Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

1970. augusztus 22, szombat >. oldal Dr. Korom Mihály beszéde az alkotmány napján 307 millió az árvízkárosultaknak nép hármas jellegét, az ál­lamalapító I. István király születésének ezer éves év­fordulóját, népköztársasá­gunk alaptörvényének, az alkotmánynak korszakal­kotó jelentőségét, és meleg szavakkal szólt a mező- gazdaság dolgozóiról, akik­forintot fordítottak. A vá- sárosnaményi, a mátészal­kai és a fehérgyarmati já­rásban több mint 8000 csa­lád, kereken 27 000 család­tag kapott vissza nem té­rítendő ingósegélyt. Az egy főre jutó segély átlaga meg­haladta a 3000 forintot. Dr. Korom Mihály beszél. *ek fáradságot nem kímé­lő munkája ebben a ter­mészeti csapással sújtott esztendőben is biztosítot­ta népünk jövő évi kenye­rét. Beszéde további részé­ben megemlékezett a kis­kun hagyományokról, ar­ról a hősies erőfeszítésről, amellyel a Duna-Tisza kö­zének munkaszerető népe meghódította ezt a termé­szeti adottságokkal nem nagyon bővelkedő földet Rámutatott, hogy a felsza­badulás óta eltelt 25 esz­tendő milyen óriás mér­tékben megváltoztatta en­nek a vidéknek az arcula­tát: az elmaradt mezőgaz­dasági területből ipari ter­melésére nézve is jelenté­keny, szocialista módon gazdálkodó tájegység lett Ezután a IV. ötéves terv Kőrös Gáspárnak, dr. Csenki Ferencnek és Bor­bély Lajosnak, a megyei tanács vb pénzügyi osztá­lya vezetőjének. A gyűlés befejező aktu­saként a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet nép­viseletbe öltözött képvise­lői járultak az emelvény­hez, és ráterítették a szö­vetkezet dolgozóinak aján­dékát, a Kiskunfélegyháza címerével díszített kék-fe­hér selyemzászlót. A gyűlés után sok ez­ren keresték fel a mező- gazdasági, ipari, kereske­delmi, honismereti, képző- és népművészeti, település- fejlesztési, sporttörténeti kiállítások pavilonjait. Az ünneplő közönséget szá­mos sportesemény, birka­főző verseny, divatbemuta­tó szórakoztatta. Ünnepi hangverseny A kiskun napok kereté­ben megrendezett hangver­senyen a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Debreceni Kodály Kórus lépett fel Ferencsik János, illetve Gulyás György ve­zényletével csütörtökön es­te a Petőfi Gimnázium ud­varán felállított szabadtéri színpadon. Elsőnek Beethoven V. szimfóniája hangzott el. Ezt a szimfóniát monu­mentalitása, nagy hangzó tömbjei valóban alkalmas­sá teszik szabad téren va­ló előadásra. A zenekar si­kerrel birkózott meg az erősítés hiánya okozta szo­katlan akusztikával, el­mondhatjuk, hogy a mű a maga teljességében meg­szólalt, sőt az egyes tételek zenei karaktere is mara­déktalanul érvényesült. Nem állíthatjuk sajnos, ugyanezt az énekkar két önálló számáról (Monte­verdi: Altri canti d’Amor és Kodály: öregek). Nyers, kiegyenlítetlen hangzások zavarták a zenei mondani­való megvalósulását, külö­nösen a férfiszólamokban. Befejezésül Kodály Psal­mus Hungaricusát adta elő a két együttes. A remekmű szép, hiteles tolmácsolása elsősorban Ferencsik János karmesteri koncepciójának, valamint a tenorszólót szép hangon és nagy drá­mai erővel éneklő Réti Jó­zsefnek köszönhető. A szépszámú közönség — köztük a Kodály-szeminá- rium hallgatói — nagy tet­széssel fogadta az ünnepi eseményhez méltó hangver­senyt. Nem hallgathatunk el azonban két zavaró kö­rülményt sem. Az egyik a legváratlanabb — és min­dig a legrosszabb — pilla­natokban felhangzó külön­pénteki eseményei Lovasnapok, szakmai tanácskozások Pénteken már a reggeli órákban gyülekezni kezd­tek az érdeklődők Kiskun­félegyházán, a Vasas sport­telepén, ahol 9 órakor a kettes- és négyesfogatok díjhajtásával kezdődött a lovasnapok programsoroza­ta. Délután 2 órakor vala­mennyi részvevő csapat és a fogatok felvonulása után került sor az ünnepélyes megnyitásra. A kiskun lo­vasnapokat Pál János, az Országos Lótenyésztési Fő- igazgatóság igazgatója nyi­totta meg. A kétnapos ver­seny a termelőszövetkeze­tek és sportkörök nagysza­bású erőpróbája. Ami a fo­gatok versenyét illeti, há­rom versenyszám összesí­tett eredménye alapján dönt majd a zsűri a helye­zések sorrendjérőL Egyik érdekessége a bemutató­nak az az ötös, amelyet Té­ti Imre bugaci csikós irá­nyít lóhátról. • Ugyancsak tegnap dél­előtt rendezték az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának székházában azt a nagyszabású honis­mereti tanácskozást, ame­lyen a megyének e téma­körrel foglalkozó aktivistái találkoztak. A Hazafias Népfront megyei honisme­reti bizottsága és kiskun­félegyházi városi bizottsága közös rendezvényét dr. Mi- halovics István, a szerve­zet kiskunfélegyházi városi elnöke nyitotta meg Far­kas József megyei nép­fronttitkár bevezetője után dr. S. Szabó Ferenc, az Országos Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője tartott előadást A termé­szetvédelem jelentősége ha­zánkban címmel. Ezután Töltési Imrének, az Országos Honismereti Bizottság titkárának Honis­meret és természetvédelem című előadása hangzott el, amelyet széles körű elemző vita követett. • Egyidejűleg a Móra Fe­renc Művelődési Központ dísztermében homokhasz­nosítással foglalkozó szak­emberek tanácskozására került sor. Dr. Belényi Ist­ván, a városi tanács vb-el- nökhelyettase köszöntötte a résztvevőket, majd a város és a megye mezőgazdasá­gának fejlesztésében hasz­nos és tartós segítséget nyújtó szakembereknek át­adta a kiskun napok em­lékérmét és elismerő okle­velet Dr. Lőrincz József, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosz­tályvezetője méltatta a ta­nácskozás jelentőségét. Be­szélt a futóhomokkal a me­gyében folytatott giganti­kus küzdelem, a tervszerű természet-átalakító tevé­kenység szép eredményei­ről. Ezután megnyitotta a tanácskozást, amelynek fő napirendi pontja dr. Maár Andrásnak, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetőjé­nek. A homokhasznosítás komplex problémái című előadása volt. Az előadást élénk szakmai Vita és tar­talmas hozzászólások egé­szítették ki. A kiskun napok alkal­mából tegnap a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat szakmai nappal egybekötött divat- bemutatójára is sor került. Az eseményre meghívták az üzletfeleket is és élénk ér­deklődés mellett bonyolí­tották le a divatparádét Nyugdíjas orvosok magángyakorlata A SZOT legutóbbi hatá­rozata megszüntette a nyugdíjas orvosok magán- gyakorlatára vonatkozó ko­rábbi rendelkezéseket, s jú­lius 1-től nyugdíjukat tel­jes egészében megkapják, tekintet nélkül a magán- gyakorlatból eredő jövede­lem és a nyugdíj nagysá­gára. Ha a nyugdíjas orvos nem folytat magángyakor­latot, nyugdíjának érintet­lenül hagyása mellett to­vábbra is vállalhat havi 800, illetőleg évi 9600 fo­rintos keretben munkát. Ha azonban munkaviszonyban álló nyugdíjas kezd ma­gángyakorlatot, vagy ma­gángyakorlatot már folyta­tó nyugdíjas munkavi­szonyba lép, akkor a nyug­díjat szüneteltetni kell, még ha munkabére nem is haladja meg a havi 800, il­letőleg évi 9600 forintot. A nyugdíjasnak tehát legfel­jebb két jövedelemforrása lehet egyszerre: a nyugdíj és a magángyakorlat, vagy a nyugdíj és munkaválla­A kiskun napok megnyitó napján este erkélyzene szó­rakoztatta a kiskunfélegyháziakat és vendégeiket. Ké­pünkön Bársony Mihály, a Népművészet Mestere kla­rinéton. Bige József, az Állami Népi Együttes tagja dudán muzsikál a Kiskunfélegyházi Városi Tanács erkélyén. lás. Ha az eddig magán- gyakorlatot nem folytató nyugdíjas praktizálni kí­ván, a lakóhelye szerint il­letékes egészségügyi osz­tálytól vagy csoporttól kell erre engedélyt kérnie. Az évi 9600 forintos keretet meghaladó munkaviszony esetén a nyugdíjat minden­képpen szüneteltetik, akár folytat az orvos magángya­korlatot. akár nem. Az ilyen munkaviszony megszűnését mindenképpen be kell je­lenteni, ha az orvos a to­vábbiakban csak nyugdíjá­ra támaszkodik, vagy pe­dig csak magángyakorlatot kíván folytatni, illetőleg évi 9600 forintos keretben vál­lal munkaviszonyt. Ez az orvosnak a saját érdeke, mert ezekben az esetekben ismét megkapja nyugdíját. Illír lakótelep maradványai Sopronkőhida és Fertő­rákos között eddig ismeret­len, rendkívül nagy kiter­jedésű őskori településre bukkantak, amely a Rákos­patak völgyében, több kilo­méter hosszan húzódik. Az eddigi vizsgálatok azt mu­tatják, hogy a telepen az i. e. V—VIII. században itt élt illir őslakosság hozta létre, akiknek egyik törzsi központja a híres soproni Burgstallon (várhely) volt. A Soproni Liszt Ferenc múzeum a Győr-Sopron megyei Tanács anyagi tá­mogatásával megkezdte a temető feltárását. Az ása­tás során 9 sírt tártak fel. Egy-egy sírban a hamva­kat tartalmazó urna mel­lett több esetben 15—20 dí­szes edényt, bronz- és vas­ékszereket találtak. A fém­tárgyak nagyrészt már vas­ból készültek, mégpedig olyan kiváló eljárással, hogy szinte sértetlen álla­potban maradtak ránk. K“<re" Megkezdődött a IV. Népzenei Találkozó Kiskunfélegyházi ünneplő tömeg Tegnap megkezdődött Kecskeméten a IV. Orszá­gos Népzenei Találkozó. Az eseményre mintegy 250 vendég érkezett az ország minden részéből, népzené­szek, népi énekesek, zene­karok, népzenekutatók, a Rádió és a sajtó munka­társai. Délelőtt a megyei tanács dísztermében tudományos tanácskozás kezdődött ku­tatók, zeneesztéták, zene­tanárok részvételével. Kör- ber Tivadarnak, a Kecske­méti Állami Zeneiskola igazgatójának bevezetője után Baróthy Gyula, az Or­szágos Népművelési Inté­zet osztályvezetője tartott előadást, a népzene nap­jainkban címmel. Ezután Olsvay Imre, a Magyar Tu­dományos Akadémia mun­katársa a . népzenekutatás, Vitányi Iván pedig a szo­ciológia szempontjából szólt hozzá a kérdéshez. Bozay Attila zeneszerző saját munkásságán elemezte a népzenei hatásokat, dr. Lü- kő Gábor, a kiskunfélegy­házi múzeum igazgatója pe­dig Ady költészetének népi ihletéséről tartott előadást. A tanácskozás délutáni elő­adói Csoóri Sándor költő, dr. Kálmán Lajos kecske­méti népzenekutató és Ádám Jenő zeneszerzők voltak. A tanácskozás végeztével a találkozó résztvevői meg­koszorúzták az állomás épületén levő Kodály ZoL tán-emléktáblát. Este a Katona József Színház előcsarnokában Fodor András József At- tila-díjas költő nyitotta meg Pjlyák Ferenc és Or­bán István fafaragó nép­művészek kiállítását, majd a színházban a megnyitó hangversenyre került sor. Ezen a Magyar Rádió és Televízió népi zenekara működött közre Mészáros Tivadar vezetésével, továb­bá Bodza Klári, Kovács Apollónia, Madarász Kata­lin, Török Erzsébet, Béres Ferenc. Bojtor Imre és Ma­daras Gábor. A vasárnapi műsor Délelőtt fél 10-kor; cite­razenekarok térzenéje a Ka­tona József Színház előtt. — 11 órakor; Fiatalok hangversenye a Katona Jó­zsef Színházban. — Délután 6-kor: Népi énekesek, hang- j szeresek, népdalkórusok, J népi zenekarok bemutatója | a Katona József Színház­ban. A műsort dr. Manga János vezeti, Csoóri Sán­dor költő nyitja meg. célkitűzéseihez kívánt si­kereket a kiskun városok, falvak lakóinak és meg­nyitotta a kiskun napokat. A beszédet követően dr. Dobos Ferenc átnyújtotta a kiskun napok emlékpla­kettjét dr. Korom Mihály­nak, Erdősi Józsefnek, dr. féle külső zaj volt. A má­sik, hogy aki a hangverseny előtt a művészeket köszön­tötte, ismét Psalmus Hun- goriust mondott, holott a lapunk 18-i számában meg­jelent glossza külön is fel­hívta a figyelmet a meghí­vó szövegének erre a csú­nya elírására! Körber Tivadar A kiskun napok Az árvízkárosultak meg­segítésére alakult társadal­mi bizottság csekkszámlá­jára eddig 307 millió forint folyt be. Ebből gyorsse­gélyre 21 és fél millió fo­rintot. a Szabolcs megyei árvízkárosultak ingókárai­nak csökkentésére 85 millió

Next

/
Thumbnails
Contents