Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
1970. augusztus 5. szerda S. oldat Az építőanyagfejlesztési A hazai építőanyag-ipar — mint ismeretes — csak szűkösen és nem is mindig zavartalanul látja el az építkezéseket anyaggal. Ezért az utóbbi években fokozni kellett az építőanyag-importot, de a beszerzési piac is szűkült. A nemzetközi építőanyag-piacon ugyanis rendkívül változó a kínálat. Az építőanyag-ipari beruházás nem nagy üzlet, az átlagosnál költségesebb befektetés1, s így az országok inkább önellátásra rendezkednek be. Ezért ritkán, csak egy- egy új gyár üzembe helyezésekor, a pillanatnyi szükségleten felül, vagy az átmenetileg keletkező többletkapacitásból kínálnak termékeket exportra. E körülményeknek megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a negyedik ötéves terv időszakára azt az alapvető féladatot irányozta elő, hogy az építőipar fejlesztését meghaladó ütemben és úgy kell bővíteni az építőanyag-ipart hogy az eddiginél lényegesen kedvezőbb arányban fedezze a hazai termelés az építők anyagellátását. A negyedik ötéves terv irányelvei szerint a népgazdaság átlagos fejlődésénél nagyobb mértékben, 41—43 százalékkal kell növelni az építési-szerelési tevékenységet. Az építőanyag-ipar termelését pedig — a minisztérium előirányzata szerint — még gyorsabb ütemben kívánják növelni, vagyis az a cél, hogy a negyedik ötéves tervben 50—55 százalékkal fokozza termelését az ágazat. Ebben a tervidőszakban tehát az építőanyag-ipari ágazat éri el a legnagyobb ütemű fejlődést, amellyel még a vegyipar fejlesztését is meghaladja. Ezt a gyorsütemű fejlesztést segíti a most épülő évi egymillió tonna kapacitású bere- mendi cementgyár, az évi több mint tízmillió négyzetméternyi táblaüveg készítésére tervezett orosházi síküveggyár, az ugyancsak nagyteljesítményű szentendrei betonárugyár és az új tervidőszakban felépülő évi 1,4 millió tonna kapacitású helyő- csabai cementgyár, a béta- széki cserépgyár, a köny- nyűbeton- és épületelemgyár, a burkolóanyaggyár és az építési kerámiagyár beruházása. A fejlesztés következtében megváltozik az építőanyag-ipar termelési struktúrája s. A korszerű termékeket gyártó iparágak termelését ugyanis jóval gyorsabb ütemben növelik, mint a hagyományos iparágakét. Így csaknem megkétszerezik a szigetelőipar tervei anyag-ipar termelését, mintegy 70 százalékkal bővítik a cement-, a mész- az azbeztcement- és az üvegipar kapacitását, ugyanakkor a hagyományos téglaipar, a kő- és kavicsipar termelése 25— 30, illetve mintegy 40 százalékkal emelkedik. A fejlesztést elsősorban gépesítéssel, korszerűsítéssel, a munka hatékonyságának növelésével kívánják megoldani, a munkaerőhelyzet ugyanis csak nagyon mérsékelt ütemű létszámbővítést tesz lehetővé. Így az a cél, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott többlettermelésnek mintegy 75 százalékát a termelékenység fokozásával fedezzék. Sajtóértekezlet a Hazafias Népfrontnál Érsekcsanád sikere A SZÖVOSZ és a KISZ Központi Bizottsága rendezésében Siófokon megtartott III. országos szövetkezeti népitáncfeszti válón a megyénket képviselő érsek- csanádi együttes harmadik díjat kapott a menettánc- versenyben. A fesztiválon versenyen kívül részt vett a jugoszláviai Stara Mora- vica tánccsoportja is, mely Bács megye meghívására tartózkodik hazánkban. MSZBT-küldöttség utazott Kijevbe szerdán az SZMBT ukrán tagozatának meghívására dr. Magyari Andrásnak, az országos elnökség tagjának vezetésével Félidő a Szegedi Szabadtéri Játékokon Mi újság a Vajdaságban? DUNAI NÉPEK ZENÉJE Október 20-án és 21-én nagyszabású zenei rendezvény lesz Újvidéken. Az Oj Dunave, Dunáve Plavi elnevezésű népzenei fesztiválon azoknak az országoknak a képviselői vesznek részt, amelyeken keresztül folyik a Duna. Már eddig bejelentették részvételüket: a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, a Szovjetunió és Jugoszlávia. A szervezők szerint lehet, hogy ezt a rendezvényt állandósítják. és minden évben ugyanabban a városban vagy évenként másmás ország valamelyik Duna menti városában tartják. A résztvevők kötelesek egy-egy dalt a Dunáról énekelni, a többi számot maguk választhatják meg. Ügy számítják, hogy a népzenei rendezvényen mintegy 50 külföldi énekes lép fel, ezenkívül ismert hazai népdalénekesek és az Újvidéki Rádió két zenekara. EURÓPAI JELENTŐSÉGŰ ÄSATÄSOK Vietnami sajtóértekezlet volt kedden délelőtt a Hazafias Népfront székházában: a vietnami nemzeti demokratikus és békeerők szövetségének működéséről számolt be a delegáció, amely dr. Trinh Dinh Thao jogászprofesszornak, a szövetség központi bizottsága elnökének, a DKV ideiglenes forradalmi kormánya konzultatív tanácsa alelnökének vezetésével tartózkodik Magyarországon. Politikai programjában a szövetség az összes hazafias erők egyesítését hirdeti és valósítja meg a gyakorlatban. A függetlenség, a szuverenitás visz- szaszerzését szorgalmazza Dél-Vietnam részére, követeli az USA kormányától a háború beszüntetését, az agressziós csapatok kivonását és az 1954-es gén-1 fi egyezmény tiszteletben tartását. Mindezeknek a kérdéseknek megvitatására kész a békeerők szövetsége az USA kormányával. A nemzeti újjáépítés tekintetében független, szabad, demokratikus, semleges dél-vietnami állam megteremtésén fáradoznak a szövetségben tömörült békeerők. Demokratikus és szabad választási rendszer létrehozására, alkotmányo- zó nemzetgyűlés megválasztására törekednek. Külpolitikai tekintetben is aktív tevékenységet fejt ki megalakulása óta a szövetség. Központi bizottsága támogatta a párizsi tárgyalások megindítását, többször leleplezte az USA és a dél-vietnami bábkormány küldöttségének vonakodó magatartását. Félidejéhez érkezett a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programja. A tervezett tizenhat előadásból eddig nyolcat tartottak meg. Csajkovszkij Csipkerózsika című balettje és Euripidész Trójai nők című drámája három-három alkalommal került színre. Kodály Háry .János című daljátéka ugyancsak három alkalommal szerepelt a programon. Egy előadást azonban az esős idő miatt nem tudtak megtartani. így a nagyot- mondó obsitos meséje csak kétszer kerülhetett színre. A nyolc előadásnak több mint harminháromezer nézője volt. Beleszámolva a kevésbé látogatott hétköznapi előadásokat is, egy- egy este átlagosan több mint négyezerén ültek a hatalmas színpad nézőterén. A fesztivál intézőbizottságának félidei jelentése szerint az idei ünnepi hetek tizenhárom ipari, művészeti, és mezőgazdasági kiállítását már száztizenhárom- ezren tekintették meg. A szakszervezeti együttesek néptáncfesztiválján, a Fogadalmi templom orgo- nahangversenyén, a TIT pedagógiai nyári egyetemén, az orosz nyelvi szemináriumon, a nemzetközi turista- találkozókon, az ifjúsági napokon és három egyéb kulturális rendezvény közreműködőinek, nézőinek, hallgatóinak száma meghaladta a 12 ezret. A Szegedhez közeli röszki határátkelőhelyen két hét alatt százezer külföldi lépte át a határt különféle gép j árművekkel. Kanizsa közelében (Vele- biten) már harmadik hete folynak az ásatások. Egy nemzetközi régészcsoport végzi a feltárásokat: a ju- goszlá vökön kívül amerikai, osztrák, magyar, csehszlovák, román és bolgár szakemberek vesznek részt rajta. Az eddigi ásatások eredményei kielégítőek, ez a közép bronzkori lelőhely európai jelentőséggel bír. Hétfőn tanácskozást tartottak az ásatások színhelyén, ahol a régészek — köztük dr. Stephen Foltiny amerikai, és Szekeres László, a szabadkai múzeum régésze — beszámoltak az eddigi eredményekről és a további tervekről. ISKOLA, AHOL NINCS OSZTÁLYZAT Konjovic Maxi, talán az egyetlen tanár Adán, akit diákjai egytől egyig kedvelnek. Olyan tantárgyat tanít, melyet mindenki szeret, és a legfőbb, hogy a „fossz tanulók” sem hasalnak el. Nincs osztályzat. A fiatalok az elemi után az ő iskolájába, a tánciskolába iratkoznak be. Mindenki Maxi bácsinak hívja. ' Már harminc éve tanítja az adai fiatalokat a táncra. — Itt születtem — mondja —, 1936-ban éh is jártam tánciskolába. Akkori tanárom felfigyelt táncérzékemre, és maga mellé vett segédnek. 1940-ben Kraljevón iskolába jártam, hogy fejlesszem tánctudásom ; 1945-ben, a háború Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Magyarországon rendezik meg „Pannónia 70” néven a szövetkezeti szakemberek első nemzetközi találkozóját. A világon eddig még sehol sem tartottak ilyen — tudományos jellegű — szövetkezeti tanácskozást. Augusztus 16. és 29. között Harkányban találkoznak majd a hazai és a külföldi szakemberek. A kéthetes találkozó során a szimpozion résztvevői előadásokat hallanak szövetkezeti mozgalmunk eddigi fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről, ellátogatnak különböző típusú szövetkezetekbe és szövetkezeti társulásokba, s kicserélik gondolataikat a látottakról, hallottakról. Talán ez óv. Aztán kiáltásokat hallottam: — Meneküljetek a közcsarnok helyén levő tóba! A közcsarnok a városháza északi oldalán állt, de tűzveszélyessége miatt lebontották. Helyén kis tó keletkezett. Igen, én is oda megyek. És ingadozva elindultam. Három munkatársnőmmel találkoztam. Akkorra már kialakult bennem végleges elhatározásom: végzek magammal! * * * A tó olyan volt, mint egy pocsolya. Tele menekülőkkel. Valaki még a biciklijét is magával vitte. Én is belemásztam. Végre egy kis nyugalom. De csak pár pillanatig tartott. Hirtelen ciklon süvített el felettünk és valamennyiünket a tóba nyomott. Aztán mégegy- szer! Már biztos voltam benne, hogy ott fulladok meg, a sárban. Megpróbáltam kimászni a partra, de visszazuhantam. Három barátnőm hívott: menjek velük a hirosimai Vöröskeresztbe. Nem volt hozzá erőm. Elbúcsúztunk: ők elmentek, én pedig nem tudtam többé visszatartani könnyeimet. A tó körül segélyt kérő, jajgató, nyögő emberek tömege, anyjukért kiáltozó gyermekek. Igen, ez valóban a földi pokol. Ekkorra már teljesen elvesztettem józan ítélőképességemet. Szörnyű szomjúság gyötört, őrületes szorongás fogott el. — Legyetek bátrak és erősek! Halljátok? Ti. valamennyien! — odafordultam, ahonnan ezek a bátorító szavak jöttek. Takunaga úr volt, a főpénztáros. — Kita asszony! Térjen magához! — Elővett egy mandarinszeletet és a számba tette. — Könyörgöm, adjon még egy szeletet! — ö adott még egyet és én akkor azt hittem, hogy ő az isten. Oh, bárcsak itt maradhatna mellettem! De tovasietett, hangját mind messzebbről / hallottam. * * * Esteledett. Százegyné- hány sebesült töltötte éjszakáját a tó partján, a szabad ég alatt. Mindenki fájdalmasan nyögött. Ha valaki néma volt, azt jelentette. hogy már halott. A fűre feküdtem. Kinyújtva kezemet megérintettem a csípőmet. Valami megszúrt: egy üvegszilánk. Akkora lehetett mint a hüvelykujjam. Cseppet sem fájt. Talán a belső feszültség miatt. A város vörös lángtengerben úszott, az ég olyan világos volt, mint nappal, időnként forró fuvallatot éreztem az arcomon. Istenem! Mi lehet a gyermekemmel? Hogy vannak szeretteim? Moccanni sem bírtam. Csak sírni. « * * Másnap reggel a mentőhelyre vittek. Azok közül, akikkel együtt töltöttük az éjszakát a tó partján, kevesen kerültek élve az ambulanciára. Legtöbbjük vagy belefulladt a tó mocsarába, vagy égett teste ott merevedett mozdulatlanná a fü- vön. (Fordította: Dr. Szerdahelyi István) Következik: Az atombomba gyújtópontja alatti után az adai fiatalok felkértek, hogy tanítsam őket. Addig, mintegy 26 000 fiatal tanult meg nálam táncolni, de nemcsak táncolni, hanem helyesen viselkedni is. Adán kívül még sok helyen tanítok. — Mi a véleménye a mai zenéről, divatról? — A zene nagyon tetszik. A divat.. ? Azzal mindig úgy voltam, szép, ha nem viszik túlzásba. Jelen esetben a hosszú hajat és a mini szoknyát. — Milyen tanulóknak bizonyultak az adai fiatalok? — A legjobb tanítványok. Komolyan veszik a tánctanulást, és szükségesnek tartják. SZENTESI VENDÉGE LESZ A MÜVÉSZTELEPNEK A magyarországi Szentes város és Topolya baráti kapcsolatainak keretében a topolyai művésztelep idei nyári táborozásán részt vesz Berkecz István fiatal szentesi festőművész is. Berkecz István nem ismeretlen a topolyaiak előtt, májusban ugyanis kiállítása vplt Topolyán a kisképtárban. Festményei iránt nagy volt az érdeklődés. Érdemes megemlíteni, hogy Berkecz Istvánnak, jóllehet már évek óta fest, ez volt az első tárlata, és éppen Topolyán nyitották meg. Berkecz István tíz napig lesz a művésztelep vendége, képeivel részt vesz a művésztelep szokásos őszi kiállításán. NYUGDÍJASOK KÖZÖS NYARALÁSI ALAPJA A kikindai nyugdíjasok nyaralási alap létesítését szorgalmazzák. A kikindai község területén 4200 nyugdíjas él. ezek közül csak 2762 tagja az ’ egyesületnek. Az átlagnyugdíj 420 dinár. Évente minden nyugdíjas 10 százalékot befizet a létesítendő alapba, s az így összegyűjtött pénzből a nyugdíjasok részére nyaralókat építenek, Vrnjacka, Maturska, Niska Bánján, a tengerparton és másutt. Azok a nyugdíjasok, akik csak 400 dinár nyugdíjat kapnak, kéthetes ingyenes nyaralásban részesülnek. Aki 400—500 dinárig terjedő nyugdíjat kap, kéthetes nyaralásra 50 százalékos kedvezményben részesül, 500—700 dinárig terjedő nyugdíj után 25 százalék kedvezmény jár. Akinek 700 dinárnál nagyobb a nyugdíjuk, nem kapnak kedvezményt a nyaralókban, de mindig biztosítanak számukra helyet, úgy, hogy olcsóbban jönne majd ki. mint ha szállodába mennének. Az idén a kikindai nyugdíjasok részére lehetővé tették, hogy saját költségeiken tíz-tíz napra, a szabadkai, zrenjanini és pan- csovai nyugdíjas egyesület rovinji és Vrnjacka Banja-i nyaralóiban üdülhessenek. Összeállította: K. A. Szépítik a „100 évesM „100 éves” néven ismerik, a valóságban azonban jóval régebbi a patinás gyulai cukrászda. A művészettörténeti értéke miatt védett cukrászda restaurálását a műemlékvédelmi felügyelőség irányításával megkezdték. Rendbehozzák a kanadai jávorból és cseresznyefából készült, eredeti biedermeier berendezést is. A műhelyben ma is fonttal és lattal mérnek, 200 éves malomkővel őrlik lisztté a kristálycukrot. A törökö- sen főtt feketekávé messze tájon híres\
