Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
.970. október 15, csütörtök 5. oldal Pályakezdő pedagógusok Pályakezdő generációink leilleszkedése társadalminkba hosszú, és bizony lem teljesen sima folya- nat. Az ifjúságszociológia gyik feladata feltárni azokat az összetevőket, ame- yek zavarják a fiatal szak- nunkások, értelmiségiek felnőtté válását”: azono- ulásukat hivatásukkal. Megvizsgálni élet- ésmun- :akörülményeiket és a sok gyedi képből általánosított :övetkeztetéseket a társa- lalom elé tárni — köteleség. Fiatal, a harmincat még 1 nem ért értelmiségünk óraiban különösen kedve- .őtlen az induló pedagógu- ok anyagi helyzete. Kezdő izetésük és a béren kívüli uttatások alacsony volta niatt olyan természetű ínyagi gondjaik vannak, nelyelc energiáik nagy rézét felőrlik. E jelenség ti- likus megnyilvánulása, íogy a pályakezdők egy elentős része nem „azono- ul” azzal a foglalkozási :örrel, amit az egyetemen, őiskolán élethivatásul vá- asztott. Azaz más, kedve- :őbb anyagi körülményedet nyújtó foglalkozási ágadat keres, még érdeklődési dörének esetleges feláldo- tésa árán is. E problémakört a műve- ődési osztályok igen jól értékelik, amikor évente is- nételten kiírják pályázataidat. És azt tapasztalják, íogy ha oktatási intéz- nényeink évről évre nagy számú pedagógust bocsátanak ki, csak nagy nehézségek árán tudnak tanerőt toborozni, a pedagógus- hiány'— a „bővített pedagógus-újratermelés’? ellenére — állandósul. A kiskőrösi járás tanerőhelyzete jól példázza a pedagógusok gondjait. Az 1970-es tanév kezdetére harminchat pedagógus hiányával kellett számolni az illetékeseknek. Ezek részben áthelyezésüket kérték, részben elérték a nyugdíj korhatárát, részben pedig a gyermekgondozási segély lehetőségével éltek. A hiányzó képzett és gyakorlott pedagógusok helyére harmincnyolc új tanerőt sikerült megnyerniük. Az első látásra kedvező kép azonban elfedi a valóságot. Az új szerződtetettek megoszlása ugyanis a következő; Érettségizett, képesítés nélküli 24. — főiskolai, egyetemi végzettségű 9, és csak öten rendelkeznek a végzettséghez kapcsolódó gyakorlati tapasztalattal is. Ez azt jelenti, hogy az új tanerők több mint 65 százaléka sem megfelelő képesítéssel, sem megfelelő gyakorlattal nem rendelkezik. A kiskőrösi járás oktatási színvonala ennek következtében óhatatlanul csőt ken a jelenség aggasztó voltára az is figyelmeztet, hogy már nem csak a kifejezetten kedvezőtlen területekre kerülnek a képzetlen tanerők, hanem olyan kulturáltnak mondható községek sem kaptak megfelelő szakembert, mint Kiskőrös vagy Kecel. És napjainkban, amikor állandó igény a hátrányosabb helyzetű tanulók, a munkás és parasztszülők gyermekeinek segítése, különösen aggasztó ez a jelenség. Általában a képesítés nélkül tanítók — a kiskőrösi járásban ez évben összesen negyvenötén — a tanyaterületeken, kedvezőtlen pedagógiai körülmények között tanítanak. Ott, ahová már semmiképp sem tudnak képzett tanerőt adni; az úgynevezett „C” és B” kategóriába sorolt külterületeken. Azaz, a pedagógiai értelemben vett legmostohább körülmények között élő gyermekek oktatása — villany, szemléltető eszközök hiánya, ösz- szevont osztályok — a pedagógiailag legkevésbé képzett pedagógusok feladata. S ez természetesen nem csupán a kiskőrösi járás jellemzője, hanem többé- kevésbé érvényes megyénk egész területéra Kezdő, fiatal pedagógusaink egyéb pályákra távozása bonyolult, sok ösz- szetevőből álló jelenség. Az egyéni hivatástudat és a társadalmi megbecsülés egymással összefügg. A lakáshelyzet, a bérezés, azaz a fiatal nevelők által elérhető gazdasági színvonal bizonyos tekintetben tekintélyüket is megszabja a községek társadalmi életében. A jelenlegi körülmények között azonban nem igen képesek versenyre kelni egyéb fiatal értelmiségiek — orvosok, műszakiak stb. — életszínvonalával. Ez azért is aggasztó, mert községeink kulturális élete legnagyobbrészt az ő kezükbe van letéve. Fiatal pedagógusaink azonban szabad idejüket különféle jövedelem-kiegészítő elfoglaltságokra kénytelenek áldozni. Az érvényes rendeletek szerint az egyetemről kikerült fiatal tanár kezdő fizetése 1300 forint, a kezdő tanítóké és óvónőké 1100 forint Ez fél év múlva módosul kétszáz, illetve százötven forintos emeléssel, de ezt követőleg már csak három évenként lép előre egy korcsoportot és kap száz forint emelést. Azaz, egy harmincéves tanár fizetése nem haladhatja meg az 1700—1800 forintot, melyet legfeljebb csak a túlórák pótléka kerekít valamelyest fölfelé. Érdekes lenne összevetni az orvosi és a tanárképző felsőoktatási intézményeken kiírt pályázatok megjegyzés rovatát is, melyben a lakáskörülményekre utalnak. Hány pedagógust várnak lakással és hány orvost ... Mert a pedagógus lakásépítési kölcsön — minden jószándék ellenére — komoly mértékű hozzájárulást követel az igénylők részéről is. Ez pedig nehezen vethető össze a készen kapott bérlakások előnyeivel. Pályakezdő, fiatal pedagógusainkat nem a hivatás- tudat, vagy a szakma sze- retetének elégtelensége viszi el erről a pályáról. Az egyéb területeken való elhelyezkedésük azt jelenti, hogy az egyetemeken — főiskolákon szerzett ismereteiket csak alig, vagy igen kis mértékben hasznosítják. Így az oktatásra fordított társadalmi erőfeszítés nagy része elvész. Ez a veszteség pedig folytono- nosan újratermelődik a falvakban és a külterületeken, mint állandósult pedagógushiány, gyengébb nevelési-oktatási színvonal. Kétszeres tehát a kár, melyet pedagógusaink „elvándorlása’’ okoz társadalmunknak, és ezen változtatni csak nagyobb társadalmi áldozatvállalással lehet. Pavlovits Miklós Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra Az 1971—72-es tanévben is tanulhatnak magyar ösztöndíjasok a szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia felsőoktatási intézményeiben — tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. A minisztérium nyilvános pályázatot hirdet mintegy 350 külföldi ösztöndíjra. A jelentkezési lapokat és a pályázati felhívást — amely tartalmazza a pályázati feltételeket, az egyes országokban választható szakterületeket, a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal és az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos tudnivalókat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyankénti követelményeit — az érdeklődők október 25-e után szerezhetik be a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, továbbá Budapesten a kerületi, vidéken a megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelődésügyi (oktatási) osztályain. A középiskolai tanulók és a felsőoktatási intézmények előfelvett, valamint elsőéves hallgatói oktatási intézményük vezetőjéhez nyújthatják be pályázatukat december 12-ig. Az 1969-ben és 1970-ben érettségizett dolgozó fiatalok volt középiskolájuk igazgatójához ugyancsak december 12-ig, az 1967-ben és 1968-ban érettségizettek pedig a felvételi vizsgákat lebonyolító egyetem rektori hivatalához december 19-ig juttathatják el jelentkezési lapjukat. A pályázók 1971 január második felében a választott szaknak megfelelő hazai egyetemen felvételi vizsgát tesznek. Az ösztöndíjakról 1971. június 15-ig döntenek. Bibliográfia rr I rr I r n rr| a muvelodesugyrol A Katona József Megyei Könyvtár az utóbbi években jó néhányszor meglepte a honismereti és helytörténeti kutatókat, s a szőkébb hazájuk iránt érdeklődőket egy-egy értékes kiadvánnyal. Ilyen — szerintem — a legutóbbi is. A címe: Megyénk művelődésügye, válogatott bibliográfia. Ebben a másfél száz oldalas könyvben megyénk utolsó negyedszázadának fejlődéséről kapunk képet. Időrendben, évenkénti csoportosításban, csaknem kétezer tételben sorolja fel azokat a fontosabb művelődésügyi témájú cikkeket, amelyek a megyei sajtóban huszonöt év alatt megjelentek. Egy történelmi negyedszázad izgalmas eseményei, sorsfordulói elevenednek meg előttünk a kötet lapjainak tanulmányozásakor. Életre kelnek azok a megmozdulások, történések, társadalmi változások, amelyekre a mai középkorúak és idősebbek még visszaemlékezhetnék. A csaknem kétezer újságcikk címe, szerzője és tartalmának, témájának jelzése az akkori idők atmoszféráját teremti meg. Iskolai oktatás, népművészeti intézmények, művészeti és tudományos fejlődés, s a kulturális élet egyéb területe tűnik elénk szemléletesen, fejlődésében, változásában. Csupán néhány érdekesebb tényt, adatot említünk meg itt a sok száz közül: Molnár Erik és Révai József kecskeméti beszéde; Kodály Zoltán itteni ünneplése; a gyufagyári kultúrotthon avatása közvetlenül a háború után; a Katona József Társaság feltámadása; írók látogatásai: (Illés Béla, Veres Péter, Szabó Pál, Tamási Áron, Darvas József és mások); — Pontosan tíz órakor! Lett volna egy korábbi utazási lehetőség is, akkor már nyolc óra után ott vannak. De sajnáltam volna, ha a lányoknak túlságosan korán kell fölkelniük. — Pedig így történt.:: — Ebben az esetben Csalogány tanárnő eltért az útitervtől. Fogalmam sincs, hogy miért — Másolata van a programról? — Nem, egyetlen példányban írtam. Én semmit sem szoktam elveszíteni. Csak ami fölösleges. De azt se vesztem el, hanem eldobom. Az üres gyógyszeres ampullát, például. — Sárkány tanárnő élesen, magabiztosan beszélt. Olyan emberként, aki tudja magáról, hogy logikáját nem lehet megtámadni. Az őrnagy nem is vállalkozott rá. Ahhoz, hogy megkísérelje, túlságosan keveset tudott még. Megköszönte a felvilágosítást, és elbúcsúzott az első gyanúsítottól. Ekkor kopogtatott a második. Csalogány kisasszony valóban olyan törékeny, vékony csontú kis teremtés volt, akár egy madár. Tol- latlan fiókának látszott. ,— Szeretném tudni, miért nem teljesítette Sárkány tanárnő kérését. — Hogy tetszik ilyet gondolni? — Eltért az útitervtől! — Még egy hajszálnyit sem. — Tehát betartotta a programot? — Mindenben. — Értem. Sárkány tanárnő azt állítja, hogy a legépelt program szerint az osztálynak tízkor kellett volna megérkeznie a turistaházba. — Ügy látszik, elfelejtette, hogy negyed kilencet írt. — Megmutatná a papírt? — Ű, sajnos, elvesztettem. Illetve, inkább eltűnt, Egyszóval: nem találom. De tessék csak nyugodt lenni, én azért emlékszem rá. — Ez tényleg megnyugtat.:: — Ha kételekedik, akár a Boldogságos Szűzre is megesküdhetek — Ezt elengedem magának — Beke igyekezett udvarias és türelmes maradni, noha már látta, hogy nehéz ellenfelekre akadt. Mert nem kizárt, hogy az egyik tanárnő igazat mond. De melyik? Természetesen, össze is játszhatnak! Sőt, az is lehet, hogy egyik sem hazudik. Hátha valami szörnyű véletlenről van szó? Ismét a véletlen! — Mit gondol, miért pont önt kérte meg Sárkány tanárnő, hogy helyettesítse őt? — Mert tudta, hogy megbízhat bennem. Mindent úgy intézek, ahogyan eltervezte. Mintha ő maga dirigálná az osztályt... — Egyébként milyen viszonyban voltak? — Hát, istenkém. Nem a legjobban. De ez csak újabb ok volt rá, hogy hozzám forduljon. Tudta; nekem kötelességem megbocsátani annak, aki megbántott. Ha nem teljesítem a kérését, az bosszúálló lélekre vallott volna. S egyébként is: ki mást talált volna az utolsó este? A legtöbben családosak. Míg én, ugyebár ... Csalogány kisasszony a maga illedelmes modorában épp oly rendíthetetlen volt, az ártatlanságnak ugyanolyan nyugalmával beszélt, mint a tartózkodó és merev matematika-tanárnő. Beke barátságosan elbocsátotta. — Ugyebár maradhatok az állásomban? — Ha igazat mondott, természetesen, igen. — Akkor az isten áldja, kedveském! Az őrnagy úgy érezte magát, mint a sakkozó, aki az imént még két bástyát is fenyegetett a lovával, s végül egyiket sem sikerült kiütnie. Leverten, de különösebb csüggedés nélkül tudomásul vette, hogy a játszma elején nem jutott tisztelőnyhöz. Remélte, hogy munkatársai, a saját tábláikon, több szerencsével mérkőztek. Egyébként: talán még személy szerint neki is alkalma nyílik egv-két ügyes lépésre... Ki tudja? * Budapesten, az elhárítok parancsnokságán, négy tiszt ü* a tanácskozóasztalnál. Kertész ezredesen és Bekén kívül a Násfáról érkezett Ébert százados, valamint a turistaházból visszatért bűnügyi technikus: Paál főhadnagy. Négyük közül egyedül ő látszott elégedettnek (Folytatjuk.) a megyei könyvtár 1952-es megnyitása; az első megyei Kossuth-díjas: Magyari Ilona kitüntetése; a drámatörténeti előadássorozat kezdése; a Filmstúdió és a Művésztelep létrehozása; a Kiskunság, majd a Forrás megszületése; és így tovább. Ezerféle bizonyítéka annak, hogy két és fél évtizeden át élő, eleven, ható, fejlődést befolyásoló, sürgető kultúra volt ezen a tájon, Bácsalmástól Har- táig és Bajától Kecskemétig. Ezt a bibliográfiát nem nélkülözhetik a honismereti mozgalomban résztvevők, a helytörténeti kutatók, tanárok, diákok, a születési helyük története iránt érdeklődők. Fenyvesiné Góhér Anna szerkesztette a kötetet, de a gyűjtést végzők nevét is érdemes ide írni: Adrovitz Ida, Ható Dávidné, Heltai- né Hegedűs Júlia, Kopa Dénes, Király Lászlóné, Kovács Pál és dr. Koncz Erzsébet. Csak helyeseini tudjuk azt is, hogy a Tiszán innen, Dunán túl rádiós vetélkedőinek versenyzői időben megkapták a bibliográfiát. Nem nehéz elképzelni, hogy a legutóbbi megyei győzelmet részben ennek a hasznos kiadványnak is köszönhetjük. Varga Mihály Gyöngyös— Kecskemét— Tokió Pribojszky Mátyás évtizede mesterien játszik ci- teráján. Szokatlan, friss hangokat csal elő az ősi hangszerből. Ország-világ mit se tudott felőle. Sebaj! Munkatársait, szomszédait, barátait ajándékozta meg egy-egy szép népdalcsokorral, hangulatos házi muzsikával. Véletlen, alkalmi ismeretség révén került el Kecskemétre, a népzenei találkozóra. Akik ott voltak a színházi bemutatón, akik hallgatták a rádióközvetítést, tudják: alig akarták leengedni a színpadról. frók, művészek keresik azóta a gyöngyösi munkásember barátságát. Bozay, Attila szólóciterára komponálja új művét és Pri-í bojszkyt kérte föl bemutatására. Fodor András „Bűvös bűvölő” című, szép, a Forrás legutóbbi számában megjelent költeménnyel kő-; szöntötte. S most a japán televízió munkatársai ké-’ szítettek róla félórás műsort. Felfedezték. örülünk sikerének, s anJ nak méginkább, hogy továbbra is megmarad a mun-; kapad mellett. A honorárium csak másodrendű szá-; mára. Szabad idejében tovább kísérletezik a citera-; játék korszerűsítésével.' Élete példájával is tanítia az érdeklődő fiatalokat: A tiszta forrásokból táplálkozó, szorgalommal párosult tehetség előbb-utóbb. érvényesül, dolgozzék kulturális intézményben, fémes csillogású műhelyben, íróasztalnál vagy a földeken. Így van ez már napjaink-' ban és egyre inkább így lesz a jövőben. A „zsibongó húrok” mesterének sikere szocialista művelődés- politikánk, eszményeink, küzdelmeink igazolása. Heltai Nándor
