Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

*. oldal 1370. október 15, csütörtök Ma választás Egyiptomban Csütörtökön több mint hétmillió egyiptomi válasz­tópolgár járul az urnákhoz, hogy megválassza a várat­lanul elhunyt Nasszer el­nök utódját, az EAK új elnökét. Az országos nép­szavazáson egyetlen jelölt indul: Anvar Szadat ide­iglenes elnök, akit az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága és az egyiptomi nemzetgyűlés egyhangúlag jelölt az államfői tisztségre. A népszavazás reggel nyolctól délután öt óráig tart, s a választók több mint 15 000 választási kör­zetben adhatják le szava­zataikat. A sárga színű szavazólap közepén ez a kérdés áll: „Egyetért-e Mo­hamed Anvar el Szadat köztársasági elnökké vá­lasztásával?”: A kérdés alatt piros kör­ben az „Egyetértek”, s fe­kete körben a „Nem értek egyet” válasz olvasható. A szavazás úgy történik, hogy a választópolgár megjelöli a véleményével egyező vá­laszt. A szavazófülkékből a 205 választási főbizottság­hoz viszik az Urnákat, s nyomban megkezdődik a szavazatszámlálás. Az ered­ményről folyamatosan tá­jékoztatják a népszavazás adminisztratív irányító köz­pontját. A belügyminiszter pénteken teszi közzé az el­nökválasztás végeredmé­nyét. A választás napján az egyiptomi iskolákban, egye­temeken szünetel a taní­tás. Az alkotmány értelmé­ben az elnökjelölt megvá­lasztásához az szükséges, hogy elnyerje a népszava­záson a szavazatok abszo­lút többségét. Az új elnök szombaton leteszi az esküt a nemzetgyűlés előtt. Az elnökválasztás egyébként hat évre szól, a népszava­zási eredmény kihirdetésé­től számítva. Heath „racionalizál“ LONDON Heath, az új angol mi­niszterelnök befejezte kor­mányátalakítási és „racio­nalizálási” terveit, amelye­ket csütörtökön a kormány fehér könyv formájában hoz nyilvánosságra. A Whitehall környékén úgy tudják, hogy John Davies jelenlegi technológiai mi­niszternek, a CBI (gyáripa­ros szövetség) volt főnöké­nek vezetése alatt iparügyi csúcsminisztériumot léte­sítenek, s megszűnik a nagymúltú kereskedelmi minisztérium (Board of Trade) valamint Wilsonék kedvenc találmánya, a tech­nológiai ügyek miniszté­riuma. Szó van arról is, hogy ismét felállítják a Wilsonék által megszünte­tett légügyi minisztériumot. A kabinet tagjai és a köztisztviselői kar képvise­lői megvitatták és elfogad­ták a tervet. Tory körök­ben hangoztatják, hogy a nyáron, amikor hatalomra jutottak, 65 ezerrel több volt az állami tisztviselők száma, fizetésük pedig ösz- szesen évi 250 millió font sterlinggel volt több, mint 1964-ben Heath sok tiszt­viselőtől meg akar szaba­dulni, Ülést tartott egyébként az ellenzékbe került Mun­káspárt agy tröszt je, az ár­nyékkormány is, hoéy ki­alakítsa a párt stratégiáját a toryk gazdaságpolitikai tervei ellen. Ügy tudják, hogy a baloldali Michael Foot, az árnyékkormány új tagja, határozott fellé­pést követelt az ülésen a dél-afrikai fegyverszállítá­sok terve ellen is. Bolívia, a csaknem 1,1 millió négyzetkilométer ki­terjedésű ország az elmúlt évszázadban ugyancsak vi­haros napokat élt át. A megismétlődő puccsokon túl szomszédaival is gyak­ran meggyűlt a baja. Az 1879—1889-es „salétromhá­borúban” Chile elragadta Bolíviától salétromban és guanóban gazdag tenger­parti tartományait, s ezzel szárazföldi országgá tette. 1920-ban kénytelen volt át­engedni az Amazonas me­dencéjére eső, kaucsukban gazdag országrész tetemes hányadát Brazíliának — meg sem kísérelhette a vé­dekezést. 1932-ben konflik­tus támadt Bolívia és Pa­raguay között a Gran Cha­co sivatag miatt, ahol kül­földi olajtársaságok kőolaj után kutattak. Bolívia kénytelen volt ismét en­gedni, bár kiderült, hogy a feltételezett helyen nyoma sincs az olajnak. Bolívia korábban 2,9 millió négy­zetkilométeres területe így csökkent 1,1 millióra. Bolívia mai területének csaknem 50 százaléka ter­méketlen, de a természet más oldalról kárpótolta az országot. Nyersanyagkin­csei igen jelentősek, külö­nösen az ón, az antimón és a wolfram termelése kie­melkedő. Főleg a Kordille- wVk virJ’-kén bányásszák ezeket az érceket, amelyek világviszonylatban is szá­mottevő mennyiséget kép­ívia viselnek. Az ország másik jelentős természeti kincse az olaj. Mindezet azonban — a nemzeti tőke gyengesé­ge miatt — a külföldi, el­sősorban az észak-amerikai monopóliumok használták ki. Az ónbányák, de külö­nösképpen az amerikai kéz­ben levő szinte egyedural­kodó Gulf Oil olajtársaság államosítása azt a célt szol­gálta, hogy megszüntessék az ország egyoldalú függő­ségét. Éppen ez utóbbi vál­totta ki az USA által tá­mogatott jobboldali körök dühödt ellenállását. A legutóbbi napok fejlemé­nyei azonban arra mutat­nak, hogy a bolíviai töme­gek által támogatott haladó erőknek sikerült visszaver­niük a reakció támadását. Bolíviában él a világon a legtöbb indián: a négy és fél millió lakosság 53 százaléka. Ezeknek többsé­ge az Altiplanón lakó kb. másfélmillió főt számláló kecsua és a majdnem egy­milliót kitevő ajmara törzs tagjai. Megtartották saját nyelvüket, de a hivatalos államnyelvet, a spanyolt is sokan beszélik. A 32 szá­zalék .mesztic (indián-fehér keverék) már többnyire el­felejtette az indián nyelvet, a maradék 15 százalék kre­ol és európai. A statisztikák szerint Bo lívia lakosságának 67 szá­zaléka nem tud írni-olva.s- ni. Ez Latin-Amerika egyik legrosszabb százalékaránya. Jubileum az üvegpalotában Még javában folyt a má­sodik világháború, amikor az amerikai Dumbarton Baksban tanácskozásra ül­tek össze a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői, hogy megvitassák egy világszer­vezet megalakítását. 1944 augusztus 21-től szeptem* bér 28-ig tartott — nem egyszer éjszakába nyúló vi­ták közepette —, a mara­toni megbeszéléssoroaat. Ennek eredménye egy újabb immár szélesebb körű konferencia volt, amely San Franciscóban ülésezett 1945. április 25. és június 26. között. Az utolsó napon kereken ötven ország írta alá az új világszervezet alapító ok­mányát, de maga a megala­kulás váratott magára: ' a Távol-Keleten még folyt a háború. Miután Japán az atombomba és elsősorban a szovjet hadüzenet, vala­mint a Kvantung-hadsereg megsemmisítése nyomán megadta magát, végre sor kerülhetett az alapokmány ratifikálására: 1945. október 24-én hivatalosan is meg­alakulhatott az Egyesült Nemzetek Szervezete. Eseményekben gazdag, nem egyszer viharos ne­gyedszázad telt el azóta. A New York-i üvegpalota lombikként tükrözte, és persze tükrözi most is, vi­lágunk változásait. Kezdet­ben Washington még siker­rel próbálta afféle szava­zógépként a saját szolgála­tába állítani a világszerve­zetet. Ennek a korszaknak a legszomorúbb hagyatéka a koreai háború, amelynek során az amerikai szolda- teszka a világszervezet lo­bogóját lengetve követte el agresszióját. A nemzetközi erőviszo­nyok változása azonban az ENSZ-ben is éreztette ha­tását. A Szovjetunió és a szocialista országok megnö- vekedettt politikai, gazda­sági, katonai súlya és az egykori gyarmatok helyén létrejött független országok sora új helyzetet teremtett az üvegpalotában. A jubileumi ülésszakon is kitűnt, milyen pontos sze­izmográf az ENSZ. Nemrég még úgy látszott, hogy a szovjet békepolitika két nagy eredménye, a Bonnal kötött szerződés, valamint a közel-keleti tűzszünet kedvező légkörében New York fontos csúcstalálkozó színhelye lehet. Sajnos, Washington, ezt három sú­lyos lépéssel is megakadá­lyozta : 1. Az állítólagos egyipto­mi rakétaállásokra hi­vatkozva lehetővé tette Iz­raelnek, hogy elszabotálja Jarring ENSZ-közvetítő fontos misszióját. 2. Ne­hézségeket támaszt Nyugat- Berlinnel kapcsolatban és igyekszik elérni, hogy Bonn ezt a témát politikai zsaro­lásra használja fel, magya­rul: ettől tegye függővé a moszkvai szerződés ratifi­kálását. 3. Washington a tények és a TASZSZ hiva­talos cáfolata ellenére az­zal vádolja a Szovjetuniót, hogy a kubai Cienfuegos kikötőben rakéta-tenger- alattjáró-bázist létesít. Nyilvánvalóan ezért nem jöhetett létre szovjet—ame­rikai kormányfői találkozó a jubileumi ülésszakon. De a tizennyolc államfő, har­minc kormányfő és számos külügyminiszter jelenléte így is fontos eseménnyé avatja az ülésszak most megkezdődött ünnepi sza­kaszát. (KS) Létrejött i megállapodás Ammanban kedden elv­ben zöld utat kapott a jor- dániai kormány és a Pa­lesztinái ellenállás együtt­működése az Izrael . ellen vívott harcban. Husszein király és Jasszer Arafat megállapodást írt alá, amely Bahi Ladgham tu­néziai miniszterelnök, az arabközi békéltető bizott­ság vezetője szavaival élve „szilárd és tartós alapja a kölcsönös tiszteletnek és bizalomnak.” Az ammani megállapodás részleteit a helyi rádió és a közel-keleti hírügynökség alapján ismertetik -a sajtó­irodák. A megállapodás el­ső ré?ze ,g,. kormány és a gerillák viszonyának álta­lános elveit foglalja össze; a második rész a konkrét intézkedéseket taglalja. A megállapodás egyes részleteit nem hozták nyil­vánosságra. Nyilván stra­tégiai okokból titkolják, miként rendelkeztek a ge­rilla-támaszpontok elhelye­zéséről. A mostani megállapodás végrehajtását — csakúgy, mint a szeptember 27-i kairói egyezményét — az arabközi békéltető bizott­ság ellenőrzi. Koszigin francia üzletembereket fogadóit Alékszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben francia üzlet­embereket és tudósokat fo­gadott. A hivatalos jelentés sze­rint a beszélgetés során az október 13-i szovjet—fran­cia nyilatkozat szellemének taplón látogatása után Moszkvai megfigyelők Pompidou elnök szovjet- unióbeli hivatalos látoga­tásának legfontosabb moz­zanatként emelik ki, hogy az összesen körülbelül tíz óra hosszat tartó szovjet— francia megbeszélések be­váltották a hozzájuk fűzött Az analfabétizmus leküzdé­se Bolíviában annyit je­lent, hogy megtanítják az indiánokat egy idegen nyelvre. Ha kecsuául vagy ajmarául tanítják meg őket írni-olvasni,1 ez gyor­sabban menne, ehhez azon­ban meg kellene oldani a tanítókérdést és tanköny­vekről kellene gondoskod­ni. Erre azonban — bár a legutóbbi időkben mutatko­zott ilyen törekvés — ed­dig még nem került sor. T. L. reményeket: a látogatás új fejezetet nyit a két ország politikai és gazdasági együttműködésének törté­netében. A Moszkva és Párizs közti bizalmat megerősíti, a két ország közti nemzetközi vonatkozású együttműkö­dés szréfáját kitágítja a jelentőségénél fogva állam­közi szerződés benyomását keltő szovjet—francia jegy­zőkönyv. Ennek kapcsán megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy fontos előrelépés történt a négy évvel ezelőt­ti, 1966-os szovjet—francia deklarációhoz képest, ame­lyet de Gaulle tábornok szovjetunióbeli hivatalos útjának befejeztével hoztak nyilvánosságra. Akkor in­kább csak a politikai kon­zultáció témakörét szabták meg. Most a jegyzőkönyv konkrétan szabályozza a politikai együttműködés „mechanizmusát”, vagyis a békét fenyegető, vagy a nemzetközi feszültséget fel­szító helyzetek esetén a két kormány haladéktalanul érintkezésbe lép egymással. Kimondja a szovjet— francia jegyzőkönyv azt is, hogy a közös kérdésekben a konzultációk bővítése és elmélyítése céljából a két ország külügyminiszterei vagy megbízottjai elvben évente kétszer, de ha szük­séges többször is találkoz­nak. A szovjet fővárosban nem kételkednek abban, hogy a felek a most kiépí­tett „diplomáciai-konzultá­ciós csatornákat” maximá­lisan ki fogják használni, s „élővé” teszik a Moszkva— Párizs kapcsolatot. Mint Moszkvában megál­lapítják: Pompidou elnök látogatása újabb „zöld uta­kat” nyitott a további szov­jet—francia közeledés és gyümölcsöző együttműkö­dés előtt (MTI). megfelelően megvitatták a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok további bőví­tésének néhány kérdését. A megbeszélés barátsá­gos légkörben folyt le. Események sorokban Theodorakisz világ körüli útra indul Mikisz Theodorakisz, a neves baloldali görög zene­szerző kedden Rómában ki­jelentette; nem tér vissza hazájába mindaddig, amíg a jelenlegi katonai rend­szer uralmon van. Theodo* rakisz egyébként a jövő héten görög zeneszerzők egy csoportjával világkö­rüli előadókörútra indul. (Reuter) Szervezkedni továbbra sem lehet MADRID A Franco-kormány ked­den közzé tette az új szak- szervezeti törvény terveze­tét, amely nem biztosítja ugyan a szervezkedés sza­badságát, de legalább fel­számolja a hírhedt, fasisz­ta ízű korporációs rend­szert. Az új törvény értel­mében ugyanis az egyes szakmákon belül önállóan szervezkedhetnek a veze­tők és a munkások. A sztrájkok továbbra is tilo­sak lesznek. (AP) Kanada utat mutatott? A kínai—kanadai diplo­máciai kapcsolatok felvéte­lének híre világszerte élénk visszhangot keltett. Máris több kormány bejelentette, hogy lépéseket kíván tenni kapcsolatainak rendezésére a Kínai Népköztársasággal. Nincs béke Calabriában REGGIO CALABRIA Törékenynek bizonyult a béke a zavargások szaggat­ta Reggio Calabriában. Kedden éjszaka ismét lö­véseket és robbanásokat lehetett hallani. A rendőr­ség egyik szóvivője szerint a tüntetők üldözőbe vették a biztonsági szervezet négy tagját, s a lincselés elől csak a kivonuló osztagok közbelépése folytán mene­kültek meg. (Reuter, DPA, upi)

Next

/
Thumbnails
Contents