Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

I oldal 1970. augusztus 25, kedd A kürt néma maradt Panasz a GELKÁ-ra Röviddel ezelőtt indul- Május 20-án elromlott tem a benne levő elemeket, tam szabadságra. A kecs- Camping táskarádióm, me- mire a rádió néma maradt, keméti Péteri autóvilla- lyet 2010 forintért vásárol- Visszaraktam a régi ele- mossági szerelőt kerestem tam. Mivel a garanciális meket, de sajnos, ez sem fel, hogy gépkocsim elrom- időn belül voltam, elvit- segített. Üjból felkerestem lőtt kürtjét javítsa meg. A tem a GELKA leninvárosi a GELKA Arany János út­javítás 10 perc alatt elké- fiókjába. Ígérték a gyors cai részlegét, ahol közöl- szült, 60 forintba került, javítást és bár hetenként ték velem, hogy rádiómból Elutaztam a Balatonra, a két-három alkalommal be- olyan alkatrész hiányzik kürt hol szólt, hol nem, a mentem érte, nem javítot- Javítás utáni negyedik na- ták meg. Másfél hónap pon pedig teljesen élné- után felkerestem az Arany ..... múlt. A forgalmas balatoni János utcai GELKA-szer- mal^s ,“a, ót-a úton kürt nélkül, félve az viz vezetőjét, és elmondtam nélkülözöm táskarádiómat ellenőrzéstől, indultam ha- panaszomat. Július 3-án 5s mElr feladtam a reményt, za. már kész volt a rádióm, h..0,"y valaha 15 megjavit­Természetesen reklamá- előttem kipróbálták, kicsit ■,i:' ' ciómmal először a Péteri- recsegett, de azért haza- Kiszi Mihály vittem. Hazaérve kicserél- Kecskemét ami nehezen beszerezhető. A garanciális idő a vége céget kerestem fel. Megen­gedhetetlen hangnemben és modorban közölte velem, hogy könnyű az iparos munkájában hibát keresni annak, aki laikus hozzá. A 10 perces munkáért, Gondolatok a fedett uszodáról Városunk egyik büszke- lasztott rácson innen és túl. sége a fedett uszoda. Sze- A nagymedencébe alig-alig rencsére nem csupán a mennek be, mondván, a 60 forint ellenében, jó mun- sportolni vágyókra gondol- víz hideg, kát vártunk. tak a tervezők, hiszen van Üjabban pedikűrös mű­Lehet, hogy mi vagyunk meleg vizű kismedence is. ködik az uszodában, masz- túl igényesek?! Kár, hogy ebben a meden- szőrre azonban hiába vá­Horváth Tiborné cében hancúroznak a ti- runk. A 40 éven túl levők, Kecskemét zenéves gyerekek, az elvá- de főleg a nyugdíjasok ér­rendszeri megbetegedései, Megértést kérünk derék- és végtagfájdalmai indokolnák a masszőr je­A Csilléri-telepen lakunk műsorát hallhatjuk maxi- lenlétét, és szomorúan tapasztaljuk, mális hangerővel. Csendet Jávor József nyugdíjas hogy este 6—8 óra között kérünk! A szülőktől egy Kecskemét, László K. u. 9. a gyerekek valóságos ke- kis figyelmeztetést a gye- rékpárversenyt rendeznek a rekek részére, hiszen a bejárati ajtók előtt és a házfelügyelők, vagy az ott- járdán. A szépen befüvesí- hon tartózkodó idős embe- tett parkot futballpályának rek tehetetlenek velük, használják — napirenden van az ablaktörés. Az új Fehér József padokat minden nap más- Kecskemét, Csilléri-telep hol találjuk meg, aszerint, G. épület hogy előző este hova húz­ták el. (Olvasónk panaszának ________ A vonatokon már tilos a azért adunk helyt, mert a a sérelem önöket (ez ugyanis Szerkesztői üzenetek Vlasák Jenő, Kecskemét. örömmel olvastuk sorait. Ke­resse fel szerkesztőségünket bizalommal egyéb problémái­val is. Mák istvánné, Süveges József- né, Kecskemét. Szívesen segí­tenénk, ha megírnák, hol érte a levelükből nem derül ki). „Egy gondba merült házi­asszony’*, Kecskemét. Köszön­táskarádiózás, a lakótele- Csilléri-telepen korszerű, pék csendre, nyugalomra szép játszóteret alakított ki ______ _ _________ v ágyó dolgozó emberei és a városi tanács vb kom- juk, hogy a bolt dolgozóinak nyugdíjasai hiába vágynak munális üzeme, azt azon- magatartására felhívta figyel­erre. Egyszerre altalaban ban a gyerekek nem hasz- lyesen kivánnak meggyőződni 4—5 különböző rádióadó naljak.) az ott levő állapotokról. Jogunk a pult előtt i. Modern államban min­denhová elkíséri az embert a jog. Bármilyen gondja, problémája van, keresi — vagy hozzáértő, jogot tanult emberrel keresteti — az igazságát, azt a törvényt, amely az adott esetre vo­natkozik. Arra viszont ke­vesen gondolnak, hogy a jog jelen van az élet leg­egyszerűbb mozzanatánál is — például, ha az ember vá­sárol valamit. Jogilag minden vásárlás szerződésnek számít. Általában ugyan akkor szoktak szerződésről beszél­ni, ha az eladó és a vásár­ló írásba foglalja kötele­zettségeit — jogilag azon­ban ez nem kötelező. A vá­sárlás akkor is szerződés, ha akár csak a vegyesbolt­ban, az ebédhez vett apró­ságokról van sző. A szerződés megkötése­kor — vagyis akkor, ami­kor a vásárló megmondja, hogy mit akar venni, a bolti eladó pedig kiszolgálja — jogviszony keletkezik a vá­sárló és a kereskedelmi vál­lalat között. (Természete­sén, ami az állami vagy a szövetkezeti boltra ’vonat­kozik. ugyanúgy áll a ma­gánkereskedőre is.) Alap­vető követelmény, hogy az eladó minőségileg kifogás­talan árut adjon. Ha az árunak valamilyen hibája van, köteles arra a vásárló figyelmét felhívni. Ilyen esetben — ahogyan ez ál­talában szokásos — olcsób­ban kell adni az árut, mint az ugyanolyan áruféleség hibátlan darabjait. Megtörténik, hogy a bolt szabadulni szeretne hibás árujától, s kihasználva azt, hogy a vevő nem figyel eléggé vásárlására, a hibás árut teljes áron igyekszik eladni. Ilyen esetben — a bolt megszegte a szerződést, s a vásárlónak joga van ar­ra, hogy a hibás árut visz- szavigye, a kereskedőnek pedig kötelessége, hogy azt kifogástalan minőségűre cserélje ki, vagy visszave­gye és az árát térítse visz- sza. Vannak azonban olyan boltok — Alkalmi Árúk Háza stb. — ahol általában kisebb-nagyobb hibákkal kerülnek forgalomba az áruk. Ebből következik, hogy az. aki ezekben a bol­tokban vásárol, előre gon­doljon arra: nem elsőrendű minőségű árut kap. Éppen ezért az alkalmi vagy egyéb, minőségi okból leszállí­tott árucikk megvásárlá­sa után a vevő nem rek­lamálhat. Akkor sem lehetnek utólag kifogásai, ha olyan cikket vásárol meg, amelyen a ke­reskedő jól láthatóan fel­tüntette, hogy gyengébb mi­nőségű, s ezért olcsóbb a szokásosnál. Az élelmiszerek, háztar­tási vegyicikkek és kozme­tikai készítmények minősé­gi hibája esetén az 1964. évi 1. számú minisztertaná­csi rendelet intézkedései az irányadók: „A minőséghi­bás árut a kereskedelmi szerv ... azonnal köteles ki­cserélni, vagy visszavenni, minőségvizsgáló intézet szakvéleményének kikéré­sére csak ezt követően, a kereskedelmi szerv saját tájékoztatása céljából ke­rülhet sor. Ha az árucikk fogyasztása vagy használa­ta a vásárló panasza sze­rint az egészségre káros volt, az utólagos minőség- vizsgálat kötelező. Ilyen esetekben — a szakvéle­mény alapján — haladék­talanul dönteni kell a még raktáron levő készlet to­vábbi forgalomba hozatala Együtt ünnepelni a közösséggel Napjainkban egyre szélesebb körben jelentkezik az az igény, hogy az állampolgárok családi életük jelen­tős eseményeit a közösséggel együtt, szocialista módon ünnepeljék. Kalocsán is évről évre növekszik azoknak a száma, akik ily módon kívánják szebbé, felejthetet­lenebbé tenni életük kiemelkedő családi eseményeit. Dr. Teleki Andrással, a Kalocsai Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a városban milyen eredményeket értek el ezen a téren. — Kalocsán a városi tanács jogi és államigazgatási állandó bizottsága mellett alakítottunk egy albizottsá­got, melynek feladata az ünnepségek szervezése és le­bonyolítása. A bizottság munkáját segíti mintegy húsz aktivista, akik a város üzemeiben, intézményeiben te­vékenykednek. — Milyen tárgyi feltételek állnak rendelkezésükre? — Jelenleg szépen berendezett házasságkötő termünk áll a kisebb rendezvények szolgálatában, a nagyobb lét­számú ünnepségeket pedig a városi tanács reprezenta­tív dísztermében rendezzük. Rövidesen új helyiséget alakítunk ki a tanács épü­letében, ahol még az eddigieknél is kulturáltabb kör­nyezetben, modern technikai berendezések segítségé­vel tesszük emlékezetesebbé a családi ünnepeket. A KISZ-esküvőkön és névadó ünnepélyeken a III. számú és az Ének-Zenei Általános Iskola énnekkarai és szavaiéi működnek közre, elismerést érdemlő igye­kezettel és nagy sikerrel. Beszélgetésünk végén Teleki elvtárs gyorsmérleget készített az első félévben megrendezett családi ünnep­ségekről. Elmondta, hogy Kalocsán januártól júniusig 30 társadalmi rendezésű esküvő volt, s ezek közül nyol­cat a KISZ-fiatalok közreműködésével bonyolítottak le. Különösen nagy népszerűségnek örvendenek a városban a névadó ünnepségek: a félév során 25 alkalommal tar­tottak névadót. Nem ritkaság ma már a négyes, sőt ötös névadó ünnepség sem. Az események sorát egy szépen megrendezett, emlé­kezetes arany lakodalom zárja­— csapai — Országúti SZOMBAT ESTE. A Kecskemét—Lakitelek kö­zötti országúton alig van forgalom. A nyáresti csen­det egy-egy teherautó dü­börgése, vagy egy motor- kerékpár zümmögése za­varja meg. A sima beto­non zúgó gépkocsink ref­lektora fel-felvillan, meg­világítva előttünk az utat, az árok szélén álló fákat, amelyektől furcsa árnyékok vetődnek a földekre. A fényszóró sugárkévéjében hirtelen féloldalra billent sárga színű Skoda Felicia gépkocsi tűnik fel. Csiko­rognak a fékek, s közben találgatjuk; „Mi történhe­tett? ... Baleset? ... El­ütöttek valakit? ... Vagy talán elaludt a gépkocsi- vezető? ...” — Mi történt? — kér­deztük a Skoda vezetőjé­től, egy kétségbeesett fia­talasszonytól. — Megsérült valaki? — N.em sérült meg sen­ki .... Kiesett a kerék, — mondta rémült arccal, s kétségbeesetten kérlelt: — Segítsenek rajtunk. HÁTBORZONGATÓ volt ez a néhány odavetett szó, hiszen a járművel közle­kedők tudják, hogy a leg­veszélyesebb helyzet akkor áll elő, amikor a gépkocsi első gumiabroncsai kap­nak defektet, törik el a tengely, szakad el a kerék. Ugyanis a gépkocsi et­től a pillanattól kormá- nyozhatatlannná válik. Ilyen esetekben a legta­pasztaltabb gépkocsiveze­tők is csak a szerencsében bízhatnak, s fékkel tudják csak elejét venni a biztos szerencsétlenségnek, akkor ha megőrzik lélekjelenlé­tüket. A sárga kocsi bal első kereke alászorult a sárvé­dőnek. Az első pillanatban tengelytörésre gyanakod­tunk. Erre mutatott az a néhány méteres, a beton­ba élesen belevágódott csík is, amelyet az első kerék agya húzott Az el­ső teendőnk a kerék ki­emelése volt, s megdöb­benve láttuk, hogy a ke­rékagy ép, sőt a kerék­csavarok menete is sér­tetlen. A KIEMELT KERÉK­BEN csörgött valami. Né­mi motozás után kezünk­be akadt a négy kerék­anya, amelynek az a ren­deltetése, hogy odaszorit- sa a kereket az agyhoz. — Mikor szerelték fel a kereket? — sejlett fel ben­nünk egy gondolat —, s ki végezte el a munkát? — Az unokabátyám — szepegte a feltehetően nem régi jogosítvánnyal ren­delkező úrvezető. — Ami­kor elindultunk éreztem, hogy a volán nagyon rán­gat. Csak nem történt va­lami komolyabb baj? ' — Történhetett volna, hiszen ha sebesebben jön­nek, már nem beszélget­nénk ... Az első kerék anyáit nem húzták meg, lecsavarodtak, s ezért esett ki a kocsi kereke. Dicséretére váljon a gépkocsivezető nőnek, nem ájult el, nem kezdett el hisztériázni, bár sápadtsá­gából arra lehetett követ­keztetni, nagyon is tisztá­ban volt azzal, milyen ve­szélynek tette ki magát, mitől menekült meg, KÉT KERÉKPÁROS ér­kezett oda. Ismerősként üdvözölték a vezetőt, s ők is tudakolták mi történt. Segítségül hívtuk őket, megemelték a kocsit, mi­közben a kerékanyakul- csot kértük. Egy villáskul­csot nyújtott felénk, de ebben a mozdulatban, il­letve magában az eszköz­ben benne volt a beisme­rés: sem ő. de a szerelést végző unokabáty sem volt tisztában azzal, mivel le­het, mivel kell meghúzni a kerékanyákat. Az omi­nózus szerszám végül a csomagtartóból került elő. A vastag rozsda arról ta­núskodott, hogy évek óta nem használták. A kerék felszerelése nem tartott sokáig, néhány percet igé­nyelt. Végezetül, mielőtt elbúcsúztunk volna a sár­ga kocsi utasaitól, adtunk egy jó tanácsot. — A gépkocsi szerelését máskor ne bízáa az uno­kabátyjára. vigye szerelő­höz, mert nemcsak saját életét, de a másokét is ve­szélybe sodorhatja az ilyen járművel... A HÁLÁLKODÁST nem hallgattuk végig, de út­közben néhányszor emle­gettük a felelőtlen embe­reket, akik másokat so­dornak bajba. Gémes Gábor í vagy annak megszüntetése kérdésében”. Lehetőleg — mondja a jogszabály — a vevő ab­ba a boltba vigye vissza a kifogásolt árut, amely­ben vásárolt i. Az élelmiszer, háztartási vegvic’kk vagy kozmetikai készítmény vásárlójától azonban a bolt nem köve­telheti meg a blokk felmu­tatását, anélkül is köteles a jogos panasznak helyt ad­ni, a hibás árut kicserélni, vagy visszavenni. Élelmiszereken és egyéb, nem tarlós használatra ké­szült árucikkeken fel kell tüntetni; meddig tart a sza­vatossági idő. Olyan árucikket, amely­nek szavatossági ideje le­járt, nem szabad forga­lomba hozni. (Nemcsak pulton át eladni, de önkiszolgáló boltban tar­tani is tilos, hiszen a vá­sárló nem köteles a hely­színen elolvasni a rendsze­rint apróbetűs felírást. Ar­ról nem is szólva, hogy sokszor az olvasni nem tu­dó gyerekeket küldik a boltba.) Általában a szavatossági időn belül jogosult bejelen­teni a vásárló, ha minősé­gi hibát észlel. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a szavatossági időt jól látha­tóan és érthetően tüntessék fel az árun, illetve a csen magoláson. Előfordul, hogy a szavatossági időt elmo­sódott pecsét jelzi, máskor az importból származó áru eredeti, idegen nyelvű fel­irata áll csak a csomagolá­son. ilyen esetben — ren­delkezik a jogszabály — „a minőségi kifogást az árura megállapított szava­tossági időtől, vagy annak lejártától függetlenül kell elbírálni”. A kereskedő és a vásár­ló közti vitában — márpe­dig nehéz volna tagadni, hogy sok ilyen fordul elő, — gyakran arra hivatkoz­nak a kereskedők: nem ők tehetnek az áru hibájáról, hanem az ipari üzem, amely készítette. A vásárló azon­ban — ezt a jogszabályok világosan kimondják — nem az ipari üzemmel, ha­nem azzal a kereskedővel vagy kereskedelmi vállalat­tal áll szerződéses viszony­ban, akitől vagy amelytől az illető árucikket vásárol­ta. A hibás dolgot tehát a kereskedőnek kell kicserél­nie, vagy visszavennie. (A? ipari üzem felelősségét ugyancsak jogszabályok alapján állapítják meg, itt azonban már az üzem és a kereskedelem közti szerző­désekről van szó, ami nem tartozik a fogyasztóra.) Természetesen a jog a kereskedőt is védi. a vá­sárló — a szerződés foly­tán — köteles az áru ellen­értékét kifizetni. Ha rész­letre vásárolt, köteles a részleteket az előre megál­lapított időközönként fizet­ni. Ugyancsak a kereskedőt védi az a jogszabály is, amely szerint a felismerhe­tő hibát nyolc napon belül köteles a vásárló a keres­kedő tudomására hozni, a rejtett hibát pedig annak felfedezésétől számított nyolc napon belül. Töré­keny, ütődésre érzékeny tárgy hibáját a vásárló csak akkor reklamálhatja, ha a maga részéről mindent megtett, hogy ne essék kár a megvásárolt árucikkben. A nagy értéket képviselő árukkal — élő állatok, tar­tós fogyasztási cikkek — külön jogszabályok foglal­koznak. Ezekről szól követ­kező írásunk. V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents