Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

8. oldal 1970. augusztus 16, vasárnap A kecskeméti üzletek ünnepi nyitvatartása O •• • 1 rr Szünidős diákok Augusztus 19-én, szer­dán, a bolti kereskede­lem egészében a rendes hétköznapi (nem szomba­ti) nyitvatartás érvénye­sül, azzal az eltéréssel, hogy az egyébként 18 óra előtt záró élelmiszerbol­tokat egalább 18 óráig nyitva kell tartani. A húsboltok 19 óráig állnak Pénteken délután köny- nyen végzetessé válható közúti. szerencsétlenség tör­tént Kecskeméten, a Mária- hegy 89-es számú ház előtt. A 15 éves S. Antal édesapja lovas kocsiját haj­totta a város központja fe­lé. Vele szemben kerékpá­rozott az úttesét bal olda­lán Piszmán Imre 13 éves iskolai tanuló. Amikor a kerékpáros a lovas kocsi irányába ért, S. Antal os­torral végigvágott a gyer­meken. Piszmán Imre az ütéstől a lovas kocsi jobb A szovjet orvostudomány két ismert szaktekintélye, Z. Jermolajeva akadémi­kus és D. Galkin profesz- szor az Izvesztyija pénteki számában cikket írt arról, „ami mindenkire tartozik”, s ami valóban sokakat fog- ,oí lalkoztat ezekben a napok­ban a Szovjetunióban: a kolera-előfordulásokról, a szükséges óvintézkedések­ről, a fertőzéses bél- és gyomormegbetegedések el­leni küzdelemről általában. A cikkírók tájékoztatják a közvéleményt arról, hogy az asztraháni területen elő­fordult kolera-megbetege­désekkel sikerrel veszik fel a küzdelmet, mivel a mo­dern orvostudomány min­den szükséges eszközzel rendelkezik ehhez. Az idő­ben való aktív kezelés minden esetben a betegek teljes kigyógyulását ered­ményezi. Természetesen a betegek felgyógyítása csak az egyik része a dolognak. Másrészt megbízhatóan el kell zárni a fertőzés terjedésének,ösz- szes lehetséges útjait. Ezért a Szovjetunióban és kül­földön érvényben levő sza­bályok szerint szigorúan megtiltják, hogy az embe­a vevőközönség rendelke­zésére. A vendéglátásban a szombati rend érvényes. Augusztus 20-án, csü­törtökön — az alkotmány ünnepére tekintettel — a teljes bolti kereskedelem és a piac is zárva lesz. A vendéglátásban a va­sárnap szokásos üzleti rendtartás lesz érvényben. oldalának zuhant, s köny- nyebben megsérült. S. An­tal a baleset helyszínéről elmenekült, de Piszmán Imre édesapja kerékpárral üldözőbe vette, s amikor utolérte, arra kényszerítet­te, hogy térjen vissza. A rendőrség megállapítása szerint a balesetért S. An­talt terheli a felelősség, elő­zetes letartóztatását azon­ban fiatal kora és a cse­lekmény beismerése miatt nem foganatosították. G. G. rek elhagyják a fertőzési gócokát. Ilyen intézkedést foganatosítottak az asztra­háni területen és profilak- tikai célzattal néhány kikö­tővárosban is. A cikkírók szerint ezek az intézkedé­sek egyáltalában nem a betegség valamiféle rend­kívüli súlyosságát jelzik, ahogyan egyes rosszul tá­jékozott emberek állítják, hanem kizárólag a beteg­ség megelőzését szolgálják. A cikk végül cáfolja azo­kat a híreszteléseket, ame­lyek szerint nem lehet a szovjet fekete-tengeri part­vidék üdülőhelyeire utaz­ni. Az igazság az, hogy a Krím és a Kaukázus egy­aránt zsúfolva van üdü­lőkkel, különösen azok van­nak rengetegen, akik min­denféle beutaló nélkül utaztak oda. Az üdülőkben és szanatóriumokban szigo­rú orvosi felügyeletet tar­tanak fenn, állandóan el­lenőrzik az étel és a víz fertőzésmentességét. A töb­bi üdülők és üdülővendé­gek és kirándulók tömegét viszont ily módon roppant nehéz ellenőrizni. Ezért a nem szervezett üdültetés­ben részt vevők további tömeges áramlását a ten­gerpartra korlátozzák. A Kiskőrösi Vegyes Ktsz Kossuth Lajos utcai tele­pén először a gépgyártó­részleg raktárában talál­koztam szünidős diákok­kal. Gerben Julianna 7., Zentai Péter 6. osztályos, mindketten 400 forint fize­tésért dolgoznak. Beszélgetésünkkor Julika még csak a második napot töltötte nyári munkahelyén és máris jól érezte magát, otthonosan mozgott a rak­tárban, a szereidében. Megtudtam, hogy jó ta­nuló, 4,6 volt a bizonyítvá­nya, s részt vett Egerben egy jutalomüdülésen. Emel­lett elhatározta, hogy dol­gozni is fog a nyáron. — Mit vásárolsz a pén­zedért? — Még nem tudom, ta­lán egy lastex nadrágot veszek. Péter röviden, tömören így nyilatkozott: — Ha apu nem említi, nem jövök dolgozni, de már megszoktam. Még nem tudom biztosan, horgász- felszerelést veszek-e a pén­zemből, vagy pedig anyu­nak adom, hogy ő vásárol­jon nekem valamit. A nadrágjára pillantva még azt mondja: — Kicsit festékes vagyok, segítettem állítókat festeni. A hetedikes Szilágyi Endre és Potoczki Zoltán az asztalos részlegnél ka­pott munkát. Nem egy is­kolába járnak, de egy ut­cában laknak, jó barátok. Endre már volt a nyáron őrsvezetőképző táborban, most egy budapesti nyara­lásra készült. — Kell a pénz. azért küldtek dolgozni. Meg az­tán szeretünk is, igaz? — mondja Zolinak, akitől ké­sőbb megtudom, hogy kar­órát szándékozik venni. Üjhelyi József már nagy fiú, az esztergályosok kö­zött találtam meg, éppen az utolsó napot töltötte a ktsz-ben. 500 forintos fize­tésért napi 6 órát dolgo­zott. — Miért éppen a ktsz-be jöttél? — Anyukám is itt dolgo­zik, tavaly már én is vol­tam szünidei munkán ugyanitt, és megszerettem. Gyűjtöm a pénzt egy kis­motorra. Egyébként most végeztem el a nyolcadik osztályt, őszre gimnázium­ba megyek. A pályaválasztásról is esett szó köztünk. A gye­rekek közül még senki sem tudta, mi akar lenni. Van­nak, akik a szünidei mun­ka alatt szeretnek meg egy szakmát, s ilyenkor dönte­nek. Kutyifa Ilona Cserbassbagyásos baleset Eredményes küzdelem a ko era ellen „A nemzeti dallam szerelme*4 „Egy diófára két össze­tartó szalmakötél van ki­feszítve, s rá vékonyabb- vastagabb égerfalécek kö- rchztbe rakva, mik két kis ^kalapáccsal üttetve leg­sajátosabb, melankólikus hangokat adják.’’ Szakem­berre valló aprólékosság­gal, a tárgyát kedvelő író gondoskodó szeretetével örökítette meg Jókai a szalmahegedűt, a kiskun­sági puszták hajdanvolt divatos hangszerét. Az idézett sorokat Jó­kai Mór: Hétköznapok cí­mű, kecskeméti vonatko­zásokban gazdag regényé­ben olvashatjuk. Az ural­kodó romantikus irányzat terelte a nagy mesemondó' figyelmét a Dunától a Ti­száig húzódó róna lakóira, a szűrös-gubás emberek­re, a pusztázókra? Igen is, nem is! A divat szeren­csésen találkozott a népi­nemzeti irány célkitűzé­seivel (uralkodjék a nép a költészetben és a politi­kában), Jókai egyéniségé­vel, hajlamaival, és a kecskeméti táj hangulatá­val az itteni honoráciorok szemléletével. A hírős vá­ros értelmisége régtől fogva érdeklődik a köz­nép életformája iránt. Tu­datosan és elmélyül ten. Meggyőző felkészültség­gel ír erről „az összebú- ! vásról” Kálmán Lajos I „Az etnográfiai szemlélet kialakulásáról” értekező tanulmányában. Az inten­zív néprajzi érdeklődés, a népművészet közvetlen­közvetett hatása minde­nekelőtt az irodalom „ho­moki vonalát” jellemzi. Jókai első regényének fe­jezeteit — tüntetőén — népdalszövegekkel kezdi. Mátyási, Göböl Gáspár. Losonczi, Hornyik is jól ismerte a helyi folklórt. Katona József arról be­szél, hogy a szóbeli ha­gyományokban „és a kö­zönséges dalokban szivár­gott alá az ősök emléke­zete”. Horváth Döme. minden szépnek, jónak fáradha­tatlan buzgalmú istápoló­Drótkötéllel a magasba 1970. augusztus 20-án üzembe helyezik a Zugli­get—Jánoshegy közötti kö télpályát. (Újsághír) Üj közlekedési eszközzel ismerkedhetnek meg a fő­város lakói és látogatói: a jánoshegyi személyszállító drótkötélpályával. Külföl­dön utazgató hazánkfiai már kipróbálhatták e prak­tikus alkalmatosságot, itt­hon azonban eddig csak a szerény kivitelű bánkúti sí­lift működött. Arról, hogy bányáinkban már üzemel néhány személyszállító kö­télpálya, s évente több te­herszállító pályát,is építünk a nagyközönség nemigen tud. A drótkötélpályák leg­főbb előnye, az, hogy vi­szonylag rövid úton komoly szintkülönbséget lehet le­győzni velük, szakadékok, járhatatlan területek hidal­hatok át. Épp ezért, első­sorban a nagy hegyekkel, sok magaslati üdülőhellyel rendelkező országokban — Ausztriában, Svájcban, Olaszországban stb. — épültek. Három hotel a magasban A drótkötélpályán — gör­gők közvetítésével — kö­télre függesztett kabinok vagy székek (síliftek esetén egyszerű keresztrudas ülő­kék) közlekednek. A „klasszikus” kötélpá­ja már 1862. június 29- én, a feltanodai zeneisko­la javára tartott hangver­senyen így fejezte be mondanivalóját: „Szabad­jon Önöknek ismételten is kiváló figyelmébe, szen­vedélyes szerelmébe aján­lanom nemzeti sajátossá­gaink hűséges megőrzését és különösen a nemzeti zene és dallam szerel­mét”. A közeli napokban ne­gyedszer gyűlnek össze Kecskeméten a citerások, dudások, furulyásck, éne­kesek, táncosok, fafaragók, síposok. Népünk teremtő leleményét csodálva, a bemutatók műsoraiban gyönyörködve arra gondo­lunk: nemes hagyományo­kat ápolunk a folklór­találkozók, kiállítások szer­vezésével. Heltai Nándor lyarendszer a szakaszos üzemű, kétköteles, nagyka­binos, ingajáratú kötélpá­lya. Két kötele közül az egyik a tartó-, a másik a vonókötél. A kabin futó­kerekei a tartókötélen gör­dülnek, engedelmeskedve a vonókötél húzásának. Két tartókötelet feszítenek ki egymástól meghatározott távolságra: amikor az egyi­ken felfelé halad a kabin, a másikon ellenkező irány­ban, lefelé tart. Noha ezt a rendszert kétkötelesnek ne­vezik, egy harmadik köte­let is kifeszítenek. Ez az ún. segélykötél arra szol­gál, hogy a vonókötél hi­bája esetén kivontassák vele a tartókötélhez fékkel rögzíthető kabint. A korszerű körforgalmi pályákon a tartókötél sze­repét is a vonókötél látja el, a kabinok vagy függő­székek ehhez az egy kötél­hez csatlakoztatva teszik meg az utat. Az állomáso­kon vagy lekapcsolódnak, vagy mozgás közben kell rájuk lépni, rájuk ülni, il­letve leszállni róluk. A kör­forgalmú kötélpályák se­bessége kiebb, mint az in- gajáratúaké: a lekapcsolódó rendszernél 10—12, az ál­landó körforgásánál 3—6 kilométer óránként. Ké­nyelmi, időjárási, biztonsá­gi szempontok szerint dön­tik el, hogy kabinosra vagy függőszékesre építsék-e a drótkötélpályát. A viszony­lag rövid távon közlekedő jánoshegyi pálya függő­székes lesz. A legbiztosabb' közlekedési eszköz A statisztikák tanúsága szerint a drótkötélpályák a világ legbiztonságosabb közlekedési eszközei: a sok milliós utasforgalom el­lenére csak elvétve fordul­nak elő sérülések vagy ha­lálos balesetek. E nagyfokú megbízhatóság a kötélpálya egyszerű működési elvé­nek, a kiváló minőségű, gyakran ellenőrzött drótkö­teleknek és a sokféle biz­tonsági berendezésnek kö­szönhető. Az utazási sebes­ség ugyan növelhető azzal, ha a pályán minél keve-1 sebb tartóoszlopot helyez­nek el (nagy fesztávokat létesítenek), ámde ez eset­ben a kötél veszélyes len­gésbe jöhet, növekszik a balesetveszély. A jánoshegyi drótkötél- pálya építői nem töreked­tek rekordok felállítására, hanem a biztonságot és a kényelmet tartották szem előtt. Az augusztus 20-tól üzemelő „Libegő” névre keresztelt újdonság 1060 méteres útszakaszon, 290 méter szintkülönbséget győz le. A drótkötelet, ame­lyen 27 méteres távolság­ban követik egymást a két­személyes, kartámaszos és lábtartós függőszékek, 17 oszlop támasztja alá. Az Ausztriából importált kö­tél a legnagyobb terhelés­nek akár ötszörösét is el­bírja; a kenderkötélbelet 114 darab 1—2 milliméter átmérőjű acélhuzal fogja körül. Az oszlopokat tizen­nyolcszoros biztonságúra tervezték, s valamennyid villámhárítóval látták el. A függőszékekben 18 másod- percenkén indítják a két- két utast, a menetidő 17 perc. A függőszékek 4—n mé­ter magasan haladnak a talajszint fölött, így az utazás nem lesz annyira izgalmas, mint a világ szé­dítő mélységek fölött át­ívelő drótkötélpályáin. A jövő tervei Reméljük, hogy ezt a példás gyorsasággal elké­szített drótkötélpályát ha­marosan újak követik. A tervek szerint légpályát fognak építeni a Bada­csonyra, Budán a Hármas- határhegyre, a Mátrában Mátraházára vagy Galyate­tőre, a Mecsekben a Misi- natetőre, Visegrádon a Várhegyre, a Bükkben Lil­lafüredről a fehérkőlápai fennsíkra. A legérdekesebb­nek talán az a gellérthegyi pálya ígérkezik, amely a Belgrád-rakpartról indul­va, a Dunán át emelkedne föl a Citadellára, ennek megépítéséről azonban még nem döntöttek. Külföldön egyébként víz­szintes tömegszállítás cél­jára szolgáló, folyókon, ta­vakon átvezető pályák is létesülnek; nagyobb sza­badtéri kiállításokon im­már szinte elmaradhatat­lan „kellék” a drótkötél- pálya, amely megkíméli az embereket a cseílengés, a tolongás fáradalmaitól. B. I. Ipari tanulók pótbeiskolázása VÁLLALATUNK AZ ALÁBBI SZAKMÁKBAN pótbeiskolázást tart; kőműves, ács, állványozó, hidegburkoló, épületlakatos, műkőkészítő, üvegező, épületbádogos. Intézeti elhelyezés és teljes ellátás. Jelentkezés: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoport, Bp., XI., Dombóvári út 19. 5981 A szerelők kipróbálják a Libegőt. (MTI-foto; Bara István felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents