Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1970. július 15—16-i ülésén megvitatta és jóváhagyta a X. kongresz- szus irányelveit és úgy határozott, hogy az ország közvéleményének tájékoztatása céljából augusztus második felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. Az alábbiakban közöljük a kongresszusi irányelveket A párt az elmúlt négy évben a IX. kongresszus határozatainak megfelelően a szocializmus teljes felépítése érdekében dolgozott; tevékenységében a munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép szolgálata vezette. A kongresszus határozatait megvalósítva a párt eredményesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításait; a szocialista társadalom építése során jelentkező új feladatokra a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek megfelelő megoldási módokat dolgozott ki. Erősebb lett a népi hatalom; nagy eredmények születtek a gazdasági, a kulturális életben; emelkedett a nép életszínvonala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a magyar nép egysége. A munka során sok akadályt kellett leküzdeni, s meg kellett oldani számos, a szocialista társadalmi fejlődésen belül támadt ellentmondást. Az összességében sikeres munka eredményeként népünk előbbre jutott a szocializmus útján. A hazánk felszabadulása 25. és Lenin születése 100. évfordulójának évében összeülő kongresszus méltán megállapíthatja, hogy a magyar munkásosztály teljesíti történelmi hivatását. A munkásosztály, pártja vezetésével, a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt sikeresen építi a szocializmust. A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra. A Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az eddig követett politika jóváhagyását kéri. Javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben; a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk 1. Népünk bonyolult nemzetközi feltételek között végezte szocialista építőmunkáját, a IX. kongresszus óta eltelt időszakot változatlanul a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erőinek harca jellemezte. Ez a küzdelem az egész világon, a társadalom életének valamennyi fő területén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és a kulturális életben — egyaránt folyik. A világirrjperializmus és fő ereje; az amerikai imperializmus fegyverrel, gazdasági és politikai nyomással igyekszik fenntartani reakciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást. A világ fejlődésének fő irányát az imperializmus minden erőfeszítése ellenére mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg: A Szovjetunió, a szocialista országok szakadatlanul növelik gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejüket. A szocialista világrendszer az imperialistaellenes harc döntő ereje. A nemzetközi munkásosztály mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliumokkal szemben. A szocialista világrendszer és a harmadik világ népei kölcsönösen segítik egymást az antiimperialista harcban. 2. Az imperializmus elérhet ugyan átmeneti sikereket, a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásán azonban nem képes megoldani, a politikai válság állapotában van, s az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba egyre jobban belebonyolódik. Az imperialista politika kilá- tástalanságának meggyőző bizonyítéka az Egyesült Államok indokínai háborúja, a közel-keleti válság. A hős vietnami népnek, Laosz és Kambodzsa népeinek harca, az; arab népek küzdelme azt tanúsítja, hogy az imperialisták nem képesek győzedelmeskedni a szabadságukért és jogaikért küzdő, a haladó erők nemzetközi támogatását elvező népeken. 3. Pártunk kötelességének tartotta, hogy a bonyolult, ellentmondásos v"' helyzetben, a szocializmi’ ' apitalizmus erői ke ..............................jelentőségű kü_ú--......... ’ernac ionalista politikává! biztosítsa szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeit, s egyben elősegítse a béke, a demokrácia, a szocializmus világméretű erőinek növelését. Nemzetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantásának elhárítása, a béke megszilárdítása áll. Ezzel egyaránt szolgáljuk legsajátabb nemzeti érdekeinket és a szocialista világrend- szer, a béke és a naladás nemzetközi érdekeit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer országaival való szoros együttműködés. A magyar-szovjet barátság az elmúlt időszakban tovább erősödött. Jelentős mértékben bővültek, fejlődtek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a szocialista világrendszer többi államával is. Minden szocialista országgal egységre, internacionalista együttműködésre törekszünk, azokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Bővítettük hazánk politikai és gazdasági kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ennek szellemében fejlesztettük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk az emberi haladás ügyét védelmezte és védelmezi minden vitás nemzetközi kérdésben. Támogatjuk az amerikai agresszióval szemben küzdő hős vietnami népet, Laosz és Kambodzsa népét. Szolidárisak vagyunk a koreai nép harcával, amelyet az Egyesült Államok provokációival szemben folytat hazája békés egyesítéséért. Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával. Támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság igazságos törekvését a nemzetközi jogi érvényű elismerésre. Szövetségeseinkkel együtt részt veszünk az összeurópai biztonsági konferencia összehívásáért folytatott erőfeszítésekben. Küzdünk a háború tűzfészkeinek felszámolásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Támogatjuk a leszerelés eszméjét, mellette vagyunk minden olyan kezdeményezésnek, amely csökkenti a háború veszélyét, s a békét szolgálja. 4. Az imperializmus kizsákmányolást, elnyomást, megaláztatást zúdít az emberiségre; háborús feszültségben, nyugtalanságban tartja a világot. Az emberiség számára a társadalmi, gazdasági felszabaduláshoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború kirobbantását megakadályozó fő eszköz és biztosíték az emberiség számára a szocialista világrend- szer erőinek növelése, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimperialista harcának fokozása, a népek százmillióinak mozgósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szervezete a szocializmus és a béke védelmének megbízható eszköze. Ereje a hadseregek közötti együttműködés és a katonai szervezet tökéletesítésével hatékonyabbá vált. A Varsói Szerződés tagállamaként gondoskodunk hazánk függetlenségét, népünk szabadságát, békés építőmunkáját, szocialista vívmányainkat védelmező néphadseregünk, fegyveres erőink fejlesztéséről, s hozzájárulunk a szocialista világrendszer, az éurópai kontinens biztonságának, a népek általános békéjének védelméhez. Pártunk a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a békét. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői 5. A magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult rendszerünk gazdasági alapja, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődtek, szorosabbá váltak, s ezáltal magasabb színvonalra emelkedett és szilárdabbá ko- vácsolódott a munkás-paraszt szövetség. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai egységének, érettségének, hazaszeretetének, a párt iránti bizalmának. Hazánkban a törvényesség, a szocialista törvények védik a társadalom érdekeit, az állampolgárok jogait és biztonságát. Pártunk szövetségi politikája nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk dolgozó osztályaiba munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a különböző világnézetű embereket, kommunistákat és pár- tonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egységbe tömörít mindenkit, aki vállalja a közös célt; a szocialista Magyarország felépítését. 6. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. A munkásosztály megnövekedett. a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele a termelés műszaki-technikai fejlődésével jelentősen megváltozott és állandóan változik. Növekszik s szakképzett munkások aránya és fontossága a társadalomban, a termelésben. Az egyes munkásrétegek között a politikai öntudat, az igények, a szakmai képzettség, az anyagi helyzet és sok más tényező tekintetében még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó rétegeivel együttműködve valósítja meg történelmi céljait társadalmunkban. A szocialista tulajdonviszonyok uralkodóvá válásával kibővült és teljesebbé vált a munkás- osztály és szövetségese, a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága, a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja A párt a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik tevékenységében. Minden vezető köteles figyelembe venni, hogy a munkás- osztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva a párt politikájának következetes végrehajtását igényli. A társadalompolitikai és gazdasági intézkedések legyenek átgondoltak, tervszerűek; a párt-, az állami, a társadalmi szervek előzetesen számoljanak azoknak a munkásságra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatásával, a tapasztalatokat vegyék figyelembe, s politkailag használják fel munkájukban. A munkások jogos igénye, hogy a pártszervezetek, a szak- szervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdékeiket szolgáló döntések kialakításába. 7. A párt a legutóbbi négy esztendőben további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtülajdon elvi rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudomány, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek. A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások. a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szocialista tulajdonviszonyokat, a gazdákodási módszereket. amelyek nyomán tovább fejlődik a termelőszövetkezeti parasztság általános képzettsége. öntudata, javulnak életkörülményei, határozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-politikai arculatának, magatartásának szocialista vonásai. 8. A tudomány és a technika rohamos fejlődése, a tömegek növekvő művelődési igénye. a társadalom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Rendszerünk biztosítja az értelmiség számára az alkotó munka széles lehetőségeit, az anyagi eszközöket és a kutatáshoz szükséges megfelelő közszelleimet. Az értelmiségiek tömegesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az államigazgatás különböző szerveiben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust. 9. Társadalmunkban jelentőségüknek megfelelő helyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparosoknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tisztelő kispolgárok a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a harácsolás. a jogtalan haszonszerzés ellen. 10. A társadalom változása és továbbfejlődése az elmúlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját. A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósításában, munkájukkal maradandóan hozzájárultak a szocializmus építésének nagy eredményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődéssel összhangban tovább javult. A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai értelemben biztosított E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem minden területen adottak az anyagi, a .dologi, a szemléletbeli feltételek. A következő években a gazdaság-, a kultúr- és a szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése és jobban érvényesüljön egyenjogúságuk. A Központi Bizottság további intézkedéseket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés, az anyák támogatására, a nők, a fiatal leányok szakképzettségének növelésére, munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére. 11. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét, alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékekénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A fiatalokat a jövő feladataira kell felkészíteni. A társadalom intézményei, szervezetei hassanak erőteljesebben az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fiata- lol: közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitását, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban kell tudatosítani a közvéleményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialak tú ~n a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érett-
