Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

t oldal 1970. augusztus 9, vasárnap Tartalmában, külsőségeiben méltó ünnepre készül ^ megye Augusztus 20-a programjából *•---J V » A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Elnök­sége a holnapra összehívott ülésén napirendre tűzött témák között megvitatja az augusztus 20-i ünnepsé­gekre való előkészületeket, illetve az ezzel kapcsola­tos feladatokat. Alkotmá­nyunk ünnepének orszá­gos programja azonban már éppúgy összeállt, mint megyénké, s ezen belül a legkisebb településeké is. Előzetesként érdemes ezt a programot áttekinteni. Mindenekelőtt néhány szót az idei augusztus 20-a jelentőségéről, tartalmi jegyeiről. Hazánk fel- szabadulásának 25. ju­bileumi évében érthetően szocialista államunk első igazi alkotmányának kö­szöntése áll az előtérben. Hiszen arról az alkotmány­ról van szó, melynek meg­születése hazánk történel­mének ezer éves korszakát zárta le, alaptörvényként szentesítve a munkás-pa­raszt szövetségen nyugvó népuralmat, megteremtve a lehetőséget a szocialista társadalom alapjainak le­rakásához, továbbfejleszté­séhez, felvázolva ennek célj át, s távlatait is. A negyedszázados visz- szapillantás mellett az idei augusztus 20-án a magyar­ság államalapítója, István királyra is emlékezünk, aki ezer esztendővel ezelőtt ezen a napon született, s aki befejezve atyja, Géza fejedelem művét, a kor igé­nyeinek megfelelő állami életre kényszerítette a si­kertelen, zsákmányszerző hadjáratokban megtépá­zott törzseket. Mint az a rádióból s az or­szágos napilapokból isme­retes, az augusztus 20-i ün­nepségek kiemelkedő ese­ménye Székesfehérvárott lesz, ahol Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mond ünnepi beszédet, öt megyé­ben — Bács-Kiskun, Fejér, Komárom, Nógrád és Szolnok — kerül sor nagy­gyűlésre. A nagygyűlés színhelye megyénkben Ka­locsa, ahol — Beloiannisz kertben — dr. Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára lesz az ünnepi szó­nok. Természetesen nem marad el az egész napi gazdag, színes kulturális program és népünnepély sem. Alkotmánynapi politikai nagygyűlés — melyen dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter mond ünnepi be­szédet — vezeti be Kiskun­félegyházán az augusztus 20-án kezdődő négynapos kiemelkedő eseménysoroza­tot, a kiskun napokat E rendezvény programjából hadd említsük ezúttal csupán az Állami Hang­versenyzenekar, a Debrece­ni Kodály Kórus, s a Nép­hadsereg Központi Mű­vészegyüttesének várható fellépését, valamint a repü­lőnapot és a népitáncfesz- tivált. E kiemelkedő rendezvé­nyek mellett a megye va­lamennyi városában, közsé­gében ünnepi gyűléseken emlékeznek meg az évfor­dulóról, s gondoskodnak a nap méltó programmal va­ló kitöltéséről. A megszo­kottnál is ünnepélyesebb keretben emlékeznek meg ezúttal névadójukról az Al­kotmány nevet viselő ter­melőszövetkezetek. Számos közös gazdaságban ezen a napon osztják ki a törzs- gárdajelvényeket. Jánoshalmán az új gim­názium, Hetényegyházán a vízmű, Drágszélen az öltö­zővel, zuhanyozóval ellá­tott sportpálya avatása, birtokba vétele is hozzájá­rul az ünnep fényének nö­veléséhez. A Hazafias Népfront helyi bizottságai, csoport­jai a már hagyományosnak számító falunap szervezé­sével gondoskodnak augusz­tus 20. tartalmában és kül­sőségeiben is méltó meg­ünnepléséről. Ágasegyházán például a köncsögi általá­nos iskolában rendezendő műsoros ünnepség jelenti majd a falunap főesemé­nyét, melyet délután sport­műsor, este pedig bál zár le. Kiskunságban verbuválnak... DÖMÖTÖRBEN, lakodal­makban, keresztelőben, vagy bármilyen ünnepi al­kalomkor, ha felhangzik az ősi nóta: „Kiskunságban verbuválnak... — a kun- szentmiklósi ember össze­veri a bokáját és mindjárt kádenciára áll a sarka. Hosszú századokon át ver­buváltak ezzel a közismert népdallal vitéz katonákat a Kiskui.ság lóra termett fiaiból, akik szinte vala­mennyi uralkodótól olta­lomlevelet kaptak. A kun ember hídon, réven, vámon nem fizetett adót. Szabad földeken gazdálkodott, köz­legelőkön legeltették pász­toraik a bárányokat, a kö­vér göbölyőt és a fényes sörényű, gyorslábú méne­seket. Megváltották föld­jeiket a redempciókor a német Máltai Lovagrend­től, s ma is ez az öntudat és büszkeség csendül ki dalaikból, bár a kancsó­emelgető, hetykebajuszos huszárkapitányok, táncos lábú strázsamesterek sze­repét csak a hagyomány őrzi. SZAPPANOS Lukács 83 éves népművész újra le­akasztotta a szögről sar­A 9. sz. AKÖV HIVATÁSOS GÉP JÁRMŰVEZETŐI TANFOLVAMOT INDÍT, férfiak és nők részére. Jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Kecskemét. Csáktornyái utca 4—6. 803 kantyúit, s bár a csikók már egyre nehezebben bír­ják ... táncra fényesíti. Az augusztus 20—24-i kiskun­félegyházi kiskun napokon ismét fellép népi együtte­sével és ezért már jó elő­re meghirdeti Kunszent- miklóson a verbungot. Táncba hívja az egykoron világhíres Szentmiklósi Bokréta örökifjú öregjeit és minden olyan fiatal le­gényt, leányt, akinek bo­kájában tűz van és erei­ben kunsági vér pezseg ... A próbákat a művelődé­si otthonban tartják, ahol augusztus 20-ig hangosak lesznek az esték. Rupa Zoltán és népi zenekara gyantázza már a vonót, s a helyi szövetkezet zené­szei is lázasan készülődnek a nagyszabású vetélkedő­re. ’ A KUNSÁGI ÜNNEP hírére megmozdult az egész falu. Az Egyetértés Tsz 34 tagú férfi énekkara Simon Lajos karnagy vezetésével gyakorol. Harnos Zsigmond és Harnos László juhászok messze földön híres gulyás­főző tudományukat kíván­ják bemutatni. Készülőd­nek a hordóemelők, kö­csögtörők, fickómászók és a népi birkózók, de kötött­fogású versenyzők is edze­nek már a Kiskun Viadal­ra. A helyi ÁFÉSZ ven­déglátóipari részlege csár­dát létesít a félegyházi Móra Ferenc iskola udva­közkedvelt raffia, gyékény és egyéb termékeit. A köz­ségi tanács vb községfej­lesztési kiállítása a Móra Ferenc Gimnáziumban kap helyet és a többi kiskun településekkel együtt kiál­lítják a helyi vonatkozású irodalmi és képzőművészeti alkotásokat is. Tengernyi a feladat, de a község la­kosai örömmel vállalták, hogy méltóképpen repre­zentálhassák hagyományai­kat. Kovács Sándor Több mint 2800 ház építése megkezdődött A Szabolcs-Szatmár megyei Helyreállítási Bizottság elnökének nyilatkozata Sok olvasónk for­dult hozzánk azzal a ké­réssel, hogy tájékoztassuk őket a Szabolcs-Szatmár megyei árvíz sújtotta vi­dék helyreállítási munká­latairól, az ott tevékeny­kedő vállalatok, intézmé­nyek dolgozóinak helyt­állásáról, az újjáépítésről. Lapunk munkatársa, Gé­mes Gábor e kérésnek ele­get téve felkereste dr. Czimbalmos Bélát, a Sza­bolcs-Szatmár megyei Ta­nács V. B. elnökhelyettesét, a megyei helyreállítási bi­zottság elnökét, aki készsé­gesen állt rendelkezésünk­re, hogy olvasóink pontos képet kapjanak a számos- közi, Tisza menti árvízká­rok helyreállításáról. — Mielőtt a helyzetről tájékoztatnám — kezdte a beszélgetést dr. Czimbal­mos Béla — szeretnék kö­szönetét mondani a Petőfi Népe szerkesztőségének ezért a kezdeményezésért, ugyanis először nyilatko­zom olyan megyei lapnak, amely nemcsak az árvíz idején, de azt követően is sokat foglalkozott Szabolcs- Szatmár megye helyzeté­vel. Rátérve az árvízkárok helyreállítására, mindenek­előtt szeretném elmonda­ni, hogy a károsultak dön­tő többsége az eredeti la­kóhelyén szeretne marad­ni. Eddig 6402 építési en­gedélyt nyújtottak be hoz­zánk, amelyből 5554-et az illetékes szervek jóváhagy­tak. A kiadott építési en­gedélyek közül 1256 az épületek felújítására vo­natkozik, a többi új lakó­házak építését engedélyezi. Az árvíz sújtotta közsé­gekben az új lakóépületek építése megfelelő ütemben halad. A legfrissebb jelen­tések szerint eddig 2850 lakás újjáépítését kezdték meg. Szeretném megemlí­teni, hogy az új otthonok 80 százaléka kétszobás, fürdőszobás, előszobás ház lesz. Az újjáépítés alap­vető feltétele az építőanyag biztosítása. Ezzel kapcso­latban elmondhatom, hogy az építőanyag több mint 50 százaléka megérkezett a helyszínre, s úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy szeptember 15-ig az építő­anyag-szállítás teljes egé­szében befejeződik. Megkérdeztük dr. Czim­balmos Bélát, hogyan rea­lizálódik az az elképzelés, amely szerint november 15-ig minden család, amely­nek házát elpusztította az árvíz, tető alá kerül. — A november 15-i határidő kitűzése reális volt, ugyanis a fenti szá­mok, az építkezés gyors üteme lehetővé teszi, hogy minden család beköltöz­hessen az új épületbe. Saj­nos, ennél rosszabb a helyzet középületeinknél. Több mint száz iskolai tanterem ment tönkre, s helyreállításuk az iskolai év kezdetére nem fejező­dik be. Nyolcvanhét tan­termet kell tataroznunk, 17-et pedig teljes egészé­ben újjáépíteni. Az okta­tást ennek ellenére meg­kezdjük, ugyanis más köz­ségekbe szállítjuk át a gyermekeket, megszervez­ve a háromműszakos taní­tást. Ezenkívül ideiglenes fabarakkokból alakítunk ki tantermeket, néhány gyer­mekotthon kiürítésével, más községbe való te­lepítésével teremtünk le­hetőséget az oktatás za­vartalan lebonyolítására. A középületek és állami la­kások újjáépítéséhez több mint 200 millió forintra lenne szükségünk, s ez még nem áll rendelkezé­sünkre, bár a tervezés már folyamatban van. Választ kaptunk arra a kérdésünkre is, hogyan ítéli meg a helyreállítási bizottság elnöke az újjá­építés ütemét, az itt dolgo­zók tevékenységét. — Június 15-én még az árvíz ellen védekeztünk, azóta 50 nap telt el, s már odáig jutottunk, hogy a már említett 2850 lakást építik. Az építőanyag biz­tosításában nagy erőfeszí­téseket tettek a különböző szintű tanácsok, a TÜ- ZÉP, s természetesen a kivitelezők. A mende-mon- dákkal ellentétben meg kell mondanom, hogy a megye lakosságának rész-« vétele a helyreállítási mun-j kólátokban rendkívül j&j lentős. Felmérésünk sze-j rint az irányításban részt vevő 480 emberen kívül mindenki dolgozik, tevé­kenykedik az építésben, a szállításban. Bizonyíték er­re az is, hogy ezer lakást a megye kisiparosai, kar­öltve a károsult családok-j kai építenek fel, s négy-j ezer lakás felújítását ma-* guk a szabolcsiak vállal­ták, saját erőből. A kivi­telezők közül ki kell emel­nem a Bács-Kiskun meg gyei Építőipari Vállalatot,' amelynek dolgozói Kisaron kiváló munkát végeznek.' Hasonlóképpen rendkívül nagy segítséget kaptunk a Bács megyei tsz-szövetsé- gektől, üzemektől a me- gyi tanács apparátusától; s természetesen a lakos-; Ságtól. Nemcsak a kivite­lezésben, de a műszaki ellenőrzésben is káváid munkát végeztek. A me­gye a Vöröskereszt alap­jából 215 millió forintot kap, amely az összegyűj­tött összegnek mintegy 75> 80 százalékát teszi ki. Végezetül rendkívül je­lentős gondunkkal is sze­retném megismertetni Bács megye lakosságát. A1 mezőgazdaságban okozott árvízkárok helyreállítása lassan halad, lényegében ezen a héten kezdődött meg. Különösen takar­mányféleségekben van hiány, s annak ellenére, hogy a Bács-Kiskun me­gyei termelőszövetkezetek! ebben is támogattak ben­nünket, bizonytalannak tű­nik az állatok ellátása. Célunk természetesen az, hogy elejét vegyük az ál­latok levágásának. Utoljára engedje meg, hogy a Szabolcs- Szatmár megyei Helyre- állítási Bizottság nevé­ben köszönetét mondjak Bács-Kiskun megye üze­mi, termelőszövetkezeti dolgozóinak, a lakosság­nak azért az önzetlen se­gítségért, amelyben az ár­vízkárosultakat részesítet­ték — fejezte be nyilatko­zatát dr. Czimbalmos Béla­Ácsok a forrőságban többszintes házak — fate- rontot csinál, vágyik minél tővel... hamarabb a családjához... Perzsel a nap. Ha a hő- Harmadsorban: „forintális” mérő higanyszála 30°-ot érdekek miatt is — inkább A pai nagyapám ács Csak úgy szórakozásból mutat az ablakokban, itt, ráhúzunk... volt. Rég meghalt, csinálták, déli szünetben, ezeken a szürke betontöm- Pár pillanatig mozdulat­mikor én születtem, de — Egyik kezüket tönkőre tá- bőkön biztosan megvan lan arccal nézzük a kapu­mégis ismertem őt. Nem- masztották, szétterjesztett 34—35 f0k. Fénylik a ve- keretek pontos elhelyezését csak az alig láthatóvá fa- ujjakkal, s a borotvaéles rejték a lebarnult, egészsé- roppant figyelemmel végző kult fényképről, amely a szekercével villámgyorsan ges testeken. Félmeztelen ácsokat, a bordás födémen családi környezetben örö- kellett az ujjközökbe vág- mindenki. Színes ellentét tevékenykedőket, a drót­kítette meg vállas alakját, ni, sorban, oda-vissza. Per- a hajló törzsnek, működő hálót feszítőket... Bőrükön vastag, madárszárny-baj- sze, hogy nagyapám sose karok, vállak izmainak já- ragyog az izzadság, de ar­szos, komoly arcát — ha- vágott az ujjába. (Arról t£ka a merev, masszív, élet- cuk elmélyült, kezük moz­nem műveiből is. A házak- nem szólt a fáma, hogy vi- télén ,,kő” tömbök között, gása céltudatos... Hogy ból, amelyeket Karcag ut- szont míg ezt megtanul- nap hevéhez még a beton süt a nap! — Még ez.. — veti köz­dolgoznak be a brigádvezető —, hát cáin járva, sűrűn mutoga- ta ...) js hozzáad, tott édesapám: „Látod azt ’orad Sándorral a Bács — Folyton a szép „kanfarosat”, nagy- v megyei Állami Épí- ilyen forróságban? Nem áll- még mikor a csőlétraáll- apád ácsolta a tetőt...” tőipari Vállalat szocialista nak le a legmelegebb órák- ványt ácsoljuk. Háromezer- Érdekes Volt az is hogy ácsbrigádjának vezetőjével ban> 8 pótolják enyhébb nyolcszáz négyzetméter fe­egy-egy ház építésére em- beszélgettünk az ács szak- na--zakókban a munkát? lület az epulet homlokza­lékezve, ahová mint kis- mának erről a régi forrná- JL nem tudjuk megten- tán, ahova a nap minden gyerek vitte az ebédet járói. Kecskeméten, a Szé- -^*9 ni... Egyrészt e^je^.e' 0CVvag • ■ • Aman­nagyapónak, rendszerint a chenyiváros egyik új épü- azért, mert... például míg nal ^. .^5/° _ testi erő, meg a kéz bra- létén, az F jelűn, — az alsó az alsó szintet építjük, két­vúrjaival összefüggő moz- szintet ácsolták. De ki lát szerannyi ember is elkelne. , zänatokat idézgette fel itt vastag fagerendákat? Tizennégyen vagyunk. A r'án* ~ ahol ~ a' hagyományos j apám. „Nézd azt a hosszú Deszkát igen, de az is csak többi szinten ennyi átlag birkapörkölt és kunsági j tetőt. Irgalmatlan vastag kiszolgálója a betonnak, elég is. az állványzat — mutat az egyik, már kész lakóház­ra... — Nem, nem állhatunk Nem " állhatunk le, hogy majd este ráhú­halételpk mellett finom ! a vezérgerendája. Mikor Kalodában tartja, míg en- le. mert — odaint a felet- zunk... Nem adunk par­féi átokká! és zamatos ho-j vitték, négy ember állt alá nek a modern építőanyag- tünk mereszkedő óriásdarura aont magunknak... moki vérsűrítővei várják a | egyik végről, a másikon nak meg nem tetszik kötni. — minden óra tetemes ál­vendéeeket. A Háziinari nagyapád egymaga emel- — Azt az ács mestersé- láspénz... Másrészt: a bri­Szövetkezet pedig a 609. te ... Olyan erős ember get még én is tanultam. — -ári nagy része vidékről be- zött ablakoknál, esetleg ép­IVJjr íg sokan ventillátor mellett, lefüggönyö­sz. Szakmunkásképző In- volt.” mutatta be a ha- | l'Tá: zai és külföldi piacokon mondja Vad Sándor — ám, z-o-r rn»1"* fi Arz-1 ÓVÓI- ’o-ű f-r-npólr lorm^na^ a. járó. A vonat s egyéb jár -nv! ir»an!á"íf,v,r,z ?g ivazo-írű hegünk... ülikor az ember fáj­pen forró dupla mellett pi­Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents