Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

>970. augusztus SO. szerda lóI sikerült a kecskeméti cipőbörze Kukoricakonzery Megkezdődött a cseme­gekukorica tartósítása a Békéscsabai Konzervgyár­ban. A rendkívül kedve­zőtlen időjárás ellenére az „aranymazsola” bő és jó termést hozott: a csö­vek szemesek, ízük. zama- tuk kifogástalan. Az „aranymazsola” csemege- kukoricából a következő hetekben mintegy hetven­ezer üveget töltenek meg. A közkedvelt csemegéből többek között Amerikába is szállítanak. Szerdán tartja évnyitó­ját az Iskolatelevízió. Az 1970—71-es tanév prog­ramjáról az Iskolateleví­zió vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának: — A most induló tan­évben — a szokásos ked­di. csütörtöki, pénteki és vasárnapi műsorok mel­lett — újabb adásnapon, szerdán is jelentkezünk. Az új pedagógiai mód­szerek közül a programo­zott oktatás eredményeit is felhasználjuk. Bővítjük a tantárgyak körét. — A többi között német nyelvleckéket indí­tunk kezdők számára, s így most már a négy vi­lágnyelv mindegyikét ta­nulhatják a felnőttek is az iskolások is műsoraink­ból. A középiskolák 1. és 2. osztálya után október­től a 3. osztályosok részé­re is sugárzunk filmeszté­tikai előadásokat. Kísér­letképpen a „világnézet alapjai’’ tantárgyhoz is készítünk műsort, r— Az általános iskolá­soknak szánt adások a 8. osztályosok részére készí­tett földrajz és élővilág órákkal válnak teljesebbé. A földrajz óráik érdekes­sége, hogy bemutatunk több külföldi filmet is, amelyek a csillagászat, az űrkutatás legújabb felfe­dezéseiről szólnak. Az idén először műsorra tűzzük a serdülőkorúnk szexuális felvilágosításával foglal­kozó előadásokat. — A tanyai kollégiu­mokban tanuló gyermekek részére „tehetségkutató” tantárgyi vetélkedőt ren­dezünk, amelyek nyertesei felvételi vizsga nélkül, kollégiumi elhelyezéssel kerülhetnek majd be a középiskolákba. Folytatjuk az „Irány az egyetem” vizsgálat a halastavakban Valamennyi tógazdaság­ra, belterjesített holtágra kiterjedő egészségügyi vizs­gálat kezdődött Szolnok megyében. Néhány tógaz­daság halállományánál ugyanis hazánkban eddig ismeretlen belső parazita jelenlétét állapították meg. Az élősködők a halaktól elszívják a táplálékot, s a tenyészállomány emiatt nem fejlődik kellőképpen. A Szolnok megyei Állat­egészségügyi Állomás által végzett laboratóriumi vizsgálat hivatott kiderí­teni, hogy melyik tógazda­ságban fertőzött az állo­mány. Ahol az élősködők jelenlétét kimutatják, ott nyomban elrendelik a gyógyszeres kezelést. — 434-es barna férfi fél­cipő — mutatta fel a mo­dellt Lovas István, az Al­földi Cipőgyár műszaki igazgatója. — Pécsnek 1000 párat, Szegednek 1100 párat, Győrnek 1100 párat — hangzottak pergőn az igénybejelentések. Kecskeméten, az Alföldi Cipőgyár tanácskozó termé­ben tegnap megtartott bör­című adássorozatunkat is. — A „Szülők, nevelők egymás között’ című fel­nőtt-műsorunkban ősszel újabb három sorozatot in­dítunk, amelyek a többi között az ifjúság és gyer­mekvédelem problémáival, a fiatalok társadalomba való beilleszkedésének gondjaival, a gyermekek esztétikai nevelésének kér­déseivel foglalkoznak. — Most kezdődő — sorrendben a hatodik — tanévünkben egyébként előreláthatólag minden ed­diginél több tanintézetben nézik majd műsorainkat: a „televíziót minden isko­lának” akció során ugyan­is csaknem 3 és fél ezer televíziót kaptak a ta­nulók. „Jancsi” Mire e sorok megjelen­nek, a többi állathíresség társaságában az Országos Mezőgazdasági Kiállítás kü­lön lakosztályában röfög a borotai Egyesülés Tsz 530 kilós hízója is. Közvetve hírt adtunk már arról, hogy „ő” lesz a kiállítás egyik fődíja. Ügy tartot­tuk illőnek, hogy elutazása előtt megtudjunk egyet- mást Bács megye állatvi­lágának eme reprezentán­sáról. Telefonon hívtuk fel a szövetkezetét, ahol — a sors szokása szerint — nem a főállattenyésztő, hanem a főkertész, Király István volt jelen a nyilatkozatra illetékesek közül. Túlter­helt, halk volt a vonal, így zén az ország hat cipőnagy­kereskedelmi vállalatának képviselői, lerakatvezetői — mintegy 35—40 kereske­delmi szakember — jelent meg. Hegedűs Menyhért igazgató a börzén bejelen­tette, hogy 1971-re az Al­földi Cipőgyár 1,2 millió pár lábbelit tud készíteni. Ebből az első félévben 510 ezer pár cipő szállítására vállal szerződéses kötele­zettséget. Ezután 65 szebbnél szebb típusú női, férfi- és gyer­mekcipőket mutattak be, amelyeket a gyár modell­készítői terveztek. A börze hangulata igen élénk volt. A cipőnagyke­reskedelmi vállalatok meg­bízottai a bemutatott szín­minták alapján jelentették be igényeiket az igen szép, divatos — a vevőközön­ség ízlését minden bizony­nyal megnyerő — cipőkre. Egyedül a Budapesti Cipő­nagykereskedelmi Vállalat 160 ezer párat rendelt, s mint dr. Antal Gyula igaz­gató elmondta — csak azért nem kétszer ennyit, útrakelt nem egyszer különös for­dulatai lettek a beszélge­tésnek. Például. — Mi az állat neve? Gondoljuk, adtak neki, hisz kivételes egyéniség. — Értem. Angol — selej­tezett apaállat. — Nem a neme, a neve micsoda? — Vagy úgy! „Jancsi”. — Hogy sikerült több mint féltonnányira felduz­zasztani? Van több hasonló is a sertésállományban? • — Ennek nincs párja, kérem. Körülbelül ezer- ezerkétszáz sertést hizla­lunk. Jövő nyárára nyolc­ezres sertéstelepünk épül fel, s egy esztendő múlva mert nem kaphatott többet, miután a gyár kapacitása ezt nem teszi lehetővé. Végül is 1971. első félévé­re 580 ezer pár cipőmeg­rendelés volt a börze ered­ménye. Ezután megkezdő­dött az egyezkedés, ki mennyit mond vissza, ugyanis csak 510 ezer pár lábbeli szállítására tud vál­lalkozni a gyár. A kereske­delmi vállalatok többsége azonban fenntartotta igé­nyét azzal, hogy még a jö­vő év júliusában is kész át­venni az első félévre meg­rendelt áruból. Az Alföldi Cipőgyár a tegnapi börze sikerét meg- tetézte azzal a lovagias tet­tel, amelynek alapján való­színűleg „Fair Play” díjra is jogot szerzett. Megenged­te ugyanis a Mezőtúri Ci­pész Ktsz-nek, hogy ebből az alkalomból bemutassa árukínálatát az ország Kecskeméten összegyűlt ci­pőkereskedelmi képviselői­nek, akik a kisipari szövet­kezetnek is igen jelentős megrendeléseket adtak. N. O. ilyenkor már iparszerűen hizlalunk. — Hogy esett pont „Jan­csidra a választás, hogy ő legyen az országos kiállítás nagydíja? — Felismertük „Jancsi” képességeit, s mi jelentkez­tünk, hogy erre a célra felneveljük az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. — Persze, mint kivéte­les tehetség, megkülönböz­tetett anyagi ösztönzésben részesült? — Igen. Egyedi takar­mányozásban. Hogy milyen összetételű sertéstápot fo­gyasztott, nem tudom. Ker­tész vagyok. A főállatte­nyésztő meg nincs a kö­zelben ... Akolja is külön volt. — Helyes. Így előre megszokta a kiállítási igé­Szerdán: tanévnyitás az Iskolatelevízióban Kastély eladó Megyénkben nem sok község büszkélkedhet két olyan szép, régi épülettel, mint Bácsborsód, a két Latinovics-kastéllyal. A nagyobbikban szociális otthont rendeztek be, a kisebbik — 12 szoba — évek óta gazdát keres. Mi újság a Vajdaságban? SZÖNYEGGYÄR ÉPÜL PALÄNKÄN A bácspalánkai gyár­ipari kombinátban meg­kezdték egy új szőnyeg­gyár építését. A beruhá­zásra mintegy 30 millió di­nárt költenek. A felszere­ÜJ MAGYAR A Tartományi Tankönyv- kiadó Intézet az általános iskolák részére 41. a gim­náziumoknak 20, a szakis­koláknak 2, a tanoncisko­lák részére 5 és a felnőtt­képző iskolák részére 9 tankönyvet ad ki. Azt jelenti ez, hogy az általános iskolában az el­sőtől a nyolcadik osztályig minden tantárgyból lesz tankönyv, akárcsak a szerb—horvát iskolákban. A gimnáziumok mintegy 4o százalékban lesznek ellát­va és a többi iskolában is hasonló a helyzet. A könyvek között na­gyon sok olyan van, ame­lyet örömmel vesznek majd kezükbe a gyerekek. Szép és vonzó az Ismerd meg a természetet című termé­lést Nyugat-Németországi ból és Belgiumból szerzik be. 180 munkást foglalkoz­tatnak benne. A terv sze­rint a termelést 1971 jú­niusában kezdik meg. szetrajzi munkafüzet, az általános iskolák negyedik osztálya számára. A szerb tagozatokba járó és a ma­gyar nyelvet különórákon tanuló negyedikes gyere­keknek szánták az Anya* nyelvápolás című könyvet, amelyet Szecskó Tamás budapesti képzőművész il­lusztrált. a Tanuljunk magyarul — Ucimo mad- jarski pedig azoknak a szerb ötödikeseknek ké­szült, akik tanulják a ma­gyar nyelvet. A legújabb módszer szerint szerkesz­tették ezt az áttekinthető könyvet. Érdemes megem­líteni, hogy amióta van tankönyv, egyre többen ta­nulnak magyarul, számuk tavaly 6000, az idén pe­dig már több mint ío ezer volt a tartományban. EGYHÁZMÜVÉSZETI kiállítás SZABADKÁN A Vajdaság művelődésé­nek jelentős eseménye a Szabadkán látható első egyházművészeti kiállítás, a „Paulinum”. A tárlat stí­lus és időrendi szempont­ból négy részre tagolható. A legrégibb alkotások a XIII—XV. századból valók, majd a XVII—XVIII. szá­zadi kései reneszánsz, de főleg barokk stílusú szob­rok és képek következnek, j végül a XIX. századi aka- démikus, történelmi realiz- j mus keretébe tartozó és1 modern alkotások láthatók. A kiállítást főként a sza­badkai Ferenc-rendi ko­lostor és a szabadkai egy­házmegyei gyűjtemény anyagából állították össze, s az egyházközségek és ma­gánosok gyűjteményében le­vő alkotások egészítik ki. A kiállított egyházművé­szeti anyag műértékelését és a zsűrizést dr. Gyénesi Béla budapesti művészet- történész, az Akadémia tu­dományos kutatója látta el. A BEGASZENTGYÖRGYIEK A KULTURÁLIS SZEMLÉN A mezőgazdasági jellegű amatőr művelődési egye­sületeknek 10. szemléjét az idén Gucon tartják. A nemzetközi hírű szemle or­szágos jellegű lesz, mert minden köztársaság egy- egy faluval képviselteti magát. Az augusztus 30-tól szeptember 6-ig tartó szem­lén a tartományt a bega- szentgyörgyi Október 2. Művelődési Egyesület kép­viseli, amelynek tánccso­portja kiváló eredménye­ket mutatott feL MAGYARORSZÄGON jártak A MORAVICAI szövetkezet dolgozói A moravicai földműves­szövetkezet ötven dolgozó­ja — a hartai Béke Ter­melőszövetkezet vendége­ként — három napot töl­tött Magyarországon. ~ A moravicaiak Hartán kívül felkeresték még a Szelidi­tavat, megtekintették a kecskeméti ipari kiállítást, jártak Dunaföldváron, Kis­kőrösön és Dunaújváros­ban. A látogatást a hartai Béke Tsz dolgozói a jövő év májusában viszonozzák. A kulai képviselő-testü­letnek egy éve van fordí­tószolgálata. Ezt a teendőt Farkas András végzi fele­ségével. A férj negyedéves joghallgató, a község ösz­nyességet... No és hogy érzi magát? __ ..? — Ja igaz: a „Jancsi”. — Á, kitűnően. Fújtat, mint egy lokomotiv. — Mikor utazik „János”, — megengedi, hogy 530 kg után ne becéshessem? — Szerdára virradó éj­szaka indul fel kísérőivel, Zámbó Vince főagronómus- helyettessel és Kis Imre állatgondozóval. Kis Imre végig vele lesz Pesten, il­letve Doszpod Ferenccel váltják egymást. — Köszönjük a tájékoz­tatást. Szíveskedjék egy kissé kitartani az ablakon a telefonkagylót... Jó, nagyszerűen hallatszik. Halló „Jancsi”, „János'”, — maga az? — Röf!... Fff! * Tóth István töndíjasa volt, de az utol­só évet levelező hallgató­ként írta be: a képviselő- testületben azonnali állást ígértek neki, mivel nem volt fordítójuk. Mi a fordító munkája? — A képviselő-testület hivatalos lapját, a község politikai tájékoztatóját, a választópolgárok értekezle­tére az ülésanyagot és a különféle ügyiratokat for­dítom. Mindenes vagyok. A fordítói munkán kívül jegyzőkönyvet vezetek a képviselő-testületben, ezen­kívül ülést előkészítő ta­nácsos vagyok és vezetem a választópolgárok érte­kezleteit, nem beszélve ar­ról, hogy a lefordított szö­vegek lektorálása és kor­rigálása is rám vár. Nemrégiben megtartot­tuk az első választópolgári értekezletet magyar nyelt- ven. Kellemesen csalód- 1 tam. Sokkal többen gyűl­tek össze, mint máskor, a vitának meg nem akart vége szakadni. Összeállította: K. A. t a képviselő-testület mindenese

Next

/
Thumbnails
Contents