Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-11 / 213. szám
4. omai 1970. szeptember il, péntek T ermelőszövetkezetek, gépek, szakemberek A bajai járási NEB érdekes vissgálata Nemrégiben érdekes és színvonalas vizsgálatot fejezett be a bajai városi-járási népi ellenőrzési bizottság. A munkát annak megállapítása céljából folytatták, hogy reális véleményt alkothassanak a város és a járás termelőszövetkezeteinek gépi ellátottságáról, a meglevő erő- és munkagépek állapotáról, a javításukhoz, felújításukhoz szükséges szakmunkások létszámáról, s nem utolsósorban arról, hogy miképpen lehet fejleszteni a tsz- ek gépparkját. Egy traktoregység 77 hold Ez annál inkább tanulságos, pontosabban közérdekű, mert a gépesítés színvonalát tekintve — beleértve a bajai járást is — nem dicsekedhet különösebben a megye. Pedig köztudott, hogy a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság egyik alapja éppen a gépesítés. Nézzük meg azonban, hogy mit tapasztaltak a népi ellenőrök a bajai járás 32 termelőszövetkezetében és a város négy közös gazdaságában. Tegyük hozzá — mintegy elöljáró eligazításként — hogy a vizsgált időszak 1965—1969, tehát a második ötéves terv négy éve volt. Elsőnek azt az általános megállapítást szögezi le a vizsgálati összemi fejlődés a vizsgált időszakban. Mert amíg 1965- ben egy traktorra 0,7 pótkocsi jutott, 1969-ben „már” 0,9 — s ez 28,5 százalékos emelkedést jelent. Vetőgépeknél: 0,4, illetve 0,5 a mutatószám és 25 százalék a fejlődés. A többinél — ekék, fűkaszálók, rendsorolók — stagnálás tapasztalható, a műtrágyaszórók száma pedig 50 százalékkal csökkent. Az elhasználtság toka A gépek — erő- és munkagépek — korszerűségét legjobban az elhasználódás foka érzékelteti, s az erről készült elemzés bizony már elgondolkodtató. Az úgynevezett könnyű univerzális traktorokból 1969. december 31-én 124 volt a város és a járás tsz-einek tulajdonában, de a felmérés szerint ezeknek 69,3 százaléka (mintegy 84 darab) úgyszólván teljesen elhasználódott. Kedvezőbb a helyzet a tehergépkocsik esetében (elhasználódási százalék: 26,1), de a kombájnoknál már ismét kedvezőtlenebb (40,4 százalék). Teljesen használhatatlan a járás közös gazdaságaiban levő erőgépek 12,4 százaléka. Ezt az állományt — amely az összesből, a 886 darabból pontosan 110-et jelent — ki kellett volna selejtezni. De a tsz-ek ezt nem tették, mivel — éllafoglaló, hogy a járás és a | pftja meg a népi ellenőrök város tsz-eiben az erőgé- vizsgálata — a gépjavítás- pek száma négy év alatt ra állami támogatást kap- 17,5 százalékkal emelkedett, ^ak. tehát azokat javították a traktoregységek számáa végtelenségig, hiszen a nak növekedése pedig 31,4 kiselejtezésnek hátrányos százalék volt. I anyagi következményei is Hozzá teszi a munkabi- j vannak. Ebben az esztendő- zottság, hogy az erőgépek | ben a járás-város tsz-einek számának növekedése lassúbb volt, mint az 1960— 1965 közötti időben. Van olyan gazdaság, amely 1965- ben több erőgéppel rendelkezett, mint a múlt évben. A sükösdi Aranykalász Termelőszövetkezetben például öt évvel ezelőtt 18 erőgép volt, tavaly pedig 15. Ez azonban csupán látszólagos csökkenés, mert a tsz a kisteljesítményű gépeket nagyobbra cserélte ki j és traktoregységekben ezáltal 6,7 százalékos volt a növekedés. A fejlődést összességében ebben a vonatkozásban mégis a következő adat- teszi nyilvánvalóvá: öt évvel ezelőtt egy traktoregységre 103 hold szántó jutott a járás és a város közös gazdaságaiban, 1969-ben viszont már csali 77 hold volt ez a terület. Az erőgépeket természetesen akkor lehet optimálisan kihasználni, ha megfelelő és szükséges munkagépek is vannak a termelőszövetkezetek tulajdonában. Hogyan áll ezekkel a város, illetve a járás 36 termelőszövetkezete? Egyedül a pótkocsik és a vetőgépek tekintetében van néFIGYELEM, ELŐNYŐS! Vöröshagyma egyharmados részért szedhető. Jelentkezni lehet; a Magyar—Szovjet Mg. tsz irodájában. 4606 237 erőgépet kellene kiselejtezniük, az állomány 27,7 százalékát. Ezeknek a pótlásához viszont — 150 ezer forintos egységárral számolva — 36 millió forintra volna szükség. Ezzel szemben az amortizációs keret csak 28 millió forint. Javítás és vásárlás Vázlatosan, csupán a probléma érzékeltetésére, ennyit a vizsgálati anyagnak a gépekre vonatkozó megállapításaiból. Még néhány szót a javítási lehetőségekről. A munkabizottság szerint bár a város és a járás valamennyi termelőszövetkezetének van saját javítóműhelye, felszerelésük azonban nem elégíti ki az igényeket, mert például ötven százalékuk nincs berendezkedve a főjavításokra. Azokban a községekben, ahol több közös gazdaság is működik, célszerű volna együttesen létrehozni egy javítót, s azt jól felszerelni. Valamennyi gond még ezzel sem oldódna meg, hiszen kevés a szakember, botladozik az alkatrészellátás, nem kielégítő a génellátás, nincs kellő választék és mennyiség sem. A téma — amint az elején is utaltunk rá — nem csupán a bajai járásban eleven, hanem az egész megyében. Nem nehéz tehát kitalálni, mit javasol a bajai városi-járási NEB. A tizenhárom pontos javaslatból itt csupán esyet idézünk: Nem kapható elegendő erő- és munkagép és a választékot sem javítja az AGROKER. A vállalat a tsz-ek igényeit vegye figyelembe. Az utóbbi mondat talán megdöbbentheti az olvasót: Eddig nem vette figyelembe a szállító a megrendelő igényeit? Bizony egyelőre még örül a tsz, ha kap valamit. Nem túlzás ez. A csávolyi .Egyesülés Tsz, még a múlt évben megrendelte a szükséges traktoros ekéket. Máig sem küldött az AGROKER a tsz-nek egyet sem. A bajai népi ellenőrök a város és a járás párt, illetve tanácsi testületéi felkérésére végezték el a vizsgálatot. Ügy gondoljuk ezt a feladatot igen jól végezte el a NEB. G. S. Fiatalok a tettek mezején Nem lapozgattam előzetesen a brigádnaplókat, nem kérdeztem, kik tűnnek . kj legjobban a munkában. egyszerűen betoppantam a III-as műhelybe. Vidám arcú fiatalok fogadtak, azaz jobban mondva, ügyet sem vetettek rám, szorgalmasan dolgoztak — hidroglóbu- szokhoz készítettek cső- oszlopokat. « Nagy Rafael brigádjának tagjai voltak, vezetőjüket egyébként csak úgy egyszerűen Ráfinak szólítják a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában. Hogy miről nevezetesek? Semmiről! Azaz, hogy ezt így mégsem lehet mondani, ha közelebbről megismerkedünk velük. Mert azért egy nem éppen élvonalba tartozó, de becsületes munkát végző, jó átlagteljesítményt nyújtó brigád életében is történAranyérmes feketék A mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás állat- tenyésztési látnivalókban nem szűkölködik, de ezek között is megakad a szem a bajai Micsurin Tsz aranyéremmel díjazott Cornwall sertésein. A szép példányokat az ól melletti térségben kaptuk lencsevégre — Kincses János gondozó meglevegőztetni hajtotta ki őket. A tsz-ben csaknem 30 fekete apaállatot, s több mint 100 kocát tartanak. A törzstenyészetet három évvel ezelőtt alakították ki, s azóta aa egyik leg jövedelmezőbb üzemággá fejlesztették a sertéstenyésztést. , j nek néha nagy dolgok. Ebben az esetben az, hogy ez a brigád az első ezer köbméteres hidroglóbuszok készítői közé tartozik. A mestermunka most ott áll Budapesten a Mezőgazda- sági Kiállításon, s országvilág előtt hirdeti többek között azt is, hogyan tud dolgozni Garzó Lajos, Antal Mihály. Pólyák János, Szemerédi Imre és nem utolsósorban a Nagy Ráfi brigádja. Mert a munkát valóban minőségileg kifogástalanul végezték eb A X. párt- kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben Ra- fiék ugyanis azt vállalták, hogy csakis kifogástalan munkát adnak ki a kezükből. Akkor még nem sejtették, hogy június elején nemcsak jó minőséget, hanem egy közeli határidő betartását is kérik majd tőlük. A feladat nem volt olyan egyszerű, hiszen ekkora hidroglóbuszt még nem készítették. Nagy Rafael erről így emlékezik. — Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy az első szóra kitörő örömmel fogadtuk ezt a megbízatást. Az új — számunkra ismeretlen — feladatoknál ugyanis köny- nyen megeshet, hogy csökken a teljesítmény és ezzel együtt a kereset. Ám a brigád, meg a vállalat becsületéről volt szó. Nekünk sem volt közömbös — ott áll-e majd a kiállításon az ezer köbméteres. — És csökkent a kereset? — Nem lett kevesebb a fizetés — szólalt meg Oláh János, a brigád egyik tagja —, mert szinte íratlan törvénnyé vált, hogy mindenki még gondosabban, fegyelmezettebben dolgozzon. Ekkorra már körülöttünk állt a brigád minden tagja — Kiss József, Molnár Gábor, Mészáros István, Magyar József, Aradi Tibor, Rózsavölgyi János, Kurucz József, Törtei! Ferenc, Varga Ferenc. — Valamennyien 20—25 év közöttiek —, s mint megtudtam, a környező falvakból járnak be. Egymás szájából kapkodták a szavakat. — Az volt a legnagyobb gond. hogy ekkora, hatalmas alkotmány építéséhez nem volt megfelelő szerszám ... Az állványozás és a hegesztés okozta a legnagyobb problémát. A műszakiak görgős eljárást dolgoztak ki a gömb forgatására ... — És sikerült jó minőségben elkészíteni a hidroglóbuszt? — A hegesztés megbízhatóságával jó ideje nincs baj nálunk — szólalt meg ismét a brigádvezető. — Sokkal inkább a külsőre, a varratok egyenletességére kellett ügyelnünk, arra, hogy esztétikai szempontból is jó hatást keltsen a hidrogló- busz. Mert az is fontos, hogy az áru mutatós legyen — tette hozzá mosolyogva. — Van maguk között párttag? Tagadólag ingatták fejüket. — KISZ-tag? Oláh Jancsi, Kiss Józsi, Mészáros Pista nyújtotta a kezét. Mit várnak a pártkongresszustól, amelynek tiszteletére most versenyeznek? Varga Feri kis tűnődés után válaszol. — Régen ebben a gyárban télen, hidegben is az udvaron dolgoztak. Azután voltak pártkongresz- szusok, amelyek után mindig volt fejlődés nemcsak az országban, hanem itt az üzemben is. Most már milyen szép műhelyeink vannak, nem kell annyi embernek az udvaron fa- gyoskodni télen. Biztosan lesz fejlődés ezután a kongresszus után is. A többiek helyeslőén bólogattak .., Nagy Ottó Áz építőipar munkaerőgondjai Az építőipari munkaerő- forgalom mélyreható elemzését az indokolja, hogy az építőiparban lényegesen nagyobb a munkerő- vándorlás, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Az iparban 1968-ban Könyvújdonságok A honfoglalás korának és a román kornak a képzőművészeti kultúráját bemutató két új könyvecskével megkezdődött az a „Magyar művészettörténet” című kiadványsorozat, amelyet közösen jelentet meg a Magyar Rádió és Televízió, illetőleg a Minerva és a Képző- művészeti Kiadó. Havonkénti megjelenésben ösz- szesen tíz ilyen füzet várható, s a gyűjtemény szervesen kapcsolódik ahhoz a tízrészes új műsorhoz, amelyet a televízió képző- művészeti rovata indít október elejétől, kapcsolódva a felszabadulás 25. évfordulójának jubileumi rendezvényeihez. A nagyszabású vállalkozás célja, hogy stíluskorszakonként megismerhesse a közönség a magyar művészet történetét a honfoglalás korától napjainkig. A kiadványok megjelentetését úgy időzítik, hogy mindig egy-egy tv-műsor előtt legalább egy hónappal hozzájuthasson * a közönség. A Zrínyi Kiadó gondozásában újabb, érdekes művek láttak napvilágot. Egyebek közt megjelent Frantisek Behounek „Ar- jukani szurdok” című könyve. A szerző, Csehszlovákia jelenleg élő legnagyobb atomfizikusa, már a 30-as években világhírre tett szert. Annak ideién részt vett a Nobile léghajó sarkkutató expedíciójában. mint a csooort fizikusa. Regénye a második világháborúban játszódik. A világ akkor még egyetlen nehézvíz-gyártó üzeme német megszállás alá kerül. A fasiszta vezetés hajszát indít a korábban elrejtett nehézvíz után. Ennek története alkotja a könyv izgalmakkal teli tartalmát. A jugoszláv irodalom egyik legjelentősebb képviselője, M. Lalic „A sötétség sugara” című könyvében a háború utáni Ausztriába menekült cset- nikekről — az ellenforradalmi szervezet tagjairól ír izgalmas regényt. A Zrínyi újdonságai közé tartozik Sós György „Három kívánság” című regénye, a Pettyes kitűnő írója új művében a háború utolsó napjait idézi fel. Szmir- nov és Popkov „Három nap a halál árnyékában” című könyvükben egv határmenti szovjet repülőörs pilótájának háromnapos, drámai küzdelmét mutatják be. és 1969-ben általában a teljes létszám 90—94 százaléka cserélődött ki, de az építőiparban ez az arány meghaladta a 125 százalékot is. Tehát negyedével több volt a belépők és kilépők száma, mint az átlagosan foglalkoztatott létszám. így az állami építőiparban tavaly összesen 112 400 új dolgozót vettek fel, s ugyanakkor 101 360 munkás távozott. Mindezt figyelembe véve, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium több évre visszatekintő felmérést végzett. Megállapították, hogy az utóbbi években az építőiparban nagyobb ütemben növekedett a dolgozók keresete, mint a telepített iparban. Az építők munkakörülményei viszont kedvezőtlenebbek, a munka általában idényjellegű, és gyakran változik a munkahely, hiszen ahogy az egyik épületet átadták, továbbvonulnak más munkahelyre. A fluktuáció csökkentésére már sok vállalatnál tettek intézkedést, de sajnos még az az általános, hogy nem a munkaerő megtartására, hanem a munkaerő meg- - szerzésére törekednek.
