Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
VÁROSI PARTERTEKEZLETEK Megvalósult a teljes foglalkoztatottság (Folytatás a 4. oldalról.) A pártértekezlet óta eltelt időszak jellemzője, hogy erősödött a párt vezető szerepe, javult a pártmunka színvonala, tartalma, módszere. A pártbizottság rendszeresen igényelte a gazdasági szervek, a tömegszervezetek és kommunisták véleményét. A megbízatások, feladatok végrehajtásáról a végrehajtó bizottság rendszeresen beszámoltatta a hatáskörébe tartozó alapszervezeteket, ezáltal rendszeressé vált a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Az alapszervezetek többségében uralkodóvá vált a nyílt, őszinte légkör. A vezetőségek szorosabb kapcsolatot tartottak a párttagsággal, minden fontosabb kérdés eldöntése előtt megkérdezték véleményüket, ily módon nagy mértékben fokozódott a tagság politikai aktivitása. Gyakran előfordul azonban még mindig, hogy az emberek bírálatát meghallgatják, javaslataikat viszont nem foganatosítják. Sőt olyan esetekkel is találkoztunk, amikor a jogos bírálatért jogtalan elmarasztalásban részesítették a dolgozókat. A jövő feladata ennek megszüntetése és a szocializmus aktív híveinek fokozottabb megbecsülése. Jelentős változás következett be a gazdasági munka irányításában. A pártszervezetek mindinkább figyelemmel kísérik a vezetők tevékenységét, segítik és bírálják őket munkájukban. A tömegszervezetek sajátos eszközeikkel sokat tettek azért, hogy megértessék a lakossággal a párt politikáját és mozgósítsanak annak végrehajtására. A város párttagsága méltóan készül a X. pártkongresszusra. Helyesléssel, a tennivágyás szándékával fogadta a közelmúltban megjelent határozatokat. Az augusztusi és szeptemberi taggyűlések kritikus szellemben zajlottak le. A csaknem nyolcszáz hozzászóló bírálta a gazdasági vezetésben, a műszaki fejlesztésben, a munkafegyelem, a szocialista demokratizmus, a káderpolitikai elvek érvényesítésében még jelentkező hiányosságokat. Az elhangzott javaslatokat, bírálatokat a pártvezetőségek tanulmányozzák, és mindent megtesznek azért, hogy a felvetődött hibák mielőbb megszűnjenek. A szeptemberi taggyűléseken került sor a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezetének megvitatására, a vezetőségek és küldöttek megválasztására. A tapasztalatok szerint erősödött a választások demokratizmusa, tárgyilagosan elemezték a jelöltek munkáját, egyéniségét. A városban megválasztott titkárok száma 64, közöttük 16 nő. összességében elmondható, hogy a lezajlott taggyűlések tovább erősítették a pártszervezeteket, növelték tekintélyüket, összeforrott- ságukat és megfelelő segítséget adtak az újabb feladatok megvalósításához. A vitában felszólaltak Kossár Lajos, a Bajai Finomposztó Vállalat főmérnöke, Lusztig Ottó, a Micsurin Termelőszövetkezet elnöke. Szabó Gergelyné, a Férfifehérneműgyár párttitkára, Lóvrity Sándor, a Türr István Közgazdasági Technikum igazgatója. Szabó László, a Ganz Villamossági Művek küldötte, Milánkovics Sándor, a Kismotor- és Gépgyár küldötte, Sántha Ferenc, a városijárási rendőrkapitányság vezetője, Farkas László, a városi tanács vb-elnöke, Nagy Tibor, dr. Maros Tivadar, a bajai városi kórház igazgató főorvosa, D. Kovács László, az Épület- és Szerelőipari Vállalat küldötte, dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára, Marosvári Er.nőné, a Bajai Finomposztó Vállalat küldötte, Szenti János, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője, Jávor László, a MÁV vasúti csomópont küldötte, Bánáti Tibor, a művelődési ház igazgatója. A vita lezárása után titkos szavazással megválasztották az ötvenegy tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezleten részt vevő huszonkilenc küldöttet. A pártbizottság megtartotta első ülését, titkárrá Papp Györgyöt választotta. Megválasztotta továbbá a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, valamint a fegyelmi bizottságot. D. E. Erősödött a demokratizmus (Folytatás a 4. oldalról.) tagság sorai közt a nők és a fiatalok arányszámát illetően. A korábbi 25,2-ről 28,3 százalékra emelkedett azoknak a nődolgozóknak az aránya, akik magatartásukkal, munkájukkal, közéleti tevékenységükkel kiérdemelték a párttagságot. A fiatal kommunistáknál különösen a 26 éven aluliak száma nőtt. Jobb a helyzet iskolai végzettség tekintetében is. Az érettségivel és egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya az 1966. évi 20 százalékról napjainkban a 31 százalék fölé emelkedett. A pártiskolát végzettek aránya is megkétszereződött, s ma meghaladja a 20 százalékot. Hasonló a helyzet az értelmiségi párttagoknál. A társadalmunk szocialista fejlődésében bekövetkezett változások magasabb igényeket állítanak pártbizottságunk, az alapszervezetek, valamennyi kommunista elé. Továbbra is fontos feladat a pártve. vezető szerepének erősítése, a meglevő helytelen nézetek és gyakorlat felszámolása. Az eszmei, politikai és cselekvési egységet nap mint nap erősítenünk kell. Fontos feladat, hogy a párt politikájából adódó helyi tennivalókat értsék és ismerjék a város kommunistái, az egész lakosság. A demokratikus centralizmus érvényesülésének egyik feltétele, hogy rendszeressé kell tenni a tájékoztató munkát a pártbizottságoktól az alapszervezetig és az alapszervezetektől a párt- bizottsághoz. Továbbra is alkalmazni kell azt a gyakorlatot, hogy egyes fontos döntések előtt ki kell kérni az adott területen dolgozó kommunisták véleményét, a határozatok konkrétabbá tétele* érdekében. Pártbizottságunknak és alapszervezeteinknek még következetesebben kell érvényesíteniük a párt káderpolitikájának elveit, az emberek nevelése, munkájuk ellenőrzése és értékelése útján. Az említett elvek érvényesítésében növelni kell a pártbizottság ég a pártszervezetek felelősségét. A káderek kiválasztásában jobban kell támaszkodnunk a párttagság, a dolgozók véleményére. Bátrabban kell vezető munkakörbe állítani szocialista szemléletű, a párt politikáját értő, felkészült és nagy élettapasztalattal rendelkező munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat — fejeződik be a pártbizottság beszámolója. A beszámolót, illetve a szóbeli jelentést követő vitában felszólaltak: Király Lajos, a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának párttitkára. Csányi József, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységének igazgatója, Gál József, a városi pártbizottság osztályvezetője, Füzes István, a Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárának igazgatója, Busch János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Igazgató ja; Kovács Jenőné, a városi nőbizottság elnöke, Kispé- ter Imre, a DÁV üzemvezetője, Szalai József, a Vízmű Vállalat igazgatója, Huri Béla, a Vörös Október Tsz elnöke, Barabás Nándor, a KISZ városi titkára, dr. Forczek György, az iparitanuló-iskola igazgatója, Benke Lajosné, a Papíripari Vállalat párttitkára, dr. Makai László, a városi—járási kórház igazgató főorvosa, Juhász Dezső, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. elnöke, Schwob János tanulmányi felügyelő, Svéda Antalné, a Pamutnyomóipari Vállalat párttitkára, Vincze Ferenc, a vá* rosi tanács vb-elnöke, Tán- ezos Sándor, a MÁV Pályafenntartási Főnökség főnöke, dr. Gulyás János, az állami gazdaság csúcsvezetőségi párttitkára, Vesztróczi Attila, a Ganz- MÁVAG gyáregységének csúcsvezetőségi párttitkára, Mácsai János, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke és Csapó István, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat igazgatója. A vita tapasztalatait Sípos János titkár összegezte, majd megválasztották a városi pártbizottságot, valamint a megyei pártértekezlet húsz küldöttét. Az újonnan választott tizenegy tagú végrehajtó bizottság titkára Sípos János lett. J. T. Ötszázhatvan vagon gyümölcsöt és zöldségfélét tárol Kecskemét ellátására a M EK Hetven mezőgazdasági tsz-szel, szakszövetkezettel és más termelő egységgel, 4111 vagon gyümölcs, és zöldségféle értékesítésére szerződött az idén a MÉK kirendeltsége. Ennek tekintélyes része exportra, vagy a hazai iparvidékekre került. A nyári hónapokban hűtővagonok, kamionok sorozata szállította az árut Európa szinte valamennyi országába, A kirendeltség tervében ugyanakkor kereken ezer vagonos tétellel szerepel a megyeszékhely lakosságának, számos közületének, intézményének évi ellátása. Mivel az ár- és belvíz, a szélviharok, a jégverés és a fagyok a zöldség- és a gyümölcstermesztésben is éreztették hatásukat, a kirendeltség több száz dolgozójának megfeszített munkájára volt szükség ahhoz, hogy export és hazai szállítási kötelezettségeinek eleget tegyen, azonkívül rendszeresen elláthassa áruval a körzetéhez tartozó 30 MÉK-boltot. A kereskedelmi vállalatnál ezekben a hetekben is szorgos munka folyik, ötszázhatvan vagon zöldség- és gyümölcsféle kerül most télire a raktárakba és más tárolóhelyekre Kecskemét ellátására. Ennek legnagyobb része burgonya, káposztaféle, hagyma és alma. A vártnál kisebb termés ellenére burgonyából, hagymából és gyökérfélékből, elegendő készletek vannak. A pritamin- és cecei- paprikát a fagy, a paradicsomot az esőzések miatt a gombafertőzés tizedelte meg. Ezért kerül kevesebb forgalomba. • A korai fagyok a csemegeszőlő-felhozatalt rövidítették meg, a kirendeltség a hiányt sárfehér és más borszőlő felvásárlásával igyekszik pótolni. A vállalat a kecskeméti boltok ellátására a hűtőtárolóban szőlőt és körtét tartalékol a későbbi hónapokra. Ezenkívül a napi felvásárlásból egészíti ki a készleteit azokból a termékekből, amelyeket szerződő felektől csak kisebb tételben kapott meg. Ilyen körülmények között nagyobb utánjárással és a tervezettnél magasab költséggel ugyan, de mégis gondoskodni tud a megyeszékhely lakosságának téli zöldség- és gyümölcsellátásáról a kirendeltség. K. A. Motoros akrobaták K ecskeméten a távolsági autóbuseállomás mellett motoros akrobatacsoport dolgozik. Függőleges rácson motoroznak. A kb. 6 méter magas rácsról könnyen le lehet esni. Az oroszlánokkal való játék szintén nem feltétlenül veszélytelen. Nincs néző, akinek ez ne fordulna meg a fejében. Ezt fizetik meg. A belépődíj 7 forint személyenként. Ennyit mindenki megtudhat. Mi többre voltunk kíváncsiak. Az egész 'mint foglalkozás és üzlet is nagyon érdekes. Magáncég. A tulajdonos Bánovits János. Az egész felszerelés félmillió forintot- ér. Zimbának és Tarzannak, az oroszlánoknak az eszmei értéke 100— 100 ezer forint. Idomított- ságuk következtében érnek ennyit. Egyébként egy ilyen állat csak 10 ezer forint volna, tehát a „jóln§veltségük” éri meg a további 90—90 ezer forintot. Étvágyuk kifogástalan, jókora húsokat csipegetnek el. Végeredményben a számlát a tulajdonos fizeti. Az üzem évi fenntartása nem véletlenül kerül 300—400 ezer forintba. A társulat bejárta Dél-Ame- rikát, Spanyolországot, Izraelt, Ciprust, Lengyelországot, Németországot, Görögországot stb. Persze minderre 22 éven keresztül volt is idő, amióta motoros akrobata mutatvány van. Hogy mennyi az évi bevétel? Ez pontosan nem derült ki. A különböző országok elszámolási rendszere bonyolult. Annyit megtudtunk, hogy a görög király 750 ezer drachma után 36 százalékos adót követelt egy alkalommal a társulattól. Egy másik 6 hónapos szereplés alkalmával átlagosan minden nap ezer ember látogatta holdon öntöknek Síi«?» ÜH ... ■ ■■ Az apostagi Duna Tsz-ben most is szaporán forognak az öntözőberendezés szórófejei. A káposztán és cukorrépán kívül száz hóid árpát is öntöznek. meg az előadásokat. A havi bevétel ez alkalommal is 620 ezer forint volt. Lengyelországban 70 ezer néző tekintette meg a műsort. Németországban 20 ezer ember látta az előadásokat. Hallottunk arról is, hogy külföldről a bevételeket nem feltétlenül lehet maradéktalanul hazahozni. Esetenként kötelező elköltési normákat kell betartani, sokféle adóztatásnak kell eleget tenni. B iztosan csak annyi tudható meg, hogy a cégnek voltak szerencsés, jó hasznot hozó szereplései. Könnyű azonban átlátni azt is, hogy a társulat ezért nemcsak a 20 perces műsorokat adta. Ki vitatná, hogy az akrobaták a szakmájuk miatt szinte hontalanná váltak. A ma átlagemberének kényelméből nekik a hálókocsi egy- négyzetméteres szabad területe jutott. Hiszen leültetni is csak úgy tudtak, hogy néhány könnyebben mozgatható berendezési tárgyat kiraktak a kocsiból. Bánovits Jánosnak gyereke nincs. Nem kérdeztük miért. De nem csodálkoztunk. Igaz az is, hogy Budapesten igényes, szép lakást tudhatnak magukénak. Nem lehet azonban észre nem venni az asszonyka szomorúságát, amikor arról beszél, hogy a fővárosi otthonában az utóbbi két évben talán mindössze 4 napot tartózkodott. Na és a munka? A motorozás a függőleges falon. Az elmúlt 22 év alatt hatszor volt baleset és mindig lehet. Szerencsésnek mondható, hogy halál egyik esetben sem történt. Nem zuhanások, hanem lecsúszások voltak. Miskolcon, 1961-ben az egyik oroszlán megtámadta az akrobatákat. A cégvezető összeharapva és -tépve került kórházba, ahol hosszabb ideig ápolták. Emberi magatartásuk is kicsit különös. Talán nyugtalan természetük vitte őket a választott pályára. Egész Európára szóló útlevelük van, amely kiegészíthető ázsiai utazáshoz is. A társulat egyik tagja kivándorol, külföldi állampolgárt vesz feleségül. Az életükben sok mindent ösz- sze kellett békíteni. A feleség nem szereti a szakmát. Csak kötelességérzés- ből megy a társulattal. A társulat itt Kecskeméten októberben befejezi a működését. A 61 éves cég- tulajdonos visszavonul. A szakma Lengyelországban él tovább. A fiatal Török József motoros akrobata ott folytatja, amit Kecskeméten október közepén befejez. A búcsú a regényes munkától a kecskeméti Aranyhomok Szállóban lesz. M agánemberek foglalkozásáról. szóltunk. Anyagi vonatkozásokat mérlegeltünk, munkában töltött évtizedeket tekintettünk át. Azoknak az embereknek a kitartására, akiket megismertünk, egy különös szakmát lehetett építeni. Értékes élet volt-e? Ne vitassuk. Százezrek szórakozó "át szolgálta. Herczeg Kiss Béla
