Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
4. oldat 1970. augusztus 2. vasárnap Növekedett a pártszervezetek önnállósága és felelőssége Kongresszusi előkészületek a bajai járásban A bajai járásban 99 párt- alapszervezet készül a X. kongresszusra. Most állítják össze a kétévi számvetést tartalmazó beszámolókat. A járási pártbizottság irányító munkájában is a kongresszusi előkészületek kerültek előtérbe. Itt is gyűjtik az anyagot az október 11-én tartandó pártértekezletre. A megyei párt-végrehajtóbizottság májusban tárgyalta a járási pártbizottság alapszervezeteket irányító munkájáról szóló jelentését. Megállapította, hogy a járásban érvényesül a párt vezető szerepe, a politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődés eredményeként kedvező a lakosság hangulata. Szabó Imrével, a járási pártbizottság első titkárával időszerű feladatokról beszélgettünk. — A legfontosabb most a járási pártértekezletre, a kongresszusra történő alapos előkészület. Eddigi munkánk alapját a IX. kongresszus, a megyei, járási pártértekezlet, valamint a felsőbb pártszervek határozatai képezték, a további feladatokat pedig a párt életében soronlevő események határozzák majd meg. Ezért is fontos a jó előkészítés. 1 A legutóbbi pártértekczlet óta sokat erősödtek a pártszervezetek. Mi bizonyítja ezt? — Azon munkálkodtunk, hogy alkalmassá váljanak a megnövekedett feladatok elvégzésére. Nagyobb önállóságot kaptak, szélesítettük hatáskörüket, támogattuk kezdeményező készségüket. igyekeztünk odahatni, hogy növekedjék felelősségük a párt politikájának megvalósítása iránt. Növelte a helyi pártvezetés tekintélyét, hogy a bácsalmási nagyközségi pártbizottság tagfelvételi és fegyelmi jogkört kapott, a községi és üzemi pártbizottságok mellett választott munkabizottságok működnek, kilenc' csúcsvezetőség- nek a járási végrehajtó bizottság hatásköri listát és döntési jogot adott. Valamennyi alapszervezet káderügyekben véleményezési joggal bír. Segítettük azt a gyakorlatot, hogy a pártszervezetek a politikai összefüggések szempontjából vizsgálják, elemezzék és dolgozzák ki az egyes feladatokat. Fiatalodtak is pártszervezeteink. A párttagságnak több mint 70 százaléka j negyven éven aluli. Több mint 20 százalék egyetemet, főiskolát és középiskolát végzett. Az is említésre méltó, hogy ötszáz 1945-ös párttagunk van. Erős a párt befolyása a pedagógusoknál. Négy önálló peda- gógus-pártalapszervezetünk győződhetnek a pártmunka eredményeiről, fogyatékosságairól. Valósághűbben történik az értékelés, a célkitűzések meghatározása. A végrehajtó bizottság egyre gyakrabban tér visz- sza korábbi határozatai végrehajtásának értékelésére. Állandó törekvésünk, hogy az önállóság és a felelősség növelése érdekében a napirendek előterjesztői az állami, gazdasági szervek és tömegszervezetek kommunista vezetői legyenek. A végrehajtó bizottság tagjai szervezetten, — és öntevékenyen is —, segítik, ellenőrzik a pártszervek, alapszervezetek munkáját a különböző rendezvények előkészítésében és az azokon való részvételük során — hangoztatta végezetül a bajai járási pártbizottság első titkára. K. S. Testvérvárosok évfordulója Tapasztalatokért barátainknál A Novaszty Sajtóügynökség tudósítója megkérte Mihail Tyisint, az Ukrán Kommunista Párt krími területi bizottságának titkárát, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyek Szimferopol és Kecskemét, illetve Krím és Bács-Kiskun megye testvéri kapcsolatait érintik. /&j| — Mondja el kérem, ® hogyan született a városaink és területeink közti barátság? — Ügy kezdődött — válaszolta M. Tyisin —, hogy 1920. decemberében Kun Béla, a krími forradalmi bizottság elnöke rendeletet írt alá Nyikolaj Szemas- koval, az Orosz Szocialista Föderatív Szovjetköztársaság egészségügyi népbiztosával a Krím-félszigetnek összoroszországi gyógyintézetté való átalakításáról. Az intézkedésben arról volt szó, hogy egyetlen szanaA] kertrészek egy házhoz l Alapvető feladat a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda. Az anyagi javak előállításának befolyásolásában a pártalapszervezetek szerepe igen jelentős. Milyen eredményeket értek el? — Az utóbbi időben nagyobb teret szenteltünk a gazdasági reform társadalompolitikai oldalának, az embereket közvetlenül érintő gazdasági kérdések magyarázatának. A pártbizottság gazdaságpolitikai bizottsága hat témában kidolgozta és a pártszervezeteknek kézikönyvként ajánlásul a — főleg a termelőszövetkezetekben megvalósítható — legújabb termelésfejlesztési eljárásokat. Kidolgoztuk a járás élelmiszergazdaságának távlati fejlesztési tervét. 1975-ig részletesen, 1985-ig vázlatosan. Elkészült a művelődési terv is. A járási pártbizottság termelésfejlesztési elképzelései az elmúlt években, a terület egészét tekintve, érvényesültek. Igaz, hogy néhány községben, illetve pártszervezetben részben a személyi, részben az üzemi feltételek hiánya miatt az átlagtól elmaradtak. Jelentkeztek helyenként a pártszervezetek vezetőinek tájékozatlanságából fakadó gondok is. A gazdaságpolitikai kérdéseket elhanyagolták. Hiányzott a felelősség a döntéseknél. Helyen- k/ it a tú’/ott anyagiasság érvényesült. A termelőszövetkezeti pártszervezetek egy részére jellemző még. hogy hiányzik a határozatok közgazdasági, politikai elemzése. Ebből következően ezeket nem mindig tudják saját viszonyaikra hatásosan alkalmazni. A járási pártbizottság ezeket a pártszervezeteket nagyobb, figyelemmel segíti. I A járási pártbizottság irányításában milyen főbb módszereket lehet megemlíteni? — A legfőbb a beszámol- | tatás. A végrehajtó bizottság több esetben a helyszínen ülésezik. Ez történt már Csátalján, Bácsbokodon, Garán, Bátmonostoron, Tataházán, Katymáron. Ilyenkor a végrehajtó bizottság tagjai a helyszínen is megAz ÉM. Fémmunkás kiskunhalasi gyárában a Budapesti 43. számú Építőipari Vállalatnak és a Szegedi Házgyárnak is dolgoznak, kötőlemeket gyártanak a panell- falak összeszereléséhez. (Pásztor Zoltán felvétele.) tóriumot vagy üdülőt sem lehet egyéb célokra elfoglalni és felhasználni, illetve valamennyi magántulajdonban levő dácsát, vendéglőt a nép rendelkezésére kell bocsátani. Mindig ez a dokumentum jut az eszembe, amikor Szimferopol és Kecskemét, Krím és Bács-Kiskun barátsága kerül szóba. Hivatalosan 1963. augusztus 2- án erősítettük meg. De semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a barátságunk kezdetei sokkal korábbra nyúlnak vissza. d§| — Napjainkban mi** ként fejlődnek a kapcsolatok? — A barátaink minden évben eljönnek hozzánk. A múlt esztendőben például a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerének a bevezetését tanulmányozták. Miután meglátogatták a Népek Barátsága Termelőszövetkezetet, több állami gazdaságot, a gépellátásáról és felhasználásról, a termékek előállításának és értékesítésének problémáiról, a falusi építkezések pénzügyi fedezésének forrásairól érdeklődtek. A területi pártbizottságon a delegáció vezetője, Buda Gábor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára azt mondotta: — Örömmel töltenek el azok a változások, melyek legutóbbi ittlétem óta, az elmúlt öt évben végbementek. Önöknél van mit tanulni, és mi hálásak vagyunk azért, hogy átadják gazdag tapasztalataikat. A kölcsönös látogatások ily módon elősegítik a munkamódszerek előnyös i változását, a termelés jobb megszervezését, a technikai újdonságok bevezetését. Emlékszem, amikor 1969. augusztusában Bács-Kis- kunban jártunk, a lakás- építkezésekkel, a kereskedelemmel, a társadalmi ellátással, és a lakossági szolgáltatásokkal ismerkedtünk. Kecskeméten megtekintettük az új negyedet: Leninvárost kereskedelmi komplexumával, szolgáltatóházával. Meg kell mondani, hogy mi még nem értük el a kereskedelmi és szolgáltató-hálózat ilyen összehangolt átadását, működését. Delegációnk tagjai hazatérésük után haszA betoncsík mentén A szántók között kígyózó délibábos betoncsíkon szikrát vetett a Nap. Hor- nyák János kezében egy pillanatra megállt az ásó. Két mozdulat között letörölte homlokáról a verejtéket. Aztán széles karimájú kalapja alól körülnézve csak ennyit mondott: a többiek amott dolgoznak. Elkísérem ... — Ott ni, az a régi híd, amelyen mindjárt átmegyünk, a kamionok alatt mélyen meghajol, sőt egy Trabanttól is „berezonál” — mutatott útközben az E—5-ös főútra. — Kiskunfélegyháza és a megyehatár között a nagy kanyart kiegyenesítjük. Emiatt a 125- ös kilométerkőnél a régi mellett új hidat építünk. A régi vasszerkezeten egy percre megálltunk. Belgrádi kamion, s mögötte néhány személygépkocsi közeledett. Amint „elhúztak” mellettünk, meglódult a híd! A karfák remegni kezdtek, mint a nyárfalevél. Lenéztem. Kiszáradt árok tátongott alattunk ... A brigáddal a kánikula elől az útmenti hatalmas eperfa lombja alá húzódtunk. A beszélgetés furcsán kezdődött, ugyanis elmondtam, amit addig a munkacsapatról tudtam. Körülbelül annyit, hogy a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat 14 tagú munkacsapata a megye egyik legrégibb brigádja: 1959-ben alakult. Eredményes, jó munkájukért nemrég aranyjelvényt kaptak. Egy faluból valók, mint a jó testvérek, összetartanak. Mindennap Kerekegyházáról járnak dolgozni. — Megalakulásunk óta már többen elmentek, újak is jötték, de néhányan, mint például Szűcs Lajos, Hornyák János, Borbély József, akik 10—12 éve a válalat dolgozói, már ezermesternek számítanak az útépítő szakmában: akár a kubikolásban, akár a betonozásnál egyformán jól, pontosan megbízhatóan dolgoznak — mondták a munkatársaik. — Még fiatalember volt például Szűcs bácsi is, amikor a kecskeméti vállalathoz került. — Lajos bácsi a brigádvezetőnk — magyarázta Sztana László, a kollektíva legfiatalabb dolgozója. — Rajta kívül tizenhármán vagyunk. Szerencsét hozott nekünk ez a „bűvös” szám. Persze, magunk kovácsoltuk a szerencsét. Pontos munkával és nagy akarattal mindig kiváló eredményt ért el a brigád. Igaz, egy évvel ezelőtt kerültem az útépítőkhöz. Azelőtt gépkezelő voltam. Nem bántam meg a cserét, báf sokan mondják, hogy itt csak „földet túrok”. De négy forinttal több órabérért szívesen csinálom. — S ha az esős, sáros évszak beköszönt, alig akad munkánk — folyatta Borbély József. — Ha cigány- gyerekek potyognak az égből, akkor is összetartunk. Disznótorra, borfejtésre mindenkinél tizenhárom vendég hivatalos... Ilyenkor nyáron persze, örülünk, ha este otthon lehajthatjuk a fejünket. Reggel fél héttől este fél hatig dolgozunk. Az ásókat, lapátokat, talicskákat a raktárba vitték. Még néhány napig ku- bikolnak, egyengetik az új országút alapját, s szeptember elején már ezen az úton süvítenek a gépkocsik. Megérkezett a teherautó. A tizenhárom aranyjelvényes kubikos a délibábos betoncsík mentén elindult hazafelé... T. L. M. Tysin nyilatkozik nosították is a látottakat. Szimferopolban, Szevasz- topolban, Jaltában és más városokban a zöldségboltok áttértek az önkiszolgáló rendszerre; az élelmiszerüzletekben külön zöldség- gyümölcs részlegeket szerveztek; elterjedt a kereskedelemnek ez a nyári formája az autóutak pihenőhelyein, a strandokon. Erősödnek és szélesednek a testvérüzemek közti munkakapcsolatok is: a szimferopoli bőr- és cipőkombinát illetve a kecskeméti Alföldi Cipőgyár; az élelmiszergépgyárunk és az örök zománcipari gyára között. A krími területre Magyarországról autóbuszok, különböző elektromos berendezések, háztartási, eszközök érkeznek és az idén megjön egy vörös festékgyár felszerelése is. Mi pedig az élelmiszeripar számára automata gépsorokat, esztergapatronokat, darukat, vegyipari termékeket, bort exportálunk. Meghonosodott a tanárok, diákok és aspiránsok cseréje. A magyar főiskolákon évente kéthetes kiküldetésben tanulmányozzák a krími mezőgazdasági intézet oktatói a tudományos-nevelő és kutató munka helyzetét. A Szövet—Magyar Baráti Társaságnak számos tagja van a Krímben. Barátsági estek, foglalkozások, beszédek, filmfesztiválok, kiállítások, levelezések, szereplések a sajtóban, rádióban és televízióban — íme a távolról sem teljes felsorolása azoknak a rendezvényeknek, amelyekben az aktivisták működnek közre. Hagyománnyá váltak a magyar nép nagy ünnepeiről való megemlékezések. A baráti kapcsolatok erősítéséből sajátos részt vállaltak az iskolák. Ötven internacionalista klubot hoztak létre, amelyekben szovjet—magyar barátsági szekciók működnek. Látni kell, hogy milyen érdeklődéssel hallgatják a fiatalok azokat, akik jártak Magyarországon, vagy a világháború alatt harcoltak a felszabadításáért. A Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján abban az iskolában, ahol Kun Béla tiszteletére múzeumot is létrehoztak, együttes ülést tartott a pedagógiai tanács és a krími pedagógiai intézet történeti tanszéke. A rendezvényen például ilyen előadások hangzottak el: „V. I. Lenin a magyar forradalomról”, „Kun Béla és szerepe a szovjethatalom megerősítésében a Krímben”... Bács-Kiskun és Krím testvérkapcsolatát jól tükrözik az utóbbi években megjelent kiadványok is: „Testvérvárosok”, „Szimferopol—Kecskemét”, és a „Barátságunk csak erősödhet” című könyv. — Milyen terveket készítettek 1970-re? — A program nagy része Magyarország felszabadulásának negyedszázados jubileumához kapcsolódott. Ezenkívül régi barátságunk egy új televíziós film témája lesz. A felvételek egész éven át tartanak. A film lehetőséget ad arra, hogy bemutassák barátságunk nagyon is sokatmondó eseményeit. Fordította: Halász Ferenc*
