Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

1*70. október 15, csfltörMJK S. oldal Jubileumi ajándék Vezérlőasztal a katedra helyén A Művelődésügyi Minisz­tériumtól nyelvi laborató­riumot kapott a fennállá­sának 100. évfordulóját ün­neplő Bajai Tanítóképző Intézet. Az öreg alma mater egyik emeleti termében szerelték fel a korszerű nyelvoktatá­si berendezést. A hagyomá­nyos tanári katedra helyén elektromos vezérlőasztal áll: egyebek között gomb­nyomásra működnek a tan­anyagot „előadó” magneto­fonok. s a témákat szem­léltető vetítő-berendezések. A diákok nem iskolapad­ban, nem is asztaloknál, hanem lehallgató készülé­kekkel és mikrofonokkal ellátott külön fülkékben ül­nek. A tanítóképző új létesít­ménye csoportfoglalkozá­sokra alkalmas, egyszerre huszonnégy tanítójelölt ve­het részt a legkorszerűbb audio-vizuális nyelvoktatá­son, amelynek megteremté­se közel 240 ezer forintba került. A tavalyinál több, de mégis kevés a mezőgazdasági gépalkatrész Az Agrotröszt vállalatai az őszi mezőgazdasági mun­kákon dolgozó géppark el­látására a tavalyinál több alkatrészt, cseradarabot stb.-t hoztak eddig forga­lomba. Annak ellenére, hogy a kereslet jó részét ki tud­ták elégíteni, néhány gép­típus alkatrészeiből nincs elegendő és ez egészében véve a tavalyinál kedvezőt­lenebb helyzetet teremt, tekintettel arra, hogy na­gyon lényeges típusok tar­A törzsgárdatagok meffbecsulése Üléseseit ax SZMT elnöksége Szerdán délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnök­sége. Elsőként Hajba Ottó számolt be a Vegyipari Gépgyár elmúlt ötévi bal­esetelhárítási, egészségvé­delmi tevékenységéről és a munkakörülmények ja­vítása érdekében hozott in­tézkedésekről. Ezután Ko­vács Pál, az SZMT közgaz­dasági bizottságának veze­tője a törzsgárda-mozga- lom megyei helyzetéről adott áttekintést. A köz- gazdasági bizottság 12 vál­lalatnál tanulmányozta, hogyan érvényesülnek a SZOT elnökségének 1961 áprilisában kiadott irány­elvei. A vizsgált vállalatok dolgozóinak mintegy 42 százaléka törzsgárdatag. Az üzemek közül hatnál ké­szítettek külön szabályzatot, a többség a kollektív szer­ződésben rögzíti a törzs- gárdatagoknak járó jutta­tásokat. A törzsgárdatagság feltétele a legtöbb vállalat­nál legalább ötéves mun­kaviszony. Az anyagi elis­A Balaton különös viselkedése A Balaton különböző fontjain felszedték a ta­vasszal kihelyezett műsze­reket. Ezek a regisztráló­készülékek vezették a tó taplóját”. A műszerek számot adnak a Balaton ^viselkedéséről” a víztömeg mozgásáról, a szelek irá­nyáról, a lehullott csapa­dékról, a párolgásról, va­lamint a víztömeg lengésé­ről is. Az adatok szerint a tó vize csaknem folyami se­bességgel áramlik a tiha­nyi szorosban. A keleti és a nyugati medence közötti víz mozgása, helyváltozta­tása a legszembetűnőbben itt kísérhető figyelemmel. A tó egész vízkészletének lengése feltűnően nagy. A magyar tenger vize időn­ként 24 órás lengési cik­lusokat mutat. Emiatt az egyes térségekben félmé­teres vízszintkülönbségeket is ki lehet mutatni. Ez a tavaknál világviszonylat­ban rendkívül ritka. mérések formái közül leg­gyakoribb az év végi ré­szesedésnél történő megkü­lönböztetés, de terjed az el­töltött évek arányában jut­tatott bérkiegészítés is. Az eltelt tíz év változá­sai szükségessé tették az irányelvek módosítását. A mozgalmat kiterjesztik a hivatalokra, intézményekre is. Tapasztalatok alapján kibővítették a törzsgárda­tagság feltételeit. Követel­mény — a szolgálati időn kívül — a példamutató munka és magatartás. Szé­lesednek az anyagi és er­kölcsi megbecsülés lehető­ségei. Fontos módosítás, hogy a vállalatoknak a kol­lektív szerződésekkel egy- időben kell elkészíteni a törzsgárda-szabályzatot. Végül Miklán Ferenc, az SZMT szervezési munkabi­zottságának vezetője a szakszervezeti választások előkészületeit ismertette P. M. tozékairól van szó. Különö­sen a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár típusaihoz nem tudnak adni csere­darabot. Például a kuko­ricabetakarításnál igen lé­nyeges Zmaj, — valamint a Braud mintájú gépeket a mezőgazdasági üzemek csak úgy tudják üzemeltetni, ha a szükséges cseredarabokat valamikéopen maguk — saját műhelyükben, vagy a mezőgazdasági gépjavítók­kal együttműködve — te­remtik elő. Hiány van az Orkán típusú gének alkat­részeiből is. Ezekhez a gé­pekhez összesen száz féle alkatrész hiányzik. Nagy gondot okoz, hogy a salgótarjáni kohászati üzemekben gyártott ekeva­sakból és kormánylemezek­ből sincs elég. Ezért az Agrotröszt gyors intézke­déssel Jugoszláviából szer­zett be ekéket, de az igé­nyeket teljes egészében még így sem tudják kielégíteni. Az erőgépekhez szüksé­ges alkatrészek ellátása az elmúlt 2—3 hónapban je­lentősen megjavult. Keve­sebb a panasz a gumiab­roncs-ellátásra is, az első félévhez képest ugyanis lé­nyegesen nagyobb szállít­mányok érkeztek a raktár­ba. (MTI) a^TT^TT 588 £ MENEKÜLÉS A MONOPÓLIUMOK MARKABÖL veszélyt jelent. Kanada nemzeti érdekeire. Széles körű mozgalom bontako­zik ki az ország szuvere­nitása és függetlensége megőrzéséért, állami ön­állóságának megóvásáért. Többen úgy vélik, hogy a jelenlegi állapot megvál­toztatására a legjobb út: a tudományos-technikai, ke­reskedelmi, politikai és kulturális kapcsolatok fej­lesztése Európával, Ázsiá­val, Afrikával és Latin- Amerikával. Sokan han­goztatják a szocialista or­szágokkal való érdemi és kölcsönös előnyökön ala­puló kapcsolatok további fejlesztését. Az Egyesült Államok imperialistáinak Kanada gazdasági életébe való be­avatkozása erősen nyugta­lanítja a kanadai közvéle­ményt — írja a Pravda szerdai száma Senki előtt nem titok, hogy az amerikaiak ellen­őrzésük alatt tartják Ka­nada iparának több ágát, köztük a papíripart, az olajtermelést, a földgázter­melést, a hamuzsír-, a nik­kel és a réztermelést Az amerikai monopóli­umok terjeszkedése komoly A „RECHTHABEREI” NEM SEGÍT Zycie Warszawy A szerdai Zycie Warszawy kommentárt fűzött Scheel nyugatnémet külügyminisz­ternek a Berliner Morgen­post vasárnapi számában megjelent nyilatkozatához. Scheel nem volt hajlandó arra, hogy az Odera—Neis- se vonalat Lengyelország végleges és megváltozha­tatlan nyugati határának ismerje el és „a Német Szövetségi Köztársaság jo­gi helyzetére” hivatkozott indoklásul. Scheel miniszter tudja — írja a kommentár —, hogy azzal, amit a németek „rechthaberei”-nek (jogi csűrés-csavarásnak) hívnak, nem dolgozhatja le az el­vesztett világháború követ­kezményeit. A világháború eredményeinek megmásít­azért hangzott el, mert ez- zell pótlólagos biztosíték­hoz szeretnénk jutni, ha­nem az európai biztonság érdekében cselekedtünk. Az európai biztonság megte­remtésének egyik alapvető feltétele, az NSZK és Len­gyelország kapcsolatainak rendezése — írja a Zycie Warszaly. CSAK A JOBBOLDAL FANYALOG A francia sajtó általá­ban eredményesnek és jövő szempontjából — po­litikai és gazdasági téren egyaránt — sokat Ígérőnek tekintik Pompidou elnök nyolcnapos szovjetunióbeli látogatását. A L’ Humanité vezér­cikkében Yves Moreau ki­emeli, hogy a közös nyi­latkozat legfontosabb ré­sze Európára vonatkozik, mert leszögezi a jelenlegi határok sérthetetlenségét, örvendetesnek tartja a Szovjetunió és az NSZK között megkötött szerződést. A jobboldali sajtó, amely már a látogatás előtt és alatt is ellenséges hangú cikkekkel igyekezett meg­zavarni a légkört, fenntar­tásokkal és fanyalogva ír a moszkvai tárgyalások eredményeiről. Az Aurore szerint a látogatás csak „fél siker” volt, mert „a szovjet fél hajthatalan ma­radt a berlini kérdésben”. KÍSÉRTETEK TÜLEKEDÉSE A hullámzás Balatonlelle I hatatlanságát az erőviszo­és Balatonszemes között erős parteróziót okoz. A műszerek adatait felhasz­nálják majd az erózió el­leni védekezésben, a fel- töltődés okainak vizsgála­tában és figyelembe veszik a part menti területek ki­képzésénél, valamint az építkezéseknél. nyok biztosítják. Ezek ered­ményeként Lengyelország­nak nemcsak joga van biz­tosított határok között él­Lityeraturnaja Gazeta A Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma foglalkozik a nyugati reakciós körök civakodásával, amely a kö­rül folyik; kit illet meg az elsőség Szolzsenyicin No- bel-díjra javasolásáért. Mint a szovjet hetilap rámutat, a Brüsszelben megjelenő Csaszovoj nevű orosz emigráns folyóirat különösen erőszakosan kö­veteli magának az „első helyezést”. A folyóiratra jellemző, hogy Orehov né­ni, hanem a legkisebb bi- j vű szerkesztője fehérgár- zonytalanságot sem érzi dista volt, Vmngel és Ku­nyugati határainak sorsa miatt. A lengyel—nyugat­német kapcsolat okrendezé- í sére tett javaslatunk nem tyepov tábornok környeze­téhez tartozott. A Csaszovoj szerkesztő­sége most vitába kevere­dett Therese Basquin-nel, aki az „Art et progres” művészeti társaság nevében magának követeli Szolzse­nyicin Nobel-díjra javaso­lásának elsőségét. Basquin agszony a szov­jet írókat is felhívta, „kez­deményezésének” támoga­tására. Ennek kapcsán a szovjet cikk leszögezi; a szovjet írók az ilyesfajta lépéseket a külföldi szov­jetellenes körök politikai provokációjaként utasítják vissza. Madame Basquin - emlékeztet rá a Lityeratur­naja Gazeta — nemrég járt a Szovjetunióban, gyanús üzelmekkel foglalkozott, s kísérletet tett értékes iko­nok külföldre csempészé­sére is* KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE A szocializmus a népnek épül SOKSZOR hangsúlyoz­zuk, hogy pártunk mun­káspolitikát folytat. Dön­téseiben, elhatározásai­ban elsősorban a mun­kásosztály érdekeiből in­dul ki. Nem mond-e ez ellent a másik állításnak, hogy minden ami ebben az országban történik, nemcsak a munkásosz­tály, hanem az egész nép javát szolgálja. Hiszen a munkásosztály szőkébb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle ellentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom kivívása és meg­szilárdítása után is telje­síti nagyszerű történelmi hivatását — szövetsége­seivel összefogva — a szocializmus felépítését. Amint a X. pártkong­resszus irányelvei is hangsúlyozzák: „A szo­cializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érde­keit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra”. Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a leg­fontosabb munkásérdek a szocializmus felépítése. A szocializmus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind az életszínvonal magas fokát — nemcsak a mun­kásosztálynak, hanem az egész népnek épül. Így válik a munkásérdek va­lójában az egész nép ér­dekévé. UGYANÜGY nincs és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” sem. Emlé­kezetesek még sokak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elvtárs ez­zel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson mondott, amikor kifejtet­te, hogy pártunk „a mun­kásosztály akaratából, a munkásosztály harci cél­jainak megfelelően kor­mányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!” Majd megfogalmazva a kom­munisták jellemző tulaj­donságait kifejtette, hogy a kommunistáknak nem kell másnak lennie, mint a többi ember, nem kü­lönös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog”. A PÁRT gyakran hi­vatkozik a kommunistá­kat, a munkásosztályt jel­lemző tulajdonságokra. Sőt, a kongresszusi irány­elvek ki is hangsúlyoz­zák: „A munkásosztály meghatározóan befolyá­solja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, ma­gatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész tár­sadalmunk érdeke”. A párt tudatos munkáspo­litikája viszont — amely egybevág az egész társa­dalom legalapvetőbb' ér­dekeivel — felerősíti, tu­datossá teszi azt a ha­tást, amit a munkásosz­tály létével, szemléleté­vel, helytállásával, a szo- ciaizmus építésében be­töltött vezető szerepével társadalmunkban elfog­lal. Persze sokszor beszé­lünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett, hogy ez valójá­ban mit is. jelent a nép számára. Igaz, hogy az ideológiai és a politikai terminológia pontosan kö­rülhatárolta ennek a szó­nak valódi értelmét, ta*» talmát. Az emberek több­sége azonban — különö­sen az egyszerű emberek, akik a többséget alkot­ják — valójában így te­szik fel a kérdést; mit ad nekem ez a társadalom? Az egyszerű ember szá­mára a számvitel rop­pant egyszerű, összeveti jobb-e a maga és a csa­ládja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most, kongresszus­ra készülve dicskevés nél­kül megállapíthatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész né­pünk ma jobban él, mint 10, vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az élet- színvonalra éppen úgy, mint az emberségre és a megbecsülésre. A SZOCIALIZMUS szó ma már a mi hétközna­pi nyelvünkön is állan­dóan ott szerepel. Mert a szocializmus nálunk nem egyszerűen társadal­mi berendezkedés, nem egyszerűen a termelőesz­közök tulajdonán nyugvó társadalmi forma, hanem ma már életforma. A szo­cializmus a központi helyre az ember állítja, mert a szocializmus ma­ga a humánum — az em­ber, a felszabadult ember társadalma. A dolgozók tudják, hogy következetesen tel­jesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül ja­vulnia kell a dolgozó tö­megek életszínvonalának. Persze egyik évről a má­sik évre ebben a vonat­kozásban nem lehet lát­ványos fordulatokat el­érni. De már egy ötéves terv vonatkozásában — például a most befejező­dő harmadik ötéves terv folyamán is — határozot­tan látszik, hol voltunk az életszínvonallal a terv­időszak kezdetén és ho­va jutottunk el ennek az évnek a végéig. Hová akarunk haladni az elkövetkezendő öt esz­tendőben? Erre az or­szággyűlés nemrég befe­jeződött ülésszakán elfo­gadott negyedik ötéves tervtörvény világos vá­laszt ad. Egyik területen lassabban, máshol gyor­sabban, előre megyünk. Ez a stabilitás és folya­matosság szintén a szo­cializmussal járó tulaj­donság. A dolgozó mil­liók és az egyes családok maguk is bátran tervez­hetnek előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista tár­sadalom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gazdag államok fejlettsé­gi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar — de történelmileg belátható időn belül — a még meg­levő elmaradásunkat is sikerül leküzdenünk. ÉS MÉG VALAMIT. A szocializmus nem egysze­rűen a pépnek épül, de egyszerűen nem is való­sulhat meg a nép min­dennapos alkotó tevé­kenysége nélkül. Ez is a szocializmus természeté- hez tartozik. Rácz Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents