Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

! Festőjelöltek tábora K iskundorozsmán T9TQ. augusztus 12, szeröa 114 ezer olvasó — Egymillió kötet a polcokon 5. oldal Könyvtáraink két évtized után Hagyomány immár, hogy a vásárhelyi művészek ven­dégül látják az ország fia­tal képzőművész jelöltjeit a Tisza holtága mellett elte­rülő festői szépségű üdü­lőhelyén, Mártélyon. Az V. országos képzőművészeti tábort azonban az idén nem lehetett a szokott helyen megrendezni, hiszen a Tisza Az 1968/69-es színházi évad legizgalmasabb szín­műveit gyűjtötte egybe, ad­ta közre a Magvető Könyv­kiadó 1970. A kötetet a szerzők portréi, a színházi előadások fotói, a rende­zők arcképei illusztrálják. E kötet jó lehetőséget nyújt arra, hogy a közelmúlt mai magyar drámatermését át­tekintsük, mérlegre tegyük. A nemrég elhunyt Ter- sánszky Józsi Jenő mint prózaíró, a Kakuk Marci szerzője volt ismert A bu­dapesti Katona József Szín­házban bemutatott színmű­ve meglepetést szerzett (A kegyelmes asszony portré­ja) szellemes iróniájával, könnyed párbeszédeivel, bíráló, csipkelődő hangne­mével. A festő felesége a felsőbb rétegekbe emelke­dik, s hiányos öltözetű alak­ját megörökítő festménye botrányt okoz. Érdekes írói vállalkozás,, alkotói vitatkozás: Illyés Gyula műve Az Eden el­vesztése című költői ora­tórium, s az erre felelő Déry-mű, a Szembenézni. Illyés a Somogyjádiak_ ké­résére készítette el művét: az atomháború ellen, az életért szólva. Arra biztat, hogy merjük a legnagyob­bat, kezdjük itt a legmély- ből újra az életet. Déry a szembenézés motívumát emeli ki, s így ír Illyéshez fordulva műve elején: „Se­gíts Gyula, hogy bár nálad brutálisabban és reményte­lenebbé gondolkodván, emberségben el ne marad­janak mögötted! Farkas­szemet a bizonytalansággal: a választás legyen a mi szabadságunk.” Déry Illyés művére válaszol: „Somogy- jádnak”, „Kakukházánák” adva meg a szót az író, az anya, Káin és Ábel mellett. Illés Endre Festett egek című színművét a Madách 1 Színház mutatta be. Az író érdekes címválasztására fi­gyeljünk fel: most Vörös­marty „A merengöhöz” cí­mű versére utal: „kancsa- lúl, festett egekbe néz”. (Illés egy korábbi színmű­vének a híres Camus-re- géry, a Közöny eredeti francia címét Az idegen-t adta.) Tanulságos dolog lenne összevetni Illés End­re azonos *émájú, más mű­fajú műveit A Festett egek először novella-formában jelent meg, később írta át színművé. A korábbi Var­júleves című novellát pedig tv-játékként láthattuk vi­szont a képernyőn Az er­kély címmel. A fiatalcbb írói nemze­dékekből Csurka István, Fejes Endre, Jókai Anna és Rj-f f".i Sarolta színművét clva liatjul' ebbe™ a kötet­áradása szinte letarolta Mártély környékét, s a fel­újítási munkálatok még folynak. A KISZ KB, a KISZ Csongrád megyei Bizottsá­ga és a Csongrád megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya ezért a kiskundorozs­mai Sziksóstó mellett léte­sített tábort. ben. Nekünk, Bács me­gyeieknek különös öröm Raffai színművét újraol­vasni, hiszen a szerző itt él és a kecskeméti Katona József Színház előadását idézi a kötet. Raffai a vi­dék, a falu szorongató lég- körét eleveníti fel: hogyan próbálja a „diplomások” rétege magához vonzani, tisztességében eltorzítani, magához álacsonyítani az odakerült fiatal erdőmérnö- köt. Örömmel emlékezünk a kecskeméti színházi elő­adásra, Pethes György erő­teljes rendezői megoldásai­ra (szilveszteri jelenet!), a kitűnő színészi teljesítmé­nyekre: Dévay Camilla postamesternéjére, Fekete Tibor erdőmérnök-figurá­jára, Moór Mariann fele­ség-alakítására, Forgács Ti­bor orvosszerepére. Remél­jük, hogy a későbbi Rival­da-kötetekben is találko­zunk megyei szerzővel, kecskeméti színházi előadás élményével. A tábornak minden év­az a célja és a feladata, hogy szakmai elméleti tájé­koztatást adjon korunk képzőművészetének jellem­ző formáiról, segítse a fia­talokat eligazodni a művé­szet történetének egyre gyorsuló változásai köze­pette, valamint az, hogy megismertesse hazai képző- művészetünk fontosabb tö­rekvéseit, s ezen belül is a vásárhelyi iskola múltját és jelenét. Ide 60-an gyűltek össze az ország valamennyi me­gyéjéből a fiatalok, akik Hézső Ferenc, Fodor Jó­zsef és Lelkes István fes­tőművész vezetésével vesz­nek részt a gyakorlati és elméleti foglalkozásokon. A rendezők a fiatalok ne­velése érdekében igen neves előadókról is gondoskod­tak, így többek között kon­zultációt vezet Bereczky Lóránt művészettörténész, Szörényi Béla belső építész, Aradi Nóra és Németh La­jos ' művészettörténészek, Vitányi Iván szociológus, Tóth Miklós, MSZMP KB munkatársa és Sodor Ala­jos adjunktus, építészmér­nök. A tábor 12 napig tart Ez alatt a fiatalok festési eljárásokkal, a tér, az idő és a mozgás ábrázolásával ismerkednek meg, készíte­nek alakraj zókat és fata­nulmányokat megWner- kednek a kompié« ^tér­színek használatává!, ^.meg­tanulják a vízszintes és függőleges alakritmusok al­kalmazását is. A fiatalok alkotásaiból augusztus közepén kiál'ítás Szekér Endre nyílik Hódmezővásárhelyen. E. F. (88) Ügy történt, hogy egy évvel ezelőtt Kloss fel­adatként kapta, hogy foglalkozzon néhány német ka­tona ügyével, akiknél a németeket gyalázó, német nyelvű, lengyel illegális gúnyiratot találtak, a vizsgá­lati anyagban Kurt neve is szerepelt. Kloss kiemelte Kurt papírjait, aztán behívatta magához, s közölte ve­le, hogy nem szereti a meggondolatlan embereket, de vele kivételt tesz, tekintettel a családjára, s megpa­rancsolta Kurtnak, hogy soha senkinek nem beszélhet többé erről a röpiratügyről: — Nézd, Kurt. Én sem születtem katonának, s tu­dom, hogy olykor még önmagán is szívesen nevet az ember. De a Gestapónál és az Abwehrnél zömében katonának született emberek vannak, s ők könyebben röpítenek a fejedbe egy golyót, mint elnevessék magu­kat egy-egy jó viccen. Egyébként nem történt semmi. Értetted? Hogyne értette volna. Megköszönte a főhadnagy szívességét és attól kezdve hűséges és becsületes al­tisztje volt. • Janek felállt, s eltűnt a kocsiból. Kloss szemmel tar­totta a gyereket, annál is inkább, mert a vonat most hegynek felfelé ment, s szinte lépésben kapaszkodott előre. S miután nem történt semmi különös, Kloss is­mét Filipre gondolt. Mi lehet vele? Figyelmeztette a Geibelnél hallottakra, s átadta neki a prototípus befeje­zéséről szóló jelentést. Amikor távozni akart, rászólt, hogy ordítson egyet. Kloss értetlenül nézett rá, mir«; Filip a mindig titok­zatosan finom mosolyával figyelmeztette; — Ne feledd el, hogy fogorvosnál vagy. s akármi­lyen karakán német tiszt vagy is, a fogorvosnál ordíta­ni kell. Ez az élet törvénye. Hihetetlenül körültekintő nyugalmáért csodálta Kloss a fogorvost. Azért, hogy mindig, minden körülmények között ember tudott maradni. Legutóbb is, amikor végre elordította magát, elkapta a vállát; — A jobb felső hármas tényleg rossz. Nem ártana egyszer, ha tényleg betegként jönnél el. Tudod, egy rossz fog az embert a munkájában is zavarja.., Könyvszemle: Rivalda 68-69 (Nyolc magyar színmű) Csaknem kétévtizedes: múltra tekint vissza me­gyei könyvtárhálózatunk. A kezdeti tétova lépések után ma már ott tartunk, hogy a megyében jelenleg négy­száznegyvenöt könyvtár áll az olvasók szolgálatában. Megyeszerte kevés híján egymillió kötet áll az ol­vasók rendelkezésére. Az olvasók és a kölcsön­zött könyvek számát tekint­ve, egyaránt, évek óta or­szágosan is első helyen áll a megyék között Bács-Kis- kun. Csupán az elmúlt esz­tendőben hárommillió-két- százhuszonkétezer kötetet kölcsönöztek 114 ezer be­iratkozott olvasónak. A könyvállományt te­kintve. már korántsem ilyen kedvező a helyzet. A har­madik ötéves terv végére Az árvíztől sújtott Sza­bolcs megyében jelenleg 106 általános iskolai és 30 középiskolai tanterem „fog­lalt” a lakosság, illetve a helyreállításnál dolgozó munkások részére, vala­mint fontos anyagok raktá­rozására. Az 1970—71-es oktatási év zavartalan in­dításához legalább 40 álta­lános . és 16 középiskolai osztályterem felszabadítása szükséges. Az építési és az oktatási szervek közös erővel igye­keznek a problémákat meg­oldani. Több községben az árvíz következtében az is­kolaépület teljesen meg­előlrányzott 1,8 helyett csak 1,6 kötet jut egy la­kosra, az országos átlag vi­szont már elérte a két kö- j tetet. Ezen elsősorban a ta- I nácsi támogatás felemelé­sével lehetne javítani. A városok közül megyénkben csak a kalocsai tanács tá­mogatja a könyvtárat az igényeknek megfelelően. Ki lehet emelni még a nagy­községek közül Kiskunmaj- sát, ahol sokat segít a ta­nács az állománny gyara­pításában, Legrosszabb a helyzet ilyen szempontból Baján. Az elhelyezés is na­gyon különböző. Vannak egészen szerencsés körül­mények között dolgozó könyvtárosok. Mindenek­előtt a kiskunhalasiak, ahol minden igényt kielégítő, új, semmisült. Ezekből a hely­ségekből négy iskola-autó­busz menetrend szerint szállítja majd a tanulókat oda, ahol megvannak a fel­tételek fogadásukra, az ok­tató-nevelő munkára. Több községben ezenkívül 18 ba­rakk-tantermet is beren­deznek — szintén átmeneti időre. Mintegy hétszáz általá­nos iskolai tanulót időlege­sen gyermekotthonokban helyeznek el, s így bizto­sítják számukra a zavarta­lan tanévkezdést. Ezek a gyerekek valószínűleg az egész tanéven át az ottho­nok vendégei lesznek. korszerű épületben folyhat a munka. Előnyös helyzet­ben van még az elhelyezés szempontjából a jászszent- lászlói, a dunapataji és a kalocsai könyvtár. Sajnos, azonban sok helyen a zsú­foltság akadályozza a mun­kát. Elsősorban a kecske­métit kell említeni. Itt ho­vatovább tarthatatlanná válik a helyzet. A győri mellett a kecskeméti az or­szág legrosszabb körülmé­nyek között dolgozó me­gyei könyvtára. Nagy á zsúfoltság még Baján, Sza­badszálláson és Kunszent- miklóson. Néhány évvel ezelőtt mozgalom indult azzal a céllal, hogy a könyvtárak közül minél több bekerül­jön a művelődési otthonok­ba. Ez az igyekezet ered­ményesnek bizonyult. Meg­felelő mértékben növeke­dett az olvasók száma, a kölcsönzési és feldolgozási munka színvonala. Az el­múlt évben egy másik or­szágos mozgalom indult; a klubkönyvtárak létesítése. Megyénkben jelenleg 18 működik. Bács megye könyvtárainak fele nyert elhelyezést a művelődési házakban. otthonokban, egy részük pedig önálló épületben dolgozhat. Könyvtári hálózatunk dolgozóiról elmondhatjuk^ hogy szépen, eredményesen fáradoznak a lakosság mű­velésén. Éppen ezért ideje lenne, hogy nagyon jogos — és évek óta állandóan visszatérő — panaszukat végre igazán meghallgas­sák, orvosolják. Arról van szó ugyanis, hogy a csak­nem félezer könyvtárhoz, a csaknem egymillió kötet könyvhöz és a 100 ezernél több beiratkozott olvasó­hoz nagyon kevés a hét-; venöt főfoglalkozású szak­ember. Sokkal többre len-, ne szükség. A központi szervek végre komolyan fe­lülvizsgálhatnák a fejlődés során bekövetkezett új helyzetet, és emelhetnék a státuszok számát. Az is kifogásolható, hogy még mindig kevés a felső­fokú képesítéssel rendel-, kező könyvtáros. Meg kell jegyezni, hogy ez országos probléma, s elsősorban abJ ból adódik, hogy a maga­sabb képesítésűek húzódoz­nak attól, hogy vidékre menjenek. A beszerzés és feldolgo­zás, valamint a kölcsönzés mellett a könyvtárosok! számtalan egyéb munkát is végeznek. író—olvasó ta­lálkozókat; kiállításokat rendeznek, szervezik az OH vasó népért mozgalmat. Az idei könyvhét alatt például 28 nagyobb rendezvényt vállaltak magukra a me­gyében. s ezek legtöbb he­lyen kimagasló sikerrel végződtek, a köyvtári mun­ka tehát immár igazi kul­turális mozgalommá széle­sedett az utóbbi évek alatt, amit nem lehet leszűkíteni — mint azt még ma is so-, kan teszik — az intézmé-j nyék síkjára. A feltáró munka is elkezdődött. Kecskeméten, Bácsalmáson, Kiskunfél­egyházán szép eredménye­ket értek már el a biblio­gráfiák, ajánlójegyzékek készítésében és kiadásában. Kár, hogy másutt nem, vagy csak alig foglalkoznak a könyvtári munkának ez­zel a korszerű, nagyon fon­tos ágával. & , Nem időzhetett tovább a gondolatainál.' Janek, az öregasszony unokája visszatért a kocsiba, s elkiáltotta magát: — Trokinszkben csendőrök várják a vonatot. — Razzia! — kiáltotta valaki más. — Húzzák meg a vészféket. — Csend; — nyugtatta a kölyök a népet. — Mind­járt az erdőben leszünk, s akkor megállítjuk a vo­natot. Néhány perc múlva valaki megrántotta a vészféket. Kloss azonnal az ajtónál termett, s kiugrott az éjsza­kába. Átvágott az úton, s villámgyorsan meglapult egy gödörbéh. Itt várta meg, amíg a többiek eltűnnek a város irányába. A vonat néhány percnyi várakozás után elindult. Kloss elővette a zseblámpát, megvilágította a térképet, és az iránytűt, megállapította a pontos irányt, és el­indult. Éles fény csapott az arcába, s Filip ösztönszerűen lehunyta a szemét. — Gyere — szólt a Gestapós. A falnak támaszkodva indult felfelé a lépcsőn. Az őr kabátgallérjánál fogva ráncigálta volna, de Filip eltaszította magától és egyedül vánszorgott felfelé. — Gyorsabban kutya! — üvöltötte az őr, s végigvá­gott az arcán. Filip megtapintotta összeroncsolt arcát és tovább ment. A folyosón véresre vert férfit húzott rongyként maga után két pribék. Üjabb lépcsősor. Fi­lip becsukott szemmel ment, számolta a lépcsőket. Ti­zennyolc, tizenkilenc, húsz... huszonkilenc har­minchét. Végre betaszították egy ajtón. — Kérem, jöjjön beljebb — szólalt meg egy férfi. A fogorvos riadtan nyitotta ki a szemét. Egy pillanatra azt hitte, hogy talán Klossék közbeléptek, de nyom­ban rádöbbent, hogy tévedett. Közelebb lépett az író­asztal túlsó oldalán mély fotelbe süllyedt férfihoz, akin fekete egyenruha feszült. — Üljön le — intett az egyenruhás. Az orvos egy fotelbe zuhant, de gondolatai éberek voltak. Kloss leírása alapján ez maga Geibel — gon­dolta. A német tiszt felállt, közelebb lépett Filiphez, s gondosan szemügyre vette az orvos összevert arcát. Szinte bocsánatkérő mozdulattal megfogta Filip ka­bátját, s kicsit felemelte a vérfoltos kihajtókát. Eb­ben a pillanatban elordította magát: — Brunner! A függöny mögül nesztelen léptekkel kilépett Brun­ner. Kérdő tekintettel nézett főnökére. (Folytatjukj lé Az árvíz sújtotta területen is szeptember 1. a tanévkezdet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents