Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
3. oldal 1970- augusztus 15, szombat A Rádió és a Televízió műsorának érdekesebb adatai Intézeti pedagógusok érdekében A bentlakásos intézményekben foglalkoztatott pedagógusok élet- és munka- körülményeinek javítására — a gyermek- és ifjúság- védelem továbbfejlesztésére vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaképpen — a művelődésügyi és munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszterrel, valamint a pedagógusok szakszervezetével egyetértésben együttes utasítást adott ki. A közös miniszteri utasítás alapján a nevelőotthonokban, valamint a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben a munkaszüneti és pihenő napokon ellátott felügyeletért járó ügyeleti díjat 1970. szeptember 1-től 50 százalékkal felemelik. Ugyancsak 1970. szeptember 1-től a nevelőotthoni és nevelőintézeti nevelőknek a gyermekekkel eltöltött foglalkozási idejét a jelenlegi heti 36 óráról 30 órára, a gyermek- és ifjúságvédő intézetek pedagógusainak esetében pedig ezt az időt az eddigi heti 48- ról szintén 30 órára csökkentik. A nevelőotthonokban, a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben, valamint a nevelőintézetekben dolgozó nevelők, gyermekfelügyelők és gyermekvédelmi felügyelők működési pótlékát, továbbá a vezetők és helyetteseik vezetői pótlékát 1971. szeptember 1- től 50 százalékkal emelik. Az utasítás egyes rendelkezései érintik a diákotthonok, kollégiumok, szakmunkástanuló otthonok, valamint a gyógypedagógiai otthonok dolgozóit is. önálló pavilonnal jelentkezik a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Népművelési Intézet, az idei őszi mezőgazdasági vásáron. A bejárat közelében felépített, mai művelődési házat reprezentáló, tetszetős üvegfalú „intézmény” műsorán egész nap szakköri foglalkozások, filmvetítések, énekes, táncos programok peregnek. A „művelődési modell” minden napra új látnivalót ígér. A modern lépcsőzetes kiképzésű előcsarnok a megyei kiállítások színhelye lesz. Itt rendezik meg Most összegezték a Rádió és a Televízió elmúlt évi műsorának legfőbb jellemzőit. Ezek szerint a Kossuth és a Petőfi rádió tavaly 823 898 percen keresztül sugárzott műsort: s csaknem 60 százalékban zenét. Így együttvéve közel félmillió percen át hallgattunk zenei műsort, leggyakrabban — a zenei műsoridő 29 százalékában — a megyék 25 éves fejlődését, a helyi népművelési objektumokat, szakköri termékeket reprezentáló bemutatókat. A művelődési pavilon tágas előadótermében a műsort naponta háromszor megismétlik. A pavilon másik részén, amely szakköri bemutató helyre oszlik, otthonra találnak a könyvtárak is. A könyvtárban hétfőn és csütörtökön neves mezőgazdászok szak- könyvírók részvételével rendeznek majd író—olvasó találkozókat. szimfonikus zenét, versenyműveket, nyitányokat, tánczenét 44 000 percben sugároztak, magyar nótára és operára egyaránt 51 000 —51 000 perc jutott. Operettből pedig 25 000 perc volt a tavalyi műsoridő. Irodalmi és drámai művek a teljes mősoridőnek mintegy 10 százalékát tették ki a rádióban, az ifjúság pedig 55 000 percben hallgathatott kifejezetten számára szerkesztett műsort. Hírekre, esti híradóra, lapszemlére és kommentárra 87 000 perc jutott a rádió műsoridejéből. A Magyar Televízó képernyőjén 1969-ben 146 770 perc volt a műsoridő. A 12 hónap alatt 32 színdarabot, 63 tv-játékot, illetve tv-fil- met, további 250 játékfilmet 71 kisfilmet és 22 operát, illetve balettet láthattunk. Tavaly 137 alkalommal volt sportközvetítés és vetélkedőre is jutott több mint 10 000 perc. Üj tv-játékfilmet az elmúlt évben összesen 27-et forgattak, héttel többet, mint egy évvel korábban — s együttvéve 591 forgatási napon készültek az alkotások. Legtovább az Őrjárat négy részét forgatták: 89 napig. Művelődési pavilon az őszi mezőgazdasági kiállításon KORONA, JOGAR István-emlékek Székesfehérváron A napokban fejezdődött be annak a — most már nyugodtan ide írhatjuk a jelzőt — páratlan gazdagságú dokumentum és kincsanyagnak az összegyűjtése, amelyből alkotmányunk törvénybe iktatásának 21. és I. István király születése 1000 évfordulójának ünnepére kiállítás nyílik a székesfehérvári I. István Múzeumban, itt vannak a Magyar Nemzeti Múzeum legszebb kincsei, az Országos Levéltár értékes korabeli iratai, a Szépművészeti Múzeum néhány kincse, valamint kőfaragványok Veszprémből, Esztergomból. Dr. Kralovánszky Alánt, a kiállítás főrendezőjét kérdeztük meg, ismertesse néhány mondatban a 18-án megnyitásra kerülő kiállítás anyagát, mutassa be a legértékesebb kincseket. — A kiállítás célja — mondotta — I. (Szent) István királynak, az államalapítónak, valamint a középkori magyar államnak a bemutatása. A kiállítás négy gondolati egységre épül. Elsőként a honfoglaló magyarság államszervezetét hasonlítjuk össze az István korabelivel. Térképeken mutatjuk be az első magyar király országát 50 vármegye szervezettel, 10 püspökséggel. A halasi múzeumtól is kértünk kölcsön néhány értékes honfoglaláskori leletet,^ többek között egy teljes lószerszámot és a Balotaszál- láson talált tarsolylemezeket. A kiállítás második része valóban páratlanul gazdag. Itt István király alkotásait, törvényeit, intelmeit az általa adományozott oklevelek legrégibb átiratait és másolatait láthatják az érdeklődők. Köztük van a Veszprémből írt apátság 1001 körüli alapító levele, amelyet görögül írtak. Kiállítjuk a zsellyei aranykincset, és István egyik hatalmi jelvényének, rövid kardjának másolatát. Bemutatásra kerülnek fiához fogalmazott intelmei, amelyet „Erkölcsi Tanítások” néven ismerünk. A harmadik rész István életét és korát hivatott illusztrálni. Itt helyezzük el a kiállítás legnagyobb érdeklődésre számot tartó anyagát, a hagyomány szerint Istvánnak tulajdonított aranykorona másolatát. A koronát — az eredetit — egy alkalommal 1938-ban az államalapító király halálának 900 évében bemutatták a nagyközönségnek. Ekkor készült egy művészi másolat is a koronáról, de ez már nem az első volt, mert az első másolatot a milleniumi esztendőben a pápának ajándékozták. (Ott látható azóta is a vatikáni múzeum gyűjteményében.) A székesfehérvári kiállításon bemutatásra kerülő koronamásolat a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából készült az 1967-ben rendezett nagy történelmi kiállításra. Aranyozott ezüstből formálták meg két példányban. Ez az egyik, a másik pedig a Mátyástemplomban látható. Ismeretes, hogy a legfőbb hatalmat jelképező koronázási jelvények méretre legnagyobb darabja a királyi palást. Jelenleg az eredeti koronával, a jogarral és az országalmával együtt amerikai tulajdonban van. A bizánci stílusú arany hímzéssel ékesített palást eredetileg miseruha volt, III. Béla korában alakították át koronázási öltözékké. A királyi jogar, amely egyidős a koronával — formájában pedig eltérő más l ■ S ; Az utolsó simítások... Rövidesen helyükre kerülnek az István-korabeli vármegyék címerei. uralkodói jogaroktól — művészi kivitelében tökéletes remekmű. A nyél valószínűleg a XII. századból való, de a kristálygömb, amelyet bemetszett oroszlánképek díszítenek az egyiptomi Fatimida uralkodó család idejéből (IX—X. század) származik. Az ilyen hegyi kristályoknak a középkorban csodálatos erőt tulajdonítottak. Az országalma kettős kereszttel ékesített színarany műkincs. Keletkezését az Anjou-dinasztia magyarországi uralkodásának idejére datálják a műtörténészek. A negyedik rész István király továbbélését hivatotl bemutatni az irodalomban, a képzőművészetekben. Gyönyörű barokk faszobrok, oltárképek láthatókitt, a híres Képes krónika eredetije mellett festményekből, grafikákból kinagyított fotókon látható a király életének egy-egy mozzanata. Megtalálják az érdeklődők a XII. századi Ernst- kódexet, valamint az egykori István-képekről Borsos Miklós pécsváradi szobráig az összes jelentős ábrázolást az állam- alapító királyról. Kiállításra kerül Pekáry István és Ferenczy Noémi egy-egy gyönyörű gobelinje is. Baranyi Pál ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból ÉDES ÉS KESERŰ... Miért édes a cukor és miért keserű a mandula? Azért, mert az ember (és egyébként minden élőlény) nyelvét ízlelőkelyhek borítják. De miféle „laboratórium” rejlik ezekben a gócokban? F. Dastoli és munkatársai kipreparálták egy sertés nyelvének ízlelőgócait és bonyolult kémiai reakciók segítségével típusonként különválasztották azokat a fehérjemolekulákat, amelyekből az ízlelőgócok felépültek. Kísérleteik során kétfajta molekulát találtak; az egyik csak a cukorral egyesült, a másik bármilyen keserű ízű anyaggal. Ügy látszik, ezek a molekulák az édes és a keserű íz analizátorai. HOLDKÖZET A FÖLDÖN? Nyugatnémet tudósok a Baden-Württemberg térségében levő nagy meteoritkráterben szándékoznak holdkőzet után nyomozni. Feltételezik, hogy két— háromezer méter mélyre lefúrva, energetikai hullámok által rezgésbe hozott ásványokra bukkannak, amelyek hasonlóak az amerikai asztronauták által a Hold felszínén találtakhoz. Feltevéseik szerint e kutatómunka nemzetközi méretekben is elsőrendű tudományos jelentőséggel bír. RADARKÉPEK — TELEFONON Egy új eljárás segítségével bármilyen telefon- vonalon közvetíthetők radarfelvételek. Ennek megfelelő kísérleteket hajtottak végre a stockholmi és római repülőterek között, 2500 kilométeres távon. A radarképek közvetítése eddig csupán bonyolult és költséges, a televízió-technikához hasonló relérendszerek segítségével volt lehetséges. AZBESZT ÉS TÜDŐRÁK New York városa tanulmányozza, hogyan lehetne csökkenteni az azbeszt alkalmazását az épületek hangszigetelésében és bűzbiztossá tételében. Az azbeszt ugyanis úgy látszik erős kiváltó tényezője a tüdőráknak. 1943 óta megfigyelt, 632 azbeszttel dolgozó munkás közül 1970- ig 403 halt meg, köriük 72 tüdőrákban, jelenti dr. Selikoff (Mount Sinai Medical Canter). NYOMÓS ÉRV Willie Lages, aki annak idején Amsterdamban a hitlerista megszálló rendőrség tisztje volt. azzal a kéréssel fordult a holland hatóságokhoz, hogy állapítsanak meg számára nyugdíjat. Lages egy holland törvényre hivatkozott, amelynek értelmében annak a külföldinek, aki hosszabb ideig tartózkodik az országban, joga van a nyugdíjellátáshoz. Lages azt a 20 esztendőt tekinti „hosszabb időnek”, amelyet a második világháború alatt Hollandiában elkövetett bűncselekményeiért börtönben töltött. A RÁSZEDETT CSALÓ Egy főrangú spanyol hölgy nagyobb összeghez szeretett volna jutni, s ezért elhatározta, hogy egy Goya-festményt csempész ki Svájcba. Hogy a vámvizsgálatnál ne legyenek kellemetlenségek. a képet „álcázták”: virágokat festettek rá. A kép átszállítása sikeresen lebonyolódott. Svájcban egy restaurátor nyomtalanul eltávolította a felső festékréteget. A hölgy ezután megkérdezte, hogy minden rendben van-e, mire a restaurátor így válaszolt: — Rendben van a dolog asszonyom, csakhogy Goya alatt egy még régibb képet találtam: Franco portréját. FÉM A VETEMÉNYESKERTEKBEN A növények szeretik az 1 elektromosságot. Ezt az elméletet egyszerű kísérlettel is igazolni lehet. Uborka-, burgonya- és paradicsomágy ásókban acélcsövet ástak be a földbe. A csövekre több sorban drótot tekertek és vaslemezeket is függesztettek rájuk. Ez a sok fém együtt kondenzátorként működött, összegyűjtötte és a növényzethez továbbította a légköri elektromosságot. A kutatók azt állítják, hogy a zöldségfélék a statikus villamosság hatására kétszer annyi termést hoztak, mint egyébként. A megfigyelések szerint ráadástól így kevesebb rovar tett kárt a növényekben. AZ ŰRHAJÓSOK ITALA Egy nyugatnémet cég a Szovjetuniótól megszerezte a népszerű orosz „kvasz” (gabonából erjesztett sa- vanykás frissítő ital) gyártásának szabadalmát. E nyugaton ismeretlen italt a következőképpen reklámozzák: „A kvasz sem koffeint, sem alkoholt nem tartalmaz és tele van értékes vitaminokkal. Az orosz űrhajósok körében igen népszerű. Ezért az űrhajósok italának neve- zik.” TÖRPEBOLYGÓ Az Ikarusz törpebolygó, amelynek a Föld felé közeledése néhány hónappal ezelőtt annyi izgáL- mat okozott, csak feleakkora, mint gondolták. Pasadenában (Kalifornia) radarral pontos megfigyeléseket végeztek és megállapították, hogy az asz- teorida átmérője legfeljebb 600—1200 méter. Azt is megállapították, hogy egy teljes fordulatot két és fél óra alatt tesz meg. A törpebolygó felszíne rendkívül érdes, és alakja egy őszibaraokmagra emlékeztet. LÁTHATATLAN BUROK A szintetikus láthatatlan hártya, amely a bútoriparban helyettesíti a festést és a polírozást, 160 C fokos hőséget is elbír, nem nedvesedik át, nem karcolódik, nem vetemedik meg. Ezenkívül átlátszó, s így a faanyag eredeti rajza tökéletesen érvényesül. Az új kikészítő anyagot moszkvai tudósok állították elő. A szintetikus hártyával bevont bútorok gyúrását elsőként az Üzbegisztán! jangiljulszkajai bútorgyárban .kezdtékmeg. Összeállította: K. A.
