Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

1970. szeptember 18, péntek S. oldal Kútba esett hagyomány Lajosmizseiek—országszerte Műszereket is gyártanak Tavasszal ismét megje­lennek a lajosmizsei kútfú­rók Kecskeméten, hogy a strandfürdő területén újabb 200 méteres, bő vízhozamú kutat készítsenek. A két helység között nem nagy a távolság, de ugyanennek a vállalatnak a munkásai dol­goznak például Zalaeger­szegen és Debrecenben is. Ajkán pedig 1000 méter mélységből karszt-vizet hoztak a felszínre egy óriá­si teljesítményűnek számí­tó, percenként 6 köbmé­ternyi vizet adó kútból. A szakmát körüllengi va­lami titokzatosság, mint ál­talában azokat a mester­ségeket, amelyek a látha­tatlan, a föld mélyének is­meretét tételezik fel. — Kecskeméten és álta­lában Bács-Kiskunban sze­rencsés helyzetben vagyunk, mert kedvezőek az adott­ságok — kezdi felfedni „titkaikat” Beer Ferenc, a Vízkutató és Kútfúró Vál­lalat lajosmizsei üzemének vezetője. — Mindig a dur­va, szemcsés homokréteget keressük. Ezen a területen jó a vízadó réteg, hideg vizű kutakat könnyű fúrni. — A vizet természetesen nem elég megtalálni, ki is kell venni a maximális mennyiséget. — Kecskeméten a vizet nagy teljesítményű, úgyne­vezett búvárszivattyú nyom­ja majd fel, amit nem a felszínen helyezünk el, ha­nem a kútba építünk be. Jó szűrőszerkezetre ugyan­csak szükség van. Vállala­tunk újítása, hogy nem a hagyományos réz-szitaszö- vettel, hanem két, össze­ragasztott finom kavicsré­tegen át szűrjük meg a csőbe jutó vizet. — Az élet annyi más területéhez hasonlóan te­ISyugatncmet ifjúsági vezetők Kecskeméten A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására egy hétig hazánkban tartózkodó nyugatnémet Szocialista Munkás Ifjúsági Szövetség háromtagú delegációja ta­pasztalatcsere céljából teg­nap délelőtt Kecskemétre érkezett. A nyugatnémet vendége­ket — Erwin Seelt, az SDAJ elnökhelyettesét, va­lamint Rolf Hähnent és Fritz Frösslert — a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságán Terbe Dezső el­ső titkár fogadta. Ezután a kecskeméti 607-es Szak­munkástanuló Intézetnél tettek látogatást, majd vá­rosnéző körútra indultak. Megtekintették Kecskemét nevezetességeit, a most épü­lő Széchenyivárost és a megyeszékhely kulturális életével ismerkedtek. Délután a Szikrai Állami Gazdaság központjában, il­letve az önkéntes ifjúsági építőtáborban a KISZ-ve- zetőkkel a nyári és az őszi táborozások tapasztalatai­ról beszélgettek. A nyugatnémet ifjúsági vezetők az esti órákban visszautaztak Budapestre. hát itt szintén kiszorítja a kisüzemi módszereket a tudomány és a technika. Milyen további fejlődés várható? — Egymillió forintos gé­pi beruházással műszerüze­met rendezünk be Lajos- mizsén, ahol a kútfúrással kapcsolatos készülékeket gyártjuk. Az idén felsze­reljük a részleget, s jövőre elkezdjük a karotázsmérők és a reométerek készítését. Ez az utóbbi műszer lé­nyegében kútszerkezet- vizsgáló, vízsebességmérő készülék. Egy kút ugyan­is több szűrőn át, külön­böző mélységekből kapja a vizet. A műszerrel meg le­het állapítani, hogy az egyes szűrők milyen telje­sítménnyel dolgoznak, könnyen felderíthetjük a hibát, aminek a kijavítá­sával aztán gazdaságosab­ban működtethető a kút. A másik műszer az elektro­mos ellenállás változását mutatja ki más-más mély­ségben. Minden réteg — a finom, száraz homok, az agyag, a vízadó durva ho­mok stb. —, meghatározott mutatókkal jellemezhető. A talajba leengedünk egy elektromos szondát, s a fe­szültségkülönbségekből megállapíthatjuk: hol ta­lálható az a réteg, amed­dig le kell fúrnunk, hogy a lehető legtöbb vizet kap­juk. — Saját felhasználásra készítik a műszereket? — Ellátjuk a hazai pia­cot, de zömében exportra gyártunk. A kísérleti típu­sok iránt ugyanis több európai ország igen komo­lyan érdeklődött. Halász Ferenc KONGRESSZUSBA KÉSZÜLTE Egyenlő mércével AZ E NAPOKBAN, hetekben zajló pártszervezeti taggyűlések egyik álta­lános tapasztalata, hogy a kommunista kollektívák nagy felelőséggel monda­nak véleményt, tesznek javaslatokat a párt általános politikájával, belső szer­vezeti életével kapcsolatos kérdések­ben. A vitákban a szocializmus építé­sének elvi problémáin, a párt helyi politikájának gyakorlati alkalmazásán túl tekintélyes helyet kapnak a szer­vezeti szabályzat-tervezettel összefüggő észrevételek is. Megkülönböztetett érdeklődés kíséri a tervezet első fejezetében rögzített ja­vaslatot: a Központi Bizottság ajánlja a pártba felvételre kerülők korhatárá­nak leszállítását az eddigi 21-ről a 18. életévre. Még korai lenne bármilyen összegezést is nyújtani a párttagság véleményéről e kérdéssel kapcsolatban, de már tapasztalható: van eltérő vé­lemény is. Például túlzottan alacsony­nak tartják ezt a korhatárt, mondván, hogy ebben a korban még nem ren­delkeznek a fiatalok kellő élettapasz­talattal, politikai tájékozottsággal, elvi­világnézeti hovatartozásuk sem lehet szilárd. MÁSOK ÜGY vélekednek, hogy ha a 18 éves ifjak alkalmasak a haza fegyveres szolgálatára, védelmére és más jellegű fontos feladatok megoldá­sára, akkor megfelelhetnek a párttag­ságra is. A KISZ-szervezetekben itt- ott így vetik fel a kérdést; Hogyan tud majd eleget tenni a párttagsággal járó követelményeknek az a fiatal, aki még a KISZ-taggyűléseket sem láto­gatja rendszeresen. A pártalapszervezetek többségében azonban egyértelműen helyeslik a Köz­ponti Bizottság javaslatát. S ennek oka egyszerű: Immár évek óta tartó folya­mat, hogy a pártban csökken a 30 éven aluliak aránya, erőteljesen nö­vekszik viszont a nyugdíjasoké, a 60 éven felülieké. A párt politikájának az ifjúság soraiban történő érvényesítése pedig tiíbb párttag jelenlétét teszi in­dokolttá. Az aggódó észrevételekre könnyű a válasz: Csak olyan fiatalok felvéte­lére kerülhet sor, akik megfelelnek a szervezeti szabályzatban megszabott követelményeknek, s ezek a követel­mények semmivel sem kisebbek a je­lenlegieknél, mert ezen a téren nem lehet engedményeket tenni. A módosításoknak a kongresszus ál­tal történő elfogadása még nem Jelenti azt, hogy a jövőben 18 éves korban kell felvenni a pártba a fiatalokat. Ellenben nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a tapasztalt, idősebb kom­munisták céltudatosan készítsék fel a párttagságra ezt a korosztályt. ALIGHA felesleges hangsúlyozni, hogy ebben az esetben a KlSZ-alap- szervezetek felelőssége is növekszik, hiszen nem kis mértékben rajtuk is múlik, hogy a legkiválóbban dolgozó kommunista fiatalok mikor teljesítik a párttagsággal járó magasabb köve­telményeket. Sz. A. Az élelmiszer kereskedelem időszerű kérdéseiről tanácskoztak Az élelmiszer kereskede­lem időszerű kérdéseiről a további jó ellátáshoz szükséges tennivalókról tárgyalt dr. Sághy Vil­mosnak, a belkereskedel­mi miniszter első helyet­tesének elnökletével csü­törtökön a Gellért Szál­lóban a fővárosi és a megyei tanácsok kereske­delmi osztályainak veze­tői, a tanácsi élelmiszer kereskedelem, a szövetke­zetei kereskedelem, az élelmiszeripar nagy válla­segítenek mentőkért üzen- macska: két három—négy ismert két finn szó: hüvee nek, mentőcsónakért, éves kis japán testvérke päivee! Kedvesen vissza­Közben három, négy mé- gyötri a macskát, ahogy köszön: jó napot! Volt terrel odébb; mintha mi- a gyerekek szokták, simo- Budapesten, itt csak láto­sem történt volna, fotóz­zák a galambokat a túris­ták kezén, fején, a Cam- panilet, a doge-palotát, egymást, a tengert, a ha­dihajókat. Eszünkbe jut Th. Mann ragyogó Halál Velencében című novellá­ja de csak egy pillanatra, mert itt annyi a szín, a ragyogás, mint talán kevés helyen másutt. A mozai­kokkal kirakott templom­bejárat, az ékszerüzletek az árkádok alatt, a tenge­részek, a sok szép nő, fur­csa ruhák; cigányszoknya a divat és deréktól egy araszig érő és térdig érő és a földet seprő szok­nyák. Az egyik árkádnál Szicíliai hegyifalu. gatják, gyömöszölik; kü­lönösek és kedvesek. A gondolák: mint meg­annyi koporsó, korom fe­keték, mondják, a nagy középkori pestis emléké­re, orrukban szőnyeg és a gondolások jellegzetes mozgása, ahogy az egy la­páttal elég gyorsan hajt­ják előre a hullámok kö­zött a csónakot és négy— öt utast. Itt van most a biennálé. ez is idegenfor­galom : rengeteg francia művész és belgák, néme­tek angolok, a -világ sok tájáról. Finn festőművész: ősz. szemüveges. Angolul beszélget, kezet ráz. egye­dül marad. Elő az egyedül gató, nem állít ki. A ki­állításról elismerően szól: van jelentős mű ott. a kí­sérleti művek között. Rabszállítás Szicíliában Cataniában, Palermó- ban, a nagy állomásokon fénymásoló automata: alá teszed a születési bizo­nyítványod, bedobsz egy százlírást, vársz három percet: kész a fénymáso­lat. Fotóautomata, három különböző felvételt készít, igazolványképet, automa­tikusan előhív, szárít, há­rom perc alatt kiesnek az elkészült képek. Cataniá­ban és Palermóban a nagy szállodák csupa üveg aj­taját fotocella nyitja. Rá­lépsz a lábtörlőre, moz­dulsz előre; nyílik a nagy üvegajtó. Visszahőkölsz, mint aki meggondolta: nem megy be, az ajtó csukódik. A kopár hegyek tövében öszvéren ül a pa­rasztember — sokat lát­tam— a nyeregben kétcsö­vű sörétes vadászpuska van keresztbe fektetve. Nincs is vadászévad. Az ál­lomáson hat-nyolc karabi- niéri hosszú, másfél—két méteres láncon, kis, ökör­igához hasonlító négyszög­letes bilincsbevert kezű két fiatalt vezet. Felviszik őket a mozdony utáni el­ső kocsira: rácsos rabszál­lító fülke. Nagy család búcsúztatja őket, öten, ha­tan egy-egy rabot. Nylon- szatyrokat adnak fel. Ki tudja kik ezek és mi a vétkük? Rettenetes meleg van. Hányas busz visz a ten­gerpartra? Végre kiérünk: gyönyörű lidó. felettünk a Monte San Pellegrino, amire egy kacskaringós szerpentinút vezet fel, idén láttuk már egy An­gyal-filmben, színes volt, az Angyal egy Jaguár ko­csin száguldott. Mj egye­lőre gyalog vánszorgunk. Minden strandról elkülde­nek; itt az a szokás, hogy egész évre minden kabint kiadnak, idegeneket aztán nem engednek be. Ez a hadsereg strandja. Ez va­lamelyik más területé. A hetedik helyen csinos nő megsajnál. Uram én most megyek innen, ha van ko­csija megmutatom, hogy hol a strand! Köszönöm, nincs kocsim. Végre meg­találjuk az egyetlen stran­dot, ahol mindenki füröd- het. Alacsonyan szálló re­pülő piros reklámcsíkot húz, röpcédulát szór. Röviden: mi a jó, mi a rossz? Az oranszóda és limon- szóda jó, aranciata nem annyira. (Ez már az úti­kalauzban is benne van.) A lasszany nevű előétel igen jó: leveles tészta, fi­nom darálthússal, lével, sütve. Osztrigát enni meg­lehetősen veszélyes. Ha nem egészen friss, súlyos mérgezést okoz. Nyáron Szicíliában a narancs ki­tűnő. ízes, leves. Feljebb meg kell nézni; van köz­tük száraz, akár a tapló. Valpolicella, marsala és még sok más bor, külö­nösen nehezen megtalált, olcsó söntésben, literen­ként 220 líráért: nagyon jó. Penzióban otthagyni a Bécsben vett. nem túl drá­ga, de kényelmes divatos új félcipőt: rossz. A hazulról hozott fél kilós sonkakonzervet ki­nyitni, miközben az asz­talt elönti a sonkalé, ma­ga a sonka pedig rágós és abszolút sós; bosszúság. Viszont Magyarországon megismert és jóltartott olasz cimborával találkoz­ni. akinek még ráadásul kis kocsija is és ideje is van: kellemes esemény. Igen, és még valami: két hét után, sok szép él­ménnyel és némi aján­dékkal a bőröndben haza­indulni Magyarországra: igen kellemes, jó érzés. (VÉGE) B. I. latainak vezetői, képvise­lői. Molnár Károly, a Bel­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője beszá­molójában egyebek között megállapította, hogy a bel­kereskedelem egyik leg­egyenletesebben dolgozó ágazata az élelmiszer ke­reskedelem, munkájában akadnak azonban olyan hiányosságok, amelyek a partnervállalatokkal, üze­mekkel együttműködve megoldhatók. A legtöbb gondot változatlanul a tő­kehús, ezen belül a ser­téshúsellátás okozza, an­nak ellenére, hogy a ne­gyedik negyedévben 5 szá­zalékkal több hús és hús- készítmény kerül forga­lomba a tavalyinál. Szóba került a tanács­kozáson a hétvégi nyitva- tartás kérdése. A kereske­delem a vevők megelége­désére igyekszik végrehaj­tani az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot. A mi­nisztérium a tanácsokat kéri. segítsék elő, hogy az élelmiszeripar illetékes ágazatai, elsősorban a sü­tő- és a tejipar, megfelelően ellássák áruval a vasárnap nyitva tartó boltokat. Szinte valamennyi hoz­zászóló az élelrrv-.zer ke­reskedelem nehéz munka­erőhelyzetét, munkakörül­ményeit kifogásolta, sür­gette a forgalom növeke­désével lépést tartó háló­zatfejlesztést. Hazánkba látogat az indiai elnök Az Indiai Köztársaság elnöke, V. V. Giri és fele­sége, szeptember 21-től ok­tóber 7-ig hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban, Bulgáriában és Magyaror­szágon. Az elnök és kísére­te szeptember 21-én érke­zik a Szovjetunióba. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents