Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

3 oldal 1970- augusztus 23, vasárnap LosoncziPál Szudánban A'%>?kezdődtek a hivatalos tárgyalások KHARTOUM Zsúfolt program várt Lo­sonczi Pálra, az Elnöki Ta­nács elnökére a szudáni hi­vatalos látogatás második napján. A késő esti órákba nyúló pénteki díszvacsora után, amelyet Nimeri szu­dáni elnök adott Losonczi Pál tiszteletére, a szívélyes, és baráti légkörű, oldott hangulatú vacsorán — ame­lyen a vendéglátók részé­ről a forradalmi parancs­noki tanács és a kormány tagjai, magyar részről Lo­sonczi Pál és kísérete vett részt — Nimeri elnök és Losonczi Pál mondott po­hárköszöntőt. • Szombaton délelőtt Lo­sonczi Pál megtekintette a Sudan Textil Industry Ltd. ! khartoumi gyártelepet, majd ellátogatott az egyik Khartoum környéki tejfel- dolgozó és baromfitenyész­tő üzembe, amelyet a kö­zelmúltban vettek állami ellenőrzés alá. Délután tar­tották meg Losonczi Pál és Nimeri elnök hivatalos tárgyalásait. Százezer látogató a moszkvai magyar kiállításon Moszkvában nagy érdek­lődés kíséri a jubileumi magyar kiállítást. Szombat délutánig a látogatók szá­ma meghaladta a százezret. A százezredik vendéget kü­lön üdvözölték, presso ká­véfőzővel és egy üveg ba­rackpálinkával ajándékoz­ták meg. A már lezajlott első szak­mai nap tapasztalatait Lé- nárt Lajos miniszterhelyet­tes a következőképp foglal­ta össze: Több mint 300 meghívott Aiiiew Délkelel-l&zsiába mázott afrikai Egységszervezet elítélte liigliát Pénteken Addisz Abe- bában befejezte 17. ülés­szakát az Afrikai Egység­szervezet felszabadítási bi­zottsága. A tanácskozáson elfogadott határozat saj­nálkozását fejezi ki ami­att, hogy Nagy-Britannia felújítani készül a Dél- Afrikába irányuló fegy­verszállításokat, s felszó­lítja Angliát, mondjon le erről a tervéről. A felszabadítási bizott­ság ezzel összefüggően in­dítványozta az Afrikai .Egységszervezet miniszteri tanácsa küszöbönálló érte­kezletének, hogy hozzon létre különleges bizottsá­Í got. A bizottságnak az lenne a feladata, hogy fi­gyelemmel kísérje a Dél- Afrikai Köztársaság és 1 Anglia kapcsolatainak ala­kulását. Ezenkívül az ENSZ-ben felvetné azt a kérdést, miképpen tartják be a Biztonsági Tanács által hozott embargó-rén- delkezést. A felszabadítási bizottság erélyesen megbé- lyegzi azokat a nyugati országokat, így az NSZK-t is, amelyek a Biztonsági Tanács határozata ellenére fegyvereket adnak el a fajüldöző dél-afrikai re­zsimnek. Világhírnév Nemrégiben — egy riasz­tó hír nyomában — úgy hitte a világ, hogy a diplo­matarablás divatja Dél- Amerikából átterjed Afri­kára is. A világsajtón át egycsapásra ismertté vált a 49 éves Lea Brian brit nagykövetségi első titkár, akit — saját elbeszélése szerint — három revolveres ugandai néger elrabolt és csak a diplomata gépkocsi­ját hagyta a tett színhe­lyén, majd a Victoria-tó egy kis szigetén 55 órán át tartotta fogva. A kampalai brit nagykö­vetség Brian szerencsés megmenekülése után eré­lyes vizsgálatot követelt a rablók felkutatására. Azlán „rab­Koszorúzás a román hirtelen csend lett a lás” ügyében. Lea Brian ugyanis a vizs­gálat során bevallotta, hogy valójában senki sem rabolta el, de az így szer­zett népszerűséggel, hírnév­vel legalább nagyköveti ki­nevezésben reménykedett. Mi történt a valóságban? A diplomata tényleg 55 órát „raboskodott” a kis sziget egy szalmakunyhójában, de nem kényszerből, hanem önkéntesen, előre megszer­vezve egyszerre három ugandai szépség társaságá- | ban. Azóta a világhírnév­re törő diplomatát a Fo­reign Office csendben visz- \szarendelte. Családjával: fe- | leségével és két kislányá­val tért vissza Londonba, ahol lefokozták és fegyel­mi bizottság elé állították. Legújabb értesülések sze­rint eddig csak az bocsá­tott meg neki, akinek a legnagyobb oka lenne a ha­ragra: a felesége. Agnew amerikai alelnök Los Angelesből szombaton — az idén már másodíz­ben délkelet-ázsiai körútra indult. Az AFP szerint felada­ta nem lesz könnyű. Az Egyesült ÁEamók szélső- jobboldali szövetségesei egyáltalán nem nézik jó szemmel, hogy Washing­ton csapatokat von ki Dél- kelet-Áasiából és csapat- kivonásokat tervez Dél- Koreából is. Agnew a szö­vetségeseket arról kívánja biztosítani, hogy az Egye­sült Államok továbbra is megadja nekik a szüksé­ges katonai támogatást, jóllehet elvárja, hogy nö­veljék saját katonai ere­jüket. Az AFP emlékeztet ar­ra, hogy Agnew akkor in­dul délkelet-ázsiai kőrútjá­ra, amikor a szenátus nem volt hajlandó újabb ösz- szegeket megszavazni a Délkelet-Ázsiában harcoló thaiföldi, dél-koreai és fü- löp-szigeti katonák számá­ra. A dél-koreai rezsim ve­zetőit kifejezetten aggaszt­ja az a kilátás, hogy az USA esetleg huszonkétezer amerikai katonát von ki Dél-Koreából. Agnew al­elnök Szöulban azt kíván­ja közölni, hogy az Egye­sült Államok hajlandó megadni a kért eszközöket a dél-koreai hadsereg mo­dernizálására. Hasonló feladattal uta­zik az alelnök Bangkokba is és megpróbálja elosz­latni a thaiföldi kormány amiatt érzett aggodalmát, hogy az amerikai csapatok kivonása következtében tovább gyengül a rezsim helyzete. Az alelnök elutazása előtt szombaton még talál­kozott Nixon elnökkel is. vendéggel, köztük V. P. Lein élelmiszeripari mi­niszterrel, helyetteseivel volt alkalmunk találkozni, eszmecserét folytatni. A be­mutatott élelmiszereket a szakemberek természetesen másként szemlélik, mint a kiállítást felkereső többi látogató. Véleménycsere folyt a csomagolástechni­kai megoldásokról, a leg­kevesebb veszteséggel járó szállítási módokról, a szál­lítások ütemezéséről. A múlt évben 180 000 tonna friss ’gyümölcsöt, főként al­mát, 116 000 tonna főzelék; konzervet, 43 000 tonna sa­vanyúságot, továbbá 11 000 tonna vágott baromfit és 58 millió tojást szállítot­tunk a Szovjetunióba. A következő tervidőszak szállításairól is megkezdőd­tek a tárgyalások. A követ­kező hetekben alakulnak ki a végleges számok, de már­is bizonyos, hogy egyes cikkek volumene emelke­dik és újabb cikkekkel bő­vül a Szovjetunióba irá­nyuló magyar élelmiszer- ipari, mezőgazdasági ex­port. Buteflika aggódik ALGÍR (MTI) Buteflika algériai kül­ügyminiszter pénteken este növekvő aggodalmának adott kifejezést az Izrael­ben fogva tartott két kor­mánytisztviselő sorsa miatt. Buteflika közölte Douglas Home brit kül­ügyminiszterrel, hogy az erőfeszítések, amelyeket a foglyok szabadsága érde­kében ő és mások tettek, nem hoztak eredményt. Az algériai külügyminiszter ebből az alkalomból ismét leszögezte kormánya állás­pontját az ügyben; 1. Felelősség terheli a BOAC brit légitársaságot és a BOAC-gép kapitá­nyát, következésképpen magát Nagy-Britanniát; 2. A nemzetközi szervezetek­nek, amelyek a polgári lé­giközlekedés biztonsága fö­lött hivatottak őrködni, kötelességük eljárni Izra­elnél; 3. Algéria semmifé­le alkudozásba nem bo­csátkozik. Az algériai tájékoztató iroda szerint U Thant ENSZ-főtitkár megígérte Buteflikának, hogy köz­benjár. Közvetítést aján­lott fel Ketema Yifru etióp külügyminiszter is. Monlevidao nem cserél Az uruguayi kormány pénteken bejelentette: nem állja útját annak, hogy „kormányok vagy magán- személyek” tárgyalásokba bocsátkozzanak a Tupa- marossal a két fogoly dip­lomata szabadonbocsájtása ügyében. Ily módon tehát nincs akadálya annak, hogy a brazil kormány lé­péseket tegyen montevi- deoi konzulja, Dias Gomi- de érdekében, noha a kor­mány közölte: nem ad po­litikai foglyokat a túszokért N'xon sajtóértekezlete Nixon amerikai elnök hétfőn sajtóértekezletet tart a kaliforniai San Clemen- te-ben. Az értekezleten, amelyre a nyugat-amerikai államok sajtójának 50 kép­viselőjét hívták meg, fő­ként külpolitikai kérdések kerülnek szóba. Az elnökön kívül Kissinger nemzetbiz­tonsági tanácsadó és Sisco, a State Department közel- keleti kérdésekben illeté­kes államtitkára válaszol az újságíróknak. Tájfun Japán fölött Az Anita tájfun pénte­ken végigsöpört Honsha ég Shikoku szigetén, majd szombatra Hokkaido felé vette az irányt. Eddigi mérlege: 16 halálos áldo­zat, hét eltűnt, 268 sebe­sült; számtalan lerombolt épület, megrongált út és felszaggatott vasútvo­nal. Japán meteorológu­sok szerint az Anita Hok­kaido szigete és a szovjet Vlagyivosztok kikötője kö­zött veszti el majd az ere­jét. Ki akadályozza ? A SALT-tárgyalások né­hány napja Bécsben befe- jezdődött második menete általános elégedettséget kel­tett világszerte. Azóta azonban három olyan ese­mény is történt, amely ar­ra emlékeztet: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása az embe­riség nagy, egyetemes le­szerelési feladatának csak egyik része és nem szüne­telhet az aktivitás e küz­delem egyéb területein sem. A genfi leszerelési bizott­ság ülésén dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar delegáció vezetője, nagy ér­deklődés közepette hívta fel a figyelmet egy alapvető fontosságú tényre. „Válto­zatlanul időszerű az ENSZ- közgyűlés 1959-ben elfoga­dott határozatának az a megállapítása, hogy az ál­talános és teljes leszerelés ma a világ előtt álló leg­fontosabb kérdés, ezért a kormányoknak mindent meg kell tenniük az építő jelle­gű megoldás érdekében’’ mondotta hazánk képvise­lője. Miután a magyar fődele­gátus emlékeztetett a világ- szervezet közgyűlésének ar­ra a határozatára is, amely az 1970-es esztendőket le­szerelési évtizeddé nyilvá­nította, rámutatott az eddi­gi tárgyalások eredményei­re. Érzékeltette, hogy ilyen sorsdöntő kérdésekben nem lehet helye türelmetlenség­nek. Az eddigi megbeszélé­sek azt bizonyítják, hogy egyetlen lépéssel nem lehet mindent átfogóan rendezni, hogy történelmi folyamat­tal van dolgunk, amelynek alakulása a nemzetközi helyzet függvénye. A fegyverzetek jelenlegi helyzetével függ össze az a kommentár, amelyet a szovjet orvostudományi akadémia alelnöke fűzött Washington hírhedt halál­hajójának elsüllyesztéséhez. A hajó gyomrában 12 500 idegbénító gázt tartalmazó rakéta merült a minap az óceánba. Rendkívül kocká­zatos, katasztrofális követ­kezményekkel terhes kísér­letet hajtott ezzel végre az Egyesült Államok, amely nemcsak a térség embereit érinti, hanem a bioszféra egész egyensúlyát is. Az USA mindmáig nem írta alá, illetve nem ratifikálta a vegyi és biológiai fegy­vereket eltiltó 1925-ös gen­fi jegyzőkönyvet. Ez a faj­ta magatartás az, amely akadályozza, hogy a lesze­relési folyamat az eddigi­nél is gyorsabb legyen. Románia nemzeti ünnepe nemzeti ünnep alkalmából Románia nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzás! ün­nepség volt a rákosligeti te­metőben nyugvó román hő­sök sírjainál. A Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének képviseletében Dumitru Turcus nagykövet, Jan Leontescu kereskedel­mi tanácsos és Emílián Birlea ezredes katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Pesti Endre ve­zérőrnagy budapesti helyőr­ségparancsnok. továbbá a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. Románia népei ma emlé­keznek meg hazájuk felsza­badulásának 26. évforduló­járól. 1944 nyara végén a szovjet hadsereg előnyomu­ló alakulatai Iasi és Kisi- nyov körzetében súlyos csapásokat mértek a hitle­rista erőkre, átszakították a fasiszta hadseregcsoportok védelmi rendszerét és gyors ütemben megkezdték Ro­mánia felszabadítását. A szovjet hadsereg győzelmei bátorítást adtak Románia haladó erőinek. A kommu­nisták vezetésével általá­nos népi felkelés bontako­zott ki. és az antifasiszta fegyveres osztagok birtO; kukba vették a fővárost. Ezzel a fordulattal lehetővé vált, hogy Románia szakít­son a hitleri szövetséggel, véget ért a fasiszta Anto- nescu-rezsim. 1944. augusz­tus 23-án, a népi felkelés győzelmének napján új fe­jezet kezdődött az ország életében. Az újjászervezett román hadsereg a háború további hónapjaiban a szovjet hadsereg köteléké­ben küzdött. A felszabadulás 26 esz­tendeje alatt gyökeresen megváltoztak a társadalmi, gn-dasági viszonyok Romá­niában. A Hohen-’','~'o-dí- nasztia uralmának a köz­társaság kikiáltásával ve­tettek véget. Románia a há­ború előtt Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Természeti kincseit a nyugati tőkés vállalatok fölözték le, ipara fejletlen, mezőgazdasága külterjes volt, a munkásosztály nyo- morgott, a parasztság a bo­járok korlátban hatalmát nyögte. A felszabadulás utáni első időkben a bur­zsoázia tett néhány kísérle­tet hajdani uralmának res­taurálására, 1946 őszén azonban a kommunisták által szervezett népi erők véglegesen kiszorították a hatalomból a régi rend urait. A néohatalom ével gyors fellendülést hoztak. Romá­nia a szocialista tábor tag­jaként, élvezve a szocialis­ta országok nagy közössé; gének összefogott erejéből fakadó előnyöket, gyorsan fejlesztette iparát, korsze­rűsítette mezőgazdaságát, fellendítette a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalát. Negyedszázad alatt a román ipar terme­lése a felszabadulás előtti­hez képest a tizennégysze- resére, a mezőgazdaságé . —'.'-félszeresére, a nemzeti jövedelem ped'g az ötszörösére emelkedett. Országszerte nagy építke­zéseket folytattak, az új la­kások százezreit adták át a dolgozóknak. A szocialista építés ered­ményei a nép szorgalma, a kommunisták áldozatkész szervezőmunkája, a többi szocialista országgal való e?vüttműködés közös gyü­mölcseként jöttek létre. Ugyanezek a tényezők biz-. tosítják Románia jövőbeni fejlődését, függetlenségé­nek és biztonságának hosz- szú távlatokra vonatkozó garanciáját is. A még ha­tékonyabb együttműködés, a kölcsönös segítség még kiterjedtebb alkalmazása teszi lehetővé, hogy Romá­nia végrehajthassa nagy­szabású gazdaságfejlesztési terveit. Felszabadulása évfordu­lóján a magyar néo őszin­te megbecsüléssel üdvözli a szomszédos ország népeit, elismeréssel nyugtázza a szocializmus építésében el­ért sikereit, és azt kívánja, hogy a baráti Románia si­kerrel haladjon tovább azon az úton, amelyen egyaránt szolgálja nemzeti felemelkedésének és a pro­letár internacionalizmusnak a közös ügyét,

Next

/
Thumbnails
Contents