Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

1970. szeptember 2, szerda 3. oldal Megjelent a miniszteri rendelet ÍÍZIBIBÍC nyitvatartásának szabályozásáról A belkereskedelmi mi­niszter — az erre vonat­kozó kormányhatározat végrehajtásaként — ren­deletet és irányelveket adott ki az üzletek nyit­vatartásának szabályozá­sáról. A rendelet előírja, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a lakosság igé­nyeinek figyelembevéte­lével, a tanácsokkal egyeztetve a vállalatok, a szövetkezetek vezetői határozzák meg, mégpedig úgy, hogy az ne járjon a kereskedelmi dol­gozók heti munkaidejének meghosszabbításával. Nem változik az üzletek nyitva­tartási rendje a községek­ben, az üdülőhelyeken és a nagyobb idegenforgalmi helységekben és változat­lan marad a csak nyári időszakban vasárnap nyit- vatartó tejet árusító élel­miszerboltok, az édesség, a dohány és a virágüzletek nyitvatartási ideje is. A nyitvatartási időt a taná­csok hagyják jóvá. Köz­érdekből az illetékes ta­nács határozattal kötelez­heti a vállalatok igazgató­ját a nyitvatartási rend megváltoztatására. A rendelet módot nyújt mintegy 35 ezer üzlet százezer dolgozója na­ponta átlagosan 2—3 millió vevőt szolgál ki. Megállapították, hogy a nyitvatartás rendje az ese­tek többségében megfelel a lakosság igényeinek. A városokban azonban hét­köznap délután és este, valamint szombat délután jelentkeztek problémák. A miniszteri rendelet ezért alapvetően nem változtat a nyitvatartási időn, az ed­digi gyakorlatot azonban a megváltozott igényeknk megfelelően módosítja; korszerűsíti, kiigazítja a korábbi rendelkezéseket; széles lehetőséget ad a gazdasági vezetőknek a vásárlási feltételek továb­bi javításához. A minisztérium irányel­vei szerint célszerű növelni a fő­városban, a megyeszék­helyeken és a többi vá­rosban hétköznapokon — elsősorban csütörtökön és pénteken — a késő délutánig estig nyitva- tartó áruházak, ipar­cikküzletek számát. Jelenleg ugyanis Buda­pesten az üzletek 50 szá­zaléka, a megyei és a já­rási székhelyeken és más nagyobb városokban a bol­tok 60—65 százaléka dél­után 5 órakor bezár. Szombaton a 14—15 óráig tartó nyitvatartási kötele­zettség változatlanul fenn­áll, ezenkívül szükséges a fővárosban és a megye­székhelyeken az áruhá­zak. a nagyobb ruházati boltok, iparcikküzletek nyitvatartását 17 óráig meghosszabbítani. Az ipar­cikküzletek vasárnapi nyit­vatartási rendjén nem vál­toztatnak. Az élelmiszerüzletek hétköznapi üzemi rendje általában megfelelő, cél­szerű azonban a helyi kö­rülmények figyelembevé­telével a vásárcsarnokok délutáni nyitvatartási ide­jének meghosszabbítása. A kiegészítő élelmiszer- vásárlásokra Budapesten és a vidéki városokban a vasárnap is nyitvatartó élelmiszer- és csemege­boltok, ÁBC-áruházak szá­mát meg kell kétszerezni, s több piacot, vásárcsar­nokot kell nyitvatartani vasárnap. Sok az üzemi baleset a mezőgazdaságban Kedden a MEDOSZ el­nöksége az állami mező- gazdasági üzemek munka- védelmének helyzetéről ta­nácskozott. Az állami gaz­daságokban a tavalyinál több volt a halálos bal­eset. Az év első felében 25-en vesztették életüket;. Főképpen az anyagmozga­tásnál és a szállításnál történt sok — összesen 12 — halálos baleset. Egy nö­vényvédelmi repülőgép le­zuhanásánál ketten vesz­tették életüket. A figyel­metlenül végzett építési és szerelési munkák közben pedig hat ember halt meg. Rossz a helyzet Tolna és Szolnok megyében, ahol nőtt a halálos balesetek száma. Heves, Somogy és Bács megyében pedig leg­több a baleset. A MEDOSZ elnöksége szükségesnek tartja, hogy a határidőig gyártsák le a silózó gépek és trakto­rok munkavédelmi felsze­reléseit. Javasolják, hogy egyes kémiai szerek al­kalmazásánál korszerű vé­dőruhákat rendszeresítse­nek. moszkvai kiállításon arra is, hogy a vállalat igazgatója — a szakszer­vezeti bizottsággal egyet­értésben — például az áru­romlás megakadályozásá­ra. természeti csapás ese­tén, s naás különleges ese­tekben, átmenetileg a rendes üzemidőtől eltérő nyitvatartási időt Ss el­rendelhessen. A rendelet melléklete felsorolja a vasárnap nyit­vatartó üzletek körét, s azokat a boltokat, ahol a szombati és a vasárnapi túlmunkáért pótlékot kell fizetni. . ' Az október T-én hatály­ba lépő rendelet főbb pontjait kedden a belke­reskedelmi minisztérium­ban sajtótájékoztatón is­mertette dr. Selényi Jó­zsef főosztályvezető. A kormány“- és a mi­niszteri rendelet megjele­nését széles körű felmé­rés, vásárlói tanácskozások előzték meg. kidolgozásá­hoz felhasználták a hazai és a külföldi tapasztala­tokat. Jelenleg Félidő a Félidejéhez érkezett a moszkvai magyar jubileu­mi kiállítás. Igazgatója, Kristóf Liászló, a HUN- GEXPO vezérigazgató-he­lyettese rövid időre haza­érkezett Budapestre, és az eddigi tapasztalatokról nyilatkozott. Mivel Kris­tóf László már harmadik alkalommal tölti be ezt a tisztet a moszkvai magyar népgazdasági kiállításokon — igazgatója volt az 1949- es és az 1960-as kiállítá­soknak is —, az MTI mun­katársa elsőként azt kérte, tegyen összehasonlítást a három kiállítás között. — 1949-ben 2000, 1960- ban 11000 négyzetméter­nyi területet foglalt el ki­állításunk, most pedig 14 000 négyzetmétert tölt be. Az első alkalommal na­gyon nehéz volt összegyűj­teni a bemutatásra szánt árukat, 1960-ban már nem volt ilyen gondunk, most pedig pz jelentett problé­mát, hogy mit válogassunk ki a rengeteg áruból. Bi­zonyos vonatkozásban vál­tozott a kiállítást látoga­tók érdeklődése is. Az első bemutatkozáskor mindent elolvastak lerajzoltak. Minden látogatót érdekelt minden, amit megtudha­tott rólunk. 1960-ban már szelektívebben nézték ki­állításunkat, most pedig tapasztalhattuk, hogy a kö­zönség igényesebb lett; al­kalma van sok kiállítást megnézni; összehasonlíta­ni (ebben az évben többek' között a csehszlovákok és a jugoszlávok rendeztek a szovjet fővárosban a mi­énkhez hasonló kiállítást). A látogatók figyelmét most többek között a di­vatbemutató, az élelmi- szeripari csomagológépek, a televíziók, magnetofo­nok, a Fiat-licence alapján készülő szovjet kocsikhoz kooperációban gyártott ma­gyar alkatrészek, a lámpa­gyártó gépsor, a hajó- és kikötői berendezés makett­je, az orvosi műszerek, ru­házati cikkek, élelmisze­rek, a friss gyümölcs- és zöldségfélék ragadják meg. A vendégkönyvben is sok elismerést kapunk. — Természetesen felve­tődik a kérdés, mi törté­nik a zárás után a kiállí­tás anyagával. A külke­reskedelmi vállalatok szak­emberei több kiállított tárgy eladásáról máris megállapodtak szovjet partnereikkel. Eladták töb­bek között a pavilon előtt felsorakoztatott mind a huszonöt autóbuszt. Egyút­tal máris készülünk egy másik moszkvai kiállítás­ra, a nemzetközi vegyipari vásárra, ahol ezer négy­zetméternyi területen sze­repel a magyar vegyipar. A szakkiállítás szeptember 10-én, a magyar népgaz­dasági kiállítás bezárását követő napon nyílik meg. Mi üjság a Vajdaságban? választási előkészületek az IFJÜSÄGI SZÖVETSÉGBEN Őszre Vajdaság-szerte megkezdődnek az ISZ tisztújító közgyűlései. A tartományi választmány elnöksége már a nyár fo­lyamán megkezdte a szer­vezést. A vezetőség né­hány tagja ellátogatott 27 községi választmányhoz, hogy megvitassa a teen­dőket, és az Ifjúsági Szö­vetség szervezési problé­máit. A megbeszélések eredményeiről készített be­számolót e hónap elején vitatja meg a tartományi választmány elnöksége. 960 KILOMÉTER HOSSZÜ GÄT A Duna—Tisza—Dunr Vízgazdálkodási Vállalat a tartomány egyik legna­gyobb gazdasági szerveze­te, épp ezért jelentős fel­adatok hárulnak rá, és te­vékenysége igen szerteága­zó. Ez talán éppen az idén mutatkozott meg legjob­ban. A DTD közreműködé­sével és irányításával a Tiszát sikerült kordában tartam, úgyhogy az árvíz mégsem okozott katasztro­fális károkat; másrészt a DTD-nek a mezőgazdaság­ban megkezdett vállalkozá­sai, az öntözéses földmű­velés nagyobb méretű al­kalmazása, a csatorna menti mezőgazdasági szer­vezetek összevonása, kez­dete egy sokkal igénye­sebb termelés meghonosí­tásának. Eddig például 960 kilo­méter hosszú védőgát áll, hogy megóvja a városokat és a szántóföldeket az ár­víztől. Ezzel a rendszerrel összesen 420 ezer hektár szántóterületet védtek, 160 ezer hektárt a Bácskában és 260 ezer hektárt a Bá­nátban. Ezen a területen 85 település van. Hogy mi­lyen ütemben építik to­vább az árvízvédelmi rendszert, az a tartományi vízalap anyagi lehetőségé­től függ. A belvizek elvezetésére 1 232 407 hektáron kell ki­építeni csatornahálózatot, vagyis a DTD-rgndszer- ben felölelhető földterü­letnek a 69 százalékán. Eddig 280 ezer hektár te­rületen építettek új csa­tornákat, 1975-ig pedig még 300 ezer hektáron állítják fel a belvizeket el­vezető hálózatot ÉVENTE 300 EZER HEKTOLITER BECSEI SÖR A Becej kombináthoz tartozó Partizanka Sör­gyárban a hét elején sze­rény ünnepség volt abból az alkalomból, hogy a gyár rekonstrukciójának első szakasza befejeződött Ezzel a nagyszabású be­ruházással lehetővé vált hogy a becsei sörgyárban évente 300 ezer hektoliter sört készítsenek. Terveik szerint 1972 végére elké­szülnek a rekonstrukció második szakaszával, és akkor az évi teljesítőké­pesség 600 ezer hektoliter­re növekszik. A világos és barna, to­vábbá a Dijet néven is­mert diétás és a Mait né­ven forgalomba hozott al­koholmentes sörön kívül még egy újfajta sört visz­nek piacra: Tiszai arany néven szerepel és tartóssá­gi ideje 6 hónap. RELÉÁLLOMÁS ÉPÜL VERSECEN? A Belgrádi Televízió az­zal a javaslattal fordult a verseci, plandiste és az alibunari községi képvise­lőtestülethez, hogy közö­sen építsenek reléállomást Versecen. Versecen és környékén a gyakori légköri zavarok miatt meglehetősen rossz a vétel. Az új reléállomás felépítésével és bekapcso­lásával sokkal jobb képet kapnának a képernyőn. A községi képviselőtes­tület nincsen abban a helyzetben, hogy hozzájá­ruljon a reléállomás épí­téséhez, mert a költség- vetési eszközöket árvízvé­delemre fordították. Ezért arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy a lakosság segítségét és támogatását kérik. Ha a felhívás megértés­re talál a verseciek köré­ben, és eredménnyel jár, a reléállomást még az idén felépítik a verseci hegyen. ÜJ OLAJMEZÖ KELEBIANAL a legnehezebb körülmények között mezőgazdasága ter­melését. Látja a világ, hogy az egymást váltó kor­rupt és népelnyomó saigoni rezsimek városaitól néhány kilométernyire a már fel­szabadított területeken, nem ritkán dzsungel-tisztá­sokon, egyetemi szintű ok­tatást szervez a Dél-viet­nami Ideiglenes Forradalmi Kormány, népi közigazga­tást vezet be a nehéz har­cokkal megvívott területe­ken, a semmiből teremt ipart, ellátja a szüntelen támadásoknak kitett sza­bad területek falvait, kis­városait. Polgári gondolkodású új­ságírók, megfigyelők is „vietnami csodáról” beszél­nek: érthetetlennek tartják mindazt, ami a negyedszá­zad alatt Vietnamban leját­szódott és lejátszódik. Pe­dig aki emlékezetébe idézi az 1945. szeptember 2-i vietnami Függetlenségi Nyilatkozatot, magyaráza­tot kap a „vietnami cso­dára”. Hanoi főterén, a Függetlenségi Nyilatkozat szövegében ezt is felolvas­ta Ho Si Minh, a vietnami nép nagy vezetője és hőse: „A vietnami nép telve van elszántsággal, hogy minden lelki és anyagi erejével, életének és vagyonának fel­áldozása árán is megvédi a szabadsághoz és függet­lenséghez való jogát.” S a „csoda” magyarázatát így fogalmazta meg Giap tá­bornok, a VDK néphadse­regének főparancsnoka, a történelem egyik kimagas­ló imperialistaellenes győ­zelmének, a Dien Bien Phu-i csatának szervezője: „Az imperialisták sohasem tudták valóban felmérni egy függetlenségéért harco­ló nép erejét. Márpedig ez az erő határtalan. Minden nehézséget képes legyőzni, minden ellenségre képes vereséget mérni.” A negyedszázad bebizo­nyította azt is, hogy Viet­nam nincs egyedül, mint- ahogy a mi korunkban nincs egyedül egyetlen nép sem, amely a függetlensé­gért és szabadságért vívott küzdelmében harcráke1 az imperializmus bármely r*z- tagával. A szocialista világ mindennapos támogatása Jellegzetes utcakép Hanoiból, a VDK fővárosából. mellé odasorakozott a ne­gyedszázad során a tőkés világban élő dolgozó mil­liók szolidaritásának nem egy nagyszerű jele is. Az antiimperialista küzdelem erősödése világszerte Viet­nam melletti bátor tünteté­sekre hívta e becsületes embereket New Yorktól Párizsig és Tokiótól Stock­holmig. A világ most a vietnami függetlenség negyedszáza­dos évfordulóját köszönti. A harcoló, az építő Viet­nam felé árad most a hala­dó emberiség üdvözlete. Három héttel ezelőtt Ké- lebia mezőségében kétszáz méternyire a határtól, kő- ' olaj tört fel a furatból. Ez _a harmadik olajmező Bács­kában. Palicson már ré­gebben kedvező eredmé­nyeket értek el, de a ki­termelést egyelőre nem szorgalmazzák. Tavaly Ka­nizsa határában, Kispia- con elsőrendű minőségi olajat találtak. Ezt a ve- lebiti lelőhelyet azonnal munkába vették, és már nagyban folyik a kiterme­lés. A Kelebia határában fúrt olajkút mélysége 909 méter, nem okozott meg­lepetést a szakértők köré­ben, mivel a szomszéd­ságban, magyar területen eddig már hat furat van. A Naftagas és a magyar olajipari szakértők között tökéletes együttműködés áll fenn, együttesen vég­zik a földtani és geofizi­kai kutatásokat és a tér­képezést. Ennek az immár harmadik éve tartó példás együttműködésnek ered­ménye volt a Kelebia ha­tárában most feltárt olaj­kút is. Összeállította: K. X

Next

/
Thumbnails
Contents