Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
t oldat 1970. augusztus 5. szerda > Megyénk a népszámlálás tükrében /. Az elemzés még hátra van Nemrégiben cikkso'roza tot közöltünk az 1970. évi népszámlálás legjellemzőbb országos adatainak felhasználásával. A népszámlálás előzetes összegezésé nek első vaskos kötete azonban $ok olyan adatot is tartalmaz, amely megyénk területi, népességi és lakásviszonyaiba enged bepillantást. A továbbiakban ezt mutatjuk be olvasóinknak, helyenként más megyékkel is összehasonlítva. A népesség száma és megoszlása Bács-Kiskun megye területét tekintve a megyék között a legnagyobb: 836 213 hektár. Csak összehasonlításként: Borsod 702 415, Pest megye 639 354, míg a legkisebb Komárom 224 900, Nógrád pedig 254 425 hektár. A népességben viszont már megelőztek bennünket. Tíz esztendeje még ebben a második helyen voltunk — Pest megye után — 586 084 fővel, közben azonban Borsod is elénk került. Míg nálunk a jelenlevő népesség száma a legutóbbi népszámláláskor 572 988 volt — 13 096 fővel kevesebb, mint tíz éve —, addig Pest megye több mint 88 ezer, Borsod pedig közel 27 ezer fővel szaporodott. Vitathatatlan, hogy ebben a nagyobb mérvű iparosodás, városiasodás játszott döntő szerepet. Vagy talán mégsem? Hiszen mivel lehet magyarázni, hogy Baranya megye lakossága ugyancsak csökkent 5 ezerrel, miközben Szabolcsé növekedett több mint 5 és fél ezerrel... (Hasznos volna mélyebben is elemezni ezeket a folyamatokat, beleértve a népszaporulat hullámgörbéit, s az elvándorlást is, de ez már a szakemberek dolga lesz a következőkben.) Nálunk az egy négyzet- kilométerre jutó népsűrűség 68,5 fő. Ebben csak Somogy (59,8), Baranya (63,7) és Hajdú megye (65.1) van mögöttünk. A legsűrűbb a népesség Pest (136.1) , Komárom (134,2) és Győr-Sopron (100,9) megyékben. Vezetünk — s erről a „vezető helyről” nyilván gyakran szívesen lemondanánk — a külterületi népesség arányában. Bács- Kiskunban ez 28,7 százalék, utánunk Qsongrád következik 27,6, majd Békés 15,7 százalékkal. A legkevesebb külterületi lakos Vas megyében van, mindössze 2,7 százalék. Érdekes viszont, hogy a külterületi lakott helyek Virá fkotok versenye Az idén Szegeden rendezik meg az országos virágkötészeti versenyt és kiállítást. Az augusztus 13-án nyíló látványos bemutatón 23 kertészeti vállalat és tsz 63 kötőnője több mint 250 kompozícióval vesz részt. A kizárólag élő virágokból készített menyasszonyi csokrokon, tál- és váza csendéleteken, valamint fantázia kompozíciókon kívül kötelezően előírt összeállí- - tás is szerepel a versenyen. száma nálunk lényegesen kevesebb, mint sok más megyében. A 629 lakott hellyel a statisztikában csak a 12. helyen vagyunk. Pest megyében ugyanakkor 1287 külterületi lakott helyet tartanak számon. Kis falu — nagy község A településfejlesztési koncepciók kidolgozása szempontjából js közhasznú lesz az a statisztika, amely népességnagyságcsoportonként vizsgálja a településeket. Ebből kiderül, hogy megyénkben mindössze egy település van, amely 500 lélekszám alatti (Baranyában 168, Zalában 100, Borsodban 84!), ezer főig terjed hat községünk lakossága (Borsodban 114 ilyen falu van) viszonylag nem nagy az 1000—1500/ illetve 2000 lakost megközelítő faluk száma sem — 13, illetve 14 —, 26 községünk lakossága a két— háromezer fős csoportba tartozik, 32 pedig a három—négyezer főshöz, tíz nagyközségünkben 5—10 ezer lakos él. Hét helység tartozik a 10 és 20 ezer közötti, négy pedig a 20 ezer feletti kategóriába. A helységek számát tekintve 10 megye van előttünk |- köztük Borsod 364, Baanya 319, Veszprém 264 helységgel, illetve településsel. Ami azt mutatja, hogy habár hátrányt szenvedünk a külterületi népesség nagy száma miatt, előny származik abból, hogy a település viszonylag kevés. A fejlődés szempontjából az is előnyös, hogy elég sok a közepes és nagyobb lélekszámú község a megyében. Például a 2 és 3 ezer lakosú helység az összesnek 23 százaléka, a 3 és 5 ezer közötti 28,3 százalék (megint csak összehasonlításul : Baranyában az előbbi 2,8, az utóbbi 2,2 százalék). A vándorlás iránya Külön elemzést érdemelne, de itt csak megemlítjük: az 1960-hoz viszonyított népességfogyás — a bevezetőben említett 13 096 fő — a községekből a városok felé tendál. Erre is rávilágít a nép- számlálás előzetes adattára. Pontosan kimutatja, hogy a nyolc csoportba sorolt különböző nagyság- rendű helységekben mekkora szaporodás, illetve fogyás következett be. A fogyás — nem is kis mértékben — mindegyik típusnál megtalálható, kivéve a 20 ezer felettieket, vagyis a városokban, ahol 18 434 fő gyarapodás állt elő. Ez azonban nem tudta ellensúlyozni az előbbieknél bekövetkezett 31 975 fős csökkenést. Nyilvánvaló, hogy a többiek elvándoroltak a megyéből. Hogy hová? Erre nagy vonalakban már választ adott korábbi cikksorozatunk. Elsősorban a főváros és Pest megye jön számításba, de nagy a vonzereje a többi iparosodott városnak és megyének is. Még szerencse, hogy az elvándorlásban és fogyásban sem vagyunk a lista élén. A veszteséglistában egyelőre Békés megye vezet — mi a harmadik helyen állunk. F. Tóth Pál (Folytatjuk.) Barackoskert Szarkásban Egy gyümölcskultúra megújhodásának nyomában Gyönyörű gyümölcsöskert van Kecskemét határában, a várostól nyugati irányban 12 kilométernyire. Fontos a földrajzi meghatározás: még a gyümölcs- termesztő nagygazdaságok közül is kevesen ismerik a Kertészeti Kutatóintézet szarkási telepét. Igaz, ez eléggé újkeletű elnevezés, a múlt évvel bezárólag a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet te- peként tartották számon. A fényes, szikrázó homok másfél száz holdján elterülő kert kétharmada a kajszi. A legújabb nemesí- tésű fajták váltogatják egymást; Biborkajszi, óciáskaj- szi, kécskei rózsakajszi. És ezenkívül még háromnégyféle. Az ágak egy része még öklömnyi méretű baracktól nehezül. Pirosak, rózsaszínbe játszók, tüzes sárgák. A fakoronák sora egyenletes zöld falat alkot, nincs helye a véletlen kinövéseknek, szeszélyes rendetlenségnek. Máshol a sorban álló fák ágait ösz- szefonták; kialakították a sövénybarackost. Egy újabb telepítési rendszernél már figyelembe vették az öntözés kívánalmait is. — Ez a vidék a homoki barack őshazája — mutat végig a tájon Szögi József telepvezető, tudományos kutató. — Nem véletlen, hogy ezt a gyümölcskultúrát itt is akarjuk megújítani. A kor igényeinek megfelelően. s rögtön azzal folytatnám, hogy a nemesítés nem a mi feladatunk. Hanem a ceglédi telepé. Nálunk termesztéstechnikai kísérletek folynak. Vagyis itt válik el, hogy a kinemesített fajták hogyan „viselkednek” a gyakorlati termesztésben. S kiderül, hogy a termesztéstechnika itt nagyon összetett fogalmat jelent: tápanyag-, illetve talajerőpótlást, telepítési formát, művelési módot, öntözést, s a közeljövőre nézve még vegyi gyomirtást is. Kísérleteznek a talaj megkötésének új módszereivel. A feladatok elvégzéséből nemcsak a telep kutató-szak- irányító gárdája, de a felsőfokú kertészeti technikum is részt vállal. Nemcsak a hazai nemesítések, de a külföldi fajták meghonosításával — adaptálásával — is foglalkoznak. Arra kíváncsiak; a máshol, más körülmények között tenyésztett fajták Lelkesedésben, akaratban nincs hiány A KECSKEMÉTI Konzervgyárban 114 brigád kapcsolódott a X. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett termelési versenymozgalomba. A brigádok közül 79 már birtokosa a kitüntető szocialista címnek, s az év végére újabb munkáskollektívák kerülnek a legjobbak közé. A gyár vállalásai között szerepel: az idén ezer főre emelkedik a szocialista brigádokban dolgozók létszáma. Katona Gyulánéval és Balogh Ödönnel, a szakszervezeti bizottság két tisztségviselőjével a versenymozgalom tapasztalatáról, a gyár termelési eredményeiről és gondjairól beszélgetünk. — Tavaly a gyár 690 milliós termelési értéket Népi ellenőrök a tsz-ekhen, háztájikban A KNEB-nél kedden délelőtt sajtótájékoztatón ismertették a programját annak a vizsgálatnak, amely- lyel a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok eddiginél jobb együttműködését kívánják elősegíteni. Több jelzés érkezett ugyanis az utóbbi időben, hogy a tsz-tagok mind több nehézséggel találják magukat szemben háztáji gazdaságuk fenntartásában. Sok esetben a. tsz-vezetők elzárkóznak a kellő és elvárható segítségnyújtástól. A népi ellenőrök vizsgálatukat az ország tsz-einek körülbelül egyharmadára terjesztik ki. Nemcsak a mezőgazdasági üzemekben tesznek majd látogatásokat, hanem közvetlenül tsz-tagoktól is — brigádgyűléseken, kisebb csoportos beszélgetéseken — közvetlenül érdeklődnek a háztáji gazdálkodással kapcsolatos gondokról, nehézségekről. A vizsgálatnál kiemelt feladat lesz az állattenyésztéssel kapcsolatos problémák feltárása. A termelőszövetkezetek állatállományának 36 százaléka a háztáji gazdaságokban van, a tehén- állománynak 47, a sertéseknek 44, a törzsbaromfi-ál- lománynak 84 százalékát gondozzák a háztájikban. A szarvasmarhák száma 1962 —1969. között 30 százalékkal csökkent, csupán 1969- ben 74 ezerrel, s ebből 35 ezres csökkenés a háztáji gazdaságokban jelentkezett. teljesített, a mostani célkitűzésünk 714 millió forint elérése. A növekedést teljes egészében a termelékenység fokozásával, a termelés fejlesztésével, korszerűsítésével érjük el. A kongresszusi munkaverseny e cél megvalósítását szolgálja — 'tájékoztat Katona Gyuláné. A BRIGÁDOK felajánlásaira támaszkodva, üzemi szinten az alábbi célkitűzéseket határozta meg a gyár párt- és gazdasági vezetősége; a selejt 5 százalékos csökkentése, minőségi munka, az exportértékesítés 2 százalékos növelése, takarékoskodás a munkaerővel, az anyaggal és a szállítási költségekkel. Csatlakoztak a nemzeti jövedelem 1 százalékos, terven felüli növelésére vonatkozó szegedi felhíváshoz. A gyár dolgozói helyeslik az akciót, mellyel pótolni lehet az árvíz okozta kieséseket. — Közismert, hogy a konzerviparban a szezonjellegű feladatok nagy erőpróbát jelentenek. Milyen tapasztalataik vannak e téren? — A szezon elején kapacitásfeleslegünk volt — veszi át a szót Balogh Ödön. —. a feldolgozásra szánt termékek késve érkeztek a kedvezőtlen időjárás és a belvíz miatt. A vártnál jóval kevesebb zöldborsót dolgoztunk fel, talán a másodvetésekből pótolhatjuk a hiányzó mennyiséget. Most a barack feldolgozása jelenti a legnagyobb feladatot. A szezon elején bővelkedtünk a munkaerővel, most vi kok munkája. Jelenleg kétszáznál többen dolgozlak, szorgalmasan válogatják és tisztítják a gyümölcsöt, segédkeznek a csomagolásnál. Nemcsak a diákok, de az egész üzem dolgozóinak munkájával elégedettek lehetünk. Kétszeres erőfeszítéssel dolgozik mindenki a lemaradások pótlásáért. A legjobbak között van most is a Benda Borbála által vezetett „Nyikolajev” női szocialista brigád. Eddig tíz alkalommal teljesítették a szocialista cím követelményeit, a brigád tagjai valamennyien kiváló dolgozók. A kongresszus tiszteletére a termelési feladatok mellett 100 óra üzemen belüli társadalmi munka elvégzését vállalták. — A brigádok összesen mintegy io ezer óra társadalmi munkára vállalkoztak. Tavaly csaknem 40 millió forint haszna lett a gyárnak ebből az akcióból — remélhetőleg most sem lesz kevesebb — számolgatja Balogh Ödön. A beszélgetés végén Ka- tonáné az üzem dolgozódnak legfrissebb felajánlását mutatja; segítik a városfejlesztési program teljesítését, eddigi részeredmény 628 óra, melyet a széchenyivárosi lakótelep parkosításánál végeznek majd. E FIGYELEMRE MÉLTÓ célkitűzések megvalósításán van most a hangsúly. Egy bizonyos: nem kis feladat megoldása vár a Kecskeméti Konzervgyár dolgozóira, vezetőire. A tervek teljesítése, a lemaradások pótlása az egész gyár és a népgazdaság érdeke. A lászont... Ezekben a hetek- togatas alapján a legtöbb, ben 400—500 dolgozóval! a krónikás feljegyeztöbbet tudnánk foglalkoz- I “et ezzel kapcsolatban: lel- tatni. j kesedesben, akaratban BIZONYOS mértékben i n^ncs hiány, enyhíti a problémát a diá-i Szabó Attila hogyan válnak be a ho»*cH kon. Ez a tudományos alapokon álló termesztés már csillagnyi távolságban van a kisparaszti köztes gyümölcstermesztéstől. Amely, mai fogalmak szerint, gyümölcstermesztő kultúrának alig-alig nevezhető. A fák ugyanis egyáltalán nem részesültek — többnyire ma sem részesülnek — megkülönböztetett bánásmódban; ugyanazt kapják, mint a szőlő. Művelésben, talajerőpótlásban, növényvédelemben. — Az utóbbi években több kutatótársam kétségbe vonta, való-e egyáltalán a kajszi a homokra — magyarázza a telepvezető. — Arra hivatkoznak, hogy a homok talajerőben gyenge, s rossz a vízgazdálkodása. Ma már mindkettőn lehet segíteni. A szerves anyag hiánya lignittel nagyszerűen pótolható. A rossz vízgazdálkodást pedig a telepítés előtti rónázással ellensúlyozhatják. Persze nem úgy, hogy tükörsimára gyaluljuk le a talajt. Ennél kissé komplikáltabb a művelet, de szakértelemmel jól megoldható. Mint ahogyan itt is megoldottuk. A terméseredmények egyértelműen a homoki kajszitermesztés mellett szólnak. Tavaly az 1964 évi telepítés holdanként 170 mázsás termést adott. Intenzív ültetvényről van szó, igaz, 340 fa található egy- egy holdon. Az idén kisebb, bár mutatósabb a termés. De sok éves átlagban nyugodtan számolhatunk a 80 mázsás átlaggal. Messze túl van ez is azon a határon, ahol a gazdaságosság megkérdőjelezhető. A telep legelső gyümölcsfáit 1962-ben ültették. Tulajdonképpen az idén szüreteltek másodszor teljes termést. Ehhez képest eredményként kell elkönyvelnünk, hogy tudják már, hová kell adni a talajba a tápanyagot, hogy a fa legjobban értékesítse. Speciális injektort alkalmaznak például. Száraz időben a barack a szedés előtt nagyon meghálálja az öntözést. a tápanyag is vízben feloldva hasznosul. Sőt, a szedés után is szükség van az öntözésre, a jövő évi termés érdekében. Űj dolog ez is, hiszen általános szokás a gazdaságokban, hogy szüret után a fákat sorsukra hagyják. De nem ismerik még például pontosan a növény speciális tápanyaglgényét. A következő pár évben ez is tisztázódik. Annyi bizonyos, hogy a kálit a kajszi különös módon kívánja. Néhány „fejhosszai” az üzemi termesztést így is megelőzte a telep. Többre nem juthattak, hiszen egy- évtizedes múlt sincs mögöttük. Ha hamarább elkezdhetik ... Azért manapság már nem a teljes ismeretlenség homályában ténykednek. Tavaly óta az érdeklődésre, az új dolgok eltanulására leginkább hajlamos gazdasági szakemberek már felkeresik a szarkási telepet, a telep kutatói is mind több ankét, bemutató szervezéséből vállalnak részt. Szarkáson a homoki kajszitermesztés megújhodásának lehetünk tanúi. Válságról tehát aligha beszélhetünk. ^ H. D.
