Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

1970. szeptember 23, szerda 8. oldal KONGRESSZUS ELŐTT Fokozottabb közéletiség! A Kecskemét és Kiskun­félegyháza környéki Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének ver­seny- és propagandabizott­sága megtárgyalta az 1970. —71. évi oktatási és to­vábbképzési programot, amelyet szövetkezeti gaz­dák, szakemberek és elnö­kök részére szerveznek. Egyúttal áttekintette a X. pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalom helyzetét. Az idén sokkal többen kapcsolódtak be a nemes vetélkedésbe, mint az elmúlt esztenőben. Csak­nem ötezren vesznek részt az egyéni, illetve a bri­gádversenyben. A fiatalok száma több mint ötven százalékkal emelkedett. Az elmúlt esztendőben 19 mil­lió forint értékű vállalás történt, az idén több mint 22 millió forint a felaján­lások összege. Kiskunfél­egyháza kilenc gazdaságá­ban 1500-an versenyeznek. Mintegy 120 brigád küzd a megtisztelő címért, eb­ből 54 már tavaly elnyer­te a szocialista rangot. A szövetség termelésfej­lesztési és közgazdasági, valamint jogi bizottsága szintén tanácskozást tar­tott. Kecskeméten tegnap [ ülést tartott a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága. | Az ülésre ezúttal azokat á lányokat és fiatalasszonyo­kat is meghívták, akik a megyebeli üzemek, terme­lőszövetkezetek KlSZ-alap- szervezeteiben titkári funk­ciót töltenek be. Szvorény János, a KISZ megyei bi­zottságának titkára üdvö­zölte a megjelenteket, kö­zöttük dr. Greiner Józsefet, a megyei pártbizottság^ tit­kárát, dr. Szalóki Lászlónét, a megyei pártbizottság nő­felelősét, Pankovits József- nét, Hazafias Népfront me­gyei bizottságának nőfele­lősét és Varga Istvánt, a KISZ KB munkatársát. Az MSZMP Központi Bi­zottsága februári határoza­tának szellemében a KISZ- feladataira, illetve a lányok és a fiatalasszonyok között A császártöltési általános iskola pedagógusainak párt- alapszervezete nem nagy létszámú, mindössze tíz em­bert számlál. Talán ezért is van, hogy az MSZMP X. kongresszusának irányelve­it és a szervezeti szabály­zattervezetet megvitató tag­gyűlésen rendkívül benső­séges eszmecsere alakult ki. A bevezető vitaindító előadásban Török László, az iskola igazgatója arról a várakozásról szólt, mellyel pedagógus körökben tekin­tettek az irányelvek elé. Pedagógusaink élet- és munkakörülményeinek ja­vítása olyan nemzeti érdek, amelyet helyesen tükröz­nek az irányelvek. Nem egyszerű fizetés- emelésről van szó — mon­dotta, — bár bennünket ez is nagymértékben érint. Hanem arról, hogy a neve­lői munkánk feltételei, az­az az oktatás színvonala az eddigieknél nagyobb mér­tékben korszerűsödjön. A hozzászólók egyetértet­tek az irányelvekkel és hasznos észrevételeket is tettek. Javasolták, hogy a tanulócsoportokat ne a je­lenlegi 51 fő elérése ese­tén lehessen kettéosztani, mert gyakori a 45—48 gye­mozgalmi életben betöltött szerepe, aktivitása általá­ban nem kielégítő. A KISZ- szervezetek vezetőségeiben alig találni lányokat, fiatal- asszonyokat. A jövőben fel­tétlenül változtani kell azon a szemléleten is, mely szerint a fiatal nőket csak az alapszervezetek gazda­sági ügyeinek intézésével bízzák meg. A vitaindító előadást kö­vető hozzászólásokban az üzemi, termelőszövetkezeti KISZ-titkárok elmondották, hogy sokhelyütt a gazda­sági vezetők nem teszik le­hetővé a szakmai tovább­képzésüket, s ezáltal a ke­reseti lehetőségüket is kor­látok közé szorítják. Szo­ciális körülményeik is javí­tásra szorulnak: általá­ban a régi üzemekben reket elérő osztálylétszám. Szóvátették a pedagógus­földek gondjait. Megműve­lésük elég sok energiát ra­bol el a nevelőktől. A kongresszusi irányel­vek szellemében néhány bíráló megjegyzés is el­hangzott. Az egyik azt a jelenséget kifogásolta, hogy az alapszervezet belső éle­te, irányító tevékenysége nagyrészt beolvadt a tan­testület egészének munká­jába. — Ez nem is volna baj — magyarázza beszélgeté­sünkkor Márin István, a vezetőségválasztás eredmé­nyeként egyhangúan meg­választott új titkár. — De ha az alapszervezet élete csupán az iskolai munka lelkiismeretes elvégzésére szorítkozik, s nem jár együtt sajátos politikai célok kitűzésével, akkor joggal* hangzik el egyes párttagok részéről: Minek vagyunk mi itt, mint pedagógus alapszerv? így hát nekünk teljesítenünk kell azt a jogos követelést, hogy az új vezetőség teremtse meg az alapszervezet jogos te­kintélyét. — Ennek oka talán, hogy Várttag és pártonkívüli pe­dagógus kultúrpolitikai cél­lohelyiség. Többen felvetet­ték azt is, hogy. az alap­szervezetek éves akcióprog­ramjukban konkrétan hatá­rozzák meg azokat a fel­adatokat, amelyek a nők társadalmi, politikai neve­lésére irányulnak. A nők helyzetének javítása érde­kében a mozgalom vezetői vegyék fel a kapcsolatot az állami és a társadalmi szervekkel. Ezután Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára az ifjúságpoli­tikai határozat feldolgozá­sának tapasztalatairól, va­lamint a párt X. kongresz- szusára való felkészülésről, illetve a feladatokról adott tájékoztatót a megyei bi­zottság tagjainak. T. L. kitűzéseinket hasonlóan lel­kes munkával valósítja meg? ... — Ha leegyszerűsítjük a kérdést, akkor így is tűn­het Hiszen a szakkörök társadalmi vezetése és az egyéb közéleti megbízatá­sok vállalásában a tantes­tület valóban egységesen veszi ki részét. Vélemé­nyem szerint azonban alap­szervezetünknek különösen a kezdeményezésekből kell nagyobb részt vállalnia. A kezdeményezés és irányí­tás együtt teremtheti meg a pedagógus pártalapszer- vezet önálló tekintélyét. — Milyen kezdeményezé­sekre gondol? — Számos olyan problé­ma van községünkben, melynek megoldásából az eddigieknél jobban kell ki­venni részünket. Hivatá­sunkhoz leginkább kapcso­lódó feladat természetesen a hátrányos helyzetű gyer­mekek fokozottabb segítése. Ezt már az eddigiekben is végeztük, de nekünk, párt­tagoknak kell irányítanunk szerveznünk a munkát. — És ami kevésbé kap­csolódik a hivatáshoz? ... — Ügy fogalmazhatnám: ki, a tantestület falain túl­ra, vagyis fokozottabb köz- életiségre van szükség. Kez­deményezőbb, irányító sze­repet kell vállalnunk a község kulturális életében, például a művelődési ház körül is bőven akadna ten­nivalónk. Ugyanígy a köz­ségi MHSZ, vagy sport tá­mogatása. Lényegében arról van szó ugyanis, hogy községi szinten kell fellép­nünk az alapszervezet és ezen keresztül a pedagó­gusok nagyobb elismerteté­sének érdekében. — Az irányelvek is tesz­nek erről említést? — Természetesen. Hogy úgy mondjam felülről, köz­pontilag igyekeznek eny­híteni gondjainkon, meg­könnyíteni a munkánkat. De ez a törekvés csak ak­kor járhat eredménnyel, ha mi itt lenn is, a gyakorlati életben, megteremtjük a korszerű oktató-nevelői munka társadalmi megbe­csülésének alapjait. Része­se^ vagyunk tehát a párt művelődési politikájának, alanyai és tárgyai egyszer ­í re, és ez jó dolog. Pavlovits Miklós Napirenden: a nSk he/yzete Ülést fCüfOtf a KISZ Bács megyei Bizottsága nincs öltöző, fürdő, ebéd­végzett munka továbbfej­lesztésére készített írásos javaslat mellett Beszedics Miklós, a megyei KISZ-bi- zottság titkára tartott vi­taindító előadást. Mint mondotta, a megyében élő mintegy 50 , ezer fiatal nő Gyarapodik a falumúzeum A nyírségháza-sóstói fa­lumúzeum részére már a negyedik objektumot bon­tották le Szabolcs-Szatmár megyében. Ezúttal Beszte- recen egy jellegzetes rét­közi lakóház lebontására került sor. A szoba-kony- hás lakóház Beszterec leg­régibb épületei közé tar­tozott. A szobában búbos- kemence, a konyhában ra­kott ,,spór” és sárból ké­szült ülőpad volt. Mennye­zetét mestergerenda tartot­ta, az épületet náddal fed- ék be. A műszaki rajzok alapján a házat a sóstói néprajzi múzeumban ismét felépítik. Mi újság a fycíjdasáqhan ? Vasárnap nyílt a zombori autógyár gos személyi jövedelem az idén elérte az 1240 dinárt. A gyár üzemeiben még megmaradt elavult gépe­ket a terv szerint a kö­vetkező években kicseré- Nagy ünnep volt vasár- termelés értéke 50 millió lik, s akkor teljesen kor­nap Zomborban. Milenko dinár lesz. Jövőre már szerűvé válik a terme- Bojanic, a köztársasági húsz autó készül egy-egy lés. Az ehhez szükséges kormány elnöke megnyi- műszakban, tehát 5000 170 millió dínárnyi osz­totta az autógyárat. Meg- jármű gördül le a futó- szegből a gyár 120 milliót kezdődött a próbatermelés szalagról. Az össztermelés saját alapjaiból fedez. Ha a is: tíz Zastava kombibusz értéke meghaladja a 125 tervek megvalósulnak, a és teherkombi került le a 'miliő dinárt. A gyár min- pancsovai üveggyárnak öt futószalagról. den évben növekedni fog, év múlva 260 millió dí­Az idén műszakonként mind a termelés, mind a nár összbevétele és 110 10 autó készül a zombori munkaerőlétszám tekinte- millió dinár jövedelme autógyárban és az ossz- tében. ieSz. Az átlagos személyi »T - „„„ „„ . •• - jövedelem 1975-ben 1650 Negyveneves a pancsova, üveggyár dínárra ugrik. tehát 40 A pancsovai üveggyár re, a korszerűsítésre és százalékkal több lesz, 2400 dolgozója a múlt csü- új technológiára. Az átla- mint ma. törtökön ünnepélyesen emlékezett meg a gyár a Rádióiskola közlönye fennállásának negyvenedik és a munkásigazgatás be- Az újvidéki Rádióiskola rozatokból kínál bőséges vezetésének huszadik év- szerkesztősége, mint min- válogatást, szemelvénye- fordulójáról. den évben, ezúttal is köz- két, hanem egvúttal ma­A gyár a reform évei- lönnye] és műsorkalauzzal evar é PT.}, nvpiVl1 óra. ben megkétszerezte tér- hívta fel az iskolák fi- iveket, tan^rwázll- meleset. a személyi jőve- gyeimet a Radioiskola ok- , . ... delem szintén kétszeresé- kai népszerű adásaira Az kat’ ko!,;lka ,. ls me/leke ' re emelkedett. Nagy ősz- idei közlöny — valóságos ezenkívül pedig a szépiro- szegeket fektettek be a könyvvé dagadva —nem- dalmi kalauzban rövid is- teljesítőképesség bővítéséi- csak a műsoron levő so- merle tűket a vajdasági és feladatok Országos méretű tapasz­talatcsere — így jellemez­ték a vasárnap este zárult Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A be­mutatót 1 millió 400 ezren tekintették meg, ami egye­dülálló látogatási rekord. A megyéből is több tízez­ren utaztak az állami gaz­daságok, termelőszövetke­zetek saját autóbuszain, s rajtuk kívül is több vonat- szerelvényre való utas lá­togatott Budapestre. És nemcsak a mezőgazdasági üzemek dolgozói, hanem az ipari munkások, a városi emberek is érdeklődtek az élelmiszergazdaság 25 év alatt elért eredményei iránt. Megyénk egyike volt a legjelentősebb kiállítók­nak. ötven kertészettel fog­lalkozó Bács megyei me­zőgazdasági nagyüzem ter­mékeivel találkozhattunk a vásáron, s a növényter­mesztés, az állattenyésztés és az élelmiszeripar bemu­tatóin is sikerrel szerepel­tünk. Általános megállapítás, hogy a kiállítás maradék­talanul teljesítette felada­tát. Sokoldalúan mutatta be a mezőgazdaság negyed­század alatt elért fejlődé­sét, a technikai forradalom eddigi eredményeit. Több mint 250 kutatási ered­ményt, ezer gépet és gép­rendszert tanulmányozhat­tak a látogatók. Jól tük­rözte a bemutató az élel­miszergazdaság egységesí­tését célzó erőfeszítéseket. Ahogy manapság mondják: helyesen érvényesült a ver­tikalitásra való törekvés, vagyis a termelés, feldol­gozás és az értékesítés ösz- szekapcsolása. A szakmai rendezvények szintén sokat adtak. Soha ennyien nem vettek részt tapasztalatcseréken, mint most. Jól sikerültek a Du­na—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetben, a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetben, a Hosszú­hegyi Állami Gazdaságban és a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyár­egységében lezajlott bemu­tatók. A résztvevők gyakran elmondták, hogy rengeteg új ismerethez jutottak. A kiállítás segített tehát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók szemléletének alakításában, egyúttal bizonyította azt is, hogy érdemes kezdemé­nyezni. Ahol van vállalko­zó kedv, ott gyorsabban jutnak előre. Tudvalevő, hogy a kezdeményezés min­dig némi kockázattal is jár, de ezt érdemes vállal­ni. Példa erre a Kecske­méti Gépjavító Vállalat si­kere. A vállalat számos olyan gép és berendezés gyártására vállalkozott, amelyeket az ipar még nem készít, vagyis hiánycikkek a piacon. Nem véletlen te­hát, hogy a vállalat egy nagydíjat kapott, több el­ső, második és harmadik helyezést ért el. Sikerei or­szágos figyelmet keltettek. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek és élelmi­szeriparának volt ereje ah­hoz is, hogy az országos kiállítással egy időben egy megyeit is rendezzenek Kecskeméten. Eredményes főpróbája volt ez az 1972- től Kecskeméten rendezen­dő országos méretű kiállí­tásoknak. Már az idén egy­úttal a budapesti kiállítás helyi rendezvényeként tar­tották számon. Színvonalas keresztmetszetét adta a megye kertészeti termelé­sének és élelmiszeripará­nak. Nem kellett szégyenkez­nünk az országos bemuta­tón sem, amit bizonyíta­nak a díjazások is. öt nagydíj és csaknem ötven első, második, harmadik helyezés, számos oklevél bizonyítja megyénk ered­ményes részvételét. Most, hogy véget értek a jubileumi kiállítások, be­mutatók, a mezőgazdasági üzemekben hozzákezdenek a tapasztalatok hasznosítá­sához, ugyanakkor a napi feladatok megoldásához. Sürget az őszi munka és a nehéz esztendő sok álmat­lan éjszakát okozott már eddig is a mezőgazdasági üzenlek vezetőinek, a ter­melőszövetkezeti tagoknak. A soron levő tennivalók végrehajtása és a követke­ző ötéves terv célkitűzései­nek meghatározása együtt jelentkezik most. Az eddi­gi eredmények és erőfeszí­tések biztosítékot nyújta­nak arra, hogy a követke­ző esztendőkben a megye élelmiszergazdasága újabb sikereket ér el. K. S. írók életéről, munkásságé- löny és a Rádióiskola adá- róL Mindez szembetűnő sainak összeállításában, újdonságot jelent a köz- megszerkesztésében. Apatin a halászok városa Valamikor a halászok Mekkája volt Apatin, s ebből a szempontból a XVIII. század második fe­lében említik mint fejlett gazdasági, ipari központot. Annak idején mintegy 40 különféle egyesület műkö­dött, közöttük a legfonto­sabb a halászok, hajósok és fazekasok céhe. A halászat azonban csak 1830-ban kezdett fejlődni, mint gazdasági ágazat, mert Ferencz József kü­lönleges engedményeket adott az apatini halászok­nak. Engedélyt kaptak, hogy Mohácstól Onsaváig halásszanak. és így Apa­tin a legfejlettebb halá­szati központtá vált a Bácskában. A halászat fejlődése szempontjából fontos volt az 1832. év is. Akkor ala­kult meg az önálló halász céh. amelynek saját tör­vényei. voltak éa mestere; két tartott nyilván. 1888 táján azonban oszladozni kezdett a halászok egye­sülete és szövetkezetekbe tömörültek. A horgászte­rületeket ezeknek adták ki bérbe. Az apatini halászoknak fontos szerepük volt a város fejlődésében és köz­életében. Hagyományos halászmulatságokat ren­deztek, az utolsó halász- bálra 1911-ben került sor. Mintegy 500 halász vett részt, akik több mint 2000 koronát költöttek el. 1911- ben kezdték kiépíteni a mostani halgazdaságot és felépültek a halfeldolgozó csarnokok. Valamikor Apatin min­den kilencedik lakosa ha­lász volt. Emléküket most már csak a díszítéses fa- ragványok őrzik, amelyek­ből még mindig találha­tunk az apatini házakon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents