Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
4. oldal 1970. szeptember 2, szerda Változások Álpáron Taggyűlés a Búzakalász Termelőszövetkezetben A beszámoló jól tükrözte azokat a változásokat, amelyeknek az utóbbi években részesei voltunk, — így kezdte felszólalását Hatica János mezőőr, az alpári Búzakalász Termelő- szövetkezet alapszervezetének taggyűlésén. — Egy ilyen közösségben, mint a mienk, sokféle ember akad. Tagságunk nagyobb része szorgalmas, igyekvő, jól végzi a munkáját. Többször beszélgettünk arról, hogy a pártonkívüliek között is több olyan ember van, aki szinte kommunista felelősséggel őrködik a termelő- szövetkezet gyarapodásán. Akad ellenkező példa is. Saját tapasztalataim bizonyítják, hogy egyesek nem érzik magukénak a közös vagyont, saját anyagi gyarapodásukat tekintik csak fontosnak. Ezért emelném ki a beszámolónak erre vonatkozó részét. Nagyon helyesnek tartom, hogy a szövetkezet kommunistái a tudatformálás feladatainál hangsúlyozzák: a szövetkezeti tag nemcsak a közösség dolgozója, hanem tulajdonos is. Magyar Imre, az alapszervezet párttitkára, valóban foglalkozott ezzel a témával már több alkalommal és most a vezetőség beszámolójában is szerepelt. Gyökeres fordulat Az utóbbi években elért eredmények azt bizonyítják, hogy a tulajdonosi felelősség-egyre inkább érvényesül. Emlegetik, hogy 1964-ben olyan helyzet alakult ki, ámely szinte tragikusnak minősíthető. Nem volt aki etesse a jószágokat, rossz volt a hangulat. A mostani taggyűlés gyökeres fordulatot tükröz. • Az utóbbi öt év alatt a vezetés megszilárdult, a fiatal szakemberek „felnőttek” a feladatokhoz. A közös vagyon 1968-ban 25 millió forint volt, most 30 millió körül van. Hasonlóképpen 5 millió forinttal emelkedett a tiszta vagyon is. Két év alatt csaknem 4 millió forint értékű beruházást valósítottak meg, ezek elsősorban az állattenyésztés fejlesztését, valamint a gépesítést célozták. Jelentősen emelkedett a bruttó bevétel a két főágazatból: az állattenyésztésből és a növénytermesztésből. A bruttó termelési érték öt és fél millió forinttal emelkedett két év alatt, a tiszta nyereség megkétszereződött. Biztonságossá vált a termelés, jelentős tartalékalappal rendelkeznek. Van tartalék Erre a tartalékra az idén nagy szükségük van. 1700 holdon pusztított az árvíz, ebből 800 hold értékes szántó. Ezen a területen az idén nem tudtak termelni. A keletkezett kár egy részét megtéríti ugyan az Állami Biztosító, de a kiesések pótlása nem oldható meg teljesen. Ezért kénytelen a tartalékalapot igénybe venni. A hozzászólók közül többen aggodalmaskodtak, hogy a károk miatt megkapja-e a tagság az év végén járó 20 százalékos részesedést. A vezetők válaszaikban megnyugtatták őket, a tartalékalap lehetőséget ad erre is. Sokan emlékeznek arra, hogy a maszek világban I összhang megteremtése a egy ilyen természeti csapás vezetőség és a tagság kötönkretette a gazdákat. Éheztek, nem tudták az J zött. Seres Imre, a termelőszöSzakszervezeti munka, tudományos alapokon Több mint két esztendeje hívta életre a Szakszervezetek Országos Tanácsa adót fizetni, elárvereztek az , elnöke erre utalt ^ a Szaicszervezetek Elméleti otthonukat. Teljesebb összhang A beszámoló megemlítette, hogy az eddigi eredmények bizonyítják: sikerült javítani a munkaszervezést, megalapozottabb a szakmai irányítás. Még jobb eredményeket is elérhettek volna, ha sikerül a teljesebb hozzászólásában. — A továbbiakban is arra törekszünk, hogy a gazdasági vezetés csak a tagság véleményének megismerése és meghallgatása után döntsön a fontosabb kérdésekben. Ez egyúttal a szövetkezeti demokrácia kiterjedését is jelenti, elősegíti a gazdálkodás gyorsabb fejlődését K. S. Kutató Intézetét. Az aránylag fiatal intézet eddigi munkája már figyelmet érdemlő eredményeket produkált. Tavaly például értékes javaslatokat dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a szakszervezetek az eddigieknél hatékonyabban lépjenek fel a közéleti demokrácia fejlesztésében, a bürokrácia elleni harcban. a múlt évben vizsgálMagyarországi lovastúrák Évek óta népszerű programja az IBUSZ-nak a Balaton környéki lovastúra. Angolok, amerikaiak, németek, belgák, hollandok, svájciak a túra résztvevői. A Balaton északi partvidékén, Tihanyban szállnak meg a turisták, s lovas kísérő vezetésével innen indulnak a környékre kisebb- nagyobb kirándulásokra — természetesen lóháton. A lovagláson kívül szállásról, étkezésről, borkóstolóról, lovasbemutatóról, budapesti városnézésről is az IBUSZ gondoskodik. Az idén már 11 balatoni lovastúrát szerveztek. S mivel igen nagy az érdeklődés, most Magyarország más vidékeire is visznek lovagolni vágyó turistákat. Mátra—Bükk, a Hortobágy, a Duna-kanyar, és Dél-Magyarország az új lovastúrák színhelye. Képünkön: lovas turisták a tihanyi Belső tónál. ben; melyek lehetnek az ütközések, milyen jellegűek azok és mi a megoldásuk módja? A kutatás azt a gyakorlati célt is maga elé tűzte, hogy segítse a SZOT vezetőit az állami szervekkel való kapcsolat korszerűsítése, hatékonyabbá tétele érdekében. A szakszervezeteknek nagy feladataik vannak a termelés fejlesztésében, a népgazdasági terv teljesítésében. E témakörön belül az intézet programjába vette; megvizsgálja a szak- szervezetek országos és helyi szerveinek szerepét, hatáskörét a népgazdasági, az ágazati és a vállalati tervezésben. Elemezni fogják a szocialista munkaverseny helyzetét, a szak- szervezeti feladatokat a verseny formáinak és tartalmának korszerűsítésében. Az egyik legnagyobb témakör; az életszínvonal alakulása és az ezzel kap- Az intézet eddigi mun- j csolatos szakszervezeti fel- kássága alapot teremtett adatok. Ez a fő téma hat ahhoz, hogy kidolgozzák J résztémára tagolódik a ötéves kutatási tervüket. | munkatervben. A tartalmuk pedig; az életszínvonal- mérés problémái, a létminimum fogalma, az élet- színvonal alakulása, s az ezzel összefüggő szakszervezeti tennivalók a negyedik ötéves terv időszakában. Ennek keretében elemzik a jövedelempoliták a többi között, hogy a munkások, alkalmazottak fogyasztói érdekeinek védelmében milyen árucikkekre és lakossági szolgáltatásokra indokolt fenntartani a központi ármegállapítást; felmérték továbbá a szakszervezetek egyes feladatait a dolgozó nők problémáinak megoldásában, különös tekintettel „az egyenlő munkáért egyenlő bért’’ elvére és a szociális ellátottság javítására. Az intézet e munkája értékes segítség a szakszervezeteknek a nők helyzetének javításáról szóló párthatározat végrehajtásához. Úttörő feladatot vállalt az intézet azzal, hogy a rokon területeken dolgozó intézmények között szinte elsőként tette vizsgálat tárgyává az életszínvonalmérés hatékonyabb módszereit és megpróbálta meghatározni a hazai létminimum fogalmát, kritériumát, mérésének módszereit. Lehetetlen itt ismertetni a fő témák és a résztémák összességét. A gazdag munkatervből azonban érdemes kiragadni néhány figyelemreméltót. A kutatók a szakszervezetek és a szocialista állam viszonyát tanulmányozva a többi között vizsgálják majd azt, hogyan alakul ez a viszony a szocializmus teljes felépítésének szakaszában hazánkban. Érdekes részlettikának a társadalmi változásokra gyakorolt hatását, javaslatokat dolgoznak ki a bérarányok változtatására; nek ígérkezik annak vfe- kutatják az állami és üze. galta, hogyan illeszthetők társadalmi iutbe a szakszervezetek állami jellegű funkciói közé az érdekvédelmi funkciók; mi történjék az állam és a szakszervezetek érdekösszeütközése esetén a szocialista társadalmi rendszerBudapest után - Kecskeméten ii. A Szerszám- és Gépelemgyár teljes beindulása után a termelés növelhető. A szokái- sostól eltérő nagyságú költségek megtérülése gyorsabb lesz. A termelési érték és a költségek aránya javul. A jövedelmi helyzet kedvezőbben alakul. A nagyobb nyereségtömeg magasabb béreket biztosít. A fejlődés lehetőségei az üzem gazdálkodásában benne rejlenek. A gazdasági adottságok kihasználása tehát megoldja a gyár munkaerővel kapcsolatos gondjait. Az üzem a negyedik ötéves tervben 200 millió forintra tudja emelni termelését. Ebben a tervidőszakban térnek át háromműszakos gyártásra. Csökken a gyártmányátfutás ideje. A műszaki fejlődést célgépek beállítása szolgálja. A műhelyen belüli és az üzemek közötti szállítás gépesítése is növekszik. A jelenleg meglevő 5 darab villás emelővel az anyagmozgatás nincs megoldva. Műszaki fejlesztésre az árbevételek 1,8 százaléka áll rendelkezésre. Az egy normaórára eső termelés 210 forint, a termelékenység emelésére lehetőség lesz. Az egy főre jutó átlagos évi kereset 21 600 forint. A negyedik ötéves terv bérfejlesztésével azt kell biztosítania a gyárnak, hogy az átlagbérek megfeleljenek a helyiipar átlagainak. A munkaerőpiacon a vállalatnak versenyképesnek kell lennie. A Szerszám- és Gépelemgyár fejlődése a jelenlegi gondok ellenére biztosított A termeléshez szükséges munkaerő Kecskeméten rendelkezésre áll, megtartásának titka a kiegyensúlyozott, kellő jövedelmet nyújtó gazdálkodásban rejlik. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatot azért kerestük meg, mert a gyár gazdálkodásában igazolva láttuk állításainkat. Az üzem profilja nem tér el annyira a kecskemétitől, hogy összemérhetetlenek volnának. Ez az üzem 1965-ben települt Lajos- mizsére és fejlődésében ugyanazt az utat járta be, mint a Szerszám- és Gépelemgyár. A Vízgépészeti Vállalatnál kezdetben ugyanúgy nem volt munkaerő. mint a kecskeméti üzemnél. Az országos vízellátási program végrehajtása jelenleg komoly lehetőségeket biztosít a gyárnak. Munka van bőven. A munkaerő-hullámzás nem jellemző. Előfordul, hogy a korábban kilépett dolgozók is visszajönnek a vállalathoz. A termelési érték 1965- ben 16 millió forint volt, jelenleg pedig 48 millió forint, öt év alatt tehát majdnem megháromszorozódott a termelés. Az egy főre jutó évi termelés 235 ezer forint. A vállalat víztornyokat, dobszűrőket, szivattyúgépházi berendezéseket, vas-, mangántisztító, savtalanító berendezéseket, vízlágyítókat, derítőket gyárt. A termelés 20 százaléka export. Főbb vásárlók: Ghana, NDK, Jugoszlávia. India, Egyiptom. A letelepedés évében a a gyár 1,6 millió forint veszteséggel zárta gazdálkodását. A folyó évi nyereség 8 millió forint. A nyereségrészesedés ösz- szege közel egy hónapi bérnek felel meg, átlagosan. A negyedik ötéves tervben a termelés megduplázódik és eléri a 100 millió forint értéket. A következő tervidőszak célkitűzéseinek megfelelően a gyár a termékek minőségének stabilitására törekszik. Igen pozitívan értékelhető, hogy minőségi kifogás már szinte jelenleg sincs. A garanciális javítások fedezésére képezett alapból fel- w használás még nem történt. A műszaki fejlesztés színvonalát jellemzi, hogy a vállalat ivóvízszűrő berendezés találmányát Japán is megvásárolta. Az üzemben 19 szocialista brigád dolgozik, s ezekbe a teljes létszám 90 százaléka tömörül. A brigádok rendszeresen 100 százalékon felül teljesítenek. Az átlagos életkor 30 év. A munkafegyelem normális, fegyelmi vétség egy éve nem volt. A gyár az „Élüzem” címet viseli, az ezzel járó követelményeket rendszeresen teljesíti. A Munka Vöröszászló Érdemrend elnyeréséhez szükséges feltételeket szintén elérte a vállalat. Az az összehasonítás, amelyet a Szerszám- és Gépelemgyár, valamint a Vízgépészeti Vállalat között tettünk, alkalmat ad arra, hogy gyakorlati példákon keresztül győződjünk meg a vidéki ipar- telepítés programjának helyességéről. A negyedik ötéves tervben letelepülő üzemek fejlődése biztosítottnak látszik. Az ipar fészekrakása gyermekbetegségekkel járhat ugyan, de megvannak a feltételek, hogy Kecskemét és környékének ipara mégis erős gyökeret verjen. Herczeg Kiss Béla l mi szintű társadalmi jut- | tatások lehetséges és szük- : séges fejlesztési irányát; vizsgálják a munkakörülmények és a munkafeltételek várható és célszerű alakulását a tizenötéves távlati terv időszakában. Érdekesnek ígérkezik, hogy néhány családtípusra kiszámítják a társadalmilag indokolt jövedelemminimumot is. Ennek az egész munkának a célja, hogy a szakszervezeti mozgalom számára használható életszínvonal-számítási és létminimum-számítási módszereket alakítsanak ki, s hogy elvileg megalapozzák az érdekvédelmi nézőpontú életszínvonal-vizsgálatok módszertanát, Négy téma, a tudományos-technikai forradalom társadalmi, gazdasági hatásait, és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat hívatott feltárni. Elemzés alá kerül itt, hogy milyen hatással lehet e forradalom a foglalkoztatottságra, a munkaerő szakmai összetételére, a szakoktatásra. a munkaidő-csökkentésre, a szabad idő kihasználására és a fogyasztásra. A kutatók munkamódszerükben egyformán alkalmazzák a kérdőíveket, a személyes interjúkat, a reprezentatív felméréseket. Értékes módszerként tarthatjuk számon, hogy a vizsgálatokba már korábban is bevonták és a jövőben is bevonják majd a SZOT-iskola különféle tanfolyamainak hallgatóit. Ez nemcsak az intézet munkáját segíti, de hatásos nevelő eszköze is a szakszervezeti funkcionáriusoknak. Sz. S.
