Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

JÁRÁSI, VÁROSI PARTERTEKEZLETEK Baja Kiskunhalas Megvalósult a lelj es foglalkoztatottság Baja város kommunistái szombaton tartották párt­értekezletüket a Fegyveres Erők Klubjában. Papp György, a városi pártbizottság titkára üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd megválasztották az elnökséget és a munkabizottságokat. Az elnökség tagjai között foglalt helyet dr. Greiner József, a me­gyei pártbizottság titkára és Nagy Tibor, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Papp György szó­belileg kiegészítette az írásban előzőleg kiadott je­lentést. Visszatekintve az elmúlt négy évre, elmondható, hogy a város az élet min­den területén előbbre lé­pett, kialakultak azok az irányvonalak, amelyek a jö­vőbeni fejlődést is megha­tározzák. Tervezett mező- gazdasági, ipari, építőipari, kereskedelmi, közlekedési ★ Ma már négy olyan üzeme van a városnak, amely ezer, vagy annál több dolgozót foglalkoztat. Befejeződött a hűtőház építése, a Finomposztó Vál­lalat sző vödéi-fonodái rész­legének kialakítása. Ez év végéig megkezdi a terme­lést a Kismotor- és Gép­lődés sürgetővé tette a kommunális elmaradottság felszámolását. Az eredetileg tervezett 898 lakással szem­ben 1182 készült el, ennek 70 százaléka magánerőből történt. Az egészségügyi és szociális ellátottság terüle tén is javulás tapasztalha­tó. A belgyógyászat és a se­bészet zsúfoltsága meg­szűnt, nőtt az üzemorvosi órák száma. Javultak a lakosság élet- körülményei. Megvalósult a teljes foglalkoztatottság, 60 százalékkal nagyobb a la­kosság pénzbevétele, a kis­kereskedelem forgalma pe­dig 50 százalékkal emelke­dett. A takarékbetét-állo­mány megkétszereződött. A III. ötéves tervben el­ért eredmények, illetve a felvetődött problémák meg­határozzák az elkövetkező tervidőszak feladatait is. Javítani kell a munka ter­melékenységét, bővíteni a termékek választékát. Az ország lakásépítési prog­ramjának segítése érdeké­ben az Épületasztalos-ipari és a Cementipari Vállalat továbbra is növelje terme­lését. A mezőgazdaságban tö­rekedni kell a szarvasmar­ha- és a sertésállomány létszámának, hozamának emelésére, a Duna és Vö­rösfény Termelőszövetke­zetnek pedig a hatékonyabb gazdálkodásra, a tagság jö­vedelmének növelése érde­kében. A kiskereskedelem­nek kiemelten kell kezelnie az alacsonyabb jövedelmű dolgozók tartós, jó minősé­gű árukkal való ellátását. A lakáshelyzet javítására 350 állami és szövetkeze­ti, 700 OTP-s és 600 ma­gánerős lakás építésére kerül sor. feladatainkat alapvetően megoldottuk. A kommuná­lis és egészségügyi beruhá­zások megteremtették a fel­tételét annak, hogy csök­kenjen az ellentmondás a termelőterületek fejlődése, a lakosság számának növeke­dése és a kommunális el­látottság között. Az ipari fejlődés hatásá­ra folytatódott a város tár­sadalmi szerkezetének át­alakulása. A munkásosz­tály létszáma öt év alatt 30 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági dolgozóké ugyanakkor mintegy felé­re csökkent. A nők és fia­talok helyzete nagymérték­ben javult. Általában ki­elégítő a nyugdíjasok hely­zete is. A városi tanács alapjában teljesítette ál­lamhatalmi és államigazga­tási feladatait. A néhány osztályon még megtalálható szakszerűtlen munkát, bü­rokratizmust azonban fel kell számolni. Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a lakossággal, több figyel­met fordítva az apróbb ügyek megoldására. A vá­ros területén a közrend és közbiztonság szilárd, a bűnüldöző szervek helye­sen. alkalmazzák's párt jog- politikai elveit, nagyobb gondot fordítanak a meg­előzésre. A város gazdasági élete az előző pártértekezlet ál­tal meghatározott céloknak megfelelően fejlődött. Az ipar termelése öt év alatt 951 millióról 1,545 millió forintra nőtt. gyár új üzemrésze és be­fejeződik a Patyolat re­konstrukciója, Megkezdő­dött a Vas- és Fémipari Ktsz autószervizének, az AKÖV forgalmi műszaki telepének, a Bajai Állami Gazdaság ezer vagonos hű- tőtárolójának és sertéskom­binátjának építése is. Az eddig kialakított iparszer- kezet kedvező, a város gaz­dasága kiegyensúlyozottan fejlődött. Megmutatkoznak azonban olyan, a gazdasági fejlődést gátló hiányossá­gok is, mint például a rendelkezésre álló anyagi eszközök nem megfelelő kihasználása, melynek foly­tán a terméktöbbletnek csak 36,2 százaléka szárma­zott a termelékenység nö­veléséből. A város termelőszövet­kezeteiben fokozatosan megvalósul a vállalatszerű gazdálkodás, tervszerűbb a fejlődés, üteme gyorsabb. A növénytermesztésben el­ért eredmények mellett azonban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az állatállomány fejlődési üteme nem kielégítő. A kiskereskedelemről el­mondható, hogy javult a lakosság kiszol­gálása, korszerűsítették az üzlethálózatot, jobb a külső területek élelmi­szerrel való ellátása. A ruházati és vegyesipari cikkekkel, valamint az épí­tőanyaggal való ellátottság azonban nem volt kielégítő. A nagyarányú ipari fej­Elosztásuknál nagyobb fi­gyelemmel kell lenni a nagycsaládosok, alacsony jövedelműek és a fiatal há­zasok helyzetének javításá­ra. Meg kell oldani a vá­ros út-, járda-, park-, víz- és gázellátásában jelentke­ző problémákat. Az eszmei, politikai és kulturális nevelőmunka ha­tására a városban erősö­dött a dolgozó tömegek szocialista öntudata, fejlő­dött általános műveltségük, szakmai felkészültségük. A város lakosságának tájé­kozódási igénye ugrásszerű­en megnövekedett. Ezt a tömegtájékoztatási eszközök segítségével, és a helyi po­litikai felvilágosító munká­val sikerült kielégíteni, s egyben mozgósítani a dol­gozókat a feladatok elvég­zésére. A szocialista mun­kaerkölcs és gondolkodás- mód fejlődését hatékonyan segítették a jubileumi év­fordulókhoz kapcsolódó munkaversenyek. Erősödött a szocialista hazafiság, az internacionalizmus érzése, szemlélete. A szocializmus felépíté­séhez szocialista módon gondolkodó emberekre van szükség. A város közokta­tása alapvetően megvalósí­totta nevelési feladatait. Az eredmények a tan test (Pe­tek jó felkészültségének, a pedagógusok áldozatkész munkáiénak köszönhetők. Ugyancsak szép eredmé­nyek születtek a népműve- ,ás területén is. (Folytatás az 5. oldalon.) Erősödött a demokratizmus Csaknem másfél száz kommunista küldött gondo­latébresztő, előremutató, a távolabbi célokat is fel­vázoló tanácskozása volt a szombaton megtartott kis­kunhalasi városi pártértekezlet. A pártszékház termé­ben a tizenhat tagú elnökség soraiban helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei párt vb tagja, a megyei ta­nács vb-elnöke. A tanácskozás levezető elnökének Szabó Miklóst, a pártbizottság főelőadóját választották meg. A pártértekezlet első napirendi pontjaként Sípos János titkár tartott vitaindító előadást. ★ Megállapította, hogy a j beszámolási időszak alatt következetesen érvényesült a párt politikája, s nagy eredmények születtek a szocialista építőmunkában. A város kommunistái, együttműködve a pártonkí- vüli lakossággal, sikeresen, eredményesen dolgoztak. Nagyarányú átalakulás történt a város társadalmi, gazdasági és politikai éle­tében. Jelentős az előreha­ladás az iparfejlesztésben és enyhültek a foglalkoz­tatottság gondjai. A mező- gazdaság szocialista szek­toraiban lassúbb volt ugyan, de tagadhatatlan a fejlődés. Jelentős előreha­ladás tapasztalható a kul­turális életben, és az egészségügyben, valamint a kommunális ellátottság te­kintetében. A keresők 40 százalé­ka dolgozik az iparban, 33 százaléka a mezőgaz­daságban és 27 százaléka egyéb területen. A város munkássága még korántsem tekinthető egy­ségesnek, ami elsősorban a gyors létszámnövekedésből adódik. Míg 1960-ban két­ezren, ma több mint hat­ezren dolgoznak az ipar­ban. Egyre többen sajátít­ják el közülük a vezetés­hez szükséges ismereteket, éreznek felelősséget az or­szág sorsáért; egyre töb­ben járnak élen a terme­lő munkában. A termelő­szövetkezeti parasztság egységes szocialista osz­tállyá alakulásának keretei és lehetőségei megterem­tődtek. Javuló anyagi helyzetük mindinkább meg­szilárdítja azt a vélemé­nyüket, hogy megélheté­sük, felemelkedésük a nagyüzem keretei között, a közösségben valósulhat meg. Az értelmiség — amelynek száma szintén je­lentősen emelkedik — alap­vetően jól szolgálja és se­gíti célkitűzéseink meg­valósítását. A társadalmi viszonyok­kal együtt előnyösen válto­zott az életszínvonal is. Az iparban kifizetett bé­rek összege például 1965- höz képest tavalyra meg­kétszereződött és megha­ladta a 130 millió forin­tot. Egy dolgozó termelőszövet­kezeti tagra a korábbi 8400 helyett 13 500 forint jövedelem jut. A harma­dik ötéves tervben több mint ezer lakás épült a vá­rosban, ami azt jelenti, hogy minden hetedik csa­lád új lakásban lakik. A következő tervidőszakban előreláthatólag 1400 lakás épül majd fel. Az elért eredménvek, a megvalósult feladatok egyik forrása a megélénkült társadalmi ak­tivitás, a közéleti demok­ratizmus tovább fejlődése. Erősödött az egészséges lo­kálpatriotizmus; a város lakosai közül mind többen vállalnak önzetlen társadalmi mun­kát, vagy tesznek érdem­leges javaslatokat a vá­rosfejlesztés, szépítés ér­sekében. Az ipari kollektívák so­raiban — amelyek száma négy év alatt jó pár új ipari üzemmel, gyáregység­gel bővült — hosszú idő óta eredményes a szocia­lista munkaverseny. Á szo­cialista brigádok száma négyszer annyi, mint volt 1965-ben. A versenymoz­galom gazdagítását jelen­tik a jubileumi versenyek, a kommunista műszakok és jelenleg a kongresszusi munkaverseny kiszélesedé­se. Amj a város kommunális helyzetét illeti, a telepü­lésfejlesztési feladatok pél­dás kidolgozása, előkészí­tése és végrehajtása ered­ményeként Kiskunhalas vá­ros véglegesen elnyerte a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzász­laját. Bővült az évek so­rán az út- és vízhálózat, s a város villamosítása be­fejezettnek tekinthető, bár a közvilágítás még eléggé elmaradott. A vízhálózat nagyarányú bővülése miatt sürgető feladat a vízmű rekonstrukciój a. A népgazdasági ágak to­vábbi fejlesztését szolgáló feladatok közül az iparban egyike a legfontosabbak­nak a munkaerőmozgás megállítása, az üzemen be­lüli munkaerő-tartalékok tervszerű feltárása. Ki­emelten kell foglalkozni a tárcaipar fejlesztésével és növelni kell a gyáregysé­gek önállóságát. Kommu­nális vonatkozásban segí­teni kell a járdaépítés, a vízhálózat és a közvilágí­tás bővítését, a parkterü­] let növelését. A szociálpo­litikának fokozott gonddal kell foglalkozni az öregek, a nagycsaládosok és az egyedülálló családos nők helyzetével. Keressük a lehetőségeket, s egyben a megyei tanács segítségét is kérjük a ci­gánykérdés megoldására. A mezőgazdaságban nagy súlyt kell helyezni a ho­mokhasznosításra. Nagyobb ütemben kell folytatni a meliorációs munkákat. Be kell fejezni a belvízrende­zést. Szakosítani kell a szarvasmarhatartást a na­gyobb tsz-ekben, valamint folytatni a jól jövedelme­ző baromfitartást. Ami az agitációs- és propagandamunkát illeti, főként a nagy kiterjedésű, zárt tanyavilág nem ke­csegtet könnyű lehetősé­gekkel. A kialakuló mun­kásosztály sem rendelkezik még egységes politikai-vi­lágnézeti arculattal, s ezt a viszonylag alacsony ál­talános műveltségi szint is súlyosbítja. Az elmúlt négy év alatt a városi pártbizottság irá­nyító munkája tevéke­nyebbé vált. Tagjai a pártéletben jártas, tapasz­talt, a város lakosságának bizalmát élvező közéleti személyek. Pártszervezete­ink közül különösen az üzemi alapszervezetekben tapasztalható élénkebb, sokoldalúbb munka. Tevé­kenységükre jellemző, hogy a pártélet aktív és rend­szeres, s néhány kivétel­lel eredményesen munkál­kodnak a határozatok vég­rehajtásában. A beszámolási időszak­ban a számbeli növekedés­sel és az összetétel javítá­sával tovább szilárdult a párt szervezeti egysége. A városi pártbizottság­hoz 53 alapszervezet tar­tozik 1394 taggal. A taglétszám az elmúlt négy év alatt 32,3 száza­lékkal növekedett. A párt­tagság több mint kéthar­mada ipari és mezőgazda- sági alapszervezetekben dolgozik. Érdemleges fejlő­dés következett be a párt- (F oly tatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents