Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-25 / 198. szám
1 r *970. augusztus 2S, ke?W K oldal ^ A legrégibb sumér, babilóniai és asszír könyvtárak magukkal a birodalmakkal együtt pusztultak el. Megsemmisítésük majdnem kizárólag hódító háborúkhoz fűződik. E könyvtárak égetett cseréptáblákon őrizték koruk tudását, s könyveik különös anyagának köszönhetjük, hogy egy részük a romok alatt is épen maradt. Úrból kb. 6000 cseréptáblát sikerült a régészeknek megmenteni; ezek nagy része az i. e. 2500-as évekből származik. A nippuri nagy könyvtár romjai alól • pennsylvaniai egyetem régészei kb. 50 000 cseréptáblát mentettek ki. La- gash feltárása már majdnem százezer cseréptábla megmentését eredményezte. • Az ókori Egyiptom is gazdag volt köz- és magánkönyvtárakban egyaránt. Az állami könyvtárak és levéltárak papí- rusztekercsek ezreit őrizték; a megmaradt, viszonylag kevés számú anyag a hieroglifák megfejtése után gazdag ismeretanyagot adtak az ókori Egyiptom életének megismeréséhez. A Ramesseum épületében a könyvtárat már külön helyiségben helyezték el. Az edfui Horus templom, a philaei Isis templom könyvtára („Sását istennő könyveinek terme”) ugyancsak nagy tömegű papiruszt őrzött. A megmaradt és Európa nagy könyvtáraiban féltve őrzött papí- rusztekercsek természetesen csak töredékét képezik a hajdani nagy könyvtárak anyagának. Az európai műveltség bölcsőjét képező görög kultúra legnagyobb könyvtára Alexandriában volt. Egykori források szerint a Museion 400 000, a Seraphis templom könyvtára pedig 40 000 tekercset őrzött Legismertebb könyvtárosa Kal- limachos volt, a kiváló görög költő. Az a feltevés, hogy ezt a maga korában páratlan gyűjteményt 642- ben. Alexandria elfoglalása után az arabok gyújtották volna fel, az újabb kutatások eredményeképpen megdőlt. A Museion i. e. 47-ben, a Caesar- Pompeius háború alkalmával tűzvész martaléka lett, 390-ben pedig a templomi könyvtárat rombolták le. A könyvár pusztulása sok olyan alkotás megsemmisülését vonta maga Után, melynek kézirata csak itt volt található, s amelyeket azóta is legfeljebb csak a címekben ismerünk. Az alexandriai könyvtár pótlására II. Eumenes által alapított pergamoni könyvtár (kb. 200 000 tekerccsel) szintén a történelem viharának esett áldozatul. Ez a könyvtár volt az, amely a papirusz helyett a pergament használta a könyvek előállításához. * A római birodalom igen sok könyvtárának is csak az emléke maradt meg az utókorra. A győztes római hadvezérek a római könyvtárakat zsákmányolt kéziratokkal gyarapították. Az első nyilvános könyvtárat Julis Caesar tervezte, de halála miatt Varró a tervet már nem valósíthatta meg. A Forum közelében levő Libertás templom könyvtára, a palatínus! Apollo templom könyvtára hoszszabb-rövidebb fennállás után megsemmisült. A Bibliotheca Octaviana i. u. 80-ban égett le. A Tiberius által alapított könyvtár (a Templum Augusti Noviban), azonban még Vespasianug alatt is állt, megsemmisülésének időpontja bizonytalan. Legtovább a Bibliotheca Octaviana állta a történelem viharait, s még az ötödik századból is van róla híradásunk. Róma hatalmának a lehanyatlásával azonban a könyvtárak is majdnem teljesen elenyésztek. * Nagy Konstantin után Róma mellett Bizánc lett a klasszikus kultúra második középpontja. Bizánc híres könyvtárát i. u. 354-ben II. Konstantinus alapította, de ez 476-ban leégett. Helyette csakhamar újat szerveztek, shogy az antik irodalom egyrésze fennmaradt az elsősorban ennek a könyvtárnak köszönhető. E könyvtár majd ezer év alatt a tudás végtelen kincsestárát gyűjtötte egybe. Amikor II. Mohamed csapatai 1453-ban elfoglalták Bizáncot, a könyvtár kincseinek legnagyobb része is veszendőbe ment. A könyvtár kincseit részben elégették, részben drágaköve®, aranyos-ezüstös kötésüktől megfosztva szekérszám elkótyavetyélték. E nagy kulturális veszteséget sosem tudta pótolni az emberiség. * Magyar szempontból a legszomorúbb Mátyás király európai jelentőségű Bibliotheca Corvinianajá- nak a pusztulása volt Mátyás óriási anyagi áldozattal páratlan könyvtárat hozott össze, melynek kötetei nemcsak tartalmilag, de külső kiállításuk szempontjából is méltán vívták ki Európa tudósainak az elismerését A könyvtár széthordása már Mátyás halála után megkezdődött: a Budán megfordult követek, külföldi előkelőségek mind szívesen vittek egy-egy kódexet magukkal „emlékbe”. A pusztulást a török hódoltság fejezte be, amely a Koránon kívül alig becsülte a könyvet. A fennmaradt 168 hiteles Corvinából — amelyek világszerte a nagy könyvtárak féltve őrzött kincsei — hazánkban mindössze 43 kódexet őriznek; elkerülésük és visszakerülésük története valóságos regény. • A huszadik század elején a legnagyobb könyvtári pusztulás a torinói Bibliotheca Nazionaleban következett be, tűzvész martaléka lett. A könyvtár mint építészeti emlék is nevezetes volt, de fa mennyezeteit, fa könyvszekrényeit nem lehetett éppen korszerűnek nevezni, s éppen ez okozta — 1904. január 25—26-án — a könyvtár vesztét. A villamos vezeték rövidzárlatot kapott, a faanyag rögtön lángralobbant, s a tűzoltók minden erőfeszítése ellenére 32 000 kötet nyomtatott könyv és 3400 kötet kézirat pusztult el, amelyek közül a utóbbiak pótolhatatlanok. S amit a tűz megkímélt, azt a víz tette tönkre. • A második világháború — elsősorban a légitámadások következtében — mérhetetlen károkat okozott a könyvtárakban. Az elpusztult egyetemi, városi, egyesületi stb. könyvtárak felsorolása maga is külön kötetet tenne ki. A nagy nemzeti könyvtárak azonban — okulva az első világháború tapasztalataiból — értékesebb anyagukat még kellő időben bombabiztos helyekre rejtették el. Csak Varsó könyvtárait érte pótolhatatlan károsodás és a Szerb Nemzeti Könyvtárt, amely Jugoszlávia németek által történt le- rohanásakor, 1941. április 6-án teljesen elpusztult. A pótolhatatlan veszteséget itt is a kéziratojc elpusztulása jelentette, amely a könyvtárat a Balkán tudományos centrumává avatta. Az 1832-ben alapított könyvtár könyvanyagának 85 százalékát már pótolta ugyan, de a kéziratok pusztulása az egész világ tudományosságát komoly értékektől fosztotta meg. G. F. Egészségügyi kombinát 1971. január 1-én kezdik építeni Fülöpszálláson az egészségügyi kombinátot. A 3 millió forintos költségű épület földszintjén két orvosi, egy fogorvosi rendelő, csecsemőtanácsadó és a 25 személyes öregek napközi otthona kap helyet. Az emeleten három, egyenként háromszobás összkomfortos orvoslakást építenek. Az egészségügyi kombinátot 1972. április 4- én kívánják átadni rendeltetésének. Sári József zeneszerző Nevével két alkalommal is találkoztunk a hangversenyek programján. Beszélgetésünk egyáltalán nem hasonlított az interjúk feszes kérdés-felelet párbajára — kötetlenül csapong- tunk témáról-témára, a mai zene beláthatatlanul bonyolultnak tűnő kérdéskomplexumától személyes élmények felelevenítéséig. — Emlékszem, karvezetői diplomahangversenyeden Sztravinszkij: Négy orosz népdalát vezényelted. Sokunknak nem tetszett a mű, akkor, tizenegy évvel ezelőtt meghökkentően modernnek éreztük. — Számomra is nagyon újszerűnek hatott akkor, vezényelnem sem volt könnyű. Pedig végtelenül egyszerű, a népdal hangnemvilágát át nem lépő feldolgozások voltak. — Visszagondolva nagyon jellemzőnek érzem ezt az esetet. — Hogyne, az is volt. Akkoriban tíz-tizenöt, vagy még több éves késéssel érkeztek el hozzánk a modern művek, az új törekvések. S ezt a lemaradást később lázas igyekezettel próbáltuk pótolni. Úgyszólván az eredmények megérlelésére sem maradt idő. Ugyanakkor külföldön is folyt a hajsza a feltűnésért: mindenáron újat kellett kitalálni, hogy számontartsák a zeneszerzőt. Ezen túl vagyunk, s kint sem számít ma már sikknek, ha valaki mondjuk baltával veri szét a pódiumon a zongorát. Nem véletlen, hogy az IGNM idei baseli fesztiválján Durkó: Altamira és Jeney; Soliloquim című műve kimagasló sikert aratott. — Végül is a tehetség az alapja mindennek, ezt nem pótolhatja semmiféle meghökkentő ötlet. — Nagy előnyünk az is, hogy nálunk komolyan tanítják a zeneszerzés mesterségbeli részét, ami nélkül nem lehet „egyéni” stílusban alkotni. Külföldön előfordul, hogy a legzajosabb feltűnést keltő zeneszerző nem tud mondjuk C-dúrból E-dúrba modulálni. És még egy dolog van, ami kötelez minket: az az emberi és művészi mérték, amit legjobbjaink állítottak féL Amióta például Kurtág megkomponálta a „Bornemissza Péter mondásaiét, azóta nem lehet Magyarországon akármit leírni! — Kurtág nevét a fiatalok között emlegetik, pedig túl van a negyvenen. Szerinted meddig fiatal egy zeneszerző? — Ez nem az évek számától függ. Talán addig, amíg be nem zárkózik. Sztravinszkij 88 évesen is fiatal. Köztem és öcsém közt csak 5 esztendő van, mégis szinte másik generációhoz tartozunk. Én konzervatív vagyok mellette, őt minden izgatja, ami új, minden lehetőséget fel akar használni. — Banális kérdés, de mégis felteszem: a mai zeneszerzők közül kiket érzel magadhoz legközelebb? — Az említetteken kívül a francia Boulezt és a lengyel Lutoslawskit Mind- kettejük művészetében meg van az a stabilitás, ami biztosítja, hogy e legmerészebb újításokban is a legjobb úton maradjanak. — Tudom, vitatkoznak rajta a fiatal zeneszerzők, hogy a nemzeti hagyományok folytatásai vagy egy nemzetközi stílusba való bekapcsolódás útja járhatóbb és helyesebb-e. Mi erről a véleményed? — Nem tartom lényeges kérdésnek. Személy szerint inkább az ún. „világzene” elvét vallom, de az igazság az, hogy egy külföldi azonnal felismeri a magyar jelleget a művekben, akár akarja a szerző, akár nem. Nem is lehet ez máskén*. — Mivel most egy zenei nevelési szeminárium alkalmából vagyunk együtt, beszéljünk erről a témáról is! Ügy látszik, mintha idegenkednétek a pedagógiától, mintha ebben nem követnétek Bartók és Kodály példáját. A győri zenekar számára írt műveddel megcáfolod ezt a látszatot? — A probléma lényege ott van, hogy ha napjainkban egy zeneszerző pedagógiai művet ír, a játszhatóság érdekében rendszerint nem a saját hangján szólal meg, hanem egy ko-; rabbi stílust választ. Ilyen tekintetben kompromisszumra kényszerültem én is. Megpróbáltam a magam mondanivalóját a zenekar felkészültségének fokán megfogalmazni s ehhez választottam azt a stilizálást, amit a Bartókra való emlékezés indokok Kimondott pedagógiai műveket csak egy kialakult stíluson belül lehet írni. Amíg a zene versenyfutás-; ban van önmagával, addig erre még jó ideig várni kell. — De arról most sem mondhatunk le, hogy tanítványainkat az új művek befogadására előkészítsükf — Igen és ehhez elsősorban a pedagógusoknak kell a mai zenével minél jobban megismerkedniük. K. T. (98) A történet vége, ha úgy tetszik az epilógus néhány nap múlva játszódott le egy másik városban. Klossnak találkoznia kellett egy bizonyos Stefánszki nevű összekötővel, s amikor belépett a megadott lakásba, Filipet látta maga előtt. Sokáig némán szorongatták egymás kezét, aztán Kloss elmondta annak az estének a történetét. A tervet a legapróbb részletekig, s aztán Filipet faggatta, mi minden történt vele azóta. Megállapították, hogy szerencséjük volt. mégpedig nem is kevés. Brunnernak persze néhány keserű órát szereztek, Geibel dühöngött, mint egy megsebzett vadállat, de aztán megkönyörült Brunneren — meg persze önmagán is! — és elküldte a soronkívüli jelentést Varsóba, mi szerint a Filipják nevű ügynököt szökési kísérlet közben lelőtték. — Az egészből — természetesen Filipéket leszámítva — Geibel húzta a legtöbb hasznot. Az elmenekült Kobasova asszony lakásából magához vette a legértékesebb műkincseket, amelyeket gondosan becsomagolva elpostázott Magdeburgba, Geibelné asszony címére. — Sajnálom — fejezte be Kloss az emlékezést —, hogy nem tudom mi is lett Iréna asszonnyal. Meg kell hagyni, bátran viselkedett, s nem kevés múlott rajta azokban az órákban. — Nyugodj meg — mondta az orvos. — Bartek elvitte magával az erdőbe, s néhány hetet ott töltött. Azután Varsóba ment, új papírokkal. Szerzett lakást. Most használtruha-kereskedő a cégtábla szerint, és fegyverkereskedő a mi megbízásunkból. Meg kell hagyni, nagyszerű asszony, és határozottan egy üzleti zseni Már ismét megszerezte a maga kis vagyonát. EGY ÉJSZAKA A KÓRHÁZBAN A legrosszabb időszak kezdődött; várni, csak várni, percenként az órára nézve várni, hogy jelzés érkezzen az akció befejezéséről. Ha minden simán megy — gondolta Kloss —, s az akció 16 órakor megkezdődik, Évának 18 órára már vissza kell érnie, 19 órára pedig már elindulhat a megbeszélt találkozási helyre. Az akció sikere után azonnal meg kell változtatni a találkozási pontokat, s lehetőleg az összekötőket is. Sajnos, Éva nem a legóva-' tosabb lány. Rendkívül bátor és merész, az igaz, de óvatosságból nem ártana jobban kioktatni — fűzte tovább a gondolatokat Kloss, s egyre idegesebben te- kintgetett az órára. — Főhadnagy úr, nem is figyel arra, amit mondok? — kérdezte Rhode épp abban a pillanatban, amikor Kloss megállapította, hogy már mindössze 5 óra van az akcióig. — Dehogynem. Hallgatom, ezredes úr. ön éppen Kruchkáról beszélt. — Igen, róla —, s most Rhode tekintett az órájára. — Azt hiszem, már elindultak Kiéiből. Este találkozom vele. önt pedig kérem, hogy két órán belül ellenőrizze Kruchka mérnök iratait, s készítsen róla rövid jellemzést számomra. — Két órán belül az asztalán lesz a jellemzés — állt fel Kloss. örült, hogy végre kiszabadulhat a főnöktől. A szobájába sietett. Elővette Kruchka dossziéját, de közben arra a másik ügyre gondolt folyton. Vajon megfontoltak-e eléggé mindent? Az akciót elég rövid idő alatt kellett előkészíteni, hiszen Kloss csak tegnap reggel tudta meg, hogy Kruchka elhagyja Kielt, ma délután két óra körül, összesen 24 órájuk volt előkészíteni a tudós elrablásának akcióját. Kruchka volt ugyanis az egyetlen ember, akitől mindent meg lehetett tudni arról a bizonyos X—8-as fegyverről, amelyről mostanában legendákat szőttek még a hadvezetésen belül is. Igaz, Rhode is sokat tudott erről a fegyverről, hiszen személyesen őrködött a tudós biztonsága felett, de Rhodeből még úthengerrel se lehetett volna kipréselni semmit. Igazi katona volt, aki sokszor nézett már farkasszemet a halállal, s mindannyiszor bátran. Kloss gyakran sajnálta, hogy Rhode az ellenség embere. Más, emberibb politikai meggyőződéssel a „Nagy föld”-nek is hasznára válna — állapította meg róla a főhadnagy. A feladattal Lis csoportját bízták meg. Tíz férfit és Éva lapult most az erdőszegélyen, várva, hogy feltűnjön Kiel felől a tudós gépkocsija. S latolgatva, hogy vajon milyen erős kísérettel érkezik Kruchka, Lis és Éva titokban remélték, hogy Kloss csak óvatosságból jelzett körülbelül két szakasznyi SS-t, Kruchka kíséretének. (Folytatjuk)
