Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

1970. augusztus u, kedd

5. oldal y

Baja képzőművészete

Kiállítás a Türr István Múzeumban

A bajai Türr István Múzeumban újra nívós és a város kultúrtörténete szempontjából érdekes

képzőművészeti kiállítást láthatunk. Az állandó helyhiánnyal küzdő múzeum földszinti, térelválasztókkal osztott helyiségében csaknem két évszázad bajai vonatkozású képzőművészeti emlékeiből kaphatunk ízelítőt.

A legrégibbek a barokk stílusú, díszesen faragott keretbe foglalt vallásos témájú festmények. Alkotójuk ismeretlen. Ezek a képek a volt ferences rend- ház ebédlőjéből kerültek a múzeumba. Ugyancsak a XVIII. századból származik két oltárkép a Kákonyi

Folyóiratszemle

I üj írás

Á népszerű folyóirat augusztusi számából a nemrég meghalt Eábry Zoltán emlékét idézi két kitűnő írás is. Féja Géza Stó- szi temetés című jegyzetében elmondja, hogy ő biztatta a nagy írót életrajza megírására az utóbbi években, de Fábry betegségére hivatkozva kitért ez elől.

Féja lírai ihletésű mondatokban idézi fel találkozásaik emlékét, beszámol a stószi házról, az író környezetéről, a temetés napjáról. Javasolja, hogy a publicista és antifasiszta harcos Fábry mellett az esszéistát, kritikust és irodalomszervezőt is részesítsék nagyobb figyelemben ezentúl az irodalomtörténészek.

Mesterházi Eajos a szerzője a másik cikknek. Ebben az író jó érzékkel gyűjti egybe és kommentálja a Fábryval folytatott levelezését. Érdekessége, hogy —• végre itt először — ezek közt megjelentette a ^Körlevél barátaimhoz^ című parányi Fábry-írást is, amit annak idején az író Kecskemétre is elküldött. Mivel — Mesterházi szerint — nagyon alacsony a Fábry-könyvek példányszáma, javasolja: adjanak ki sürgősen egy breviáriumot, hogy ez a nagy szellem jobban tért hódítson az olvasóközönség körében, s ne csupán az „írók írója” legyen.

TISZATÄJ

Az új Tiszatáj szokásához híven most is nagy teret szentel a határon túli magyar szellemi életnek. Ez alkalommal Romániára tekintenek a szerkesztők. Két ott élő költő műveit is közlik; Páskóndi Gézáét és Lászlóffy Aladárét. Színvonalas, jó versekben gyönyörködhetnek az olvasók. Továbbá bemutatják alkotásain keresztül a szintén Romániában élő Fuhrmann Károly ötvösművészt.

Kántor Lajos Romániai magyar íróportrék címmel jelentette meg cikkét, amelyben Asztalos István regényírót és Balogh Edgár publicistát, a neves irodalomszervezőt mutatja be találó, tömör jellemzéssel.

Érdekes még a Tiszatáj- ban a csokorba szedett Veres Péter-levelek. Ezeket Péter László irodalomtörténész közölte, rendkívül Szellemes tálalásban. Javasolja a szerző, hogy Szegeden készítsék el a Veres Péter-művek bibliográfiáját M, _

(szentistváni) templomból. Ismeretlen festője iskolázatlan, festésmódja naiv, őszinte. Az egyházi művészet emlékei közül említésre méltó egy kis térdeplő Nepomuki Szent Já- nos-szobor, az itáliai származású Berti Domonkosnak a múlt században készült alkotása (az ő műve a bajai Plébánia-templom melletti Szent Flórián szobor is).

A gyűjteményben

megtaláható több Baján született, vagy hosszabb- rövidebb ideig itt élt művész alkotása is. Kardos Gyulának, a Magyar Nemzeti Galéria lététéként látható két képe közül az egyik a tanulmány, a másik a Fuvolás nevét viselő miniatűr. Déry Kálmán (Déry Frigyesnek, a debreceni múzeum alapítójának az öccse) szép arcképpel szerepel. Bencze Ferencnek és Jakobey Károlynak egy-egy romantikus felfogású tájképét láthatjuk. Az első világháborúban fiatalon elhunyt Prighy Antal ígéretes tehetségű festő keze nyomán egy paraszt- szobabelső tárul szemünk elé.

Az arcképek közül kiemelkedő művészi ereje, illetve történeti érdekessége miatt említjük meg Sohöffl József Ágoston osztrák festőnek Vojnich Györgyről és Józsa Károly szegedi festőnek Bartsch Samunéról, a neves természettudós feleségéről készített portréját.

Sokat tettek a vá-j

ros képzőművészeti kultúrájáért a lelkes rajztanárfestők, közöttük elsősorban idős Éber Sándor, Gáspár János, Ágoston Vencel. Különösen az utóbbi tűnik ki lehelletfinom, a bajai táj szépségét dicsérő akvarelljeiveL A tanítóképző egykori igazgatója, Bellosics Bálint Népviseleti tanulmányát és Vadászjelenetét aprólékos gondosság és szellemesség jellemzi. Vadász Endre tündöklő, meseszerű Halpiaca a Sugovica partjának életéről nyújt jóízű emlékképet. A világszerte ismert grafikus, Dezső Alajos karikatúrái a műfaj kiemelkedő darabjai közé sorolhatók.

Századunk nagy festőegyéniségei közül hárman szerepelnek a kiállításon. A hányatott gorsú Tornyai János több ízben töltött szívet-lelket felfrissítő heteket egy család vendégeként Baján. Több képe közül legmegrendítőbb a Kútágas és a Juss egy változata.

A háborús szörnyűségek után is élni akaró, a fiatal tehetségek sorsát is szívén viselő Rudnay Gyula, az általa életre hívott képzőművészeti akadémia révén kötődik a városhoz, önarcképe, Bábonyi utcaképe, Vágtató szekere alkotó tehetségének legjavából adnak ízelítőt.

Gyönyörködtet még Nagy István jó néhány nagyszerű rajza (Munkában. Pipázó, Székely udvar) és festménye (Varró leány, Gyimesi táj).

A képek sorai harmonikusan egészítik ki Teles Ede klasszikus nyugalmú szobrocskái és Medgyes; Ferencnek Jelky Andrásról, a híres bajai világjáró szabólegényről készült szobrának egyik változata.

A festmények, szobrok e szép együttesén mintegy végig tekint Albert Andor díjnyertes Munkácsy-szob- ra. A kiállított művek összegyűjtése, nem egy esetben megmentése és gondos elrendezése Mis- kolczy Ferenc fáradozását dicséri. A kiállítás augusztus 18-ig tekinthető meg.

Késmárky Mária

(87) Kloss, amint így civilben elfoglalta helyét a kupéban, arra gondolt, hogy mit szólna Rhode, ha meglátná?

Mosolygott. Minden eshetőségre elkészülve alibit is biztosított magának erre a kirándulásra. Bejelentette Rhodenak a Gestapo feltevéseit, ami szerint erős partizáncsoportok tevékenykednek a környező erdőkben, s csak úgy mellékesen megjegyezte: úgy gondolja, hogy igazán jó lenne, ha ezt a fogást elhalásznák Gei- belék elől. Rhodét ez az érv végképp meggyőzte arról, hogy Klossnak van igaza, s hozzájárult ehhez az erdei kiránduláshoz. Természetesen figyelmeztette Klosst, hogy ez a vállalkozás nem parancs, ezért semmiféle felelősséget nem vállal, bármilyen kimenetele is lesz az erdei sétának.

Kloss mindnenáron el akart jutni Bartekékhoz, hiszen most már csak onnan lehet továbbítani éjfélkor a támadás javasolt időpontját Zsuzsanna néninek.

Az időpontot Kloss egészen váratlanul tudta meg. Fél órával azután, hogy Meiert magára hagyta kétségeivel a hamburgi bombázást illetően, felhívta újra a mérnököt telefonon, s közölte vele, hogy sajnos, még katonai vonalon sem tud kapcsolatért teremteni Hamburggal, annyira zsúfolt a hivatalos telefonforgalom.

Legfeljebb pénteken délelőtt tudok beszélni a családjával, ugyanis akkor lesz tizenöt percem a hamburgi vonalon.

— Akkor már késő lesz — mondta Meier — ugyanis csütörtökön hajnalban mi már indulunk.

Nem tudta, nem is sejtette, hogy ezzel az egy mondattal véglegesítette a gyár és azzal együtt a Meier-féle harckocsik haiálos ítéletét.

Ahhoz, hogy valóban végre is hajthassák ezt az ítéletet, Klossnak fel kellett öltözködnie civilbe, hogy a vonaton és az erdőben egyszerű polgári személynek látszódjék, s hogy a partizáncsoport ellenőrző gyűrűjén átcsúszhasson. Mert tudta: odabent az erdőben a német tiszti egyenruhára gondolkodás nélkül tüzelnek«

Emlékezés

Moholy-Nagy Lászlóra

Most lene 75 esztendős a bácsborsúdi születésű Moholy-Nagy László, ha viszonylag fiatalon, 1946- ban nem végez vele súlyos betegsége.

Jogásznak készült. A Tanácsköztársaság megdöntése után, „amikor — barátja, Kassák szavaival szólván — a harcok trombitái összetörtek”. Németországban sikerült oltalmat találnia. Tenni, teremteni, építeni akart. Bekapcsolódott a Bauhaus mozgalomba és csakhamar Gropius közvetlen munkatársa, az „intézet” tanára.

Mit is akart tulajdonképpen? Pusztulás, a fasizmus előretörése, az emberi ész megcsúfolása követte az 1920-as években a haladó mozgalmak átmeneti visszaszorítását. Ugyanakkor egyre gyorsuló ütemben terjedt a technikai civilizáció, új anyagok forradalmasították az építkezést, az ipart, s már mutatkoztak az elidegenedés tünetei. Sokan úgy érezték, az ember vesztébe rohan, kicsúszik a világ kezünkből.

Ö szenvedélyes konok- sággal hirdette, a Rend, a Megújulás szükségességét. A mértannal, matematikával, logikával ötvöződő, ezekből táplálkozó művészet jövőjét hirdette. A látszólag atomjaira hulló társadalomban az összetartozást jelképező tiszta formák kialakítását tekintette egyik fő feladatának. Corbusier, a nagy építész jövőjét hirdette. A látszólag atomjaira hulló társadalomban az összetartozást jelképező tiszta formák kialakítását tekintette egyik fő feladatának. Corbusier, a nagy építész szerint: „A formákat kívánta láttatni a fényben.’!

Kompozíciói mintegy modelljei a modern ember térszemléletének. A Művészeti Lexikon szerint: „művei rendkívül hatottak a mindennapi élet használati tárgyainak formálására. elsősorban az építészetben.”

1933-ban Hitler elől Amerikába hajózott. Ott alakította meg az új Bau- haus-t. Könyvei a világ művészeti életében eseményt jelentettek. Idehaza a Horthy-kurzus provinciális ostoba urai szóhoz sem engedték jutni, hallgattak róla. Külföldi hatását sokan és nem alaptalanul Bartók zenéjének, Kassák verseinek riadójához, jelentőségéhez hasonlítják.

Aradi Nóra, a kiváló marxista tudós, „korszakos jelentőségűnek” minősíti Moholy-Nagy működését. Egyben-másban vitázik vele, de megállapítja: lényegében megalapozta a mindennapi környezet és a használati eszközök korszerű felhasználásának, díszítésének lehetőségeit. A színek, formák optikai vagy pszichológiai viszonylatait fizikai és mértani szabályok szerint kimunkált egyensúlyát teremtette meg. „Németh Lajos, az ipari esztétika és a modern fotóművészet kiemelkedő egyéniségének nevezi monográfiájában. Gra- nasztói Nagy Pál szerint: a művészet új világát kereste a formák hatalmával, a valóság talaján.

Elszomorító, hogy korai halála megakadályozta végleges hazatérését. Életművét azonban ismernünk és tisztelnünk kell. Gazdag hagyatékában bőven akad a mi körülményeink között is hasznosító tapasztalat, megállapítás, elgondolkoztató műalkotás.

Heltai Nándor

Vajon sikerült-e Filipnek megszöknie — meditált, s majdnem elszunyókált, a vonat monoton zakatolásától. A mellette ülő öregasszony, aki az állomáson Jan ekért, ezért a sarokban gubbaszkodó kölyökért kiáltozott, oldalba lökte a könyökével:

— Tessék — nyújtott egy almát Hansnak. — Kóstolja meg — biztatta, aztán érdeklődve kérdezte: — Szintén Trokisekbe utazik?

Morogva válaszolt valamit, s úgy látszik ebből az öregasszony megértette, hogy nincs kedve társalogni. Ehelyett elővette a cigarettatárcáját, s rágyújtott. Megállapította, hogy már csak két cigarettája maradt, s azt is, hogy Kurt, a tisztiszolgája mostanában a szokásosnál is többet dohányzik, és ezt az ő tárcája bánja meg. De Kloss nem sajnálta Kruttól sem a cigarettát, sem a bizalmat. Kurtra lehetett számítani, annak ellenére, hogy Hans soha nem avatta bele semmilyen tervébe. Kurtnak viszont jó szeme volt. Ma reggel is, amikor a pályaudvarról indult, az előszobában Kurtba botlott, s egyáltalán nem mutatott meglepetést ez a fiú;

— Most olyan, mint egy igazi partizán — mondta Kurt, s végigmustrálta parancsnokát. — Hogy őszinte legyek — tette még hozzá elég pimasz hangon — jobban is néz ki ebben a főhadnagy úr, mint az angyalbőrben.

Kedveskedni akart Kurt, vagy sejt valamit? — töprengett Kloss, s eszébe jutott a tegnap reggeli kirándulás. Egy terepjáróval mentek ketten a gyár felé, s a gyakorlótér közelében megállította a kocsit, hogy a derékszíjának csatjába épített felvevőjével néhány képet készítsen a prototípusról. Amikor a bokrok mögül visszament a kocsihoz, alibiként slicgombjaival bajlódott. Kurt vigyorogva fogadta:

— Előlem elment főhadnagy úr a bokrok közé, a túloldalról meg egy egész harckocsi személyzete megbámulhatta. Ezt egyébként rámbízhatta volna...

— Mit bízhattam volna rád? — kérdezte rendreuta- sítóan Kloss.

Kurt nem felelt, csak erősen a főhadnagy szemébe nézett.

Kloss tudta, hogy nem kell tartania Kürttől, mégsem szerette volna, ha bármit is felfedez a csicskáS. Kurt viszont úgy tett, mintha az imént maga sem tudta volna, mit beszél. Tudja, hogy alkalmazkodnia kell, hiszen a főhadnagy minimum a keleti fronttól mentette meg egy évvel ezelőtt.

(Folytatjuk)

Egy szlovákiai magyar évkönyv

Érdekes és tartalmas könyvet hozott a posta nem régen Csehszlovákiából. A címe: A kassai Bat- sányi-kör évkönyve.

A Batsányi-kör 1965-ben a költő születésének 200. évfordulójára alakult Kassán azzal a céllal, hogy a CSEMADOK célkitűzéseinek valóra váltásában közművelődési feladatokat vállaljon.

A háromszázharmrne oldalas, ízléses kiállítású kő-- tétből megtudjuk, hogy a kör alakulása óta milyen sokirányú kulturális tévé-- kenységet fejtett ki. Hazánkból Illyés Gyula, Né-' meth László, Simon István járt Kassán. Szerepelt az ottani közönség előtt. Kovács Győző kandidátus, irodalomtörténész, Vargyas Lajos és Bárczi Géza tudósok, Ádám Jenő zeneszer-; ző. Rendeztek több hangversenyt, magyar népdal-; estet, irodalmi és történél-- mi emlékülést.

Az emlékkönyv a kön névadójáról több tanulmányt is közöl, olyanokat, melyek előbbre vihetik a hazai Batsányi-kutatást. (Fábry Zoltán, Keresztúri Dezső és Kovács Győző tanulmánya.)

Közleményeket találunk a könyvben Kassa történél^ mi és irodalmi múltjáról. Kazinczy Ferenc kassai kapcsolata különösen érdekes ebben a rovatban. Szerzője Turczel Lajos iroda-« lomtörténész, aki egyben az évkönyv szerkesztője is.

Olvashatunk néhány kas-; sai költőtől is verseket (Merényi Gyula, Urr Ida, Rácz Olivér és mások.)

Az évenként megrendel zésre kerülő kassai Kazinczy nyelvművelő napokról több cikket is találunk a kötetben. Különösen ér-) dekes Bárczi Géza Nyelv- művelés és nyelvtudomány] című írása.

Az évkönyv fontos fel-) adatot vállalt magára az-- zal, hogy Kitekintés a testi véri kisebbségi irodalmakra című fejezetében cikke-» két közölt a jugoszláviai,' romániai, és kárpátaljai- magyar irodalom helyzeté^ ről. E cikkek szerzői: Herceg János, Bállá László és Czine Mihály.

E kiadvány is bizonyíték ka annak, hogy az egyre iparosodó Kassa Kelet-- Szlovákia kulturális cent-- rumává vált. Ezt bizonyítja a nem kis nehézségek árán megszületett ottani magyar színház működése is. És az, hogy ott él és alkot Jakobi Gyula, a neves állami-díjas festőművész.

E szocialista tartalmú, S minden törekvésével a nép művelődésének ügyét szol-- gáló mozgalom hívta magára a figyelmünket, amikor a Forrás képviseletében a közelmúltban sokoldalú kapcsolatot építettünk ki a kassai irodalmi, művészeti körökkel.

A Batsányi-kör gazdag tartalmú évkönyvének tanulmányozása további segítséget nyújt e kapcsolat elmélyítéséhez.

Varga Mihály

Jegyesek iskolája

A kiskunfélegyházi szakmaközi bizottság tervezi, hogy a közeljövőben előadássorozatot indít Jegyesek iskolája címmel. Az utóbbi időben megszaporodott a fiatalkorúak házasságkötése — és nőtt a válások száma — ez ösztönözte a szakmaközi bizottságot az új típusú iskola megszervezésére.

.-w