Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
3. tífifel 1970. augnsztns il.fteM Hős város a Neva partján 1. Cárok a Nyrulak szigetén Harminckét fok volt Bu- jusában lerakták a Péter- tatta saját apját a trónért, dapesten, amikor elindul- Pál erőd alapjait. Az eine- Mivel érdemelte ki ezt a tunk. Leningrad fölött, vezésnek semmi köze I. Pé- sötétzöld, fehér erezetű megszólalt a légikisasz- tér nevéhez. Az erődöt Pé- márvány szarkofágot? Le- szony és közölte a mikro- ter-Pál napján kezdték épí- győzte Napóleont. Ponto- fónban: Kedves utasaink! teni, azért kapta ezt a ne- sabbanővolt a cár, amikor Megérkeztünk Leningrádba. vet. Az épület egyben Le- Kutuzov 1812-ben meghát- A hőmérséklet 14 fok. ningrád legrégibb építmé- rálásra kényszerítette a Egy szál ingben didereg- nye, s a vele szomszédos Grand Armét Borogyinó- tem a hatalmas repülőié- szigeten a másik, amely nál. Most' itt van a már- ren, körülöttem még vagy szintén létezik ma is: a ványlap alatt, három méter kilencen magyar az minden oroszok A városalapító Péter cár szobra a Dekabristák terén IBUSZ társasutazás részt- kicsi faháza Az erőd több, vevői — az első ámulások- mint száz méter magas, tűtől tétován kőrülpislogva hegyes tornya egyik tájé- Hamarosan autóba száll- kozódási pontja a városcárjának mélyen a földben. De a templom mégis Nagy Pétert idézi. Az ikonosztázzal (fő oltár) szemben, a bejárat fölött ott lobognak a kétszáz évvel ezelőtt a svédektől zsákmányolt zászlók. A ^királysírok’’ szomszédságában, attól alig kétszáz méterre található az Európa-szerte hírhedt Pé- ter-Pál erőd börtön. A politikai bűnösöket csukták ide, a cárizmus, a mérhetetlen elnyomás ellenségeit, a forradalmárokat, felkelőket, tudósokat, gondolkodókat, akik Oroszország a jobbágyak felszabadításáért küzdöttek. A látvány — a börtön — megrendítő. A látogatók egy része csak érdekességet lát benne. Én sápadoztam. A félelem és az indulat kettős marka szorította a torkom. Ismét eszembe jutott, mint any- nyi más helyén a világnak, hogy az ember milyen embertelenségre képes. Az erődből kétszáz év alatt senki nem szökött meg Ez lehetetlen volt. Intünk és közel egy órai ko- ban járkáló és lépten-nyo- nen csak a vérpadra, vagy csikázás után megpihen- mon eltévedő idegennek, hettünk a Hotel Viborgsz- Leningrádban nem nehéz kaja kényelmes, tág, tiszta eltévedni. A három és fél szobáiban. Leningrádban millió lakosú óriási város voltunk, abban a városban, száz szigeten fekszik, s eze- világ haladó közvéleményé- amelyről annyit hallott, ol- két a szigeteket sok száz nek felháborodására en- vasott az ember. íme, most híd köti össze. gedett csak ki a cár. Az a száműzetésbe vezetett út — vagy a temetőbe. Itt raboskodott 1905 januárjában Maxim Gorkij, akit a Kunpeszézen a helyzet változóban 2,87. Ha kívülállóknak nem is, a kunpeszéri tsz-gazdáknak nagyon sokat mond ez a szám. A Parasztbecsület Tsz átlagos aranykorona-értékét jelzi. Ennél terméketlenebb vidék már csak a Szahara lehet. A közös gazdaság évtizednyi története során soksok nagyot akaró tsz-veze- tőnek beletörött a bicskája az itteni adottságokba. Különösen azoké, akik nemcsak a szakmai hozzáértés, de tisztesség dolgában is gyengén voltak „eleresztve”. A közös gazdálkodás történetét bűnvádi jegyzőkönyvek mérföldkövei jelzik. Volt év, amikor háromszor váltották egymást a vezetők. Ügy tűnik, ez a hosszantartó viharos időszak másfél évvel ezelőtt lezárult. A szövetkezet élére stabilnak látszó vezetés került. E vezetők helyzete annyiban, de csakis annyiban hasonlít elődeikéhez, hogy — nem idevalósiak. Papp János elnök az izsáki Aranyhomok Tsz-ből, Takács Móric fő- agronómus a Hosszúhegyi Állami Gazdaságból, Kovács István főállattenyésztő a Baromfiipari Országos Vállalattól, Pintér János főkönyvelő az újsolti Kossuth Tsz-ből került ide. Ahányan, annyi felől. De hogyan boldogulnak ezen a sivár vidéken? Kimozdulás, gépesítéssel A Péter-PSI erőd a tűhegyes toronnyal itt vagyok. Ha Kinézek az Nézzük azonban az erő- író egy hónap alatt tüdő ablakon, a fehér éjszakák döt Három fő része van. bajt kapott a cellában. Ide csalóka játéka megtéveszt Éjszaka 11 óra és nappali világosság mindenütt A tenger felől, a Néva hullámai felől áramló szélben sirályok csaponganak. Itt A kétszáz évvel ezelőtt lak- zárták Lenin bátyját, aki tanyának épült szárnyat ma részese volt a III. Sándor az állami pénzverde foglal- cár elleni összeesküvésnek, ja eh Ide természetesen iá- s akit 1887. május 8-án, los a bemenet A második mindössze 21 éves korában a templom. Egyetlen ülő- kivégeztek. Lenin, Aleolyan megszokottak ezek a hely található a hajóban, xandr Uljanov halálakor 17 kecses, íveltszámyú mada- az ikonosztázzal szembeni éves volt. rak, mint otthon a verebek, itt ült P^cár, s A börtönéről nyáron is Ebben az évben 25Z. esz>- . , . ^ fűtik. Különben olyan nagy iíuwu az, cvuuu Most valamennyien a temp- , V; ; . tendejet eb Lemngrad- El- lomban Fehérm£ ,vol£f. a homersekleti kuső Peter akkor alapította, vány fcoporsóikon tetalmas amikor nálunk Magyar - arany feereszt_ Nem számolsz^?11 zászlót twntott a tam meg a síremlékeket, ?ak°SÍ _ de vagy húsz cár nyug1703-ban. Péter az oro- Itt a kétévszázados *zok Mátyás torfl^-ek- kupolák ^ s velűk kor aratott fényes győzelmet _ folcséfíek. a gverXII. Károly svéd király^ lett s megvetette Ma Egyedül L Pé_ Balti-tenger déli parsán. szarkofágján van friss Péter szerette a tengert. De nem az övé a De nemcsak ez vezérelte legszebb Nemiek, hanem elsősorban, hogy Oroszországnak kaput nyis- A legnagyobb csoport I. son a nagyvilág felé A Sándor cár és felesége két győzelem utáni első dől- márványcsodája körül to- Kétszintes ga az volt tehát, hogy erő- long Ez a cár, aki vezetője j berendezési döt építsen a Néva és a volt az apja, I. Pál elleni ' Finn-öböl torkolatánál, a összeesküvésnek, s aki tu- Nyulak l^jdpnképpen meggyilkollönbség, hogy a többnyire ingben és könnyű ruhában érkező turisták betegséget szerezhetnének, (Folytatjuk) Gál Sándor — Elődeink csakugyan nem szűkölködtek a nagyszabású elképzelésekben — kezdi Takács Móric. — Próbálkoztak itt a káposztával, a szamócával, a diny- nyével, a takarmányrépával. S még vagy húszféle növénnyel. Képzelheti, milyen „eredménnyel”. Mert ugyanakkor évről évre eladták a szerves trágyát, a peszéri földekre egy villával sem jutott belőle. Végzetes hiba volt. hosszú időbe telik, amíg a talajerőt pótolni tudjuk. Igen, eladták, mert osztani kellett a tagságnak, s ahhoz nyúltak, ami volt. De hagyjuk is ezt... Elég az hozzá, hogy amikor idejöttünk, csak mérleghiányt találtunk, kedvetlenséget a gazdák részéről, 25—30 szarvas- marhát, meg másfél ezernyi birkát. Tervet a szövetkezet életében mi készítettünk először. Látták, hogy a szántóföld gépesítése nélkül nem boldogulnak. A 6595 holdas összterületnek nem egészen a fele a szántó. Ennek majd kétezer holdjára gabonát vetettek. Itt a gépesítést már megoldották. A többi területen osztozik a kukorica, a silónövény, meg a lucerna. Az utóbbiból a múlt év elején mindössze 27 hold volt. Most 200 van belőle. De még telepítenek százat. A jó hasznosítás érdekében forrólevegős szárítóüzemet is építenek. A kukoricaterület kétharmada már az idén is gépesített. Jövőre az egész terület az lesz. És vegyszere- zett, és öntözéses. A szerves trágyát már nem adják el; 2—300 mázsa jut belőle egy holdra. Plusz, a megemelt adagű műtrágya. Korábban ezt is csak „megmutatták” a földnek. A terület nagyobbik fele legelő és rét. Jó kaszálóik vannak, különösen azon a 300 holdas műtrágyázott területen, amelyet az öntözőcsatorna partján alakítót;- tak ki. A közeH tervekben szerepel a szántók leggyengébb 400 holdjának az erdősítése. Az innen felszabaduló munkaerőt az intenzívebb termesztés szolgálatába állítják. Birka helyett csirke Kovács István megjegyzi, hogy a korábbi tsz-vezetők némelyike valóságos „állat- kertet’’ rendezett be a tsz- ben; azaz mindenféle haszonállat helyet kapott a majorban. És most? — Furcsán hangzik, s éppen ezen a vidéken, de sajnos, az a valóság, hogy haldoklik a juhászat. Mióta a szamarat a juhász motor- kerékpárra cserélte fel, azóta hanyatlik a szakma. Mert szakma a juhászat, s méghozzá azok közül való. amelyeknek nem kedvez a civilizált életforma. Egy idő óta azon gondolkodunk, hogy felszámoljuk a juhá- szatot. Rendben van, de mi lesz helyette? — Nemcsak lesz, de máris van. A pecsenyecsirke. A négy birkahodályt 32 ezer férőhelyes csibenevelővé alakítottuk át. Ezt már azért is meg kellett tennünk, mert a hodályokat mételyfertőzött helyre telepítették annak idején. A százférőhelyes marhaistálló padlását is csibenevelővé alakítottuk át, itt egyszerre 12 ezer baromfit nevelhetünk. Az átalakítások, a felszerelés belekerült majd kétmillióba. De ezt az ösz- szeget két forduló meghozza. Az átlagos takarmányfelhasználás 2,5 kiló alatt van, a kilónkénti tiszta haszon négy és fél-öt forint között alakul. A bérezést teljesen az eredményesség alapján állapítottuk meg. Azott dolgozó aszonyokhavi keresete, napi nyolcórai munkával, 2500—2900 forint között ingadozik. Tehenészettel, megfelelő állomány hiányában, nem foglalkoznak. De annál több hízómarhát nevelnek; a gyengefias tehenek mellé a háztájiból kisborjakat vásárolnak, s így az anyaállatok ^dajkaságban’’ is szoptatnak. Azazhogy mostantól kezdve már géppel fejik a tejet, s itatással hasznosítják. Amerikai módszerként meghonosították a kötetlen marhatartást, 4—4,5 hónap után történő leválasztás után a hízómarhák csak abrakot kapnak, de úgy, hogy állandóan előttük van. A napi súlygyarapodás 1,60—1,70 kiló. Versenyben a háztájival Végül is néhány életképes szakmai és közgazda- sági „húzással’’ — és az idén még járó 25 százalékos állami ártámogatással — sikerült kimozdulni a holtpontról De mi lesz ezután? — kérdezhetjük. Néhány kunpeszéri sajátossággal számolni kell A tagság átlagos életkora 55 —60 év között van. A dolgozó tagság számának további ritkulása elkerülhetetlen. Ilyenformán a rendszeres foglalkoztatás igénye még hosszú időn át nem jelentkezik. Már csak azért sem, mert ez tulajdonképpen megvalósul a gazdák házatáján, a nagyon is intenzív módon berendezkedett háztájiban. S ennek gyökerei sokfelé ágaznak. Nem kis részben a tanyavilág adottságaiban leli magyarázatát. Másrészt az itteni tsz-tagság az egykori koronauradalom birtokain cse- lédeskedett, s még csak most jutott el az egyéni gazdaöntudat fokára. Sajátos fáziskésésben van az itteni tsz-tagság. S ehhez nem kis mértékben hozzájárult az is, hogy a közös gazdálkodás majd egy évtizeden át nem tudott kibontakozni; a részesedés inkább cseppent, mint csur- rant; a tagságnak a háztájiból kellett megélhetés után néznie. E helyzettel ä mostani tsz-vezetésnek is számot kell vetnie. A korszerűsítés, a gépesítés anyagi áldozatokkal járj az átlagos tagrészesedés feltehetően az idén sem haladja meg a 11! ezer forintot. A háztáji jövedelme ennél igencsak nagyobb, s ez egyáltalán nem baj. Sőt, áttételes mó-j dón, sürgeti a közös gazdálkodás korszerűsítését. A fontos csak az, hogy Kun- peszér sorsa kiemelkedjék a szik és a homok kietlen világából. Hatvani Daniéi Bútoráruház épül Kalocsán modem lak- és bútoráruházát építenek Kalocsán. A mintegy másfél millió forint költséggel épülő új lé; tesítmény — amelynek átadását a jövő év tavaszára tervezik — jobb és kulturáltabb árubemutatást és eladást tesz majd lehetővé. Szövetkezeti választmányi ülés Hétfőn délelőtt Kecskeméten a MÉSZÖV székházában tartotta ülését az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek megyei választmánya. A tanácskozás napirendjén a szövetkezeti kereskedelem első félévi munkájának értékelése mellett helyet kaptak a kölcsönös támogatási alap felosztásával kapcsolatos kérdések. Részt vett és felszólalt a választmányi ülésen Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, aki egyebek közt ismertette a jelenlegi tervidőszak várható teljesítését, a negyedik ötéves terv irányszámait, továbbá időszerű áruellátási problémákról szólott.
