Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

8. oldal 1970. augusztus 9, rasárnatf Kiskőrösön tanácskozott a SZŐ VOSZ felügyelő bizottsága Nánási László elnök ve­zetésével Kiskőrösön két­napos ülést tartott a SZÖ- VOSZ felügyelő bizottsága. Részt vett a megbeszélésen Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, továbbá az ország valamennyi megyéjéből a MÉSZÖV felügyelő bizott­ságok elnökei. Az ülésen a SZÖVOSZ- elnökhelyettesei ismertették a legfőbb szövetkezeti problémákat és a soronle- vő feladatokat. Dr. Ko~ vács Sándor, a szövetkeze­ti mozgalom időszerű kér­déseiről, Bartolák Mihály, a szövetkezeti kereskede­lem és vendéglátóipar mű­ködésének főbb tapasztala­tairól adott tájékoztatót, Patay János pedig a ME- SZÖV-ök költségvetésének rendszeréről és a javasolt ellenőrzési módszerekről szólott. Pétervári János, a Kiskőrösi ÁFÉSZ igazgató- sági elnöke az egyesülés óta végbement" változások­ról és a szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket., Az elhangzott beszámoló­kat élénk és tartalmas vita követte. J. T. Rendelet a szociális otthonok kezes fenntartáséról Történelmi fordulat A pénzügyminiszter az egészségügyi miniszterrel és a SZOT-tal egyetértés­ben rendeletet adott ki, amely valamennyi tanács, költségvetési szerv, válla­lat és szövetkezet számára lehetővé teszi, hogy önál­lóan vagy közösen létesít­hessenek az öregek számá­ra szociális otthonokat, napközi otthonokat Az új jogszabállyal kap­csolatban a következőket mondották a Pénzügymi­nisztériumban az MTI munkatársának: — A felszabadulás után szinte a semmiből kellett megteremteni a szociális otthonok egész országra ki­terjedő hálózatát. A fej­lesztés eredményeként 1950-ben 10 600, 1960-ban 20 200, jelenleg pedig már több mint 26 000 idős em­bert fogadnak be a szociá­lis otthonok. A tervek sze­rint 1975-ben 32 000 arra rászoruló idős emberről gondoskodnak otthonaink. Egyre többen kérik azon­ban felvételüket a szociális otthonokba, ami természe­tes velejárója az életkor meghosszabbodásának, az öregek egyre nagyobb szá­mának. Ma már nem is feltétlenül az idős emberek rossz anyagi helyzete teszi szükségessé, hogy ottho­nokban gondoskodjanak ró­luk, hanem sokan az egye­düllét miatt kívánkoznak a közösségbe, a biztos el­látást nyújtó állami intéz­ményekbe. Ma 300 ott­hon működik az országban, ahol az idős emberek nap­közben eltölthetik idejüket és élelmezést kapnak. Az öregek napközi otthonának hálózata 1975-re további 400-zal bővül, sajnos, azon­ban ez sem elégíti ki az igényeket. — A napközi otthonok és a szociális otthonok re­latív hiánya nyomán me­rült fel a gondolat: tovább javítana a helyzeten, ha a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és más közüle- tek közösen is tarthatná­nak fenn szociális otthont és öregeket ellátó napközi otthont. A mostani rendelet valamennyi közületi szerv részére lehetővé teszi, hogy akár önállóan, akár közö­sen létesíthessenek az öre­gek számára szociális in­tézményt. VARSÓ. (MTI) A szovjet—nyugatnémet szerződés parafálásáról szó­ló kommentárjában a Slo- wo Powszechne című var­sói lap megállapítja, hogy ez a szerződés nagy jelen­tőségű lehet mindenekelőtt a Német Szövetségi Köz­társaság, de a továbbiak­ban minden közeli és tá­voli szomszédja, sőt egész Európa szempontjából. A bonni hírügynökségek a szerződés jelentőségét mél­tatva „történelmi fordu- lat”-ról beszélnek. A Moszkva—Bonn közöt­ti szerződés helyes irány­ba állítja az NSZK és a kelet-európai országok kö­zötti enyhülési folyamat iránytűjét és Bonn, ha ezen az úton halad tovább, szá­míthat az őt megillető helyre az európai bizton­ság és együttműködés eljö­vendő rendszerében. A lap rámutat arra, hogy a szovjet—nyugatnémet tárgyalások betetőzése egy­beesik a Varsó és Bonn tárgyalásainak befejező időszakával. Ez természe­tes és helyes jelenség, fi­gyelembe véve a közös ér­dekeket és a lengyel—szov­jet szövetséges kapcsolato­kat. A tárgyalások párhu­zamossága és a szocialista partnerek alapvető céljai­nak megegyezése azonban nem jelenti az akciók auto­matizmusát. í SZÓFIA. Az Otecsesztven Front című bolgár lap a béke győzelmének nevezi a szer­ződés parafálását. Hangsú­lyozza, hogy ez a győzelem a Szovjetunió következetes lenini békepolitikájának eredménye. A szerződés komoly csapást mér az NSZK és más nyugati or­szágok revansista és mili­tarista erőire, szétzilálja terveiket és reményeiket. Hétfőn mutatkozik be az új olasz kormány Szombat délelőtt Rómá­ban felesküdtek az új Colombo-kormány állam­titkárai. Colombo rekor­dot döntött meg, ugyanis kormányának 58 államtit­kára van ( az eddigi „csúcs” 56 volt). Az állam­titkárok közül öten még nem töltöttek be hasonló funkciót. A most feleskü­dött államtitkárok közül 33 kereszténydemokrata, 14 szocialista, 9 szociálde­mokrata és 2 republikánus. Az új kormány a par­lament hétfői ülésén mu­tatkozik be. Budapestre ói kezelt az E1K ifjúságügy! miniszter« Szombaton délelőtt a KISZ Központi Bizottságá­nak vendégeként egyhetes látogatásra Budapestre ér­kezett Sefey el-Din Aboul Ezz, az Egyesült Arab Köz­társaság ifjúságügyi mi­nisztere, felesége és kísérete társaságában. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, Főcze Lajos, a KISZ KB titkára és Nádor György, az Qrszágos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács titkára fogadta. Jelen volt a fogadáson Mahmoud Fawzy Kamal, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Merénylet készül a tengerek élővilága ellen NEW YORK (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár pénteken beszédet mondott, amelyben komoly aggodal­mának adott kifejezést mert az Egyesült Államok ideg­Dé!-Afrika Üldözöttek hazájukban FOKVÁROS. (MTI) A dél-afrikai kormány pénteki közléséből kivilág­lik, hogy a pretoriai rezsim újabb fajüldöző törvény életbeléptetésére készül — jelenti az UPI-híríigynök- ség. A színesbőrű őslakosság kegyetlen elnyomása által hírhedtté vált dél-afrikai rezsim a „súrlódások elke­rülésének” hazug ürügyé­vel akarja korlátozni a szí- nesbőrűek alkalmaztatását. A törvényjavaslat értelmé­ben a fehérek lakta zónák­ban színesbőrű nem alkal­mazható bolti eladóként, telefonkezelőként, portás­ként, hivatali tisztviselő­ként, pénztárosként és gép­írónőként. A törvényt a kormány előreláthatólag a jövő évtől helyezi hatály­ba. Mint az UPI-hírügynök- ség írja, a rezsim pénte­ken betiltotta huszonegy bíróság elé állított balol­dali személy pere részletei­nek nyilvánosságra hozata­lát. bénító gázokat tartalmazó tartályokat készül elsfily- lyeszteni az Atlanti-óceán nemzetközi vizeiben. A több mint 400 tartály elsüllyesztése U Thant sza­vai szerint egyaránt sérti a nyílt tenger használatáról szóló 1958-as genfi konven­ciót és az ENSZ 1967-es közgyűlésén elfogadott ha­tározatot. A főtitkár nyilatkozatá­ban arra emlékeztet, hogy az 1958-as genfi konvenció minden államot arra köte­lezett, működjön együtt az illetékes nemzetközi szer­vezetekkel azon intézkedé­sek megvalósításában, ame­lyek a tengerek és a tenge­rek feletti légtér radioak­tív és egyéb anyagokkal való szennyezését hivatot­tak megelőzni. Az ENSZ főtitkára kije­lentette, hogy a gázok el­süllyesztése „beláthatatlan” következményekkel járhat és „végzetes” lehet az óce­án növényzetére és állatvi­lágára is. U Thant szüksé­gesnek tartja, hogy tekin-i télyes tudósokból álló nem­zetközi szakértői bizottság tanulmányozza ezt a kér­dést és dolgozza ki a jövő-- re nézve a vegyi fegyverek megsemmisítésének legel­fogadhatóbb módját IT E LET TRIPOLI. (MTI) Egy líbiai forradalmi bí-' róság pénteken életfogytig­lani börtönbüntetésre ítél­te Havaz volt hadügy- és Ahmed Maszud volt bel­ügyminisztert. Mindkettő­jüket azzal vádolták, hogy összeesküvést szőttek a Kadhafi vezette forradalmi tanács megdöntésére. A bíróság 23 személyt egy évtől 13 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott, ötöt pedig felmentett a vád alól. Alku fegyverekről és támaszpontokról Ha csak az angol parla­ment történetében ritka eseménynek minősítenők a néhány nappal ezelőtti kí­nos összecsapást, amelynek során Wilson, az ellenzék vezére megkérdezte: „Vors- ter délafrikai miniszterel­nök hazudott, vagy SirAlec Douglas-Home külügymi­niszter vezette félre a Há­zat?” s válaszul Douglas- Home sápadtan kijelentet­te, bizonyos körülmények között kénytelen lenne „minden idők legnagyobb szélhámosának nevezni Mr. Wilsont” — csak mellékes kérdésre figyelnénk. Matott Hang A főkérdés ugyanis nem a szokatlanul izgatott hang a Themze-parti parlament­ben; a főkérdés maga a téma, amelynek kapcsán ily kevéssé udvarias mo­dorban aposztrofálják egy­mást kormány és ellenzék vezéralakjai. A téma még csak nem is egyszerűen a déláfrikai fajüldöző rezsim­nek szállítandó angol fegy­verek ügye — pedig emiatt csapott össze Home és Wil­son, emiatt égették el a mh; nap London belvárosában felháborodott fiatalok az angol lobogót és Edward Heath konzervatív minisz- elnök képét. Amikor /a munkáspárti kormányt — pedig az sem volt bűntelen a kétértelmű politikai tettek elkövetésé­ben, — az afrikai fajüldö­zők, Smith Rhodésiája, avagy Vorster Dél-Afrikája iránti kapcsolataiban! — felváltotta a tory, a kon­zervatív kormányzat, vár­ható volt, hogy Heath és csapata a tegnap, a múlt „fehér politikáját” veszi új­ra elő Afrikában. De hogy még két-három hónapot se várjanak az afrikai né­peket és a világközvéle­ményt méltán felháborító fordulattal, azt kevesen gondolták. Füsylll a tilalomra Az ENSZ többször is, a legkülönbözőbb alkalmak­kor kénytelen volt már fog­lalkozni a fajüldöző Dél- Afrikai Köztársaságnak nyújtott nemzetközi támo­gatással ; esztendők óta szigorú tilalmat rendelt el a Világszervezet az odairá­nyuló fegyverszállításokra. Heath kormányának egyik első vendége éppen a délaf­rikai külügyminiszter volt; már londoni látogatása ide­jén hírlett, hogy elérte ennek a nemzetközi tila­lomnak angliai semmibevé­telét. Ahogy múltak a na­pok, a szállongó hírek mind több és több oldalról nyer­tek megerősítést. Végül az­tán indiszkréció folytán ki­derült: Heath miniszterel­nök már közölte is, kor­mánya álláspontját a nem-\ zetközösségi államok kor­mányfőivel. Heath egy le­velében ezt írta: „Elha­tároztuk — főleg saját vé­delmi érdekeinkből kiin­dulva — hogy részben visz- . szatérünk a fegyverszállí­tásokkal kapcsolatos koráb­bi politikánkhoz”. Magya­rán; Anglia fütyül az ENSZ-tilalomra, az afrikai országok felháborodására, a világközvélemény megve­tésére, helikoptereket és Buccaneer-típusú zuhanó­bombázókat szállít Dél-Af­rikának, olyan gépeket, amelyeket „zendülésellenes szakemberek” ideálisnak tartanak egy felkelés — például az elnyomott, jog­fosztott dél-afrikai fekete többség megmozdulása — leverésére. Msz-JMa-i isyiSat&ozat A folytatást jól ismer­jük: az ENSZ Biztonsági Tanácsában újra megerősí­tették a fegyverszállítási ti­lalmat. A brit nemzetközös­ség több országa kilépéssel fenyegetőzik, ha megkez­dődik a szállítás. Az Afri­kai Egységszervezet Addisz- Abeba-i központja nyilat­kozatában leszögezte; Nagy-Britanniának az az elhatározása, hogy felújít­ja a fegyverszállításokat a Dél-Afrikai Köztársaság­nak, ellenséges cselekmény az afrikai államok és né­peik ellen, s egyidejűleg a fegyverembargóra vonatko­zó ENSZ-határozat meg­sértését is jelenti. London, az angol kor­mány újra csak „védelmi érdekről” beszélt. Igaz, a délafrikai rezsim meg­könnyítette Heathék dolgát, ügyes, szinte zsarolásnak minősíthető célzásokat tett a területén levő simonstowi angol haditengerészeti tá­maszpont „bérleti szerző­désének újraélesztéséről” — ez pedig éppen beleil- lene Heathék „angol jelen­lét Szueztől keletre” — el­képzeléseibe. A szovjet saj­tó elemzéseiben felrajzolja ennek a politikának teljes vonalát: a NATO-tervek és a fegyverszállítási döntés összefüggéseit. „Kibonta­koznak egy különös alku körvonalai is. Anglia arra számít, hogy a fegyverszál­lítások felújítása fejében életre kelthető a simons- towni haditengerészeti tá­maszpontról kötött megál­lapodást és bázist a NATO déli előretolt állásává te­heti. Dél-Ufrika és a NATO A Dél-Afrikai Köztársa­ság eddig csak szövetsége­sén, Portugálián keresztül kapcsolódott az atlanti tömbhöz. A jövőben arra lehet számítani, hogy köz­vetlen katonai szövetség jön létre a NATO és a Dél- Afrikai Köztársaság között” — írta a minap az Izvesz­tyija, utalva arra az is­mert NATO-törekvésre, hogy fenntartsák, sőt ki­terjesszék a támaszpont­hálózatot a Csendes-óceán, az Indiai-óceán s Perzsa­öböl mentén fekvő orszá­gokban. A NATO-tervek megvalósítójának szerepé­ben most az angol konzer­vatív kormány lép a szín­re. S ha már színrelépésről esett szó, beszéljünk a sze­reposztásról is; az Egyesült Államok elhatárolta magát a brit fegyverszállítási dön­téstől. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője hi­vatalos nyilatkozatban kö­zölte, hogy kormánya „tu­datában van ugyan Nagy- Britannia érdekeltségének a szabad hajózás biztosításá­ban Afrika partjai mentén, de a maga részéről tartja magát az ENSZ-embargó- hoz és nem helyesli a brit lépést”. ENSZ-hafározat Néhány nappal később, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában újra Dél-Afrika ellen hoztak határozatot — ezúttal azért szólították fel a világ országait a pre­toriai kormánnyal való dip­lomáciai, konzuli és keres­kedelmi kapcsolatok meg­szakítására, mert a Dél-Af­rikai Köztársaság, semmi­bevette az ENSZ határo­zatait, önkényesen an- nektálta a 823 000 négyzet­kilométer területű Namí­biát — Anglia mellett Franciaország tartózkodott a szavazástól. A konzerva­tív kormány külpolitikája tehát még a szövetségese­ket, a NATO-országokat is arra kényszerítette, hogy ha a szereposztás szerint vál­takozva is, de figyelembe­vegyék a fajüldözőkkel kö­tött üzletek miatt felhábo­rodott világközvéleményt.

Next

/
Thumbnails
Contents