Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

1 otda!

1970.

augusztus 29» szombat

Ezrek mozgalma

Az idei változékony időjárás sok gondot okoz a mezőgazdaságban. A belvizeket követte a homokverés, Tiszakécskét, Lakiteleket, Alpárt és Tiszaúj- falut súlyos árvíz tette próbára. A gabonát szinte úgy lopkodtuk le a földekről. Gyümölcseinket zivatarok, a szőlőket pedig gombabetegségek tizedelték, a jégverésből is kijutott a járás északi részének.

A sok baj ellenére az emberi akaratnak és a gépeknek köszönhetően az időszerű munkák nagy részét sikerült elvégezni. Az ember igyekszik leküzdeni a természet csapásait. A károk és a terméskiesések így is több tízmillió forintra becsülhetők a kecskeméti járásban.

Ilyen körülmények között dolgoznak pártszervezeteink. A kommunisták nagyszerű tettek sorozatára lelkesítik a munkásokat és a szövetkezeti parasztságot. A feladatok nagyok, hiszen az idén fejezzük be a harmadik ötéves tervet és egyúttal alapot teremtünk következő esztendők gyorsabb ütemű fejlődéséhez.

Amióta nyilvánosságra került a párt X. kongresz- szusának megtartására vonatkozó közlemény alig van rendezvény, amelyen valamilyen formában ne esne szó erről a nagy eseményről.

A cím első két szava szinte összenőtt, mert tapasztalatcserére utazni szokás, általában külföldre, vagy legalábbis más városba. Természetesen erre is szükség van, de legalább ilyen fontos, hogy az egy városban lévő üzemek ismerjék egymás munkáját. Ezt hívatottak elősegíteni a Kiskőrösi Pártbizottság kezdeményezésére létrejött üzemi találkozók.

Az ötlet lényege: a község vállalatainak, ktsz-einek és szövetkezeteinek vezetői havonta ellátogatnak valamelyik helyi üzembe. A látogatás során megismerik az illető üzem termékeit, gépparkját, eredményeit, gondjait. így jóval köny- nyebb megtalálni az együttműködés szélesítésének módjait. Javítható a gépkihasználás, gyorsabban kiküszöbölhető az alkatrészhiányból származó gépállás, létrejöhetnek kooperációs szerződések, hogy csak néhány lehetőségről szóljak.

Amint a Gépjavító Vállalatnál rendezett második

Lakások

társadalmi

munkával

Nyolc „Cs” lakás felépítését tervezik Kalocsán a Tóth Mike utcában. A város három nagyüzeme: a fűszerpaprika és konzervipari, a finommechanikai és műanyagipari vállalat építőbrigádjai társadalmi munkában vállalták a lakóházak kivitelezését, a városi tanács pedig építőanyaggal és lakásonként 20 ezer forinttal vesz részt a közös beruházásban.

A kongresszusra való felkészülés során pezsgőbbé vált a pártszervezetek élete. Erősödik a pártvezetés és a tagság, a kommunisták és a pártonkívüli tömegek kapcsolata. Sok új kezdeményezés látott napvilágot és közel van már a hetvenhez az idén felvett új párttagok száma. A lakiteleki pártszervezet legutóbbi taggyűlésén négy pedagógus tagfelvételi kérelmét teljesítettük.

Fellendült a kongresszusi munkaverseny, amely átfogja több mint tízezer dolgozó készülődését. A verseny élenjárói a szocialista brigádok. Á ti- szakécskei VSZV gyáregységének 23 brigádja és 630 munkása több mint tízezer óra társadalmi munkát végzett és részt vesznek az egyszázalékos mozgalomban. A Városföldi Állami Gazdaság 27 brigádja 349 dolgozóval 3 millió forint értékű tervtúlteljesítést vállalt, melynek kétharmadát máris teljesítették. Or- goványon a négy szövetkezetben több mint 300-an tettek felajánlást, összesen 1 millió 164 ezer forint értékű terven felü1 i áru megtermelésére. A Szabadszállási Gépjavító és Vegyes Ktsz dolgozói 1 millió forint értékű terv túlteljesítést vállaltak.

A kongresszusi verseny egyik fő célja járásszerte a

találkozó résztvevői elmondották, a kapcsolatok bővítése nem szorítkozik pusztán gazdasági síkra, hanem kiterjed a kultúra, a sport és a tömegmozgalom területére is. P. M.

kormány felhívásához csatlakozva az 1 százalékos túlteljesítés. Ennek érdekében csökkentik a költségeket, növelik a nyereséget. A lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezet brigádjai 375 ezer forint költségcsökkentést vállaltak. A jó minőségre való törekvés a mennyiségi túlteljesítések mellett szinte általános célkitűzése a mozgalomnak, örvendetes, hogy a nők és a férfiak is tömegesen vesznek részt a kongresz- szusi munkaverseny számtalan formájában. Ez tapasztalható a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezetben is, ahol a szarvasmarha-tenyésztők és a szakemberek több mint másfél millió forint értékű terven felüli termelési értéknövekedést határoztak el.

Hosszan lehetne még sorolni a minden dicséretet megérdemlő kollektívák felajánlásait és munkálkodásukat, azok teljesítéséért. Megteszik ezt a pártalap- szervezetek taggyűlési beszámolói is. A hozzászólások, a vita során méltatják a sikereket, vagy éppenséggel bírálják a munkát ha arra szükség van; felsorolják azokat az okokat, amelyek akadályai a vállalások teljesítésének.

A párt és gazdaságvezetők arra törekednek, hogy anyagi elismerésben is részesítsék a verseny legjobbjait. A nyárlőrinci erdészetnél például 100 ezer forintot irányoztak elő erre a célra.

A versenyállások teljesítésének zöme még hátra van. Szorgos munkára van szükség ahhoz, hogy minden dolgozó brigád, üzem és gazdaság jelenthesse a párt X. kongresszusának: vállalásunkat teljesítettük.

HORVÁTH IGNÁC

(102) A bórzentovi kórház néhány utcával volt csak távolabb Kloss lakásától. Szinte futva tette meg odáig az utat. Eddig nemigen vett tudomást erről a földszintes kis kórházról, most mégis örült, hogy eszébe jutott a létezése.

A kerítésnek már csak az emlékei maradtak meg. Feltüzelték az oszlopokat is, csupán néhány faragott kőből készült vezetőpillér meredezett ki a földből. A háború előtti években a betegeket Kielbe szállították, itt csupán egy-két napi várakozásra gyűjtötték össze őket. Azokat, akik megvárhatták, hogy csoportos betegszállító jöjjön értük. Nem is hívták másként, csak előkészítőnek.

Most hatvan beteg fogadására volt előkészítve a kórház. A folyosókon is tábori vaságyak voltak egymásra zsúfolva. A körzet egyetlen polgári kórházaként tartották nyilván ezt a kis egészségügyi állomást. Egyetlen orvosa Jan Kovalszki volt, aki 1938- ban végezte el az orvosit, s arról ábrándozott, hogy szanatóriumokban és klinikákon, Európa-hírű professzorok mellett fog dolgozni, és tudományos kutatásokat végez. Most pedig itt állt borostás arccal, halál- fáradtan, egyedül. Fejers doktort két hete gettóba zárták, s ezernyi kétséggel, ezernyi megválaszolatlan szakmai kérdéssel vívódva itt maradt egyedül, meg- eszközök nélkül. Egyedüli támasza Klára volt. ez a húszéves, fáradhatatlan, siVítőkész lány, aki úgy

írt-kelt a betegek között, mint a mesebeli tündér. Most éppen teát készített az orvosnak:

— Kérem, igya meg a teát. és menjen aludni — mondta csendesen Klára. — Már második éjszaka nem alszik semmit. A betegeire gondoljon, ha már önmagára nem tud.

TCovülszki szótlanul nézett a lányra, nem tudta, hogy honnan van benne annyi erő?

— Törődnie kell magával — mondta a lány, s az orvos kezében nyomta a teás csészét.

— Hogy érzi magát a hármas? — kérdezte válasz helyett Kovalszki.

Tapasztalatcsere utazás nélkül

Jubileumi kiállításunk Moszkvában

A könnyűipar ezüst szobája

Csodálatos, gyönyörű, káprázatos szép! — Ilyen, és ehhez hasonló jelzők hangzanak el a moszkvai Magyar Népgazdasági Kiállítás „ezüst” szobájában, ahol könnyűiparunk mnamelynek sikere vitathatatlan, elismerés illeti a kiállítás rendezőit is.

Amikor az ünnepélyes megnyitót követően Koszigin elvtárs, Fock Jenő és a szovjet, valamint a

— Nem bántam meg, hogy első utam ide vezetett — mondja az asz- szony. — E sok csodálni- való láttán az ember nem is érzi a fáradtságot. Az eaész kiállítás nomnás de

A jubileumi kiállítás mozi termében napról napra a Hungarotex divatbemutatóiban gyönyörködik a közönség.

tatja be legszebb termékeit, a magyar divat újdonságait.

Az elismerő szavakra valóban rászolgálnak a divattervezők, a gyártó állami. tanácsi és szövetkezeti ipar, a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár, a Május 1. és a Debreceni Ruhagyár, a Magyar Gyapjú- és Kötöttárugyár, a Selyemipari Vállalat termékei, a Savaria, a Duna cipőgyár praktikus, elegáns modelljei. Rajtuk kívül valamennyi kiállító kitett magáért - Moszkvában, hozzájárulva könnyűiparunk hírnevének öregbítéséhez. E varázslatosan szép „ezüst” szobáért,

magyar kormány más tagjainak társaságában a kiállítás megtekintésére indultak, a könnyűipari bemutatóhoz érve. a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöke megjegyezte: Maguk, magyarok tudják, hogy mi a szép, önök igazán értenek a divattervezéshez.

A nagyközönség, a látogatók. a moszkvai és a Szovjetunió más vidékeiről jött érdeklődők sem fukarkodtak az elismerő szavakat. Az ukrajnai Donbészból érkezett

Moszkvába Vovszkája asz- szony kislányával, Natasával. Alig pihentek néhány órát és jöttek a kiállításra.

különösen a ruházati bemutató színes és eleven. Az én tetszésemet elsősorban a szép cipők nyerték meg.

— És Natasának mi tetszik itt leginkább?

— A divattáskák és a nadrágkosztümök — feleli.

Remélem nem tűnflfl

szerénytelenségnek, ha azt állítom: jó ízlése van.

A kaukázusi Szimonov család ezekben a napokban szabadságukat töltik Moszkvában.

— 1958-tól 1963-ig Magyarországon, Debrecenben éltünk, kislányunk is ott született — szól az asz- szony. — Ha már itt vagyunk Moszkvában és kiállításuk szerencsére egybeesik ittlétünkkel, nem mulaszthattuk el, hogy meg ne tekintsük. Kiváncsiak voltunk, hogy hazatértünk óta mennyit fejlődött országuk.

— Mi a megállapításuk?

— Nagyon kellemes benyomásokat szereztünk. Különösen a könnyűipart reprezentáló rész tetszik. Művészi, gyönyörű árukat lehet itt látni. Ha vásárolni is lehetne, nem gondolkodnánk.

Az „ezüst” szobában látottaknál is nagyobb a sikere a Hungarotex divat- bemutatóinak. A kiállítás 600 személyes mozitermében naponta kétszer lépnek a manökenek a min- l den alkalommal zsúfolt terem színpadára. Az 1970 —71. év divatújdonságait, az orosz ízlésnek is megfelelő fazonú mini. midi és maxi ruhákat, új vonalú férfi öltönyöket mutatnak be. A közönség — s elsősorban is a férfiak — nem tudják, hogy a női ruhakölteményekben, vagy azok viselőiben, Andreában, Anikóban, Marikában és a többi, vonzó megjelenésű manökenekben gyönyörködjenek.

A sok szép ruha láttán nem véletlen, hogy a nézők között többen is úgy vélekednek: ezeket a ruhákat kár viselni, ezeket csak nézni szabad és gyönyörködni bennük.

Könnyűiparunk tehát pillanatok alatt kivívta a kiállításra látogatók tetszését.

_ Nemecz Ferenc

— Eszméletlen. Talán már nem is éri meg a reggelt.

— Adj neki morfiumot.

— Azt mondta, hogy reménytelen, a morfiumra pedig...

— Adj neki, ha mondom. Adj szegénynek — tette hozzá az orvos, és panaszosan sóhajtott egyet. — Legalább ennyit segítsünk.

Valaki kopogás nélkül lépett az orvos szobájába. Klára riadtan nézett a német tisztre, közben figyelmeztetően megnyomta az orvos karját. Kloss az orvoshoz lépett:

— ön orvos? — kérdezte lengyelül.

— Igen — válaszolta fásultan.

— Akkor velem jön — mondta ellentmondást nem tűrő hangon.

— Szeretném figyelmeztetni — mondta Kovalszki, — hogy az egyetlen orvosa vagyok a kórháznak.

— Tudok róla — Kérem hagyjon magunkra — szólt Klárának, majd ismét az orvoshoz fordult: Beteghez viszem. Hozzon mindent, amire szüksége lehet.

— Nincs jogomban németeket gyógyítani — mondta az orvos.

— Egy perc gondolkodási idő sincs — válaszolta Hans.

Az orvos megadóan vette a táskáját, gyorsan belerakott néhány gyógyszert, műszert, s csak úgy mellékesen megj egyezte:

— Jól beszél lengyelül.

— Induljunk — mondta Kloss, és kinyitotta az ajtót. A küszöbön Krisztina nővér állt. Középkorú, igazi ápolónőtípus. Ügy tett. mintha észre se vette volna, hogy német tiszt áll előtte, közvetlenül az orvoshoz fordult;

— Eszméletlen beteget hoztak be, doktor úr. Egy férfit... — elhallgatott.

— Folytassa — mondta Kloss.

— Egy eszméletlen férfit — nézett megvetően a németre a nővér, s várakozóan tekintett az orvosra.

— Ideiglenesen helyezzék el a folyosón — mondta Kovalszki.

— Az elkülönítő is üres — mondta jelentőségteljes hangsúllval a nővér.

— Akkor vigvék oda a beteget a hármasból — s most Klosshoz fordult. — Egy pillanat türelmet kérek, meg kell néznem.

— Sajnos sokkos állapotban van, — mondta az orvos, s nvomban megállapította, hogy a férfi vállát két lövés érte.

(Folytatjuk) -