Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 241. szám 1970. október 14, SZERDA Ára: 90 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BI Z O T T S Á G Á N A K * N A P11A P J A. JÁRÁSI, VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEK Bajai járás A helyi sajátosságoknak megfelelően Kiskunhalasi járás Előbbre jutottunk a szocializmus útján A bajai járási pártértekezjet vasárnap Baján, a Fegyveres Erők Klubjában tartotta tanácskozását. Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd megválasztották az elnökséget, s levezető elnöknek dr. Gajdócsi Istvánt, a járási tanács vb-elnökét. Az elnökség tagjai között foglalt helyet börner Henrik, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és bajtai Vera, a Pártélet szerkesztője. A munkabizottságok megválasztása és a napirend elfogadása után Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Szóbeli referátummal egészítette ki az írásbeli jelentést. A járási . pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítőjében először is elismerését, köszönetét fejezte ki a kommunistáknak, a terület valamennyi lakosáEzután a pártbizottság beszámoló jelentésének egyes megállapításait elemezte, elsősorban a termelés fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat és ezzel nak, akik az elmúlt években elért eredmények elérésében közvetlenül vagy közvetve segítettek. Külön elismerés illeti azokat a községi politikai és gazdasági vezetőket, akik felkarolták a kezdeményezéseket,- széles körben terjesztették és alkalmazták a korszerű termelési módszereket. Az előadó értékelve a pártvezetőség újjáválasztó taggyűléseket, elmondotta, hogy ezek jól tükrözték: a tömegek helyeslik a párt általános politikáját, és azon belül a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos irányelvéket is. A továbbiakban utalt az idei esztendő gondjaira. Ezek közül néhány már több éves probléma. Többek között a hiányos gép- és alkatrészellátás nehezíti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Megfelelő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a célkitűzéseket megvalósítsák. összefüggésben a politikai munka fontosságát részletezte. A jelentés megállapította, hogy a kedvező természeti és közgazdasági adottságokat jól kamatoztatta a járás a lakosság szorgalma, alkotó készsége révén. Sikerült megvalósítani a IX. pártkongresszus, a megyei és járási pártértekezlet célkitűzéseit. A járásban legfontosabb feladat az élelmiszergazdaság fejlesztése, hiszen az ipar nem túlságosan jelentős. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése számottevő változásokat hozott a parasztság társadalmi, politikai szemléletében. A párt gazdasági és szövetkezetpolitikai elveinek megvalósulása az anyagi felemelkedés, a végzett munka szerinti jövedelem- elosztás közelebb hozta a paraszti osztály korábbi ré- tegeződéseinek csoportjait egymáshoz. A IX. kongresszuson elhatározott intézkedések megvalósulása alapján korszerűsödött a termelés, tovább növekedett a közös vagyon, javultak az életkörülmények, demokratikusabbá vált a légkör. Mindezek kedvező hatással voltak a szövetkezeti parasztság gondolkozásának és érzelemvilágának továbbfej lődésére. Sokat segített a helyes politika érvényesülésében a járás értelmisége. Jelentős szerepe van a - szocialista tudat formálásában. A termelés és irányítás szükségletei alapján, 1966-hoz viszonyítva számottevően növekedett a mezőgazdasági értelmiség száma. A járás mezőgazdaságában érvényesült a bácskai tájkörzeteknek megfelelő, belterjes gazdálkodásra való törekvés, növekedtek a hozamok, szakosodtak az üzemek. A járás gazdaságainak termelési szerkezete mindjobban tükrözi a nagyüzemi formákat. A szövetkezetek fejlesztésében sokat segített a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A mezőgazdasági termelés az előző öt év átlagával összehasonlítva a beszámolási időszakban érte el a legnagyobb eredményt. Az itt dolgozók létszámának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekedett, a tervezett 13— 15 százalékkal szemben. A legnagyobb eredményt a kenyérgabona és a kukoricatermesztésben értek el, az állattenyésztésben kitűzött célt csak részben sikerült teljesíteni. Kiemelkedő fejlődést ért el a járás három állami gazdasága. Az egy dolgozóra jutó bruttó termelési érték 16,5 százalékban emel(Folytatás a 3. oldalon.) A kiskunhalasi pártszékházban 177 küldött gyűlt egybe, hogy részt vegyen a járási pártértekezleten. A pártértekezletet Ispánovits Márton, a járási párt- bizottság első titkára nyitotta meg, majd javaslatára megválasztották az elnökséget, a jelölő, a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságot. A pártértekezlet munkájában részt vett Iván Istvánná, a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, a megyei bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője és dr. Weither Dániel, a megyei pártbizottság tagja, a Petőfi Népe főszerkesztője. A pártértekezlet levezető elnökéül Katanics Sándort, a járási pártbizottság titkárát választották meg. A járási pártbizottság a ' küldötteknek előre kiadott beszámoló jelentése az; alábbi lényeges megállapításokat tette: A társadalmi viszonyok járásunkban az elmúlt négyéves időszakban a IX. kongresszus által megjelölt irányban fejlődtek. Az ipari előrehaladás ellenére a járás lakosságának túlnyomó többsége, a mezőgazdaságban (termelőszövetkezetben) dolgozik. Anyagi helyzetük az elmúlt négy év alatt kedvezően alakult. Az egy tsz-dolgozóra jutó részesedés járási átlagban 1966-ban 11275 forint, 1969-ben 22 950 forint volt. A járási parasztságra is jellemző az egységes szocialista paraszti osztállyá alakulás folyamata. Megszűnt a régi társadalmi ré- tegeződés gazdasági alapja. Amíg az előző pártértekezleten arról adtunk számot, hogy járásunkban alig van összefüggő ipari tevékenység és munkásosztályról is kevéssé beszélhettünk, ma már elmondható, hogy a pártértekezlet határozatainak megfelelően emelkedett az ipari tevé- I kenység súlya és hatása a társadalmi életre. A kiskunhalasi járásban a társadalmi átalakulási folyamat túl van már a kezdetén. A párt vezetésével jelentősen előre léptünk az emberi tudat formálásában, átalakításában. Az ezen a téren elért eredmények alapot adnak arra, hogy a következő időszakban — támaszkodva a Pompidou befejezte látogatását a Szovjetunióban Közös szovjet—francia nyilatkozatot adtak ki Igen zsúfolt volt a francia elnök szovjetunióbeli látogatásának utolsó napja. Az eredeti tervtől eltérően kedden délelőtt négyszemközt találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával, akivel részletesen megtárgyalták a nem- j zetközi helyzet legfontosabb kérdéseit. Délben te- I levíziós nyilatkozatot adott I Pompidou elnök, majd fo- I g'adta a Moszkvába érkezett; (Folytatás a 2. cddalpr.) 1 gazdasági és társadalmi eredményekre — tovább segítsük a szocialista embertípus kialakítását. Az 1966. évi pártértekezlet a termelőszövetkezetek vonatkozásában, legfőbb feladatként a termelés — árutermelés — folyamatos növelését, a termelés racionalizálását határozta meg. A termelés növelését és az előirányzat teljesítését megfelelően mutatja az, hogy a halmozatlan termelési érték 1966-hoz viszonyítva 1969-ben 197 millió forinttal növekedett. A termelőszövetkezetek erőteljes és gyors ütemű fejlődése korántsem volt jellemző valamennyi gazdaságra Tizenegy termelő- szövetkezet a kedvezőtlen adottságú kategóriába tartozik, amelyek állami támogatást kapnak. Ezek a gazdaságok a támogatás hatására nem mutattak fel íelentős fejlődést, azonban elkerülték a gazdálkodás nagyobb zökkenőit. A háztáji gazdaságok' ma is a tagság foglalkoztatásának és jövedelmi hely* zete javításának jelentős tényezői. Az árutermelésben is fontos szerepet töltenek be. A háztájiban van a járás ösz- szes szarvasmarha állományának 24,7 százaléka, a tehénállomány 38,5 százaléka, a juhállomány 30 százaléka és a sertésállomány 51 százaléka. A növénytermesztés pozitív mérlegének megvonása után a jelentés az állat- tenyésztés gondjaival foglalkozott. . Az állattenyésztés fejlődése 1966-tól napjainkig ellentmondásosan alakult. A szarvasmarha-állomány, mintegy 500 darabbal nőtt, ezen belül a tehénállomány kisebb mértékben csökkent, de a tejtermelés növekedett. A sertéslétszám meghaladja a négy év előttit. Az összlétszám- ban 3,8 százalékos, ezen belül a kocák számában 4,8 százalékos növekedést értünk el. A hízottsertés-ér- tékesítés négy év alatt folyamatosan csökkent, ősz* szességében 100 kh mező- gazdasági művelt területre 14,4 számosállat jut. Az állattenyésztésben folytatódott a szakosodási folyamat. Ezt bizonyítja, hogy öt termelőszövetkezetben évi 41 400 hízott sertést kibocsátó szakosított telep építése áll befejezés előtt, illetve fejeződött bé. A termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy kiépítsék a szakosított szarvasmarhatel eoek hálózatát. (Folytatás a 3. oldalon)
