Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
1 oldal 1970. augusztus 26, szerda »• Összhangban a szavak ©s a tettek A B A/At ss éve Az állattenyésztők ötéves terve A legutóbbi pártkongresszus óta végzett munkáról, a fejlődés további feltételeiről beszélgettünk dr. Gajdócsi István elvtárssal, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökével, s megkértük, válaszoljon néhány kérdésre. — A járás közismerten jó mezőgazdasági átlaghozamainak fokozására milyen lehetőségek kínálkoznak? Az ágazatok közül melyek fejlesztését tartja fontosnak? — A párt helyi gazdaságpolitikai programjának következetes végrehajtása, a kétségtelenül kedvező természeti és közgazdasági adottságok jó kihasználása és nem utolsósorban szorgalmas szövetkezeti parasztságunk munkája nyomán értük el eredményeinket. Bizonyításként néhány adat: A halmozott termelési érték 1965 óta közel 54 százalékkal növekedett, ugyanakkor a két főnövény, a kukorica és a búza holdankénti átlaga 3—3 mázsával haladta meg a harmadik ötéves tervben előirányzottat. Száz szántóegységre vetítve, az értékesítés vágóállatból 20, tejből 64, kenyérgabonából pedig 140 százalékkal növekedett a tervezett meny- nyiséghez képest. A jövő céljait illetően: a nagyüzemi, iparszerű termelést kell általánossá tennünk a járásban és az ehhez kapcsolódó sertés- és szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése kívánatos. Kö! zös gazdaságaink többségében tapasztalatból tudják, I hogy a hústermelés meg- | bízható ágazat, egyre ke- j vesebb a kockázat. Az iparszerű gazdálkodás megvalósításával szövetkezeteink a megtermelt javak jelentős hányadát sertés- és egyéb húsfajtákban értékesítik. E program teljesítésének feltétele a szövetkezeti beruházások hatékonyabbá válása. Az eddigi mező- gazdasági létesítményekkel tulajdonképpen csak a legszükségesebb hiányokat tudtuk pótolni. A jövő többet követel tőlünk. Tudományosan megalapozott, bátrabb elképzeléseket, terveket és következetes végrehajtást. A bácskai területek mezőgazdaságának jövőjét ez szolgálhatja legjobban. Ezért is fontosnak tartjuk kapcsolatunkat a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel és más tudomá- j nyos szervekkel, melyek j nagy segítségünkre vannak a tervek elkészítésében. — Kérjük, foglalja össze az iparfejlesztésben elért eredményeket, s az e vonatkozású további elképzeléseket. — Jelenleg két és fél ezer ember dolgozik a járás ipari üzemeiben. A járási pártbizottság ezévi gazdaságpolitikai tervében ez áll: a foglalkoztatottságot csak a termelékenység növekedésével arányosan lehet fokozni. S ez nagyon is reális célkitűzés. Az elmúlt időszakban kétszázzal növekedett a Bácsalmási Ruhaüzem dolgozóinak száma, s ugyanitt kihelyezett telepet létesített a Finomposztó Gyár. Madarason, Katymáron 80, illetve 60 fővel az Iroda- géptechnikai Vállalat létesített üzemet. A Dávodi Kendergyár helyén a tanács és a tsz-ek közös kezelésében egy fafeldolgozó vállalat segíti majd a fog] lalkoztatási gondok enyhítését, illetve megszüntetését. Jelentős a tsz-ek kiegészítő, melléküzemági tevékenysége, közöttük előkelő helyet foglal el a tsz- közi építőipari vállakózás. Terveink szerint a járás ipara az év végéig várhatóan 6,5 millió forinttal nagyobb termelési értéket állít elő, ami 16 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez viszonyítva. A terven felüli eredményeket egyre számottevőbb mértékben a termelékenység fokozásával érik el üzemeink. A negyedik öt- j éves terv iparpolitikai el- j képzeteseinél figyelembe ; vettük a fiatalok és a nők I foglalkoztatási arányának 1 további javítását is. — Köztudott a megyében, hogy a bajai járás szép eredményeket mondhat magáénak a lakosság kommunális, szociális ellátásában. További terveik? — Szociális törekvéseink középpontjában az idős emberek és a veszélyeztetett helyzetben levő gyerekek sorsának megváltoztatása, a gondok megoldása áll. Kilenc községben a helyi tanácsok, a tsz-ek anyagi támogatásával létrehoztuk az öregek napközi otthonát. Hercegszántón és Bácsalmáson a rászoruló idős emberek részére penziós rendszerű otthonokat nyitunk. A gondoskodás elsősorban az egyedül élő, alacsony nyugdíjjal bíró embereket érinti. Felméréseink szerint a járásban még százhúsz gyermek él veszélyeztetett helyzetben. Ennek megoldása nemigen tűr halasztást. Célunk, hogy 8—10 éves korban, amikor leg- fogékonvabbak. gyermek- otthonokba kerüljenek. A család körébe csak akkor térhetnek vissza, ha már fejlődésüket nem veszélyeztetik a kedvezőtlen körülmények. Az első lépést megtettük. Felsőszentivá- non a megyei és járási tanács, valamint a lakosság önkéntes támogatásával gyermekotthont létesítettünk. Jólesően mondhatom, hogy 1969-ben befejeztük az általános iskolák körzetesítését. Valamennyi tanyai tanuló napközi otthoni, illetve kollégiumi elhelyezést kapott, így a városban élő gyerekekkel azonos körülmények között tanulhatnak. A kommunális program teljesítésénél a vízművek építése, a klubszerű művelődési házak létrehozása és a parkosítás kapott különös hangsúlyt. A községek saját fejlesztési alanokat képeztek az ivóvízellátás végleges megoldására. Eredmény: a járás 21 községéből 16-ban elkészültek a vízművek. A művelődési célkitűzések megvalósításával arra ! törekszünk, hogy olyan kulturális központok jöjjenek j létre a falvakban, ahol városi szinten lehet szóra- I kozni, művelődni. Klubo- ] kát, zenés presszókat, könyvtárat, mozit alakítottunk ki egy-egy bázishelyen. A fiatalok máris | megkedvelték ezeket a létesítményeket. Reméljük, j hogy többségük a jövőben I nemcsak szórakozni szeret ! majd falujában, hanem I munkahelyet is ott választ. Az elmúlt négy évben ] megvalósult az a szándékunk, hogy a kisüzemek- | bői nagyüzemek váljanak. | Most arra törekszünk, hogy az emberek élete is megváltozzon, szebb legyen. A park ma nemcsak dísze a falunak, hanem hű kifejezője a változó életszemléletnek. Könnyű volt-e egy-egy falu lakosságát a parkosítás ügyének megnyerni? Egy példa: Felső- szentivánon a tanácstagok ismertették választókörzetükben a parkosítás tervét. Sokan helytelenítették azt, mert a háztáji baromfiállományt nem engedhették ki az utcára. Pedig ez volt a feltétele annak, hogy a tanács saját erejéből fedezi a házak előtti parkosítás alapköltségeit, sőt még rózsatövekről is gondoskodik. A meggyőző szónak végül is meglett az eredménye. Azóta a parkokban nagyra nőttek a virágok. Eredményeink a társadalmi összefogásnak, a lakosság egyetértésének és konkrét segítésének köszönhetők. 1985-ben például 71, tavalv pedig már 427 forint értékű munka elvégzése jutott a járásban egy-egy lakosra. A negyedik ötéves terv- ' időszakban lehetőségeink jszerint haladunk tovább a (megkezdett úton. A gazdasági eredmények fokozása mellett újabb feltételeket biztosítunk a szocialista gondolkodásmód fejlődéséhez, a kultúra gyarapodásához. Ügy érzem, addig is bátran állhatunk az emberek elé, mert tapasztalják: megvalósul a párt politikája, a szavakat tettek követik — mondotta végül Gajdócsi elvtárs. Szabó Attila Ha egyáltalán szabad ennyire objektív témát szubjektív indítással kezdeni, akkor engedjék meg, hogy elmondjam egy élményemet. A közelmúltban téesz-el- nökök társaságában dániai és svédországi tanulmányúton vettem részt. A csoportunkban levő elnökök — akik természetesen kiváló gazdaságokat vezetnek — minden további nélkül tudomásul vették a kiemelkedően magas termésátlagokat. Ha nem is széliében, de akad már ilyesmi az ő gazdaságaikban is. Az istállókban azonban a szó szoros értelmében elakadt a szavuk. Minden különösebb formai túlzások nélkül felépített deszkaépületekben olyan gyönyörű állatokat, olyan magas hozamokat és olyan kifogástalanul működő, embert kímélő technológiát láttak, amire hazai példát nem ismerünk. „Az igényeknek megfelelő mennyiségben" Viszont éppen ebből a szubjektív érzésből táplálkozik az a megállapításom, hogy a mi ötéves terveink, csak a naptárban — illetve később a történelemben — határolódnak el egymástól élesen. Az életben ösz- szefolynak. egyik követi a másikat, illetve pontosabban egyik következik a másikból. Negyedik ötéves tervünk nyilvánosságra került irányelvei például a mező- gazdasági témán belül az állattenyésztést elsőrendű fontosságú kérdésként kezelik. Ez azonban nem valami átmenet nélküli dolog. Idén záruló ötéves tervünkben a növénytermelés valóságos csodát művelt, gabonaproblémáról ma már nem beszélünk. Húsproblémáról viszont nem mi beszélünk, hanem elsősorban a háziasszonyok. Egyre kínosabban érezzük a kiáltó ellentétet lassanként európai színvonalú növénytermesztésünk és a mérföldekkel utána kullogó állattenyésztésünk között. Ezt Reklám gólyalábon Ötletes propagandát választott a következő évadjára szóló bérletek árusításához a Vígszínház. A Palatínus strand előtt gólyalábas, biedermeier ruhás artista lányok osztogatják a bérletek megrendelő lapjait. .MTI foto: Búd György felvétele — KS) az ellentmondást fel kell oldani és a feloldás folyamata már meg is kezdődött. A közelmúlt időszakban ismét rendezték a fel- vásárlási árakat, szabaddá — és kielégítővé — tették a takarmányellátást, legalább két tucat különféle nagyüzemi állattenyésztő telepet próbáltak ki a gyakorlatban és a rendeletek csokra jelent meg a háztáji gazdaságok munkájának könnyítésére. Ennek az előkészítő munkának a gyümölcsét akarja learatni a negyedik ötéves terv. Az előbb féligazságot mondtam, hogy az irányelvek az állattenyésztés kérdését a mezőgazdaságon belül elsőrendű témaként kezelik. A pontos fogalmazás az, hogy a népgazdaság egészén belül kezelik különös figyelemmel. Az irányelvek számokat alig tartalmaznak. A húsellátással, hústermeléssel kapcsolatban azonban megjelent egy olyan fogalom, amely- lyel mostanában találkozunk sűrűbben: „az igényeknek megfelelő meny- nyiségben”. Az igényeket kielégíteni pedig olyan nagy munka, amely sem előfeltételeit, sem hatását tekintve nem fér bele a mezőgazdasági problémakörbe. Gondolkodjunk csak egy kicsit. Következő ötéves tervünk célja, az életszínvonal emelése, a zavartalan élelmiszer-ellátás megteremtése. Ez a húsellátás megoldása nélkül nem képzelhető el. Másik nagy célja a termelékenység növelése, a népgazdaság korszerűsítése. Ehhez is kell az állattenyésztők munkája, hiszen az ipar automatizálásához, elektronizálásához, komputerizálásá- hoz nélkülözhetetlen dollárokat nem jelentéktelen mértékben éppen a húsexport révén teremtjük elő. Közgazdasági feltételek Annak, hogy mi „az igényeknek megfelelő mennyiségben” állítsunk elő húst, sok és sokféle feltétele van. Elsőnek említeném a dolgok közgazdasági oldalát. Műszaki hónap Komárom megyében az idén októberben rendezik meg a műszaki hónapot. A cél az, hogy széles körben megismertessék a megye sokszínű és eredményes ipari-műszaki munkáját. a gyárak termékeit, segítséget nyújtsanak a pályaválasztáshoz és a munkaerő-gazdálkodáshoz. Ennek érdekében rendezik meg a „Nyitott kapuk napját”. A vállalatok az általuk meghatározott egy-két napon lehetőséget nyújtanak arra. hogy a gyárat, vagv egyes részeit — megfelelő szakvezetés mellett — megtekinthessék -az érdeklődők. Az első „nyitott kapuk”-ra, és egyben a műszaki hónap megnyitó’ára az esztergomi Labor Műszeripari Művekben kerül sor. Kiállítást is nvitnak a vállalat termékeiből és itt rendezik meg a megyei műszaki könvv-, valamint az ifiú technikusok, ifiú mérnökök szakdolgozatainak kiállítását Azt, hogy az érdekelteknek egyáltalán legyen kedvük húst termelni. Ennek érdekében az utóbbi időben sok minden történt, az árakat, a dotációkat, kereskedelmi módszereket illetően egyaránt. Reméljük, hogy ami még hiányzik, azt a következő évek meghozzák. Kevesebbet tettünk még a műszaki-technikai-tudo- mányos területen. Hagyományos eszközökkel ugyanis ezt a célt elérni nem lehet. Ehhez olyan állatfajták kellenek, amelyek megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal értékesítik a takarmányt és gondozást. Olyan istállók kellenek, amelyek nem beton és üvegcsodák, amelyek nem a szemnek, hanem a praktikus célnak épülnek, és amelyek megfizethetők. Az istállókba pedig berendezés szükséges. Emberkímélő, viszonylag egyszerű, a célnak megfelelő. És működő. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, mert sajnos a már beépített technológiák egy része éppen ezt a sajátosságot nélkülözi. Ez nem mezőgazdasági, hanem népgazdasági feladat. Reméljük építőiparunk — állami vagy szövetkezeti formában — hamarosan képes lesz elkészíteni a kereteket, gépiparunk pedig felismeri, hogy a mezőgazdaság kiváló piac és legyártja a megfelelő berendezéseket. Praktikus gépeket a háztájiba is! Van azután a dolognak emberi oldala. Vasvilát emelő, vödröt cipelő, kézzel tehenet fejő, naponta 16 órát dolgozó, azután is- tállószagúan hazaballagó embereink lassanként elfogynak. Hozzáértő, alig kevesebb, mint technikusi fokon dolgozó állattenyésztőkre van szükségünk, akiknek nem is „alig”, hanem valóságos ipari munkakörülményeket kell teremtenünk. Szabályozott munkaidővel és melegvízzel, tisztességes keresettel és a falusi társadalmon belüli becsülettel. És mindezeken kívül van még egy, szinte ellentmondó követelmény. Miközben megteremtjük az állattenyésztő nagyüzemet, biztosítanunk kell a korszerű állattenyésztő kisüzem boldogulásának feltételeit is. Igen, a háztáji gazdaságokra gondolunk, amelyek nélkül elegendő húst nem termelhetünk. De nem kívánhatjuk a földművesektől sem, hogy a régi módon etessék disznaikat, fejjék tehenüket. Gépek, — aprócska, megvehető, nagyon praktikus gépek — módszerek, ösztönzések szükségesek ahhoz, hogy az embernek legyen kedve. ereje még odahaza is állatokkal bajlódni. És ez a bajlódás kifizetődjön számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveiből félreérthetetlenül kicsendül a szándék, hogy az egyik fő célkitűzés teljesítésének mindezeket a feltételeit biztosítsa. Az egész nép, az egész népgazdaság érdekében. Amihez még hozzá kell tenni azt, hogy: az egész gazdaságpolitika és az ipar ielentős részének közreműködésével.-E. B.
