Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

W70. augusztus 29, szombat S. oldal Szeptember l-én „rajtol” a szakmunkásképzés reformja A IX. KONGRESSZUS HATÁROZATA NYOMÁN Nem gond a végzett szakmunkások elhelyezése Több tanműhelyre s kollégiumra van szükség Nőtt az anyák, a 'nők társadalmi megbecsülése Gyermekgondozási segély 196 000 édesanyának A szakmunkásképzésről szóló törvény és a végre­hajtásáról kiadott rende­let a szakmunkásképzés reformját az 1970—1980. évek közötti időszakra tű­zi ki azzal, hogy a végre­hajtás 1970. szeptember 1- ével kezdődik. A reform egyik legfőbb célkitűzése, hogy egyes szakmák összevonása út­ján az oktatás színvona­lát jelentős mértékben növelje. Erre azért volt szükség, mert a szakmunkásstruk­túrák nagymértékben dif­ferenciálódtak. így pél­dául 15 féle műszerész, 13 féle lakatos, 17 féle nyom­daipari szakma oktatása folyt eddig. Ezt a túlsza- kosodást szüntette meg az űj szakmunkástörvény, és az eddigi 285 helyett 188 szakma oktatását engedé­lyezte. Azokban a szakmákban, amelyekben a képzési tar­talom az alapműveletek vonatkozásában általában megegyezik, az oktatási idő egy részében, általá­ban az első felében kö­zös alapképzést kapnak a tanulók. Olyan szakmá­kat Pedig, melyek közül a szélesebb munkaterületű teljes egészében tartal­mazza a másik szakma képzési anyagát, önálló szakmává vontak össze. Ilyen összevonás 35 szak­mát érintett. A szakmunkásképzés re­formjának végrehajtására megyénkben is megtörtén­tek az előkészületek. Ezt szolgálja az intézetek sza­kosítása is. A színvonal erőteljes emelkedését fog­ja eredményezni, hogy tervidőszaktól számítva, milyen erőfeszítéseket tett a megyei vezetés a szak­munkásképzésben az or­szágos színvonal megköze­lítésére. A második ötéves tervben az elsőéves be­iskolázott szakmunkástanu­lók létszáma 12 279 volt; a harmadik ötéves terv­időszakban ez a szám vár­hatóan (azért szólunk vár­ható létszámról, mert az 1970-es adatok még nem véglegesek) 22 349 lesz. A fejlesztés mértékét tükrözi a szakmunkás­tanuló-intézetek száma: jelenleg 23 működik a megyében. Lényeges hangsúlyozni azt is, hogy a végző szak­munkások elhelyezése mind ez ideig nem oko­zott gondot a megyében. Ez azt is bizonyítja, hogy a képzés mértéke a való­ságos igényekre épült. Szólni kell azonban né­hány tényezőről, amely az eddig érintett és sok más eredmény mellett — a to­vábbiakban még megol­dásra váró problémákat hordoz. Ilyen a tanmű­hely-ellátottság jelenlegi helyzete. A korszerű gya­korlati oktatás legfonto­sabb előfeltétele megfele­lő számú és színvonalú in­tézeti. illetve üzemi tan­műhely biztosítása. Inté­zeti tanműhelyben az ösz- szes tanulók 4,1 százaléka, vállalati tanműhelyben 24, üzemi munkahelyen 8,6 százaléka kap gyakorlati képzést napjainkban. A további 63,3 százalék úgy­nevezett szórványképzés­ben részesül. Nemcsak a tanműhely­ellátottság, hanem a tanulóotthoni elhelyezés is gondot okoz. Megyénkben ugyanis ma­gas a bejáró tanulók szá­ma. ezért rendkívül fon­tos a kollégiumfejlesztés. A Munkaügyi Miniszté­rium a megye részéről ja­vasolt 282 kollégiumi hely bővítéssel szemben 200-at hagyott jóvá. Hozzá kell azonban tenni, hogy a helyi tanácsok jelentős be­ruházásokkal kívánnak se­gíteni az otthonok bőví­tésében. Máris dicséretes a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. 85 ipari tanuló el­helyezésére szolgáló ter­ve, s a kalocsai városi vb kollégiumépítési elképzelé­se. Ha mindezekhez hoz­zászámítjuk, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztéri­um Kecskeméten 8 tan­termes iskolát és 150 sze­mélyes kollégiumot kíván építeni, azt következtethet­jük: megvalósulásuk ko­moly mértékben előrevi­szi a IV. ötéves terv be­iskolázási célkitűzéseinek teljesítését. Az pedig nem kis feladat lesz, hiszen közel 24 000 új szakmun­kástanulóról van szó. A párt IX. kongresszu­sának határozata szorgal­mazta az anyák és külö­nösen a sokgyermekes csa­ládok nagyobb társadalmi megbecsülését. Javasolta: vizsgálják meg, hogyan le­hetne növelni a gyerme­kes családok anyagi biz­tonságát és milyen továb­bi könnyítéseket nyújthat­na a társadalom a dol­gozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Ja­vasolta a gyermekgondo­zási segély bevezetését, s kimondta azt is, hogy jó­val nagyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyer­mekes anyák számára a napi 4—6 órás munkát és a bedolgozást. Mint ismeretes, a kor­mány 1967-ben bevezette a gyermekgondozási se­gélyt, és azt 1969-ben to­vábbi kedvezményekkel ki is szélesítette. A világon hazánkban elsőnek beve­zetett gyermekgondozási segély lényege: a munka- viszonyban álló nők nagy többsége gyermekének há­roméves koráig otthon­maradhat és erre az idő­re havi 600. a mezőgaz­daságban dolgozók havi 500 forint segélyt kapnak. Mint a Munkaügyi Mi­nisztériumban elmondot­ták, a gyermekgondozási se­gélyrendszer bevált. várakozásnak megfele­Szovjet lakodalom — magyar módra a Kalocsai csárdában a megyében eddig okta­tott 125 szakmával szem­ben — 26 szakmai cso­portban — 75 szakmát tanítanak az intézetek­ben. Ez a színvonalemelési tö­rekvés ugyanakkor gon­dokkal is jár, hiszen egész sor szakmában a képzése elkerült a megyéből és az ezekre beiskolázott tanu­lók úgynevezett „tumu- sos” képzést kapnak más megyékben vagy a fővá­rosban. Hogy milyen bázisról indulunk a reform meg­valósításának, s a IV. öt­éves terv távlati célkitű­zéseinek, érdemes néhány számadattal érzékeltetni, hogy például a II. ötéves A jövő héten újabb „mű­soron -kívüli” szenzációs esemény színhelye lesz a moszkvai magyar népgaz­dasági kiállítás. Itt, a Ka­locsai csárdában ülik meg két szovjet fiatal, ezúttal minden bizonnyal „heted­hét országra szóló” lakodal­mát, magyar módra. Vlagyimir Moszin, a moszkvai Szvetlána Ruha­gyár fiatal tervezőmérnö­ke a menyasszonya, az uk­rajnai származású Alisza Bursza 19 éves titkárnő társaságában látogatott el a minap a magyar kiállí­tásra. Mint minden vendég, ők is először azt az óriási tablót nézték meg, amely az előcsarnokban 2800 fényképen mutatja be a mai 25 esztendős magyar fiatalokat, azokat, akik a felszabadulás napjaiban születtek. Ekkor hangzott el Vlagyimir Moszin szájá­ból az a megjegyzés, amely a sajtóközpont közelben tartózkodó munkatársainak jóvoltából az események sorozatának elindítójává vált. Vlagyimir ugyanis ezt mondta: „És is a magyar szabadsággal születtem!” A továbbiakban kiderült, hogy a fiatalember valóban a felszabadulás napjaiban született, hogy a jövő héten kívánják megtartani eskü­vőjüket, hogy a menyasz- szony édesapja részt vett a Oklevél a jóknak Ünnepség Tiszakécskén hazánk felszabadításáért vívott harcokban, szovjet összekötő tiszt volt a deb­receni ideiglenes magyar kormány mellett. Így született meg az öt­let, amelynek megvalósí­tásához máris folynak az előkészületek. A HUNGA- ROTEX Moszkvában tar­tózkodó divatszakemberei már méretet vettek az egyébként igen szemrevaló menyasszonyról, a Pannó­nia Vállalat pedig megren­delte a 250 személyes lako­dalmi ebédet, amelyen La­katos Tibor és cigányzene- kara szolgáltatja a muzsi­kát. A HUNGEXPO pedig nászajándékképpen tízna­pos magyarországi látoga­tással lepi meg a fiatal párt. Az már szinte magá­tól értetődő ezek után, hogy a MALÉV ingyen szállítja nászúira az ifjú házasokat, s arról is gon­doskodik, hogy a sasadi tsz-től időben megérkez­zék az esküvői csokor. Ez a lakodalom nemcsak két szovjet fiatal életében lesz feledhetetlen esemény, ha­nem emlékezetes és jelké­pes érvényű eseményként kerül be népeink barátsá­gának történetébe is. Visszanyeri régi szépségét ■ Az általános fogyasztási és értékesítő, valamint ta­karékszövetkezetek el­ső félévi munkáját, illetve a jubileumi szocialista munkaversenyben elért eredményeket értékelte nemrég a MÉSZÖV elnök­sége és a KPVDSZ megyei bizottsága. Az igazságos el­bírálás érdekében nagyság szerint csoportosították a szövetkezeteket. Tegnap a fülöpszállási és csátaljai ÁFÉSZ, a hercegszántói ta­karékszövetkezet. valamint a legnagyobbak kategóriájá­ba sorolt Tiszakécskei Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet igazgató­ságainak adták át az elis­merő okleveleket. Tiszakécskén a MÉSZÖV elnöksége nevében Bordós Lajos és a KPVDSZ megyei bizottságának elnöke, dr. Weither Dánielné gratulált az eredményekhez. A helyi szövetkezet az első félévben a jobb áruellátással 54 mil­lió forintos forgalmat bo­nyolított le, ami 6 millióvá’ haladja meg az elmúlt esz tendő hasonló időszakánál a bevételét. Ehhez különö­sen a hat szocialista bri­gád tagjai járultak hozzá az udvarias kiszolgálással. A Budavári Palota, 1975­g visszanyeri régi szépsé­gét. Az utolsó szakaszban r helyreállítási munkák öbb mint 950 millió forint- 5a kerülnek. Elkészül a ikló, a keleti és nyugati felvezető út, s 1975-ben is­mét régi szépségükben áll­nak majd a vári műemlék- i épületek is. A fővárosi mű­emlék felügyelőség az Er­délyi-bástya, a Táncsics- börtön, a Kapucinus-temp­lom felújítását és a Ka- pisztrán téri romkert kiala­kítását tervezi. Ezenkívül új szállodával is gazdago­dik a fővárosi I. kerület: a Hess András térre terve­zik a „Mátyás szálló” im­pozáns épületét. lően lényegesen megköny- nyítette a kisgyermekes anyák fáradságos munká­ját. Nagy elismerést vál­tott ki a dolgozó nők kö­rében, ugyanakkor célsze­rű és hasznos intézkedés­nek tartják az őket fog­lalkoztató vállalatök is. Az új segélyrendszer al­kalmasnak bizonyult arra is, hogy a népszaporula­tot kimozdítsa mélypont­járól: a gyermekgondozá­si segélynek is jelentős szerepe van abban, hogy az 1962—65-ös években a legalacsonyabb pontját el­ért születési arányszám az utóbbi években foko­zatosan javult. 1967-ben nem egészen 149 000, az utóbbi két évben évente több mint 154 ezer csecsemő született hazánkban. A segély bevezetése, az azt igénybevevők számá­nak fokozatos emelkedése az utóbbi három évben sok munkaheyet szabadí­tott fel. Ennek azért van jelentősége, mert ez volt a demográfiai csúcs idő­szaka, amikor igen nagy­számú fiatal nő fejezte be tanulmányait, keresett — s talált is — munkaalkal­mat. A legújabb adatok sze­rint eddig 196 000 nő vette igénybe a gyermekgon­dozási segélyt, az igényjogosultaknak mintegy 70 százaléka. A segélyezésre 1967-ben 64 millió, 1968-ban 449 millió, tavaly 870 millió forintot fizettek ki, 1970-ben pedig a segély összege már megközelíti az egymilliárd forintot. A segélyezésben részt ve­vő nők gyermekei közül eddig 18 000 töltötte be harmadik életévét, s édes­anyjuk folyamatosan visz- szatér munkahelyére. A kormány a visszaáramlás­sal természetesen előre szá­molt és rendezte a mun­kájukat ismét elfoglaló nők helyzetét. Ennek ered­ménye, jidgy a gyermek- gondozási segély befeje­zése után a munkát ismét felvevő anyákat egy-két kivételtől eltekintve sem jogi, sem anyagi hátrány nem érte. A gyermekgondozási se­gély bevezetése a IX. pártkongresszus óta eltelt idő legnagyobb jelentősé­gű intézkedése volt az anyák helyzetének javítá­sában. A nők munkáját azonban egyéb intézkedé­sek is könnyítették. Na­gyobb tömegben és bő­vebb választékban kerül­tek forgalomba háztartási gépek, amelyek az OTP hitelakció révén a kisebb keresetűek számára is hozzáférhetővé váltak. A legújabb felmérések sze­rint hazánkban most már minden második család­nak van mosógépe, majdnem minden har­madikban pedig a hűtő- szekrény és a porszívó is megtalálható. Több területen még nem sikerült gyorsítani az elő­rehaladást. Alig nőtt ^ a bedolgozói munkalehetősé­gek száma, igen kevés he­lyen szervezték meg a nők számára a négy-hatórás részmunkaidőt. A SZOT véleménye szerint mind az érintett dolgozókat, mind a vállalatokat érde­keltebbé kellene tenni a nők számára oly fontos és kedvező munkalehető­ségek megteremtésére. A nők helyzetének ja­vítását a párt legfelsőbb szervei is napirenden tart­ják. Mint ismeretes, nemrég az MSZMP Köz­ponti Bizottsága foglal­kozott a nők helyzeté­vel, s határozatában számos megoldandó feladatra mu­tatott rá. A párthatáro­zat nyomán egész sor tár­sadalmi és állami szerv is feltárta a tennivalókat, s máris több hasznosnak ígérkező kezdeményezés, intézkedés született. Csak­nem mindenütt felmerült például, hogy a dolgozó nők többsége megfelelő szakmai képzettség hiá­nyában betanított vagy se­gédmunkás. E felismerés birtokában sok helyütt, például az épületasztalosipari vál­lalatoknál bevezetik a női szakmunkásképzést. A vegyipar és a gépipar egyes nagyüzemeiben a nők számára szakmun­kás-, illetve szaktanfolya­mokat szerveznek, ame­lyeknek résztvevői munka­idő-kedvezményt kapnak. A Beloiannisz-gyárban társadalmi tanulmányi szerződést kötnek a szak­mai jellegű iskolákba já­ró nőkkel. A következő tanévre megszerzik a ta­nulók anyagi támogatását is, a tankönyvek költsé­geinek egy részét a vál­lalat megtéríti. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium a bevásárlással járó terheket kívánja csökkenteni. A következő öt évben 6100-ról 8700-ra növelik azoknak a boltok­nak a számát, ahol a leg­korszerűbb kiszolgálási fprmákat alkalmazzák, ezenkívül elterjesztik a házhozszállítást, a csomag- küldést. ügynöki hálózatot hoznak létre. Gyéren lakott vidéki te­lepüléseken létrehoznak úgynevezett házi bolto­kat, vagyis arra vállalkozókat felkérnek, hogy a keres­kedelem bizományosaként szolgálják ki környékük lakosságát. Hozzáférhetőb­bé teszik a lakosság szá­mára a vendéglői étkezést is, az előfizetéses menük forgalmát öt év alatt húsz százalékkal növelik. A következő évekre sok egyéb teendő is marad, ezért a párt X. kong­resszusának irányelveiben a Központi Bizottság to­vábbi intézkedéseket tart szükségesnek a sokgyer­mekes családok, a gyer­meknevelés, az anyák tá­mogatására, a nők, a fia­tal leányok szakképzettsé­gének növelésére, munka- és életkörülményeik javí­tására. az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvé­nek következetes érvénye­sítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents