Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
i. oldal 1970. október 15, csütörtök Öregeinkért... Szegények és gazdagok Bács-Kiskun megye mintegy 573 ezer főnyi lakosságából az idei nép- számlálás előzetes adatai szerint a 60 éven felüliek létszáma meghaladja a 102 ezer főt, azaz a lakosság csaknem 18 százalékát teszi ki ez a korosztály. Az 1960-as népszámlálás idején egyébként a 60 éven felüliek arányszáma még csak 14 százalék volt. Ennél a kérdésnél szót kell ejtenünk megyénknek a települési viszonyokból adódó sajátságos helyzetéről. Tíz éve a megye összlakosságának 36,1 százaléka volt külterületi lakos, míg napjainkban csupán 28,7 százalék. Ez 165 ezer embert jelent. Hogy ez a népesség milyen korösszetételű, megállapíthatjuk, ha szemügyre vesszük miből ered a külterületi lakosság csökkenése: részben a községek és városok belterületére való költözködésből, részben pedig a távolabbi helyeken történt munkavállalás miatti elvándorlásból. Természetes, hogy a távolabbi munkahelyeket, de a belterületre való beköltözést is elsősorban a munkaerejük teljében levő fiatalok vállalják. Így a külterületen, a tanyákon maradók zömmel idős házaspárok vagy egyedülálló öregek. Megyénkben a nyugdíjas korú lakosság 39 százalékának sem nyugdíja, sem járadéka nincs. A nyugdíjasok, járadékosok, rendszeres segélyben részesülők, öregek napközi otthonában és szociális otthonban elhelyezettek száma a 60 éven felülieknek alig a kétharmadát teszi ki. Bács-Kiskun megye helyzete ebből a szempontból megegyezik az országosan felvázolt képpel. Ehhez azonban hozzá keH tenni, hogy nálunk e rétegen belül az átlagosnál lényegesen több a kiöregedett mezőgazdasági dolgozó. Mindez indokolja, miért kerültek előtérbe megyénkben a mezőgazdaságban élők szociális problémái. A megyei tanács végrehajtó bizottsága két év óta foglalkozik behatóbban a szociális gondoskodás kérdéseivel. Felismerve ennek jelentőségét, nagy erőfeszítéseket tettünk a közvéleménynek a szociális gondoskodás problémáira irányítása, a kérdés társadalmi üggyé tétele, az állami és társadalmi, tanácsi, vállalati, szövetkezeti és egyéb erőforrások mozgósítása és koordinálása irányában. A meglevő anyagi eszközök növelése és tervszerű hasznosítása céljából a Bács-Kiskun megyei Tanács központi költségvetésében 1968 óta minden évben a tiszta pénzmaradvány 10 százalékát szociálpolitikai feladatok megoldására zárolja. Egyben ajánlja az irányítása alá tartozó tanácsoknak, hogy az összesített pénzmaradvány 10 százalékát ők is hasonló célokra zárolják. A megyei tanácsnál képződött központi pénzmaradványt a végrehajtó bizottság a múlt évben 6 millió forintra egészítette ki, a járási-városi tanácsoknál pedig közel 10 millió forint gyűlt össze a megyei tanács határozatában ajánlott módon. Ennek a külön alapnak a fel- használása tekintetében messzemenően érvényesültek a megyei tanács határozatában foglalt intenciók, az összeg 55 százalékát szociális otthon építésére, 10 százalékát öregek napközi otthona fejlesztésére, 13 százalékát a segélyezések emelésére, a többit pedig a sokgyermekes családok lakásgondjainak enyhítésére fordítják tanácsaink. E kezdeményezés az egész megyében éreztette hatását. ! Magáévá tette és megvitatta az SZMT, a megyei NEB, a tsz-szövetségek elnöksége. Meggyorsult az intézmények létesítéséhez való hozzájárulás: folyamatban van két új öregek napközije, egy új szociális otthon és két panzió létesítése. Kibővült a házlgondozói hálózat és rendszeresebbé, összegében magasabbá vált a tsz-ek pénzbeni támogatása. Az akciók hatása kiterjedt a gyermek- és ifjúság- védelemmel, a sokgyermekes családokkal, a csökkent munkaképességűekkel való fokozottabb törődésre és az ipari üzemek problémáira is Elmondható, hogy a megyében egységes családvédelmi koncepció kezd kialakulni. A bajai járás 120 személyes gyermekotthont létesít; a megyei tanács vb 6 millió forintos alapját túlnyomó részt a sokgyermekes családok lakáshelyzetének javítására kívánja fordítani; Kecskeméten és Baján csökkent munkaképességűek részére létesül speciális ipari üzemrész. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági jellegéből és a lakosság összetételéből következik, hogy a mezőgazdasági dolgozók szociális helyzetét kísértük leginkább figyelemmel. A tsz-ek zöme fölismerte, hogy idős, nyugdíjas és járadékos tagjaik Iránt kötelezettségeik vannak. Ezért a természetbeni támogatástól a pénzbeli juttatásokig sokféle módon gyámolítják a rászorulókat. A Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki szövetség elérte, hogy tagszövetkezeteinél általánossá vált a járadék összegének 400 forintra való felemelése. A legtöbb probléma változatlanul a szakszövetkezeteknél van. Itt az Időskorúak szociális ellátása még teljesen megoldatlan. A jelenlegi helyzeten enyhít a szakszövetkezeti tagokra is kiterjesztett nyugdíjrendelet, de a segítségre még ezen túlmenően is szükség van. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy megyénkben a szociális gondoskodás kérdéseivel való foglalkozás valóságos tömegmozgalommá vált. Ebben az illetékes párt- és tanácsi szervek mellett jelentős szerepe van az SZMT és a NEB állásfoglalásainak. Erőfeszítéseink legfontosabb eredményének a szemléletváltozást tartjuk. Nemcsak tanácsi szerveink, hanem a vállalatok, üzemek, szövetkezetek vezetői is felismerték a kérdés Jelentőségét és annak szükségességét, hogy az állami költségvetési lehetőségeket ki kell egészíteni saját anyaei erőforrásaikkal. Belátták, hogy a gazdaságirányítás úi körülménvei között a megnövekedett lehetőségek, a rendelkezésükre álló nagyobb anyagi eszközök ilven vonatkozásban Is kötelezettségeket hárítanak rájuk. Mindez azonban még egymagában nem teremti meg szükséges mértékű rendszerességet, tervszerűséget és összehangoltságot. Ma mór nélkülözhetetlennek látszik közös irányelvek kiadása és országos akcióprogram kidolgozása. Ezek nélkül a jó kezdeményezések is elsorvadhatnak, míg azok birtokában az eddig esetlegesen jelentkező kezdeményezések jól szabályozott rendszert alkothatnak és így hatékonyságuk megsokszorozódik. MADARÁSZ LÁSZLÓ a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. elnökhelyettese A kalocsai Iszra Termelőszövetkezetben is küzdenek a kedvezőtlen időjárás okozta gondokkal, a gép- és alkatrészhiánnyal. A közös gazdaság vezetősége sokat törte a fejét, hogy miként lehetne korszerűbb munkaszervezéssel megoldani a nehéz feladatokat. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben tett tanulmányút alapján elhatározták, hogy szeptemben 1-től átszervezik a brigádokat. Az említett dunántúli közös gazdaságban ugyanis már évek óta jó tapasztalatokat szűrnek le az úgynevezett komplex brigádok munkájából. Másszóval emberekre, gépekre lebontották a feladatokat, így mindenki mindig tudja, hogy mi a tennivalója. A kalocsai Tszkra Termelőszövetkezetben két ilyen brigádot alakítottak, 1600 hold megművelt teAhogy az egyének, családok anyagi, vagyoni helyzete különböző, úgy vállalatok, mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek között is vannak módosabbak és szegényebbek, a jövedelmi különbségek kívánatos, hogy még tovább növekedjenek, de csak a végzett munka, az érdemi eredmények arányában. Pénzügyi politikával — például adózással —. adminisztratív eszközökkel viszont szükséges minden olyan jövedelemszerzésnek elejét venni, amely ellenkezik szocialisrület jut egyre. A munkákat jóformán teljesen gépesítették. — Egy brigádhoz 8—9 traktor tartozik. A munka- folyamatokat mindig ugyanaz az ember végzi, ennek köszönhetően specialistájává válik feladatának. Ez egyúttal meggyorsítja és minőségileg jobbá teszi a munkát Természetesen nő a felelősségérzet is. Annál is inkább, mert a brigádtagok díjazása a hozamoktól függ. Mindenki érdekelt abban, hogy jó minőségben végezze el a munkáját — tájékoztat Romsics Sándor elnök. Mik az eddigi tapasztalatok? — Máris szervezettebbé, gyorsabbá, jobbá vált a munka. A traktorosok, munkagépkezelők egy hétre előre tudják, hogy mit kell tenniük. Érzékelik, hol sürgetőbb a munka, nyújtott műszakban dol-i ta elveinkkel, amely nem a társadalom javát szolgáló erőfeszítésekből származik, így például nem növekedhetnek, sőt valamelyest mérséklődnek majd a kedvező és kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közötti különbségek. Az államnak, a népgazdaságnak egyértelműen az az érdeke, hogy vállalatai, szövetkezetei minél gyorsabban gyarapodjanak, gazdagodjanak. Hiszen ezzel arányosan növekedhet az adó — és más állami bevétel, és csökkenhet a kiadás: a dotáció, a támogatás. A szegénység kárral és kiadással jár. De ha már megvan, jelzi a gyenge munkát, a rossz gazdálkodást, a kezdeményezések hiányát. E jelzések az irányító szerveket, valamint a helyi vezetőket és dolgozókat egyaránt figyelmeztetik, s intézkedésekre késztetik. A szegény vállalat és szövetkezet ugyanis nemcsak pénzügyi, fejlesztési gondokkal küzd. hanem dolgozóinak jövedelme sem növekszik, sőt csökken. A negyedik ötéves tervben előbbre kívánunk lépni, a vállalati dolgozók kollektív és egyéni ösztönzésének fokozásában. Ezt célozza a jövedelemszabá- lyozás módosítása, a létszám-megtakarítás ösztönzése, a termelékenység emelése, a hatékonyabb munka fokozott honorálása. De változásokat terveznek az exportérdekeltségben is. Nem vállalati, hanem elágazati szinten állapítják meg például az export után fizetett állami visszatérítéseket. (Az átlagosnál jobban dolgozó vállalatok nyeresége tehát növekszik, az átlagosnál gyengébben dolgozóké pedig csökken.) Ezen felül külön is ösztönzik az ország fizetési mérlegét javító gazdaságos exportot, vagyis a hatékonyan működő vállalatok dolgozói a jövőben többet kereshetnek. go znak ás vasárnap sem pihennek. A 4500 holdas gazdaságban, amelynek 3200 hold közös szántója van, (gén sok gondot okozott a kedvezőtlen ősz. A korai fagyok tönkretettek 20 hold paprikát, mintegy 300 ezer forint kárt okozva. — A kieséseket az állat- tenyésztés többletbevételéből szeretnénk legalább részben pótolni — magyarázza az elnök. —1 A tervezettnél 120 hízómarhával adunk többet, az előirányzottnál több tenyészsüldŐt nevelünk és adunk el a társgazdaságoknak német- öves törzstenyészetünkből, összegezve: másfél millió forinttal több bevételre számolunk az állattenyésztésből a tervezettnél. Ezt elősegíti az is, hogy takarmányfélékből szép termésre számítanak. K. S. A vállalatok közötti különbségek növekedésének irányába hat hosszabb távon a beruházási politika is. A vállalatok saját fejlesztési eszközei a jövőben is az elért nyereségtől függően gyarapodnak, vagy csökkennek. A vállalati beruházásokban pedig növekszik a bankhitelek aránya. Hitelt elsősorban az a gazdálkodó egység kaphat, amelynek saját beruházási eszközei nagyobbak, Illetve gazdaságos, gyorsan megtérülő befektetéshez kéri a bank anyagi hozzájárulását. Az eredményesen dolgozó vállalatok növekvő beruházási lehetőségeikkel nem csupán az ország felhalmozási eszközeinek hatékonyabb felhasználásához, gyorsabb műszaki-gazdasági fejlődésük megalapozásához járulnak hozzá, hanem egyben kedvezőbb munkakörülményeket és szociális feltételeket is teremthetnek dolgozóiknak. A nagyobb jövedelmek, a kedvezőbb szociális és munkafeltételek elősegítik majd a munkaerő átáram- lását is a gyenge vállalatoktól a gyorsan fejlődőkbe. Ez az áramlás kívánatos és hasznos, hozzájárul a társadalmi hatékonyság emeléséhez, a szükségletek magasabb szintű kielégítéséhez. Jóllehet, mindezzel az életképtelen vállalatok gondjai, nehézségei csak növekednek. A verseny a vállalatok között minden területen tehát éleződik. Ez elől nem lehet kitérni, vállalni kell. Átmenetileg e különbségek az eladónak, a szállítónak kedvező piaci helyzet vagy az esetleges manipulációk miatt — rejtve maradhatnak, később azonban annál élesebben kerülnek felszínre. A korszerűtlenül, a határozott elképzelések nélkül dolgozó üzemek rosszul járnak, ha pillanatnyi helyzetükét tartósnak vélik. Napjainkban a vállalatok ötéves terveik véglegesítésén dolgoznak. Ez jó alkalmat kínál a meglevő helyzet sokoldalú, alapos elemzésére, a várható lehetőségek, az optimális fejlesztés változatainak számbavételére. A rövidtávú éves tervekben a menetét csak kis mértékben lehet befolyásolni. öt esztendő előrevetítésével viszont már lehet nagy és merész célokat kitűzni, amikhez az éves tervek, s a változó mindennapok operatív döntései igazodhatnak. Az igazi vállalkozó szellem ott kezdődik, ahol nem a meglevőt kívánják egy kicsit jobban csinálni. hanem újat, mást és másként akarnak. A nyereség hosszú távú növelésének különösen hatékony módszere a termelés szerkezetének gyökeres átalakítása; a nyereséges, korszerű, új termékek arányának növelése, s merőben új szükségletek felkeltése és kielégítése. Ha így, s ezzel gazdagodnak, senki sem irigyelheti, sajnálhatja tőlük. K. J. Szárad a füstölnivaló Tizennégy tsz és félszáz egyéni termelő — összesen több mint '400 holdról — szállítja a jó minőségű Virginia dohányt, szerződésük alapján, a Kiskunhalasi Dohánybeváltó Üzembe. A jelenlegi idényben csaknem 13 ezer mázsa került már a raktárakba, ahonnét a lefonás és szárítás után, bálázva, a szolnoki gépi fermentáló üzem, majd a gyárak veszik kezelésbe a füstölnivaló alapanyagát. Képünkön a pajtakiszedő brigád vezetője, Miskolczi Sándomé, valamint Kránitz Judit és Egyed I. Jó- zsefné emelik ki a 21 kamra egyikéből a megszárított dohányleveleket. Aki rágyújt, gondoljon majd rájuk is! (Opauszky László felvétele) Komplex brigádok Kalocsán
