Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
JÁRÁSI, V VÁROSI PÁRTERTEKEZLETEK A helyi sajátosságoknak megfelelően Előbbre jutottunk a szocializmus útján (Folytatás az 1. oldalról) kedett. A három állami gazdaság az 1965. évi 26 millió forintról az elmúlt esztendő végére ötszörösére növelte a nyereségét. Az iparfejlesztés célja elsősorban a foglalkoztatottság megoldása volt. Főként a nők és a fiatalok elhelyezésére törekedtek. Az iparban dolgozók létszáma a járás összes lakosságának 3,9 százaléka. Sokat javultak a lakosság életkörülményei. A községek kommunális fejlődésével együtt növekedett az építési kedv. Ez év végéig várhatóan 770 lakás épül a járásban. Az elmúlt években az új lakások építésével egy időben a lakosság több mint 1500 családi otthont korszerűsített és épített át. A beszámoló részletesen foglalkozott a pártszervezetek propagandamunkájával, a szocialista világnézet alakulásával, a kulturális igények, lehetőségek fejlődésével. A pártoktatás jól szolgálta az elmúlt években a politikai célkitűzések megismertetését és elfogadását. A vezetők képzésében nagy szerepe van a marxizmus—leninizmus •sti egyetemének, amelyet csaknem háromszázan végeztek el. A marxista középiskolát több mint hat- Kázan fejezték be. Jól érvényesül a párt nemzetiségi politikája. Segítik a járásban élő nemzetiségek kezdeményezéseit Klubok alakultak, támogatják az anyanyelvi ismeret- terjesztést, nemzetiségi könyvtárak működnek. A feladatokról szólva elsősorban az élelmiszergazdaság fejlesztésével foglalkozik a jelentés. A járás mezőgazdaságának középtávú és távlati fejlesztési tervét a járási bizottság kibővített ülésén megtárgyalta és elfogadta. Az állattenyésztésre a következő tervidőszakban nagyobb figyelmet fordítanak. A járási hagyományok és a lakosság hozzáértése — megfelelő anyagi háttérrel — lehetőséget ad arra, hogy megvalósuljon az iparszerű sertéshizlalás. A következő tervidőszak alatt a járásban jelentősen fellendül ez az üzemág. A Bajai Állami Gazdaságban épül az ország legnagyobb sertéskombinátja. A célok érdekében gondoskodnak az üzemek anyagi-műszaki ellátottságának fejlesztéséről. A kukoricatermesztésben például a betakarítógépek és a szárító berendezések számának növelésével elérik csaknem a teljes gépesítettséget. A kommunális fejlesztés főbb feladatait a következőkben foglalta ösz- sze a jelentés: Négy községben építenék törpe vízmüvet. Kor- I szerűsítik az érsekcsanádi, csátaljai, katymári és nemesnádudvari vízvezetékeket. A következő években nyolc-kilencszáz lakást építenek a járásban. A beszámoló fontos feladatként jelölte meg, hogy az alapszervezetek nagy körültekintéssel dolgozzák ki a párthatározatok helyi végrehajtásának politikai tennivalóit. Érdemes nagyobb energiát fordítani a pártvezetőségek és párttagok kapcsolatának fejlesztésére. Ez egyúttal elősegíti a pártegység erősödését, a kollektív vezetés érvényesülését. A járásban 169 termelési pártcsoport működik. Megkülönböztetett segítésük különösen azokban a községekben fontos, ahol csak egy párt- szervezet van és azokban az alapszervezetekben, ahol a párttagság különböző munkaterületeken dolgozik. A jelentés felhívta a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetekben jobban kell törekedni a személyzeti munka pártellenőrzésére. A járási pártbizottság következetesen fellép azokkal a vezetőkkel szemben, akik az erkölcsi normákkal ellentétben ügyeskedéssel, a szövetkezeti demokrácia megsértésével, jogtalan, munkájukkal arányban nem álló anyagi előnyök hajhá- szására törekednek. A jelentés a következő megállapításokkal zárult: Elmondhatjuk, hogy járásunkban eredményesen hajtották végre pártunk politikáját, a pártszervezetek, a párttagok és a lakosság tudatosan dolgozott megvalósításán. Ez egyúttal biztosíték arra, hogy a párt útmutatásának megfelelően a következő esztendőkben is töretlen lesz a fejlődés. Még sok a tennivaló, és bőven vannak megoldásra váró gondjaink, feladataink. Bízunk abban, hogy a járás lakossága a párt X. kongresszusának határozatait, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit sikeresen valósítja meg. A szóbeli kiegészítést követően Orsós Antal, a járási pártbizottság titkára összegezte a kongresszusi irányelvek és a szervezeti- szabályzat-tervezet megvitatásával kapcsolatos tapasztalatokat. Ezt követően megkezdődött a vita. Felszólaltak: Szebellédi Nándor, az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, Matus György, a járási KISZ-bizottság titkára, Hegedűs János, a madarasi Kossuth Termelőszövetkezet párttitkára, Kollár Jó- zsefné, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet üzemgazdásza, Simon Gyula, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója, Sán- tha Ferenc, a járási-városi rendőrkapitányság vezetője, Bolvári Istvánná, a sükösdi művelődési otthon igazgatója, Tóth Árpád, a Bajai Finomposztó Vállalat bácsalmási üzemének vezetője, Thököli János pártnyugdíjas. Az ebédszünet előtt Juhász Károly, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A szünetet követő első felszólaló Somogyi István, a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet pártitkára volt. Hozzászóltak még: Lajtai Vera, Bús István, a felsőszentiváni általános iskola igazgatója, Balázs Pál, a Bajai Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője, dr. Bogács Géza, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldötte, dr. Papp József bácsbokodi községi orvos. A felszólalásokat Szabó Imre foglalta össze. Ezt követően került sor a járási pártbizottság és a megyei pártértekezlet ötven küldöttének megválasztására. Ezután az újonnan megválasztott járási pártbizottság megtartotta első ülését. Titkos szavazással megválasztotta a titkárokat, a végrehajtó és a fegyelmi bizottság tagjait. A járási pártbizottság első titkára Szabó Imre, titkára Orsós Antal lett. Az újonnan megválasztott végrehajtó bizottság tizenegy tagból áll. mai állásáról meggyőződhet majd a világközvélemény. Mert ha a Bundestagban a jelenlegi „papírforma” szerint vékony kis többséggel rendelkezik is a koalíció, a polarizálódás kellemetlen meglepetések okozója is lehet. A már említett Zoglmann-ügy rávilágít a polgári-liberális szabaddemokrata párt titkolt belső betegségére: Zoglmann, a dúsgazdag gyáros nem áll egyedül azzal a nézetével, hogy a párt úgynevezett „keleti politikája” (tehát Brandt és a szabaddemokrata Scheel külügyminiszter a realitásokat végre számba- vevő közös politikája) nem hasznos a kis- és középtőkés csoportok számára. Nagyon sok jel mutatja, hogy Zoglmann és társai már nemcsak a Kiesinger —Strauss-féle keresztény- demokrata állásponthoz közelednek, hanem egy — egyelőre aláírás nélküli — röpirat útján, mej^usérlik a neonáci gondolkodású választók befolyásolását is, mégpedig a legszélsőségesebben jobboldali jelszavakkal. A POLARIZÁLOdAS egyik mellékvonása az úgynevezett „kitelepítettek” revansiszta csoportjai és a koalíciós kormányzat közötti, már előbb is meglevő ellentétek kiéleződése. Nemrég, amikor Friedlandban tömeggyűlést tartottak ezek a revansiszta csoportok, a szónokok heves kirohanásait a, hallgatók azoknak a transzparenseknek magasba emelésével üdvözölték, amelyeknek ez volt a felirata: „A SPD és a FDP hazaáruló!” „Döntsétek meg az árulók uralmát!” Az ellenzék harci riadója, a szovjet—német szerződés ellenfeleinek csatasorbaállása persze csak az egyik oldala a képnek. A kereszténydemokraták soraiban is akadnak már, akik felismerték: a reák politikai gondolkodás segíthet csak megerősíteni az NSZK helyzetét. Egy- egy ismertebb keresztény- demokrata vezető — Rainer Barzel, vagy Georg Schröder, az első a parlamenti frakció vezetője, a második Kiesinger potenciális utódjelöltje a vezérkari székben — a többieknél jóval árnyaltabban fogalmazza meg ellenzéki álláspontját; elképzelhető, hogy a szovjet—német szerződés ratifikálása kérdésében még nem végleges a nemleges állásfoglalásuk. NOVEMBER két tartományi választása és a Bundestag előkészületei a ratifikálásra nyilván tovább mélyítik az ellentéteket a szembenálló csoportok között — az azonban már jól látható, hogy a polarizálódást jelző határvonalak nem mindenütt esnek egybe a pártokat jelző vonalakkal. Gárdos Miklós (Folytatás az 1. oldalról) összefüggésben a gazdasági reformmal, a gazdálkodás irányának meghatározásánál érvényesülő üzemi önállóság kifejezésére jó példa a melléküzem- ági tevékenység szélesedése. Az elmúlt évben az árbevételek és teljesítményértékek összességének több mint 24 százaléka mellék- tevékenységből származott. Ami a feladatokat illeti, az elkövetkezendő négyéves időszakban 15—16 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. A legutóbbi pártértekezlet óta eltelt időszakban a járás ipara erőteljes ütemben fejlődött. A szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy ezer fővel növekedett. A létszámnövekedés többnyire felszívta a korábbi időszakban mutatkozó munkaerő-felesleget. A termelésben elért eredmények mellett a szolgáltatás elmaradt, hiszen mindössze 26 százalékkal növekedett. A szövetkezeti ipar mellett erőteljesen fejlődött az állami ipar is. A járásban 5 egység tevékenykedik, melyeknek termelési értéke 1966-ban 60 millió volt, 1969-ben megközelítette a 360 millió forintot. A negyedik 5 éves terv időszakában a fejlődést már az elért eredményekre kell alapozni. Az elkövetkezendő években a termelési színvonal stabilizálása, kisebb ütemű növekedése a cél. A szövetkezetek lépjenek előre a szolgáltatási tevékenység területén is. Törekedjenek a meglevő lehetőségek kihasználására, korszerű szolgáltató egységek létrehozására. A lakosság ellátása, a kereskedelem helyzete után a jelentés az ideológiai és a kulturális munkával foglalkozik. Az elmúlt négy esztendőben az agitációs és propagandatevékenység megfelelő szinten folyt. Növeltük a pártoktatás tartalmi és módszertani eredményeit. Kiemelten foglalkoztunk a gazdasági jellegű, az antiimperialista propagandával, a szocialista ha- zafiság és a proletár internacionalizmus szellemének elmélyítésével. A közoktatás és a népművelés területén is nagy fejlődés állapítható meg. Eredményes volt az az erőfeszítés, amelyet a tantestületek politikai, világnézeti és pedagógiai egységének megteremtése érdekében tettünk. A közművelődés területén is számottevőek az eredmények. A szocialista építés nagy eredményei nem születhettek volna meg járásunkban sem a dolgozók körében végzett meggyőző, nevelő munka nélkül. Az agitációs tevékenység igen intenzív volt az elmúlt négy esztendőben, amely elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozására, segítésére irányult. A párt tagjai munkaközben, az emberekkel való találkozásuk során sokat vitatkoznak, kiállnak pártunk politikája mellett és a jobb munkára serkentenek. Az agitációs munkában feladatként jelentkezik az elkövetkezendő időben is a marxista—leninista világnézet mind szélesebb körű elterjesztése, a szocialista munkaerkölcs további fejlesztése, szilárdítása. A IX. pártkongresszus határozatának megfelelően az elmúlt négy évben a propaganda középpontjában a gazdasági építőmunka kérdései, a párt gazdaságpolitikájának, a gazdaságirányítási rendszer ösz- szefüggésének magyarázása állt. A dolgozók szocialista tudatának, magatartásának kialakításában és fejlesztésében jelentős szerepe volt a politikai oktatásnak. A pártoktatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben tovább növekedett. Ezt bizonyítja az, hogy amíg 1965/66-ban 7544 fő, addig a most zárult tanévben 8267 fő vett részt, ami a felnőtt lakosság 21 százalékát jelenti. A közoktatás terén elért eredmények, a fejlődés üteme megnyugtató. Igyekeztünk a kulturális ellátottság aránytalanságát megszüntetni, a nevelő-oktató munka színvonalát emelni társadalmunk fejlődésének, a szocialista élet követelményeinek megfelelően, s közoktatásunk fejlődését segítette az anyagi, technikai és személyi feltételek fokozottabb biztosítása. A közoktatás mellett igen jelentős helyet foglal el a népművelés, melynek helyzete jelentősen változott az eltelt időszakban. Megkezdődött az intézményhálózat tervszerű korszerűsítése. A feltételek és lehetőségek alapján a 21 otthonból 10 művelődési ház, 6 klubkönyvtár lett, 5 maradt művelődési otthon. Művelődési ház lesz Tompán és Kisszálláson is. A termelőszövetkezetek anyagi támogatása is segíti ezt a fejlődést. Követendő a rémi példa, ahol a művelődési otthon fenntartási költségeit a Dózsa Tsz vállalta magára. Nagyközségeink közül Jánoshalma és Mélykút sajnos, még mindig nem rendelkeznek korszerű közművelődési intézménnyel. Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára a szóbeli előterjesztésben a következő kiegészítő megállapításokat tette: — Mint ismeretes, a kongresszust előkészítő munka a járás területén is, már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Fokozódott a politikai aktivitás és* a kommunisták kezdeményezésére járásunkban is kibontakozott a kongresszusi munkaverseny. A járás kommunistái következetesen dolgoztak a IX. kongresszus, a megyei és járási pártértekezletek határozatainak megvalósításáért. A kommunisták mellett a párton kívüli szövetkezeti tagok, munkások és értelmiségiek a párt vezetésével odaadóan munkálkodtak a határozatok megvalósításáért. A továbbiakban is arra kell törekedni minden egyes munkahelyen, hogy az alapszervezet a párt politikájának helyi végrehajtásához határozza meg a feladatokat. A pártszervezetek erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálkodás céljaid nak elérésére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket és erre mozgósítsák a dolgozókat. A Központi Bizottság által elfogadott és közzétett kongresszusi irányelvek széles körű érdeklődést és vitát váltott ki járásunkban is. A taggyűléseken kívül is, de főleg a taggyűléseken alakultak ki vélemények. Alapvetően a járásban élő kommunisták is kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy előbbre jutottunk a szocializmus építésének útján. Legtöbb véleményt a „Szocialista gazdasági építőmunka” c. fejezethez fűzött a párttagság. Egyetértenek a harmadik 5 éves terv gazdasági-politikai tervének országos szintű értékelésével, az ipar és a mezőgazdaság termelésének emelkedésével. Ez tapasztalható járási szinten is, a párttagság véleményét illetően. A hozzászólók viszont megjegyezték, hogy a mezőgazdasági üzemek eredménye sok helyen jelentős mértékben függvénye volt az elmúlt évek során néhány negatív tényező hatásának. Ezzel kapcsolatban erősen bírálták az ipar anyagellátási, alkatrészellátási zavarait, ami sok gondot és esetenként indokolatlan eredményromlást jelentett a gazdaságoknak. A negyedik 5 éves terv alapvető célkitűzéseit a párttagság magáévá tette, kifejezve azt, hogy a fejlődés nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a specializáció szélesítése, a modern technika bevezetése. A beszámoló és a szóbeli előterjesztés alapján a vitában a következők vettek részt: Tóth Ferenc, a Hazafias Népfront járási titkára, Horváth István, a Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Terbe Sándor, a kis- kunmajsai általános iskola igazgatója, Boros László, a KISZ járási bizottságának titkára, Selymer János, a kunbajai Béke Csillaga Tsz elnöke, Farkas János, a kelebiai Rákóczi Tsz gépszerelője, Búza Dezső, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bátyai József, a jánoshalmi Petőfi Tsz elnöke, Gál Mihály, a munkásőrség járási-városi parancsnoka, Schama Ferenc, az ÁFÉSZ jánoshalmi igazgatóságának elnöke, Marosi Gyula, a mélykúti községi pártbizottság titkára, Iván Istvánná, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője és Sípos György, a harkakötönyi Egyesülés Tsz asztalosa. A vita befejeztével a járási pártértekezlet 51 főből álló pártbizottságot és a megyei pártértekezletre 41 küldötte* választott. A járási pártbizottság első ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot és a fegyelmi bizottságot. Első titkárrá ismételten Ispánovits Mártont, titkárrá pedig Ka- tanics Sándor elvtársakat választotta. W. DJ
