Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

JÁRÁSI, V VÁROSI PÁRTERTEKEZLETEK A helyi sajátosságoknak megfelelően Előbbre jutottunk a szocializmus útján (Folytatás az 1. oldalról) kedett. A három állami gazdaság az 1965. évi 26 millió forintról az elmúlt esztendő végére ötszörösé­re növelte a nyereségét. Az iparfejlesztés célja elsősorban a foglalkozta­tottság megoldása volt. Fő­ként a nők és a fiatalok elhelyezésére törekedtek. Az iparban dolgozók lét­száma a járás összes la­kosságának 3,9 százaléka. Sokat javultak a lakos­ság életkörülményei. A községek kommunális fej­lődésével együtt növeke­dett az építési kedv. Ez év végéig várhatóan 770 lakás épül a járásban. Az elmúlt években az új lakások építésével egy idő­ben a lakosság több mint 1500 családi otthont kor­szerűsített és épített át. A beszámoló részletesen foglalkozott a pártszerve­zetek propagandamunkájá­val, a szocialista világné­zet alakulásával, a kultu­rális igények, lehetőségek fejlődésével. A pártoktatás jól szolgálta az elmúlt években a politikai célkitű­zések megismertetését és elfogadását. A vezetők kép­zésében nagy szerepe van a marxizmus—leninizmus •sti egyetemének, amelyet csaknem háromszázan vé­geztek el. A marxista kö­zépiskolát több mint hat- Kázan fejezték be. Jól érvényesül a párt nemzetiségi politikája. Se­gítik a járásban élő nem­zetiségek kezdeményezéseit Klubok alakultak, támogat­ják az anyanyelvi ismeret- terjesztést, nemzetiségi könyvtárak működnek. A feladatokról szólva el­sősorban az élelmiszergaz­daság fejlesztésével foglal­kozik a jelentés. A járás mezőgazdaságának közép­távú és távlati fejlesztési tervét a járási bizottság kibővített ülésén megtár­gyalta és elfogadta. Az ál­lattenyésztésre a követke­ző tervidőszakban nagyobb figyelmet fordítanak. A já­rási hagyományok és a la­kosság hozzáértése — meg­felelő anyagi háttérrel — lehetőséget ad arra, hogy megvalósuljon az iparszerű sertéshizlalás. A következő tervidőszak alatt a járás­ban jelentősen fellendül ez az üzemág. A Bajai Álla­mi Gazdaságban épül az ország legnagyobb sertés­kombinátja. A célok érdekében gon­doskodnak az üzemek anyagi-műszaki ellátottsá­gának fejlesztéséről. A ku­koricatermesztésben pél­dául a betakarítógépek és a szárító berendezések szá­mának növelésével elérik csaknem a teljes gépesí­tettséget. A kommunális fejlesz­tés főbb feladatait a kö­vetkezőkben foglalta ösz- sze a jelentés: Négy községben építe­nék törpe vízmüvet. Kor- I szerűsítik az érsekcsanádi, csátaljai, katymári és ne­mesnádudvari vízvezeté­keket. A következő évek­ben nyolc-kilencszáz la­kást építenek a járásban. A beszámoló fontos fel­adatként jelölte meg, hogy az alapszervezetek nagy körültekintéssel dolgozzák ki a párthatározatok he­lyi végrehajtásának poli­tikai tennivalóit. Érdemes nagyobb ener­giát fordítani a pártve­zetőségek és párttagok kapcsolatának fejleszté­sére. Ez egyúttal elősegíti a pártegység erősödését, a kollektív vezetés érvénye­sülését. A járásban 169 termelési pártcsoport mű­ködik. Megkülönböztetett segítésük különösen azokban a községekben fontos, ahol csak egy párt- szervezet van és azokban az alapszervezetekben, ahol a párttagság külön­böző munkaterületeken dolgozik. A jelentés felhívta a figyelmet, hogy a terme­lőszövetkezetekben jobban kell törekedni a személy­zeti munka pártellenőrzé­sére. A járási pártbizott­ság következetesen fellép azokkal a vezetőkkel szemben, akik az erköl­csi normákkal ellentétben ügyeskedéssel, a szövetke­zeti demokrácia megsér­tésével, jogtalan, munká­jukkal arányban nem ál­ló anyagi előnyök hajhá- szására törekednek. A jelentés a következő megállapításokkal zárult: Elmondhatjuk, hogy já­rásunkban eredményesen hajtották végre pártunk politikáját, a pártszerve­zetek, a párttagok és a lakosság tudatosan dolgo­zott megvalósításán. Ez egyúttal biztosíték arra, hogy a párt útmutatásá­nak megfelelően a kö­vetkező esztendőkben is töretlen lesz a fejlődés. Még sok a tennivaló, és bőven vannak megol­dásra váró gondjaink, fel­adataink. Bízunk abban, hogy a járás lakossága a párt X. kongresszusának határozatait, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit sikeresen valósítja meg. A szóbeli kiegészítést kö­vetően Orsós Antal, a já­rási pártbizottság titkára összegezte a kongresszusi irányelvek és a szervezeti- szabályzat-tervezet megvi­tatásával kapcsolatos ta­pasztalatokat. Ezt követően megkezdő­dött a vita. Felszólaltak: Szebellédi Nándor, az ér­sekcsanádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet elnöke, Matus György, a járási KISZ-bizottság titkára, He­gedűs János, a madarasi Kossuth Termelőszövetke­zet párttitkára, Kollár Jó- zsefné, a bácsalmási Pető­fi Termelőszövetkezet üzemgazdásza, Simon Gyu­la, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója, Sán- tha Ferenc, a járási-városi rendőrkapitányság vezetője, Bolvári Istvánná, a sükösdi művelődési otthon igazga­tója, Tóth Árpád, a Bajai Finomposztó Vállalat bács­almási üzemének vezetője, Thököli János pártnyugdí­jas. Az ebédszünet előtt Juhász Károly, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnö­ke ismertette a bizottság jelentését. A szünetet követő első felszólaló Somogyi István, a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet pártit­kára volt. Hozzászóltak még: Lajtai Vera, Bús Ist­ván, a felsőszentiváni álta­lános iskola igazgatója, Ba­lázs Pál, a Bajai Állami Gazdaság szocialista bri­gádvezetője, dr. Bogács Gé­za, a Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének küldötte, dr. Papp József bácsbokodi községi orvos. A felszólalásokat Szabó Imre foglalta össze. Ezt követően került sor a já­rási pártbizottság és a me­gyei pártértekezlet ötven küldöttének megválasztá­sára. Ezután az újonnan meg­választott járási pártbizott­ság megtartotta első ülését. Titkos szavazással megvá­lasztotta a titkárokat, a végrehajtó és a fegyelmi bizottság tagjait. A járási pártbizottság első titkára Szabó Imre, titkára Orsós Antal lett. Az újonnan meg­választott végrehajtó bi­zottság tizenegy tagból áll. mai állásáról meggyőződ­het majd a világközvéle­mény. Mert ha a Bundes­tagban a jelenlegi „papír­forma” szerint vékony kis többséggel rendelkezik is a koalíció, a polarizálódás kellemetlen meglepetések okozója is lehet. A már említett Zoglmann-ügy rá­világít a polgári-liberális szabaddemokrata párt titkolt belső betegségére: Zoglmann, a dúsgazdag gyáros nem áll egyedül azzal a nézetével, hogy a párt úgynevezett „keleti politikája” (tehát Brandt és a szabaddemokrata Scheel külügyminiszter a realitásokat végre számba- vevő közös politikája) nem hasznos a kis- és közép­tőkés csoportok számára. Nagyon sok jel mutatja, hogy Zoglmann és társai már nemcsak a Kiesinger —Strauss-féle keresztény- demokrata állásponthoz közelednek, hanem egy — egyelőre aláírás nélküli — röpirat útján, mej^usérlik a neonáci gondolkodású választók befolyásolását is, mégpedig a legszélső­ségesebben jobboldali jel­szavakkal. A POLARIZÁLOdAS egyik mellékvonása az úgynevezett „kitelepítet­tek” revansiszta csoportjai és a koalíciós kormány­zat közötti, már előbb is meglevő ellentétek kiéle­ződése. Nemrég, amikor Friedlandban tömeggyű­lést tartottak ezek a re­vansiszta csoportok, a szó­nokok heves kirohanásait a, hallgatók azoknak a transzparenseknek magas­ba emelésével üdvözölték, amelyeknek ez volt a fel­irata: „A SPD és a FDP hazaáruló!” „Döntsétek meg az árulók uralmát!” Az ellenzék harci riadó­ja, a szovjet—német szer­ződés ellenfeleinek csata­sorbaállása persze csak az egyik oldala a képnek. A kereszténydemokraták so­raiban is akadnak már, akik felismerték: a reák politikai gondolkodás se­gíthet csak megerősíteni az NSZK helyzetét. Egy- egy ismertebb keresztény- demokrata vezető — Rai­ner Barzel, vagy Georg Schröder, az első a par­lamenti frakció vezetője, a második Kiesinger po­tenciális utódjelöltje a vezérkari székben — a többieknél jóval árnyal­tabban fogalmazza meg el­lenzéki álláspontját; el­képzelhető, hogy a szov­jet—német szerződés rati­fikálása kérdésében még nem végleges a nemleges állásfoglalásuk. NOVEMBER két tarto­mányi választása és a Bundestag előkészületei a ratifikálásra nyilván to­vább mélyítik az ellenté­teket a szembenálló cso­portok között — az azon­ban már jól látható, hogy a polarizálódást jelző ha­tárvonalak nem minde­nütt esnek egybe a párto­kat jelző vonalakkal. Gárdos Miklós (Folytatás az 1. oldalról) összefüggésben a gazda­sági reformmal, a gazdál­kodás irányának meghatá­rozásánál érvényesülő üze­mi önállóság kifejezésére jó példa a melléküzem- ági tevékenység szélesedé­se. Az elmúlt évben az ár­bevételek és teljesítmény­értékek összességének több mint 24 százaléka mellék- tevékenységből származott. Ami a feladatokat illeti, az elkövetkezendő négy­éves időszakban 15—16 szá­zalékkal kell növelni a me­zőgazdasági termelést. A legutóbbi pártértekez­let óta eltelt időszakban a járás ipara erőteljes ütem­ben fejlődött. A szövetke­zeti iparban foglalkoztatot­tak száma mintegy ezer fővel növekedett. A lét­számnövekedés többnyire felszívta a korábbi idő­szakban mutatkozó mun­kaerő-felesleget. A termelésben elért ered­mények mellett a szol­gáltatás elmaradt, hiszen mindössze 26 százalékkal növekedett. A szövetkezeti ipar mel­lett erőteljesen fejlődött az állami ipar is. A járásban 5 egység tevékenykedik, melyeknek termelési érté­ke 1966-ban 60 millió volt, 1969-ben megközelítette a 360 millió forintot. A negyedik 5 éves terv időszakában a fejlődést már az elért eredmények­re kell alapozni. Az elkö­vetkezendő években a ter­melési színvonal stabilizá­lása, kisebb ütemű növe­kedése a cél. A szövetkezetek lépjenek előre a szolgáltatási tevé­kenység területén is. Töre­kedjenek a meglevő lehe­tőségek kihasználására, korszerű szolgáltató egysé­gek létrehozására. A lakosság ellátása, a ke­reskedelem helyzete után a jelentés az ideológiai és a kulturális munkával foglal­kozik. Az elmúlt négy eszten­dőben az agitációs és pro­pagandatevékenység meg­felelő szinten folyt. Növel­tük a pártoktatás tartalmi és módszertani eredmé­nyeit. Kiemelten foglalkoz­tunk a gazdasági jellegű, az antiimperialista propa­gandával, a szocialista ha- zafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemének elmélyítésével. A közoktatás és a nép­művelés területén is nagy fejlődés állapítható meg. Eredményes volt az az erő­feszítés, amelyet a tantes­tületek politikai, világnézeti és pedagógiai egységének megteremtése érdekében tettünk. A közművelődés terüle­tén is számottevőek az eredmények. A szocialista építés nagy eredményei nem születhet­tek volna meg járásunk­ban sem a dolgozók köré­ben végzett meggyőző, ne­velő munka nélkül. Az agi­tációs tevékenység igen in­tenzív volt az elmúlt négy esztendőben, amely első­sorban a mezőgazdasági termelés fokozására, segí­tésére irányult. A párt tag­jai munkaközben, az em­berekkel való találkozásuk során sokat vitatkoznak, kiállnak pártunk politikája mellett és a jobb munká­ra serkentenek. Az agitá­ciós munkában feladatként jelentkezik az elkövetke­zendő időben is a marxis­ta—leninista világnézet mind szélesebb körű elter­jesztése, a szocialista mun­kaerkölcs további fejlesz­tése, szilárdítása. A IX. pártkongresszus határozatának megfelelően az elmúlt négy évben a propaganda középpontjá­ban a gazdasági építőmun­ka kérdései, a párt gazda­ságpolitikájának, a gazda­ságirányítási rendszer ösz- szefüggésének magyarázá­sa állt. A dolgozók szocialista tudatának, magatartásá­nak kialakításában és fejlesztésében jelentős szerepe volt a politikai oktatásnak. A pártoktatásban részt­vevők száma az elmúlt négy évben tovább növe­kedett. Ezt bizonyítja az, hogy amíg 1965/66-ban 7544 fő, addig a most zárult tanévben 8267 fő vett részt, ami a felnőtt lakosság 21 százalékát jelenti. A közoktatás terén elért eredmények, a fejlődés üte­me megnyugtató. Igyekez­tünk a kulturális ellátott­ság aránytalanságát meg­szüntetni, a nevelő-oktató munka színvonalát emelni társadalmunk fejlődésének, a szocialista élet követel­ményeinek megfelelően, s közoktatásunk fejlődését segítette az anyagi, techni­kai és személyi feltételek fokozottabb biztosítása. A közoktatás mellett igen jelentős helyet foglal el a népművelés, melynek helyzete jelentősen válto­zott az eltelt időszakban. Megkezdődött az intéz­ményhálózat tervszerű kor­szerűsítése. A feltételek és lehetőségek alapján a 21 otthonból 10 művelődési ház, 6 klubkönyvtár lett, 5 maradt művelődési otthon. Művelődési ház lesz Tom­pán és Kisszálláson is. A termelőszövetkezetek anya­gi támogatása is segíti ezt a fejlődést. Követendő a rémi példa, ahol a műve­lődési otthon fenntartási költségeit a Dózsa Tsz vál­lalta magára. Nagyközsé­geink közül Jánoshalma és Mélykút sajnos, még min­dig nem rendelkeznek kor­szerű közművelődési intéz­ménnyel. Ispánovits Márton, a já­rási pártbizottság első tit­kára a szóbeli előterjesz­tésben a következő kiegé­szítő megállapításokat tette: — Mint ismeretes, a kongresszust előkészítő munka a járás területén is, már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Fokozódott a politikai aktivitás és* a kommunisták kezdemé­nyezésére járásunkban is kibontakozott a kong­resszusi munkaverseny. A járás kommunistái kö­vetkezetesen dolgoztak a IX. kongresszus, a megyei és járási pártértekezletek határozatainak megvalósí­tásáért. A kommunisták mellett a párton kívüli szö­vetkezeti tagok, munkások és értelmiségiek a párt ve­zetésével odaadóan mun­kálkodtak a határozatok megvalósításáért. A továbbiakban is arra kell törekedni minden egyes munkahelyen, hogy az alapszervezet a párt po­litikájának helyi végrehaj­tásához határozza meg a feladatokat. A pártszerve­zetek erejüket mindenek­előtt a párt gazdaságpoli­tikai elveinek érvényesíté­sére, a gazdálkodás céljaid nak elérésére összpontosít­sák. Ebben segítsék a he­lyi gazdasági vezetőket és erre mozgósítsák a dolgo­zókat. A Központi Bizottság ál­tal elfogadott és közzétett kongresszusi irányelvek széles körű érdeklődést és vitát váltott ki járásunk­ban is. A taggyűléseken kí­vül is, de főleg a taggyű­léseken alakultak ki véle­mények. Alapvetően a já­rásban élő kommunisták is kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy előbb­re jutottunk a szocializmus építésének útján. Legtöbb véleményt a „Szocialista gazdasági épí­tőmunka” c. fejezethez fű­zött a párttagság. Egyetér­tenek a harmadik 5 éves terv gazdasági-politikai ter­vének országos szintű ér­tékelésével, az ipar és a mezőgazdaság termelésének emelkedésével. Ez tapasz­talható járási szinten is, a párttagság véleményét il­letően. A hozzászólók vi­szont megjegyezték, hogy a mezőgazdasági üzemek eredménye sok helyen je­lentős mértékben függvé­nye volt az elmúlt évek során néhány negatív té­nyező hatásának. Ezzel kapcsolatban erősen bírálták az ipar anyagellátási, alkatrész­ellátási zavarait, ami sok gondot és eseten­ként indokolatlan ered­ményromlást jelentett a gazdaságoknak. A negyedik 5 éves terv alapvető célkitűzéseit a párttagság magáévá tette, kifejezve azt, hogy a fej­lődés nélkülözhetetlen fel­tétele a korszerű szerve­zési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a specializáció szélesí­tése, a modern technika bevezetése. A beszámoló és a szó­beli előterjesztés alapján a vitában a következők vettek részt: Tóth Ferenc, a Hazafias Népfront já­rási titkára, Horváth Ist­ván, a Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének tit­kára, Terbe Sándor, a kis- kunmajsai általános isko­la igazgatója, Boros Lász­ló, a KISZ járási bizott­ságának titkára, Selymer János, a kunbajai Béke Csillaga Tsz elnöke, Far­kas János, a kelebiai Rá­kóczi Tsz gépszerelője, Búza Dezső, a járási ta­nács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Bátyai Jó­zsef, a jánoshalmi Petőfi Tsz elnöke, Gál Mihály, a munkásőrség járási-vá­rosi parancsnoka, Schama Ferenc, az ÁFÉSZ jános­halmi igazgatóságának el­nöke, Marosi Gyula, a mélykúti községi pártbi­zottság titkára, Iván Ist­vánná, a megyei pártbi­zottság párt- és tömeg­szervezeti osztályának ve­zetője és Sípos György, a harkakötönyi Egyesülés Tsz asztalosa. A vita befejeztével a járási pártértekezlet 51 főből álló pártbizottságot és a megyei pártértekez­letre 41 küldötte* válasz­tott. A járási pártbizottság első ülésén megválasztot­ta a végrehajtó bizottsá­got és a fegyelmi bizott­ságot. Első titkárrá ismé­telten Ispánovits Már­tont, titkárrá pedig Ka- tanics Sándor elvtársakat választotta. W. DJ

Next

/
Thumbnails
Contents