Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Megnyitotta kapuit a jubileumi kiállítás Nagy érdeklődés mellett nyűt meg tegnap délelőtt XO órakor a Bács-Kiskun megyei Jubileumi Ipari és Kereskedelmi Kiállítás. A vendégeket Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke fogadta. Eljött ebből az alkalomból Kecskemétre Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kecskemét országgyűlési képviselője, dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Romány Pál, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Herczeg Nándor, az MSZMP Fejér me- megyei bizottságának első titkára, Fodor József, a Szolnok megyei Tanács V. B. elnöke, Víg Dezső, a Tolna megyei Tanács V. B. elnökhelyettese, Korlik Nándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, ott voltak sokan a megye és a város közéleti személyiségei közül. Erdősi József köszöntötte a megnyitó részvevőit, majd Nyers Rezső mondott ünnepi beszédet. Nyers Rezső beszéde a megye ipari fejlődésére, majd rámutatott: impozáns az is, hogy a megyében közel 30° mezőgazda- sági közép- és nagyüzem működik és mintegy 300 ipartelep, többségében kö- zépüzemd jelleggel. A megye ipari tevékenységében tradicionálisan jelentős az eíoipar. Egyre nagyobb helyet kap a modem ipar két vezető ága: a gépipar és a vegyipar. A fürdőkádgyártás napjainkban már félautomata gépsorokon folyik Kecskeméten, a gépipar keretében fejlődik az épületgép- és a vízgépgyártás. A Bajai Kismokedelme impozáns fejlődést mutat 1960 óta az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom évi 4800 forintról évi 10 ezer forintra emelkedett Nagyon gyorsan nő az élelmiszerforgalom, a vendéglátás és a kultúrcikkek eladása. Az életkörülmények fejlődéMűvelődés, irodalom, művészet (6. és 7. olda^ (9. oldal) —. A most megnyíló tó- állítással Bács-Kiskun megye bemutatja, hogy milyen eredményeket ért el 25 év alatt az Ipar és a kereskedelem fejlesztésében, s hogy mit jelentett a szocialista társadalom ezen a vidéken — kezdte beszédét Nyers elvtárs. — Jubileumot ünnepelünk, ám csak pillanatokra állunk meg — számot vetni a körülményekkel, keresni a további lehetőségeket — s máris haladunk tovább a szocializmus teljes felépítéséig. Politikai, gazdasági és erkölcsi mélypontról indultunk el 1945-ban, ahová a régi rend és a fasizmus oldalán vívott háború juttatott bennünket. És hol tartunk ma? A munkásvezetés és a szocializmus építése visszaadta nemzeti öntudatunkat. A Szovjetunióval való szoros szövetség a baráti országok közössége biztosítja nemzetközi helyzetünket. Ez a kiállítás is híven tükrözi, miként fejlődik a gazdaság és a kultúra hazánkban. Pártunk X. kongresszusára készülve, mind a munkásinternacionalizmus, mind a magyar nép érdekeit úgy véljük legjobban szolgálni, hogy politikánkon nem változtatunk. Mint eddig, ezután sem törekszünk az általános elvek tértől és időtől független, merev alkalmazására, mert a magyar munkásmozgalom történetéből megtanultuk, hogy az kudarchoz, a szocializmus ügyének lejáratásához vezetne. Ezért egyszerre építjük politikánkat az általános ivekre és a magyar valóságra. Ez a forrása eddigi sikereinknek és ez a felfogás érvényesül pártunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben, amit a kozd jövőben a nyilvánossággal is megismertetünk. Bács "negye ioari fejlő Jését az ország tervszere fejlesztése, a szociálist' iparosítás tette lehetőv- Az iparosítás segítségéve hazánk a gazdaságilag ki zepesen fejlett ország sorába emelkedett, az er főre jutó nemzeti jövede lem ma már előtó az évi 700—750 dollárt, Ez nem kevés, de nem is elegendő. A tárgyalás alatt álló negyedik ötéves terv végére az eddiginél nagyobb lépést teszünk előre, s 5— 6 év alatt ezer dolláros szintre emeljük az egy főre jutó nemzeti jövedelmet és ezzel elérjük az ipari fejlesztésben a magas szint küszöbét. Bács-Kiskun megyében központi helyet foglal el a mezőgazdaság és ennek így kell maradni a jövőben is, hiszen agrártermékekből a legtöbb árut innen szállítják az országnak. A mezőgazdaság fejlődésével összehangolt iparosításra van szükség, mint ahogy ez a megye elmúlt tízéves fejlődésében is érvényesült. Az ipar egyre több munkaerőt igényel, a mezőgazdaságban pedig lassan tovább csökken a dolgozó emberek száma. De mint jövedelmi forrást, nem helyettesítheti, csupán kiegészítheti az ipar. így hasznosíthatók legjobban a megye adottságai. Nyers elvtárs röviden visszatekintett beszédében Nyers Rezső megnyitja a jubileumi kiállítást. élelmiszeripar, annak szinte minden ágazata erős és tovább fejlődik. A könnyűiparban régi alapokon új lendületet vett a textil- és a cipőipar, új ágazatként bontakozik ki a nagyüzemi bútorgyártás és a konfektor- és Gépgyár részit vesz az országos jármű fejlesztési program végrehajtásában. A híradástechnikai ipar reprezentáns terméke a magnetofon, a műszeriparé a fénymásoló. Fejlődik a megyében a papírfeldolgozó és a műanyagipar. A kereskedelem fejlődését egyfelől a termelés, másfelől az életszínvonal emelkedése teszi elsőrendű fontosságúvá, örvendetes, hogy a megye keressét mutatja, hogy a megyében a bútorértékesítés közel háromszorosára, emelkedett. S ba lehet jelszóval kifejezni a kereskedelem jövő feladatát, azt mondhatjuk „Még inkább a fogyasztókat szolgálni, előbbre látni a fogyasztás fejlődését!” Mind az ipar, mind a kereskedelem továbbfejlődése a gazdasági reform ki bon tokozásával lehetséges. A most következő időszak fő tennivalója, hogy a reform elvei mindjobban benyomuljanak az üzemekbe, a gazdaságokba, a vállalatok belső életébe. Ezt a célt is nagyszerűen szolgálja majd 9 napon keresztül ez a kiállítás — mondotta befejezésül Nyers elvtárs, majd köszöntötte a kiállítókat, gratulált a rendezőknek, s megnyitottá nyílvánította a jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítást. Nagy Ottó Túljutott a félidőn az aratás Két hete „új kenyeret" fogyasztunk arga Jenő, a megyei tanács vb elnöke a kiállítás egyik első díját átnyújtja Végvári Istvánnak, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatójának. Túljutott a félidőn az idei aratás, s ezzel párhuzamosan a gabona állami vásárlása is. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ez ideig hatezer vagon kenyérgabonát és ezer vagon takarmánygabonát vett át a gazdaságoktól. Amilyen ütemben elhúzódik az aratás, a felvásárolt gabona mennyisége és minősége egyre kevésbé felel meg a pár hónappal ezelőtti várakozásnak. Először a minőségről: a tavalyinál máris kisebb az idei búza hektólitersúlya, s több benne a gyommag is. A túlzott mértékben lehullt csapadék a kenyérgabona-termés béltartalmának egy részét szinte „kilúgozta”. Jelentős a mennyiségi kiesés is: a vállalatoknál úgy számítják, átlagosan holdanként 3 mázsával takarítanak be kevesebbet annál, mint amire két hónappal ezelőtt számítottak a gazdaságok. A dologban még az is különös, hogy viszonylag a homokvidéken kisebb a kiesés; azaz a terméscsökkenés így a megye fő gabonatermő körzeteit sújtja leginkább. A bajai járásban egyharma- dával terem kevesebb, mint az elmúlt évben. Gyengének mondható a termés a kalocsai járásban is, főleg a járási székhely közvetlen környékén. A megye malmai szinte az aratás kezdete óta őrlik az új gabonái, a tavalyival keverve. Az ebből készült liszt azóta a sütőipari hálózatba került; két hét óta már új búza lisztjéből sütött kenyeret fogyasztunk. A malom- és sütőipari szakemberek gondoskodása jóvoltából a kenyér és a pékáru minőségének csökkenésétől remélhetőleg nem kell tartanunk XXV, évf. 186. szám 1970. augusztus 9, VASÁRNAP Ara: 1 forint Heti yilághíradó A MAGYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B'Á.C'S’--K IS K UJM MEGYEI BIZ O T TS Á G A N A K N A PI L A P J A
