hogy ez az út jó, bizonyítja a túlteljesített harmadik ne­gyedévi terv is. tagsági szőlősparcellák. Ezenkívül 200 holdat fog­lalnak el a tanyatelkek. Így marad összesen a ta- gosított tagsági művelésben 1600 hold szántó, rét és er­dő. A szövetkezetnek jelenleg 1100 tagja van. A tagsági földek jó része nem nagyon haladja meg a tsz-ben járó háztájit. A földfelajánlások a kö­zös részére a korábbi évek­ben is voltak. Nem jelentős számban, így nem is jelent­keztek valós gondként. A probléma „elment” a töb­bivel. Hanem az idén... — Több mint másfél száz tagunk felajánlott összesen 240 hold tagosított terüle­tet, s mintegy 60 holdnyi szőlősparcellát. A tagosított terület annyi, mint a ko­rábbi évek összes felajánlá­sai együttvéve. De szá­munkra még elgondolkozta- tóbb, hogy szőlőt koráb­ban csak elvétve ajánlot­tak fel. — Minden földjüket fel­kínálták. vagy maguknak is hagytak? — Ez is, az is. De az utóbbi a kisebb hányad. Miért az idén? Legelsőnek ez a kérdés tolakszik elő; Miért éppen az idén, 197Ó-ben? Tanulságosak a válaszok. Az idei kedvezőtlen idő­járás markánsan „kihozta” az elöregedő szőlők műve­lésének gazdaságtalan vol­tát. A ráfizetés nyilvánva­lóvá Vált. Nem kevés az olyan szőlőterület, amely­nek holdankénti bruttó ho­zama nem haladja meg a kétezer forintot. Holott ez­zel is annyi munka és költ­ség volt, mint a jól fizető területtel. A fiatalabb családtagok, főleg az iparban dolgozók segítségére nem lehet szá­mítani. Nemcsak a legif­jabb, de az úgynevezett „középgeneráció” sem haj­landó gürcölni olyan terü­leten, amely holdanként 3 mázsa rozzsal, 8 mázsa ku­koricával, 10 mázsa szőlő­vel fizet. Maradna a napszámosok alkalmazása, de ez — te­kintettel a fentiekre — tel­jesen illuzórikus, csak az amúgyis meglevő ráfizetést növelné tetemesen, arról már nem is szólva, hogy a mostani munkavállalási le­hetőségek mellett a bizony­talan lekötöttségű napszá­mos munkára alig-alig akad jelentkező, s ha akad is, igen magas árat számít. Támogatásra szorulók Három-négy éve e sorok írója, látva a Kiskörös- környéki szakszövetkezeti szőlővidéken fennálló éles vagyoni és társadalmi ta­gozódást, abban reményke­dett, hogy a közös megerő­södése, a nagyüzemi ültet­vények termőrefordulása kiegyenlítő, vagy legalább­is mérséklő hatással lesz a különbségekre. S ez ma már olyannyira bekövetkezett, hogy leg­elsősorban is a szociális következményekkel kell számolunk. Itt, a Jona- tán-ban az 1100 tag csak­nem kétharmada 60 éven felüli életkorú. A földet felajánlók döntően közülük kerülnek ki, s mintegy „be­jelentették” igényüket a szociális támogatásra. De nemcsak ők ... Ha közép­generációval együtt élő öre­geket is számításba vesz- szük, legalábbis ezer idős emberrel kell számolni eb­ben a gazdaságban. A leginkább rászorulók­ról gondoskodás történik: 30 gazdának havi 150 forint segélyt juttat a közös, még többnek pedig átvállalta az önkéntes társadalombizto­sítás havi 60 forintos ösz- szegének a fizetését. Remélhetőleg a megol­dás ígéretét hozza a kö­zelmúltban hozott rendel­kezés, amely rendezni kí­vánja a szakszövetkezeti tagok nyugdíjjogosultságát. De hogy majd valójában kikre, s milyen mértékben vonatkozik, az csak a vég­rehajtási utasításból derül ki. Urbanizációs következmény A rohamosan iparosodó Kiskunmajsa üzemi dolgo­zóinak átlagos életkora nem nagyon haladja meg a 30- at, de akad olyan munka­hely, ahol talán még el sem éri. Ugyanez áll a Jonatán közösen művelt területeire is — a fiatalok itt szí­vesen vállalnak bél-munkát, a havi rendszeres bér, a viszonylag kulturált mun­kakörülmények és a szoci­ális juttatások fejében. A nagyüzemi táblákon ipar­szerű termelés folyik, ki­munkált költségtényezők­kel, amelyek szerint a ren­tabilitáshoz pl. a szőlőből legkevesebb 35 mázsás át­lagtermés elérése szükséges. Ennél az idén is jóval töb­bet szüretelnek. Más vonat­kozásban az itt dolgozókat is csak úgy lehet megtar­tani. hogy részükre télen is rendszeres foglalkozta­tást biztosítottak, zöldség­gyümölcsosztályozást, meg hasonlókat. Ebből az átrendeződésből egyenesen következik, hogy a földek, szőlők hagyomá­nyos művelése a legidősebb paraszti generációra hárul. A mind kevésbé munkaké­pes rétegnek kellene vállal­nia a fizikailag leginkább próbára tevő munkát, s ebből nem következhet más, mint a földek fel­ajánlása . 1. Sőt — elha­gyása. Mert ilyen is jócs­kán akad a Jonatán terü­letén. Az Aranyhegyen, a község legidősebb szőlős dűlőjében immár minden második parcella elha­gyott ... Itt jön a további nagy kérdés: mi legyen a föl­dekkel? Az elhagyottakkal és a fölajánlottakkal. A közösben sikerrel ho­nosították meg a szamóca­termesztést, amely hamar megtérül, s minden évben biztos pénzt hozó kultúra. Mi *olna, ha a parcellákon is megpróbálkoznának ve­le? — Ez nem járható út — mondja dr. Vedres Ferenc — Hiányzik az infra-struk- túra. Az öntözés, a nagy- adagú szerves- és műtrá­gya. Egyszóval a beruházás. Annyi pénzzel Itt nem rendelkeznek az emberek. Hobby-kertek? Még illu- zórikusabb ... Majsa az urbanizáció első egyszer­smind leghevesebb fázisát éli, a földtől való elszaka­dás most a legerőteljesebb. Csak később alakul maid ki a kedvtelés nosztalgiája, — a már rég nem mező- gazdasági foglalkozásúak körében. Felújítani — de miből? Maradna tehát, ami a legkézenfekvőbb: a felaján­lott és az elhagyott földe­ket karolja fel a közös, s tagsági támogatással végez­ze el a rekonstrukciót. Csakhogy a közös épp a legfontosabbnak, az anyagi alapoknak van leginkább szűkében. Manapság már csak az intenzív fejlesztés­nek van értelme, s csak azt a szőlőt, a gyümölcsöst érde­mes művelni, fenntartani, amely holdanként meghoz­za a 20—30 ezer forintos termelési értéket. A belter­jességhez nem sok föld, hanem sok pénz kell. Már­mint beruházás ... Ezért van az, hogy a Jonatán noha a legjobb alapokkal rendelkező szakszövetkezet hírében áll, az idén 50 hold kajszi és jövőre 20 hold csemegeszőlő telepítésénél nem vállalhat többet. Nem vállalhat, mert a tagsági akkumuláció össze­ge — az eddig» leírtakkal összefüggésben — évről év­re rohamosan csökken. Az elmúlt évtized első felében, amely a gyors felfelé íve­lés időszaka volt. évente a tagsági felhalmozás összege elérte, vagy meg is halad­ta az egymillió forintot. Azóta minden évben csök­ken 1—2 százezerrel. Az idén már csak 400 ezerre számít­hatnak, de ennek felét is vissza kell juttatni — szo­ciális támogatás formájá­ban. A nyugdíjjogosultság ren­dezése mellett a gyorsabb ütemű intenzív fejlesztés hozhatna megoldást. Ki kellene dolgozni: melyek azok a kultúrák, amelyek leginkább megérdemelnék a kedvezményes hitelt és az állami támogatást. Hatvani Dániel 2 dl) üzemképes Csepel teherkocsit keresünk megvételre C7 fix, vagy billenőplatóst. D—420 vagy D—450 típust. Városgazdálkodási Vállalat, Baja. Ui.: Kiss. Telefon: 282. 6651

Next

/
Thumbnails
Contents