Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

«. oldal 1970. augusztus It, words Hő§ város a Neva partján A termelési eredményekben II. Egy mássa arany a tetőn Említettem, hogy a Le- ningrádban sétáló idegen­nek egyik legbiztosabb tá­jékozódási pont a Péter-Pál erőd tűhegyes tornya. De van egy másik is, amely a város közepén áll és nap­fényes időben úgy csillog, hogy szabad szemmel szin­te veszélyes felpillantani tartozott a pravoszláv egy­házhoz. Katolikus volt. Így san hozzászokik, hogy ahol a cárok laktak, tanácskoz­jelentkezik aztán a székesegyházban tak, pihentek, ott szinte csak a szobrát láthatja a csak aranyban és márvány­bámuló idegen. Ezt a szob- ; ban lehet gondolkozni. Eset- rot pontosan annyi féle ■ leg féldrágakőben, márványból készítették,! A második csodálatos amennyit a templomhoz j szoba II. Katalin úgyneve- fel használtak. zett nappalija. Mondanom Malachittal bevont óriási j sem kell, hogy arany, már­1967 jelentős fordulatot I százalékkal emelkedtek, hozott Nagybaracskán. A ; Ebben nagy szerepe volt három termelőszövetkezet | annak, hogy egységesebb rá. Ez az Izsák székesegy- belső oszlopok az ikonosz-j vány. A padló például ki ház arannyal bevont kupo­lája. A székesegyháznak rend­elhatározta, hogy egyesíti erőit. Az egész falu egy termelőszövetkezet lett Ha­ladás néven. r Még ebben az esztendő­ben elkészítették a fejlesz­tési tervet 1985-ig. Három fokozatban határozták meg a gazdaság előrehaladásá­nak útját, amely alapul szolgál a minden évben sorra kerülő elkészítéséhez. Az Izsák székesegyház, kívül érdekes a története. Negyven évig építették, s amíg a munka tartott, há­rom cár váltotta egymást a trónon. Az apja meggyil­koltatása révén trónra ju­tott I. Sándor bízta meg Montferrand-t, a francia származású orosz épí­tészt a tervek elkészítésé­vel, majd a kivitelezéssel. 1818-ban a cár által jóvá­hagyott tervek szerint meg­kezdődött az irdatlan épít­kezés. Sándor azonban 1825-ben váratlanul meg­táz mellett, két oldalt. Kö- j tudja hány százezer darab- zépen színarany, cirádás aj- ! ból kirakott márványmo- tó, körül milliárdokat érő zaik-csoda. Fölötte hegyi I kristályból gyönyörű csil- j lárok, amelyeknek csiszolt j darabjai a szivárvány szí- i neire bontják a napfényt. Oldalt, a falon (a fal ko- j rali-színű márványból) a bahcsiszeráji szökőkút pon­tos mása, még a víz is csu- J rog belőle. A szoba érde- { kessége, az óra, amely nem j is óra, de mégis mutatja az I időt. Egy arany madár ül az J arany fán, alatta arany mó- ' kus arany mogyorot tart a lábaival. A háttérben szín-! — 1966-ban a három arany páva. Ha egész óra j termelőszövetkezet 26 mil- { van — mondjuk nyolc óra j lió forint termelési értéket — akkor a madár elkezd j produkált. A kifizetett ! énekelni, a mókus „rágja” j munkabér 7,8 millió forint az arany mogyorót, az! volt. Tavaly a termelési ér j aranypáva pedig kiterjesz­ti r-ii>oaó. drágakövekkel , . , ! kirakott, terebélyes farkát, ikonok, festme- A c^rn5 jnnen tudta meg, nyék, a padló felbecsulhe- hogy há óra. Kicsit bo_ tétlen értékű marvanycso- nyolUlt. (Fn’^^uvk) Gál Sándor Árulkodó számok Kozma István, a terme­lőszövetkezet pártszerveze­tének titkára, aki egyben a községi csúcsvezetőségnek is titkára, így jellemzi az mozaikok, da. Húsztonnás bronz aj­tók, féldomborművekkel, amelyek bibliai jeleneteket ábrázolnak. Az óriási kupo­lából — 96 méter magas­ságból — inga függ egy műanyag szálon és leng, leng, Aki fél órát elidőz az inga mellett, saját szemé­vel tapasztalhatja: Forog , a Föld. Forog. És vele fo­rog a kupola külsejét díszí­tő Uo kiló arany, amely­ték 42,7 millió forintra, a kifizetett munkabér pedig 15,1 millióra emelkedett. Ezek a számok önmaguk­ban sokat elárulnak. A növénytermesztésben például a hozamok 25—40 termelésszerkezetet alakí­tottak ki, kétszeresére nőtt a műtrágya-felhasználás, háromszorta nagyobb az öntözött terület, több vegy­szert használtak fel. Az állattenyésztés több mint 10 millió forint jöve­delmet ad évente. A kor­mányintézkedések nyomán a szarvasmarha-állományt üzemtervek j csaknem 40 százalékkal fej­lesztettük. Évente 300 hí­zómarhát adunk, jórészt exportra. Az idén mintegy 30 százalékkal több hízott sertést értékesítünk, mint az egyesítés évében. — Mi, nem elégedtünk meg azzal, amit eddig elér­tünk. Elkészítettük a ter­melőszövetkezet kétéves, részletes fejlesztési tervét és úgy érezzük, hogy az 1975-re tervezett eredmé­nyeket, hozamokat már 1972-ben el tudjuk érni, meg tudjuk valósítani. Eh­hez az kell, hogy legalább 10 százalékkal javítsuk a növénytermelés és 12 szá­zalékkal az állattenyésztés eredményeit. Ezek a célkitűzések, amelyekről szó lesz majd Meggyorsul az építősnyagiiiar fejlődése halt, s a következő I. Mik- J nek csillogása irányjelző a ngk azok a tárgyalások, j összesen 20 lós már úgy találta, hogy j tévelygő idegennek, a kü- nem jó a terv. átdolgoz- j pola aranyozásánál hozzá- tatta, s eszerint kellett épít- ! vetőlegesen — mit számí- kezni. Már majdnem elké- tott a cárnak néhány job­szült a székesegyház, ami­kor I. Miklós is eltávozott bágy — kétszáz aranymű­ves lelte halálát. Az olvasz­az örök vadászmezőkre, s i tott aranyat ugyanis hi- jött a harmadik, az állan- I ganyra öntötték, s az elpá­Befejezésükhöz közeled-[ gyedik ötéves tervben milliárd fo- beruházásra fontos ága­amelyeket a magyar épí- rint értékű tőanyag-ipar szakemberei kerül sor e olasz, francia és angol cé gekkel folytatnak könnyű- szerke/eti építőipari ele­mek és anyagok előállítá­sát szolgáló gépek, beren­dezések és know—how-k dóan merénylettől rettegő í rolgó higanygőz méreg. De! megvételére. A^ KGST­II. Sándor (rémlátomásai i mire a kétszázadik mérge egyébként beteljesedtek: | zett ember is lezuhant a 1881-ben összeesküvők gyil- I mélységbe, Montferrand je- kolták meg a Vérző Meg- I lenthette a cárnak: a kupo- váltó székesegyházban, mi- | la aranyozása sikerült, se közben). De ekkor már j A székesegyház több, állt a katedrális, amelyet! mint száz éve hirdeti a — talán mondanunk sem j névtelen ezrek — kőfara- kell — már II. Sándor el- ! gork, aranyművesek, öntők, képzeléseinek megfelelően ; olvasztárok, csiszolók, mo- alakítottak át harmadszor, j zaikrakók, ácsok, kőműve- Montferrandnak nem kel- j sek — dicsőségét. Nem a lett takarékoskodnia sem i cár jutott eszembe akkor anyaggal, sem emberrel. ! sem, amikor az Ermitázs Azt és annyit kapott a szé- I hófehér lépcsősorán halad- kesegyház építéséhez, amit1 tam felfelé, a több, mint és amennyit kért. A zseniá- j kétmillió műkincs egy ré- lis építész életműve lett a [ szének megtekintésére, székesegyház. Harminckét j Azokra gondoltam, akik a féle márványt, féldrágakő- ! Néva-parton csontig hatoló vet, több mázsa aranyat j szélben, harmincfokos hi- használt. illetve épített lse- 1 degben, esőben, hóviharban le a templomba. A főtartó dolgoztak, akik görgőkön, pi”,éreket az Urálban vág- ! csigákon, kötelekkel, fogcsi- ták, s az egyenként 110 ton- { korgatva cipelték a tonnás na súlyú monolitoszlopokat1 tömböket, akik függőkertet vízi úton szállították a Né- j építettek Katalin második! legében. Az építési költ- va-parti városba, ahol job- emeleti ablaka alá... j ségek csökkentése, az épí­bágyok ezrei dolgoztak a I Az Ermitázsból csupán; tőipari anyagok iránti ke- monumentális épületen. Ér- ' két dolgot említek meg j resiet és kínálat egyensú- dekes, hogy az oszlopokat j (nem vagyok műtörténész, s j lvának megteremtése ér­sajátos csigarendszerrel, j egyébként is a gyűjtemény- dekében az építőanyag­emelővel mindössze 40 perc ről számos kiadvány forog iparnak az idén hozzá alatt állították a helyükre, közkézen, bárki felütheti).! látnia, majd a követ­Az építészek, a díszítők,' Az egyik a trónterem. A j kező ötéves terv végére be mesterek, aranyozok, fes- padló 132 féle fából készí- j kell fejeznie ^ a ^ könnyű­tők, kőfaragók valóban cső- j tett interzia, barokk stílusú ! szerkezetes építési mód dát alkottak. Maga Mont- kacskaringókkal, aztán vi- anyag- és szerkezetgyártó ferrand sem gondolta kéz- rágok, körök stb. A trón-1 hátterének megteremtését, detben. hogy negyven évig termet tükörteremnek is az iparág általános mű­dolgozik Péterváron, s hogy i nevezik. Magamtól aligha 1 szaki színvonalának ^ és a felavatás évében, 1858- [ jöttem volna rá, hogy, termelési ^ kapacitásának ban hal meg. Előtte még miért. A rejtély egyszerű: nagymértékű fejleszteset. azt írta a cárnak egy le- amit a padlón látsz fából, j E program megvalóte*- veiében, hogy az Izsák szé-' ugyanaz a minta a meny- j sára idén 2,7 milliárd te kesegyházban szeretne majd nve/.eten aranyból. Egyéb-. rinttal növekszik az épí*" nyugodni. Ez azonban tel- ként is, az ember ezeket a | anyag-ipar állóeszköz á’ jesfthetetlen kérés volt. helyeket járva (s majd ké- ; lománya, majd az előzetes Montferrand ugyanis nem söbb Petrodvoreci hamaro-1 számítások szerint a ne­országokkal is tárgyalások kezdődtek, egyes főbb épí­tőipari anyagok termelé­sének szakosításáról. Ipa­runk a hagyományos épí­tőipari anyagok termelé­sének nagymértékű emel­kedése mellett ezt is meg­haladó ütemben növeli az új, nem szilikátbázisú anyagok termelését. Az építőipar nagy fel­adataira jellemző, hogy idén például a népgazdaságban meg­valósuló mintegy 89 milliárd forint értékű beruházásból megközelí­tően 40 milliárd forintot tesz ki az építési költ­ség. Minden százalékos ráfor­dítás-csökkentés tehát több száz millió pluszt je­lent a népgazdaság mér­zatban. A program megvalósu­lása nyomán az építő­anyag-ipar az 1970 évi­hez képest a negyedik öt éves terv utolsó évében legalább 50 százalékkal többet termel majd. Ezen belül az építőipari célokat szolgáló vegyipari termé­kek gyártása például meg­duplázódik, a műanyag termékek termelése pedig négyszeresére emelkedik. Az építőiparban körül­belül 70 százalékkal több alumíniumot használnak majd fel. A termelés növekedésé­nek legalább 75 százalék­ban a termelékenység emelkedésén kell alapul­nia. Amennyiben ugyan­is építőanyag-iparunk az előtte álló termelési fel­adatokat a jelenlegi ter­melékenységi szinten kí­vánná megoldani, akkor mintegy 160 000 új munka­erőre lenne szüksége. Az ország távlati munkaerő­mérlege viszont csupán mintegy 40 000 új mun­kásra számíthat. A terme­lékenység emelése érdeké­ben ebben az iparágban is előtérbe kerül a nem­zetközi termelési szako­sítás, valamint komplett gépso­rok és gyártási módsze­rek megvásárlása. A múlt év végén tar­tották Moszkvában a KGST-országok építő­anvag-imri termékszako­sítási tárgyalásait, ahol a gyártmányokat kilenc főbb „sonr-rtra osztották, s az •Mekez'eten kialakult ál- " -'xmt szerint előrelátha- ^an még az idén meg­öletnek az első szakosí­tási megállapodások bi-: zonyos speciális anyagok (finomüveg, finomcső, kü­lönleges cementfajták) gyártására. Ezenkívül fo­lyamatban vannak a tár­gyalások egyes építőgép­ipari termékek, például betonkeverők, vibrátorok termelésének koncentrálá­sára is. A nagymértékű terme­lésfelfutás ellenére a leg­több építőanyag még je­lenleg is hiánycikk, ezért az idén, de még a ne­gyedik ötéves terv első éveiben is szükség lesz nagymennyiségű építőipari anyag importja. Így pél­dául ez évben hozzávetőlege­sen 50 százalékkal több cementet importálunk, mint 1969-ben, holott saját cementterme­lésünk ig mintegy 13 szá­zalékkal emelkedik. Ha­sonló a helyzet a falbur­koló csempékkel, ahol a hazai termelés 8 száza­lékos növekedése mellett a behozatal több mint 60 százalékkal bővül. Egészé­ben véve az építőanyag­ipar termelése ebben az évben várhatóan mintegy 10 százalékkal haladja meg a múlt évit, az import viszont 30 százalékkal lesz magasabb. Több termék gyártása is jelentősen emelkedik. Így például perlitből a köny- nyűszerkezetek adalék­anyagából a múlt évi 100 ezer köbméterrel szemben 250 ezer köbmétert állíta­nak elő. Az idén várható­an 1 millió négyzetméter alapterület beépítésére elegendő, könnyűszerkezeti építési elemet gyártanak, többszörösét a múlt évi­nek. Jelentősen emelkedik a könnyűbeton, a mű­anyaghab és az alumínium nyílászáró szerkezetek ter­melése és felhasználása is. N. L. a vezetőség üjjáválasztását megelőző beszámolóban, ' amely két esztendő mun­káját értékeli. Ószintén, nyíltan Az előkészületek befeje­zéshez közelednek. — A pártvezetőség sze­mélyre szólóan értékelte a munkát. őszinte, nyílt, elvtársi légkörben zajlott le az ülés. Az elmúlt idő­szak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata volt a tagok foglalkoztatá­sának teljes megszervezése. Ezért vetettünk 250 holdon hagymát Kétszáz vagonos zöldség- és gyümölcstárolót építettünk a MÉK-el közö­sen. Ha elkészül, számos asszonynak ad munkát a télen is. A szakmai és politikai képzésre nagy gondot for­dítottunk. Az irányításban öt felsőfokú és ugyanennyi középfokú végzettségű szakember vesz részt. Kö­zülük három termelőszö­vetkezeti tagok gyermeke; őket még a jogelőd gazda­ságok küldték el ösztön­díjjal tanulni. Hárman végeztek mar­xizmus—leninizmus esti egyetemet, hatan marxista középiskolát. Évente 120— 150-en vesznek részt téli politikai oktatásban. Számos tennivaló A pártszervezetnek sok feladata van. Többek kö­zött az idős tagok érdeké- I ben, a nyugdíjasoknak és a járadékosoknak jövede­lemkiegészítést javasol. Mozgósít a termelési ver­senyre. öt brigád küzd je­lenleg is a szocialista cí­mért. Segít a pártszervezet a község fejlesztését szolgáló társadalmi összefogásban is. A társadalmi munka anyagi értéke évente meg­közelíti az egymillió forin­tot. — Igen fontosnak tartjuk a pártmunka módszereinek korszerűsítését. Ide tarto­zik a szocialista demokrá­cia további szélesítése. Egyik legfontosabb feladat a párttagok és pártonkívü- liek jó együttműködésének elősegítése. Lényeges a ve­zetés és a tagság közötti kapcsolat fejlesztése is. Mindezek a termelési eredményekben is jelent­keznek, K. S. Biztonságos autó Autóközlekedési szakem­berek ötletes gépkocsit terveztek, amelynek elől és hátul levő ütközőit nagy* teljesítményű hidraulikus lökhárítókra erősítették, és amelyek automatikusan kö­rülbelül fél méternyire ki­tolódnak, amint az autó eléri az óránként 50 kilo­méteres sebességet. Mivel útközben a gépkocsik kö­zötti távolságnak több tíz méternek kell lennie, ezért az előretolt ütközők senkit sem zavarnak, vi­szont óránként 80 kilomé­teres sebesség esetén bekö­vetkező összeütközésnél is garantálják a teljes biz­tonságot)

Next

/
Thumbnails
Contents