Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
4. oldal 1970. augusztus 18, vasárnap A jubileumi kiállítás megyénk sokoldalú fejlédósét tükrözi (Folytatás az 1. oldalról) konzervet állítottak elő, nia pedig 7800 vagonnyit. Hasonló a baromfifeldolgozó ipar fejlődése is, mely 1960-ban 515, ma pedig 2500 vagonra valót termelt. Megyénk iparának fejlődését több mutatón keresztül jól lehet érzékelni, és ezt a kiállítás termékei, szervezettsége mutatja. Ma az iparban mintegy 60 ezer fő dolgozik és 11 milliárd forint értéket állít elő. A fejlődés dinamikáját jól mutatják az alábbi fajlagos mutatók; 1957-ben 10 ezer lakosra 470 fő iparban foglalkoztatott volt. 1968-ban már 1050 fő, 1957-ben az ország összes ipari beruházásának 0,6 százaléka került felhasználásra megyénkben. 1968-ban pedig 2,7 százaléka. 1957-ben az egy lakosra jutó ipari beruházás 45 forint volt, s ez az összeg 1968-ban 1089 forintra nőtt. Ez más megvilágításban annyit jelent, hogy a helyi és a központi támogatásokkal együtt a második és harmadik ötéves terv időszakában az iparfejlesztésre több mint 4 milliárd forint beruházást fordítottak. Jól lehet érzékelni a kiállításon bemutatott termékeken keresztül, hogy nem volt hiábavaló az a fáradság sem, amely a szakmunkás és a vezető műszaki szakemberek biztosításának, nevelésének érdekében történt. Ezt a szintet csak úgy lehetett elérni, hogy megfelelő tervező, termelést szervező vezető' Szakembereket alkalmaztunk. Az összehasonlítás ' kézenfekvő, míg ugyanis 1960-ban megyénk ipari üzemeiben 84, ma 364 mérnök dolgozik. 1960-ban 298, s 1970-ben pedig 2108 technikust foglalkoztatnak ipari üzemeink. Az elmúlt 10 esztendő alatt 33 500 fő szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Közülük 25 ezer fiatal és ma megyénk iparitanuló-intézetei a 3 év folyamán mintegy 12 ezer fiatalt bocsátanak ki. Az első kérdésre adott választ azzal lehetne zárni, hogy a kiállítás méltán tükrözi a megye iparának fejlődését. Realizálódtak tehát politikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseink, melyek megvalósulását pártunk helyes politikája segítette elő. Ezt megértette, magáévá tette megyénk egész lakossága, melynek összefogása a szocialista építés iránti felelősségérzete, s az iparban dolgozó vezetők és szorgos munkások alkotó ereje tettekké érlelte a nagyszerű célokat. KÉRDÉS: Milyen kihatása van az iparosításnak a továbbra is agrárcentrikus megye életére? Mit tart a fejlődés legfőbb irányának? VÁLASZ; Közismert, hogy megyénk gazdaságának jellege ma és még hosszú ideig elsősorban agrárcentrikus. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a fejlesztési célok meghatározásában, a fejlesztést szolgáló anyagi és egyéb eszközök felhasználásában érvényesüljön az ésszerű koncentrálás, a hatékonyság és ez segítse e’ő a természeti és közgazdasági adottságok jó hasznosítását. Megyénk mezőgazdasága nagyon változatos, sokoldalú. Megtalálhatók itt szántóföldi termelésre alkalmas jó talajok, a magas értéket képviselő kertészeti kultúrák és adva vannak a fejlett állattenyésztés feltételei is. Ezek . a körülmények a megye gazdaságának további fejlesztésében meghatározó és elsődleges szerepet töltenek be, hiszen közismert, hogy megyénk mezőgazdasága ma mintegy 9 milliárd forint értékű terméket állít elő. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy ma még a termelési adottságaink nincsenek maximálisan hasznosítva és ez szükségszerűen igényli a fejlett termelési módszereket és eszközöket, melyek végül is az élelmiszergazdaság komplex fejlesztése útján valósulnak meg. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszergazdaság komplex fejlődése nagyon jelentős pénzeszközöket, nagy szakmai hozzáértést igényel, de objektív szükségszerűség a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és forgalmazó ágazatok fejlesztése. Ebből következik, hogy nagyfokú, tudatos tervezőmunkára van szükség a másik fő ágazat, az ipar további fejlesztéséhez. Nem azt jelenti a megye agrárcentrikus jellege, hogy ez az iparosítás ütemét, de különösen műszaki színvonala növekedését legkisebb mértékben is fékezné. Továbbra is szükségesnek tartjuk megyénk iparának fejlesztését a foglalkoztatás szempontjából. emellett nem mondhatunk...le, a ;/nűszaki színvonal emeléséről, a termékek minőségének, szüntelen : javulásáról, „a termelés költségeinek csökkentéséről, a gazdaságosság hatékonyságának növeléséről sem. A mennyiségi feliesztést mindenkor úgv kell tervezni és szabályozni, hogy az szinkronban legyen a megye egész gazdaságának fejlődésével és ne történjen meg, hogy egyik termelő ágazat fejlődése a másik rovására menjen. Ebből következik az, hogy megyénk iparának fejlesztése, korszerűsítése rendkívül fontos, de mégis bizonyos mértékig kiegészítő jellegű. Ügy kell fogalmazni. hogy az ipar további fejlesztése kedvezően segíti elő megyénk gazdasági életének fejlődését az agrárcentrikussága mellett is, de semmiképpen sem úgy, hogy egyik ágazat a másikkal szemben alá-, vagy fölérendeltségi szerepet játszana. Tömören megfogalmazva; mindkét ágazat fejlesztése egyaránt szükségszerű. Ma a III. ötéves terv befejezésének szakaszában vagyunk és készülünk az újabb, IV. ötéves tervre, melyhez a III ötéves terv sikeres befejezése jó alapokat nvújt. Elmondottuk, hogy az eimúlt tervidőszakokban megyénk Inara jelentékenyen fejlődött, ugyanakkor ?z álta'énnc fejlesztési Irápyok érzékeltetése mellett helves ha néhánv mondatban felvázoljuk legalább a közeljövő néhány célkitűzését vier.,etembe véve a termelő és más ávazomv szükségleteit. fejlesztésének tervszerűségét, s helves aráru'P't a következő t°rvidősz,pkVipn m;n+- esv ?0 ezer fő piholvo-*- síről kell Vendoskodni 4 foglotkez+e+e+teág l-oV-a+á- gógéneV njlCtvnbh réoeéi. S21 iparban lehet biztosítani. Elképzeléseink, sőt kész terveink rendelkezésre állnak. melyek teljesen egybeesnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának júliusi ülésén elfogadott népgazdaságfejlesztési tervek célkitűzéseivel. A III. ötéves tervtől eltérő vonások a IV. ötéves tervidőszakában a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódé új igényekben jelölhetők meg. Ügy gondolom, hogy az általános elvek körvonalázásán túl helyes, ha néhány konkrétabb mozzanatról is tájékoztatjuk megyénk lakosságát. A megye gazdasági fej. lődésének vonulatában mindenekelőtt az élelmiszergazdaság színvonalának növelését lehet meghatározni, iparfejlesztésre pedig olyan ágazatokat jelölünk meg, mint a vegyiparhoz kapcsolódó gépgyártás, a műanyagfeldolgozás, a járműiparhoz tartozó pneumatikus és hidraulikus berendezések, gépalkatrészek, valamint villamos berendezések és szerelvények gvártásának fejlesztése. A nőj munkaerő és különösen az érettségizett fiatalok foglalkoztatására az elektroakusztikai ágazatban és a finommechanikai gvártmá- nyok további szélesítésének körében látunk lehetőséget. Ezt a célt szolgálja a könnyűipari ágazati a textil- és konfekciógyártás, valamint a papíripar fejlesztése is. Kiemelten kell foglalkozni a lakossági szogáltatáso- kat magában foglaló tevékenység fejlesztésével. Nagy jelentőséget tuaido- nítunk a megye gazdasági és kommunális ágazatainak fejlődését behatároló építőipar korszerűsítésének. kanacitása növelésének. Célunk az, hogy a megve összépítőiperi kapacitását olyanná fejlesz- szük. hogy csak esv példát említsek: legyen képes a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 20 ezer lakás megépítésére. Ügy gondolom, a megjelölt iparágak fejlesztési céljai jól érzékeltetik, a negyedik ötéves terv előirányzatait. Mindezek megvalósulásával az ipar 10—12 ezer fő foglalkoztatását teszi lehetővé és a szocialista ipar termelése 5 év alatt közel 50 százalékkal növekedik, a termelési érték mintegy 5 milliárddal haladja meg a jelenlegit, s ehhez kb. 2 milliárd forintot meghaladó összegű beruházás megvalósítását tűztük ki célul. I KÉRDÉS: A kiállítás megrendezése véleménye szerint beváltotta-e a hozzáfűzött rém ínyek"t? Mit tanácsol a jövőre vonatkozóan a rendező szervednek és vállalatoknak? VÁLASZ: A kérdésre lehet nagyon röviden is válaszolni, éspedig igennel. Mindenekelőtt az elismerés hangján kell nyilatkozni a kiállítók és a I szervezők nagyszerű munkáiéról, mert ez tette lehetővé. hogv a iubileumi kiállítás e'érte célját. Nagy gondot je’entett a szervezőknek és a kiá’lítóknak a kiállítás kivitelezése mert Kecskemét nem rendelkezik megfelelj tradL ei ókkal, hi-zen mindössze a harmadév ipe^i . »iállílás . A-z első 1872-ben volt, a második 1901-ben, s minds- nik az akkori ipari tevékenységet mutatta te. A szocialista iparosodás fejlődését tehát ez a kiállítás összegezi első alkalommal. Véleményem szerint a hozzá fűzött reményeket beváltotta azért, mert jól tükrözi a megye iparának 25 éves fejlődését, számot ad új iparágak meghonosodásáról, és érzékelteti a lakosság jobb ellátása érdekében tett erőkifejtéseket az iparfejlesztés vonatkozásában is. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket a termékbemutatón és propagandán túl az üzletkötések terén is, bár nem terveztünk a kiállításon árusítást. A jövőre vonatkozóan azt tudnánk javasolni. hogy tervszerűbbé, céltudatosabbá kell tenni a kiállítás rendezését. Szükségesnek tartom, hogy kb. 5 évenként, vagyis egy-egy tervciklus lezárásakor mutassuk meg a megye iparának fejlődését, de közben is kerüljön sor bizonyos célbemutatókra, elsősorban az időközben megjelent új termékek sorából az újítások, az esetleges találmányok bemutatására, azok tapasztalatainak közreadására. Nagyon fontos lenne viszont, ha a termékek pro- I pagálását a vállalatok sa- I ját kezdeményezésük útján, rendszeresen, a szükségletek szerint végeznék. A kiállításokon és bemutatókon általában arra kell törekedni, hogy azok áttekinthetők legyenek és mindenki számára mutatni tudják az érdeklődési körének legmegfelelőbb formát. Végezetül a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében megköszönöm a kiállítók, a rendezők és a gyárak kollektívái fáradságos munkáját. Nekik köszönhető elsősorban, hogy felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából egymást követő rendezvények sorában méltó, sőt kiemelkedő helyet foglalt el az ipari és a kereskedelmi kiállítás. DR. VARGA IENŐ: ló úton célkitűzéseink megvalósítása felé I KÉRDÉS: — A megye ipari fejlődésében nagy szerepe van a tanácsi és a szövetkezeti iparnak. A kiállítás hogyan tükrözte a megyei vezetés ezzel kapcsolatos elképzeléseit? VÁLASZ: — Megyénk tanácsi és szövetkezeti iparától azt várjuk, hogy a minisztériumi ipar mellett vegyen részt a tömegtermelésben, esetleg kooperálva a tárcavállalatokkal. segítse elő a választék bővítését, elégítse ki a helyi igényeket, végezzen javító-szolgáltató tevékenységet és működjön közre az ipari foglalkoztatás megoldásában főként azon területeken, ahova a tärcaipar nem jut el. E célkitűzések érdekében rnind a tanácsi vállalatok, mind a szövetkezetek eredményesen tevékenykednek, amit szemléltetően tükröz a kiállítás is. A színvonalas tömegcikkek mellett méltó módon hangsúlyt kaptak a helyi adottságokra támaszkodó, speciális igényeket kielégítő termékek. különösen a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat kalocsai hímzéssel készült termékei és a Kecskeméti Asztalos Ktsz bemutatott stílbútorai. Ezen a kiemelésen túl sorolni lehetne a többi vállalatot, szövetkezetei is, melyek termékeikkel megfelelő képet adtak termelésük színvonaláról, gazdálkodásukról. Megítélésünk szerint a tanácsi vállalatok és szövetkezetek gazdag anyaggal vonultak fel a kiállításra, ami azt bizonyítja, hogy jó úton haladunk célkitűzéseink megvalósítása felé. I KÉRDÉS; — A helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek jövőjét hogyan látja Varga elvtárs a következő időszakban? VÁLASZ: — A felszabadulást követő időszakban és az azóta végbement iparosítási folyamatban mélyreható változások következtek be a népgazdasági ágak súlyarányában és ezen belül az ipar szerkezetében A változások során, illetve azokkal párhuzamosan, az ipariránvítás szervezet1 megoldására vonatkozó koncepciók is változtak. Általános tendenciaként volt menF;gvelhetö. a termelőerők koncentrálására és az irányítás centralizálására irányuló törekvés, amely erőteljesen érintette a kis- és középüzemeket. Különböző elemzések alapján megállapítható, hogy hazánkban az ipari koncentráció és a centralizáció mértéke ma már jóval erősebb, mint általában külföldön, ami a kis- és középüzemek háttérbe szorulásához vezetett. Ami Bács megyét illeti: nálunk eddig nem alakult ki oly erőteljes ipari koncentráció, mint országos szinten, részben a tervszerű iparfejlesztési pőlitika, részben pedig az újabb és újabb iparfejlesztési feltételek kedvező alakulásá miatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az önálló kis- és középvállalatok száma megyénkben is jelentősen csökkent. Ennek oka alapvetően abban keresendő, hogy a tanácsi vállalatok fejlesztése és a foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében tanácsaink több vállalatot tárcairányítás alá adtak. Nem arról van szó, hogy ez alapvetően helytelen lenne. Minden esetre azonban a központosításból adódó előnyöknek is van egy optimális szintje, melynek határa iparáganként változó. A túlzott mértékű koncentráció és centralizáció következtében monopolisz- tikus jellegű szervezetek jönnek létre, ami gátolja az egészséges verseny kialakulását: az indokolatlanul nagy vállalati szervezet 1 képtelen rugalmasan alkalmazkodni a piac gyakran változó igényeihez: a nagy egységeknél gyakori az úgynevezett profiltisztítás, s ez sok apróbb, de igen fontos közszükségleti cikk gyártásának elmaradásához vezet. A kis- és középüzemek oroblémáival a közelmúltban a kormány Gazdasági Bizottsága is foglalkozott. Állásfoglalásának lényege. | hogy nagyobb - figyelmet kell szervezésükre fordítani, s a közgazdasági szabályozók bizonyos fokú módosításával is ösztönözni ’ ell alapításukat. Mindezek figyelembe vételével megyénk sajátosságait. adottságait is tekintve. főként a műanya efel- -’-'’gozó. a bútor- és fafeldolgozó. a fémtömegcikk, a oaűírfeldolgozó. a textüfeljdolgozó, továbbá az élelmiszeripar vonatkozásában látunk reális lehetőséget újabb kis- és középüzemek létesítésére. KÉRDÉS: — A lakosság sokat vár a megye kereskedelmétől napjainkban. Véleménye szerint elégedettek lehetünk-e a kiállítás ilyen vonatkozású tapasztalataival ? VÁLASZ: — Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a részt vevő kereskedelmi vállalatok, egységek szervesen kapcsolódtak a kiállítás jubileumi jellegéhez, elsősorban a termelés szférájában elért eredmé- tiyek bemutatásához. Megítélésünk szerint jónak tekinthető a kiállítás a lakásfelszerelési cikkek bemutatása tekintetében. Ez általában a látogatók elégedettségét is kiváltotta. Külön is említést érdemel a TÜZÉP Vállalat pavilonja. Az általa bemutatott korszerű építőanyagok, felszerelési cikkek egyrészt kellően reprezentálják a lakáskultúra terén elért fejlődést, másrészt bizonyos fokig már a jövő modernebb cikkeit is megismertetik a leendő vásárlókkal. Viszonylag színvonalasabb lehetett volna a ruházati kereskedelem bemutatkozása, mely a jelenlegi választékot sem tükrözte megfelelően. Hasonlóképpen hangzottak el kritikai megjegyzések az élelmiszerkereskedelem cikkeinek kiállításával kapcsolatban is. Véleményünk szerint a jövőben megrendezésre kerülő hasonló kiállítást, mint alkalmat, arra is fel kell használni, hogy a lakosság helyben megvásárolhassa azokat a termékeket, iparcikkeket, melyek leginkább megnyerték tetszését, ami egyben, mint közvéleménykutatás, befolyást gyakorolna az ipar és kereskedelem tevékenységére, a lakosság ellátásának javításában. Végezetül a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében hadd ragadjam meg az alkalmat köszöne- tünk és elismerésünk tolmácsolására a kiállítás szervezőinek, rendezőinek, a kiállítóknak, a kiállítást iroda dolgozóinak és a vásárral kapcsolatos méltó tájékoztató és propaganda- munkáért a Petőfi Népe szerkesztőségének — fejezte be nyilatkozatát dr. Varga Jenő elvtára.
