Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

4. omai 1970. szeptember il, péntek T ermelőszövetkezetek, gépek, szakemberek A bajai járási NEB érdekes vissgálata Nemrégiben érdekes és színvonalas vizsgálatot fe­jezett be a bajai városi-já­rási népi ellenőrzési bizott­ság. A munkát annak meg­állapítása céljából folytat­ták, hogy reális véleményt alkothassanak a város és a járás termelőszövetkezetei­nek gépi ellátottságáról, a meglevő erő- és munkagé­pek állapotáról, a javítá­sukhoz, felújításukhoz szükséges szakmunkások létszámáról, s nem utolsó­sorban arról, hogy mikép­pen lehet fejleszteni a tsz- ek gépparkját. Egy traktoregység 77 hold Ez annál inkább tanulsá­gos, pontosabban közérde­kű, mert a gépesítés szín­vonalát tekintve — bele­értve a bajai járást is — nem dicsekedhet különöseb­ben a megye. Pedig köz­tudott, hogy a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság egyik alapja éppen a gé­pesítés. Nézzük meg azonban, hogy mit tapasztaltak a né­pi ellenőrök a bajai járás 32 termelőszövetkezetében és a város négy közös gaz­daságában. Tegyük hozzá — mintegy elöljáró eligazí­tásként — hogy a vizsgált időszak 1965—1969, tehát a második ötéves terv négy éve volt. Elsőnek azt az általános megállapítást szö­gezi le a vizsgálati össze­mi fejlődés a vizsgált idő­szakban. Mert amíg 1965- ben egy traktorra 0,7 pót­kocsi jutott, 1969-ben „már” 0,9 — s ez 28,5 százalékos emelkedést jelent. Vetőgé­peknél: 0,4, illetve 0,5 a mutatószám és 25 százalék a fejlődés. A többinél — ekék, fűkaszálók, rendsoro­lók — stagnálás tapasztal­ható, a műtrágyaszórók száma pedig 50 százalék­kal csökkent. Az elhasználtság toka A gépek — erő- és mun­kagépek — korszerűségét legjobban az elhasználódás foka érzékelteti, s az er­ről készült elemzés bizony már elgondolkodtató. Az úgynevezett könnyű univer­zális traktorokból 1969. de­cember 31-én 124 volt a város és a járás tsz-einek tulajdonában, de a felmé­rés szerint ezeknek 69,3 százaléka (mintegy 84 da­rab) úgyszólván teljesen el­használódott. Kedvezőbb a helyzet a tehergépkocsik esetében (elhasználódási százalék: 26,1), de a kom­bájnoknál már ismét ked­vezőtlenebb (40,4 százalék). Teljesen használhatatlan a járás közös gazdaságai­ban levő erőgépek 12,4 szá­zaléka. Ezt az állományt — amely az összesből, a 886 darabból pontosan 110-et jelent — ki kellett volna selejtezni. De a tsz-ek ezt nem tették, mivel — élla­foglaló, hogy a járás és a | pftja meg a népi ellenőrök város tsz-eiben az erőgé- vizsgálata — a gépjavítás- pek száma négy év alatt ra állami támogatást kap- 17,5 százalékkal emelkedett, ^ak. tehát azokat javították a traktoregységek számá­a végtelenségig, hiszen a nak növekedése pedig 31,4 kiselejtezésnek hátrányos százalék volt. I anyagi következményei is Hozzá teszi a munkabi- j vannak. Ebben az esztendő- zottság, hogy az erőgépek | ben a járás-város tsz-einek számának növekedése las­súbb volt, mint az 1960— 1965 közötti időben. Van olyan gazdaság, amely 1965- ben több erőgéppel rendel­kezett, mint a múlt évben. A sükösdi Aranykalász Termelőszövetkezetben pél­dául öt évvel ezelőtt 18 erőgép volt, tavaly pedig 15. Ez azonban csupán lát­szólagos csökkenés, mert a tsz a kisteljesítményű gé­peket nagyobbra cserélte ki j és traktoregységekben ezál­tal 6,7 százalékos volt a nö­vekedés. A fejlődést összes­ségében ebben a vonatko­zásban mégis a következő adat- teszi nyilvánvalóvá: öt évvel ezelőtt egy trak­toregységre 103 hold szán­tó jutott a járás és a vá­ros közös gazdaságaiban, 1969-ben viszont már csali 77 hold volt ez a terület. Az erőgépeket természe­tesen akkor lehet optimá­lisan kihasználni, ha megfe­lelő és szükséges munka­gépek is vannak a terme­lőszövetkezetek tulajdoná­ban. Hogyan áll ezekkel a város, illetve a járás 36 termelőszövetkezete? Egye­dül a pótkocsik és a vető­gépek tekintetében van né­FIGYELEM, ELŐNYŐS! Vöröshagyma egyharmados részért szedhető. Jelentkezni lehet; a Magyar—Szovjet Mg. tsz irodájában. 4606 237 erőgépet kellene kise­lejtezniük, az állomány 27,7 százalékát. Ezeknek a pót­lásához viszont — 150 ezer forintos egységárral szá­molva — 36 millió forint­ra volna szükség. Ezzel szemben az amortizációs keret csak 28 millió forint. Javítás és vásárlás Vázlatosan, csupán a probléma érzékeltetésére, ennyit a vizsgálati anyag­nak a gépekre vonatkozó megállapításaiból. Még né­hány szót a javítási lehető­ségekről. A munkabizott­ság szerint bár a város és a járás valamennyi terme­lőszövetkezetének van sa­ját javítóműhelye, felszere­lésük azonban nem elégíti ki az igényeket, mert pél­dául ötven százalékuk nincs berendezkedve a főjavítá­sokra. Azokban a közsé­gekben, ahol több közös gazdaság is működik, cél­szerű volna együttesen lét­rehozni egy javítót, s azt jól felszerelni. Valamennyi gond még ezzel sem oldód­na meg, hiszen kevés a szakember, botladozik az alkatrészellátás, nem ki­elégítő a génellátás, nincs kellő választék és mennyi­ség sem. A téma — amint az ele­jén is utaltunk rá — nem csupán a bajai járásban eleven, hanem az egész megyében. Nem nehéz te­hát kitalálni, mit javasol a bajai városi-járási NEB. A tizenhárom pontos javas­latból itt csupán esyet idé­zünk: Nem kapható elegen­dő erő- és munkagép és a választékot sem javítja az AGROKER. A vállalat a tsz-ek igényeit vegye figye­lembe. Az utóbbi mondat talán megdöbbentheti az olvasót: Eddig nem vette figyelembe a szállító a megrendelő igényeit? Bi­zony egyelőre még örül a tsz, ha kap valamit. Nem túlzás ez. A csávolyi .Egye­sülés Tsz, még a múlt év­ben megrendelte a szüksé­ges traktoros ekéket. Máig sem küldött az AGROKER a tsz-nek egyet sem. A bajai népi ellenőrök a város és a járás párt, il­letve tanácsi testületéi fel­kérésére végezték el a vizsgálatot. Ügy gondoljuk ezt a feladatot igen jól vé­gezte el a NEB. G. S. Fiatalok a tettek mezején Nem lapozgattam előze­tesen a brigádnaplókat, nem kérdeztem, kik tűn­nek . kj legjobban a mun­kában. egyszerűen betop­pantam a III-as műhely­be. Vidám arcú fiatalok fogadtak, azaz jobban mondva, ügyet sem ve­tettek rám, szorgalmasan dolgoztak — hidroglóbu- szokhoz készítettek cső- oszlopokat. « Nagy Rafael brigádjának tagjai voltak, vezetőjüket egyébként csak úgy egyszerűen Rá­finak szólítják a Fém­munkás Vállalat kecske­méti gyárában. Hogy miről nevezetesek? Semmiről! Azaz, hogy ezt így mégsem lehet monda­ni, ha közelebbről megis­merkedünk velük. Mert azért egy nem éppen él­vonalba tartozó, de becsü­letes munkát végző, jó átlagteljesítményt nyújtó brigád életében is történ­Aranyérmes feketék A mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás állat- tenyésztési látnivalókban nem szűkölködik, de ezek között is megakad a szem a bajai Micsurin Tsz aranyéremmel díjazott Cornwall sertésein. A szép példányokat az ól melletti térségben kaptuk lencse­végre — Kincses János gondozó meglevegőztetni hajtotta ki őket. A tsz-ben csaknem 30 fekete apaál­latot, s több mint 100 kocát tartanak. A törzstenyé­szetet három évvel ezelőtt alakították ki, s azóta aa egyik leg jövedelmezőbb üzemággá fejlesztették a sertéstenyésztést. , j nek néha nagy dolgok. Eb­ben az esetben az, hogy ez a brigád az első ezer köb­méteres hidroglóbuszok ké­szítői közé tartozik. A mestermunka most ott áll Budapesten a Mezőgazda- sági Kiállításon, s ország­világ előtt hirdeti többek között azt is, hogyan tud dolgozni Garzó Lajos, An­tal Mihály. Pólyák János, Szemerédi Imre és nem utolsósorban a Nagy Ráfi brigádja. Mert a munkát valóban minőségileg kifogástalanul végezték eb A X. párt- kongresszus tiszteletére in­dult munkaversenyben Ra- fiék ugyanis azt vállalták, hogy csakis kifogástalan munkát adnak ki a ke­zükből. Akkor még nem sejtették, hogy június ele­jén nemcsak jó minőséget, hanem egy közeli határ­idő betartását is kérik majd tőlük. A feladat nem volt olyan egyszerű, hiszen ek­kora hidroglóbuszt még nem készítették. Nagy Ra­fael erről így emlékezik. — Nem mondanék iga­zat, ha azt állítanám, hogy az első szóra kitörő öröm­mel fogadtuk ezt a meg­bízatást. Az új — szá­munkra ismeretlen — fel­adatoknál ugyanis köny- nyen megeshet, hogy csök­ken a teljesítmény és ez­zel együtt a kereset. Ám a brigád, meg a vállalat becsületéről volt szó. Ne­künk sem volt közömbös — ott áll-e majd a kiállí­táson az ezer köbméteres. — És csökkent a kere­set? — Nem lett kevesebb a fizetés — szólalt meg Oláh János, a brigád egyik tagja —, mert szin­te íratlan törvénnyé vált, hogy mindenki még gon­dosabban, fegyelmezetteb­ben dolgozzon. Ekkorra már körülöt­tünk állt a brigád min­den tagja — Kiss József, Molnár Gábor, Mészáros István, Magyar József, Aradi Tibor, Rózsavölgyi János, Kurucz József, Tör­tei! Ferenc, Varga Ferenc. — Valamennyien 20—25 év közöttiek —, s mint meg­tudtam, a környező fal­vakból járnak be. Egy­más szájából kapkodták a szavakat. — Az volt a legnagyobb gond. hogy ekkora, hatal­mas alkotmány építéséhez nem volt megfelelő szer­szám ... Az állványozás és a hegesztés okozta a legnagyobb problémát. A műszakiak görgős eljárást dolgoztak ki a gömb for­gatására ... — És sikerült jó minő­ségben elkészíteni a hid­roglóbuszt? — A hegesztés megbíz­hatóságával jó ideje nincs baj nálunk — szólalt meg ismét a brigádveze­tő. — Sokkal inkább a külsőre, a varratok egyen­letességére kellett ügyel­nünk, arra, hogy esztéti­kai szempontból is jó ha­tást keltsen a hidrogló- busz. Mert az is fontos, hogy az áru mutatós le­gyen — tette hozzá mo­solyogva. — Van maguk között párttag? Tagadólag ingatták fe­jüket. — KISZ-tag? Oláh Jancsi, Kiss Józsi, Mészáros Pista nyújtotta a kezét. Mit várnak a pártkong­resszustól, amelynek tiszte­letére most versenyeznek? Varga Feri kis tűnődés után válaszol. — Régen ebben a gyár­ban télen, hidegben is az udvaron dolgoztak. Az­után voltak pártkongresz- szusok, amelyek után min­dig volt fejlődés nemcsak az országban, hanem itt az üzemben is. Most már milyen szép műhelyeink vannak, nem kell annyi embernek az udvaron fa- gyoskodni télen. Biztosan lesz fejlődés ezután a kongresszus után is. A többiek helyeslőén bó­logattak .., Nagy Ottó Áz építőipar munkaerőgondjai Az építőipari munkaerő- forgalom mélyreható elem­zését az indokolja, hogy az építőiparban lényege­sen nagyobb a munkerő- vándorlás, mint a nép­gazdaság egyéb ágazatai­ban. Az iparban 1968-ban Könyvújdonságok A honfoglalás korának és a román kornak a kép­zőművészeti kultúráját be­mutató két új könyvecs­kével megkezdődött az a „Magyar művészettörté­net” című kiadványsoro­zat, amelyet közösen je­lentet meg a Magyar Rá­dió és Televízió, illetőleg a Minerva és a Képző- művészeti Kiadó. Havon­kénti megjelenésben ösz- szesen tíz ilyen füzet vár­ható, s a gyűjtemény szer­vesen kapcsolódik ahhoz a tízrészes új műsorhoz, amelyet a televízió képző- művészeti rovata indít ok­tóber elejétől, kapcsolód­va a felszabadulás 25. év­fordulójának jubileumi rendezvényeihez. A nagy­szabású vállalkozás célja, hogy stíluskorszakonként megismerhesse a közönség a magyar művészet tör­ténetét a honfoglalás ko­rától napjainkig. A kiad­ványok megjelentetését úgy időzítik, hogy mindig egy-egy tv-műsor előtt legalább egy hónappal hozzájuthasson * a közön­ség. A Zrínyi Kiadó gondo­zásában újabb, érdekes művek láttak napvilágot. Egyebek közt megjelent Frantisek Behounek „Ar- jukani szurdok” című könyve. A szerző, Cseh­szlovákia jelenleg élő leg­nagyobb atomfizikusa, már a 30-as években világhír­re tett szert. Annak ide­ién részt vett a Nobile léghajó sarkkutató expe­díciójában. mint a csooort fizikusa. Regénye a máso­dik világháborúban ját­szódik. A világ akkor még egyetlen nehézvíz-gyártó üzeme német megszállás alá kerül. A fasiszta ve­zetés hajszát indít a ko­rábban elrejtett nehézvíz után. Ennek története al­kotja a könyv izgalmak­kal teli tartalmát. A jugoszláv irodalom egyik legjelentősebb kép­viselője, M. Lalic „A sö­tétség sugara” című köny­vében a háború utáni Ausztriába menekült cset- nikekről — az ellenforra­dalmi szervezet tagjairól ír izgalmas regényt. A Zrínyi újdonságai közé tar­tozik Sós György „Három kívánság” című regénye, a Pettyes kitűnő írója új művében a háború utolsó napjait idézi fel. Szmir- nov és Popkov „Három nap a halál árnyékában” című könyvükben egv ha­tármenti szovjet repülőörs pilótájának háromnapos, drámai küzdelmét mutat­ják be. és 1969-ben általában a teljes létszám 90—94 szá­zaléka cserélődött ki, de az építőiparban ez az arány meghaladta a 125 százalékot is. Tehát ne­gyedével több volt a be­lépők és kilépők száma, mint az átlagosan foglal­koztatott létszám. így az állami építőiparban ta­valy összesen 112 400 új dolgozót vettek fel, s ugyanakkor 101 360 mun­kás távozott. Mindezt fi­gyelembe véve, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium több évre visszatekintő felmérést végzett. Megállapították, hogy az utóbbi években az építőiparban nagyobb ütemben növekedett a dolgozók keresete, mint a telepített iparban. Az épí­tők munkakörülményei vi­szont kedvezőtlenebbek, a munka általában idényjel­legű, és gyakran változik a munkahely, hiszen ahogy az egyik épületet átadták, továbbvonulnak más mun­kahelyre. A fluktuáció csökkentésére már sok vállalatnál tettek intézke­dést, de sajnos még az az általános, hogy nem a munkaerő megtartására, hanem a munkaerő meg- - szerzésére törekednek.

Next

/
Thumbnails
Contents