Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesDIjetek! “PETŐFI M£ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évf. 231. szám 1970. október 2, PÉNTEK Ara: 90 fillér I tervtörvény vitája a Parlamentben Csütörtök délelőtt ló órakor az ország- gyűlés folytatta a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Fock Jenő beszéde Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Egész népünk számára rendkívül fontos törvény- javaslat vitáját folytatjuk. Népgazdaságunk negyedik ötéves terve joggal foglalkoztat mindenkit, hiszen a küszöbönálló fél évtized dolgos munkás hétköznapjairól, közvetlen tennivalóinkról van szó. Jogos elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a tervjavaslat lényegesen kedvezőbb körülmények között készülhetett él, mint előtte bármelyik terv- előirányzat. Hazánkban a politikai helyzet nyugodt, kedvező. A társadalmi élet minden területén a szocializmus irányába fejlődünk, sikerrel munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésén. örömmel állapíthatjuk meg. hogy dolgozó népünk élet- és munkakörülményei javulnak, kulturális színvonala emelkedik, egészségügyi ellátottsága és szociális viszonyai kielégítően fejlődnek. Népgazdaságunkban / a tervszerűség fokozódott, jobb összhang alakult ki a termelés és a szükségletek között, az igények kielégítésére nagyobb gondot fordítanak, mint azelőtt; Tudományos és kulturális életünk előtt új fejlődési lehetőségek bontakoztak, illetve bontakoznak ki. Dolgozó népünk öntudatának gyorsütemű növekedésével a szocialista demokratizmus mind jobban szélesedik és erősödik az élet minden területén. ' A továbbiakban a Minisztertanács elnöke a gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalatait foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a népgazdasági terv csak a fő célkitűzéseket tartalmazza. Megszabja, hogyan használják fel az erőforrásokat, a társadalmunk rendelkezésére álló munkaerőt és a termelő- eszközöket. A részletek sokaságát azonban a gazdasági egységekben kell eldönteni, hiszen a vállalatok adottságai és lehetőségei igen gyorsan változnak. Ezt a központi utasítások nem követhetik kellő rugalmassággal. Emlékeztetett rá, hogy korábban akadtak, akik a terv- gazdálkodást féltették az ilyen stílusú gazdaságirányítástól. Szocialista terv- gazdaságunk azonban ennek nyomán magasabb színvonalra emelkedett, s a tervszerűség növekedett. Ezután a Minisztertanács elnöke ismertette az idei árvíz és belvíz okozta károkat. A károk és a védekezési költségek összesen 5,9 milliárd forinttal terhelték a népgazdaságot. Gazdasági helyzetünk szilárdságára mutat — mondotta —. hogy ennek ellenére nem vált szükségessé általános kényszerrendszabályok életbe léptetése, a népgazdasági terv módosítása. Az országgyűlés fórumáról hívta fel a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak figyelmét az őszi mezőgazdasági munkák lelkiismeretes és idejében való elvégzésére. Ezzel ugyanis kedvezően javíthatjuk az évi gazdasági eredményeket. A jó őszi munkától nagyban függ a következő mező- gazdasági év alakulása is — mondotta. Fock elvtárs ezután arról szólt, hogy gazdaságpolitikánk a párt politikájának szerves része, attól elválaszthatatlan. Fő iránya az MSZMP VII. kongresszusa óta változatlan. Mintegy másfél évtizede ezt az irányelvet alakítjuk és fejlesztjük tovább a követelményeknek megfelelően. Hangsúlyozta, hogy politikánk és gazdasági tevékenységünk legfontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével a szétosztható javak mennyisége lehetőséget adott arra, hogy az életszínvonal is a tervezettet meghaladó mértékben növekedjék. Jelentősen növekszik a lakosság áruvásárlása, pénzbevétele, az egy főre jutó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni: a következő ötéves tervben is abból indulunk ki, hogy amilyen mértékben a nemzeti jövedelem előirányzatát túlteljesítjük, olyan mértékben lesz magasabb a tervezett élet- színvonal növekedése is. A következő ötéves tervben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az életszínvonalnövekedés elsősorban a reálbérek növekedésén keresztül valósuljon meg. • A reálbérek növekedésével kapcsolatban utalni szeretnék a vállalatokon kívüli területekre is. A következő években fokozatosan sor kerül olyan központi intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a bérarányok országos javítását, egyes elmaradott területeken a bérek emelését, javítani fogjuk a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedelmű rétegek anyagi helyzetét, s általában a lakosság szociális-kulturális ellátottságát. Gazdaságpolitikánk céljainak megvalósítása érdekében különös figyelemmel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését. Nem egyszerűen a munka intenzitásának fokozá(Folytatás a 3. oldalon.) Lázas munka Tiszakécskén Este: Bács—B rádiósvetélkedő 1 Amint ezt Negyvenszállás esete is igazolja, a vetélkedő múlt év őszén megrendezett első fordulója sem volt haszontalan megyénk számára. Hiszen a Kalocsa melletti kis községben immár működik a klubkönyvtár, melynek könyvanyaga a verseny felajánlásaiból jött létre. A középdöntő ma esti fordulóján hasonló jellegű tevékenységről kell számot adnunk. Most Tiszakécs- ke az a községünk, mely hasznot húz, mert a múlt héten kapott feladatunkban szerencsésen találkozott a versenyszellem és a községi érdek. Tiszakécskén ugyanis a Vörösmarty utcában mintegy 700 méter hosszan a község lakóinak kellett társadalmi munkában kiásni a lefektetésre kerülő vízvezeték árkát. Így a régi óhaj — az iskola, a napközi, az óvoda és a csecsemőgondozó intézet vízellátása — napirendre kerülhet. Égető szükség volt erre a „feladatra”, mert az elavult vízvezetékhálózat a községnek erre a részére már nem szállított vizet, és ezek az intézmények vízigényüket csak nagy nehézségek árán tudták kielégíteni. A helyi tanács és a népfront szervezése nyomán a lakosság apraja-nagyja lelkes elszánással látott a nagy munkához. Szombaton és vasárnap még a sötétedésben is dolgoztak. Hétfőre már jelenthették is: megyénket a feladat számonkérésekor nem érheti pontveszteség, hiszen a csaknem 90 000 forint értékű munka teljes egészében elkészült. * Amint legutóbb jeleztük, a vetélkedő mai fordulójának küzdelmeiből a községek is fokozott mértékben részesednek. A telefonstaféta kérdéseinek megválaszolására a következő helységeket jelölték ki: Baja, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kiskőrös, Kecel, Fülöpszállás, Soltvad- kert, Tiszakécske, Lajos- mizse, Izsák, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Tass, Du- navecse, Szalkszentmárton, Ezek a községek tehát megszervezték a közös és minden eshetőségre kész rádióhallgatást. A többiek viszont az URH rádióskocsik figyelőszolgálatára helyezik a fő hangsúlyt, így ha azok felbukkannak az utcákon, gyors mozgósítással állnak elébe a feladatok megoldásának. A telefon-összeköttetések hálózata is elkészült. A staféta központi telefonszáma 15-10. A kiskunhalasi csoport a 20 és a 35-ös telefonon hívható adás közben, a kecskeméti központ pedig a 11—79, 11-48 és a 25-74 számokon jelentkezik. Este fél nyolckor tehát elkezdődik a „Tiszán innen — Dunán túl” rádiósvetélkedő második felvonása. a lakosság mind a készülékek mellett, mind a versenyző csapatokban készen áll, hogy egyként vegyen részt a küzdelemben. A felkészüléssel jól állunk, és reméljük, hogy hozzánk pártol a szükséges jó szerencse is. — ts. — s. Pártbizottságot választottak az állami építőipar kommunistái Tegnap délután, a kecskeméti központi munkás- szállás nagytermében ösz- szevont párttaggyűlésre jöttek össze a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat hat alapszervezetének kommunistái. A taggyűlést levezető elnök, dr. Dörner Henrik üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Greiner Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Borsos Györgyöt, a városi párt- bizottság titkárát és Szabó Lajost, a ceglédi testvérpártszervezet titkárát. Az elnökségben rajtuk kívül helyet foglalt Fekete Sándor nyugdíjas, A. Molnár Sándor (Kiskunhalas), Pacskó Mihály (Baja), és Csasztvan Jánosné. A X. kongresszusra való felkészülést jelentő augusztusi, illetve szeptemberi taggyűlések tapasztalatairól Kőkai Ferenc üzemi párttitkár tartott összefoglalót. Ezt hozzászólások követték. Fock Jenő, Gáspár Sándor és Bugár Jánosné az országgyűlés szünetében. Majd dr. Greiner József szólt a megyében lefolyt előkészítő taggyűlések legfőbb tapasztalatairól és ismertette a megyei pártbizottság döntésének indokait, melyek értelmében ezen az összevont taggyűlésen került sor a vállalatnál építőipari pártbizottságok létrehozására. A pártbizottsági határozat szerint tehát lehetővé vált, hogy ez év október 1-től, a területi ágazati elv alapján járási-városi jogú párt- bizottság működjék a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ez azt jelenti, hogy teljes joggal és felelősséggel irányítja a megye területén funkcionáló valamennyi alapszervezetet, s koordináló szerepe van a ceglédi alapszervezetet illetően. A pártbizottságnak függetlenített titkára van. Ezt a szervezeti változást az tette szükségessé, hogy a vállalat dinamikus fejlődésével járó megnövekedett feladatok a pártirányítás színvonalának emelését is megkövetelik. A régi forma mellett ez már nehézkes volt. A pártbizottság tevékenysége az egységesebb irányítást segíti elő. Végezetül 31 tagú párt- bizottságot, 7 tagú végrehajtó bizottságot választott a kollektíva — titkos szavazással — s ugyancsak megválasztotta a megyei pártértekezlet három küldöttét i%
