Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

1970. JúHns 10, péntek 5. oldal Új egységben Beszélgetés a Hazafias Népfront dunavecsei községi elnökével A hónap első napjától kezdve új közigazgatási egységbe tartoznak a meg­szűnt dunavecsei járás köz­ségéi. Naszály Sándorral, a Hazafias Népfront Duna­vecsei Községi Bizottsága elnökével, aki egyben az általános iskola igazgatója is, a község megváltozott helyzetéről, a közhangulat­ról és az iskolafejlesztés lehetőségeiről beszélget­tünk. — Az emberek túlnyomó többsége megértéssel fo­gadta a változásokat. Leg­többen a tanácsi ügyinté­zés további javulását, a helyi hatáskörök bővülését, ügyes-bajos dolgaik gyor­sabb elintézését várják a jövőben. Véleményem sze­rint az új közigazgatási egység közlebb hozza egy­máshoz a Duna mentén élő embereket. Meggyőződé­sem, hogy helyes ez, mert Tasstól Dusnokig azono­sak a gondjaink, az ered­ményeink és törekvéseink is. A községben nagy érdek­lődés tapasztalható Kalo­csa és környéke kulturális, népművészeti hagyományai iránt. Tudjuk, hogy példá­ul az iskolafejlesztést mindenki kedvezően fogad­ta. — Közelebbről? — Az átszervezés folytán az iskola előnyös helyzet­be került. A szomszédos, volt járásbírósági épü­letbe három új osztályt alakíthatunk ki. Ezzel meg­valósulhat a régi kíván­ság: Valamennyi tanuló dé­lelőtt járhat iskolába. A napközi otthon önál­ló épületbe kerül és a község központjában a já­rási pártbizottság helyén körülbelül 80—120 helyes tanyasi kollégium kezdi meg működését. Szeptem­bertől kezdve tehát a csa- nádpusztai, milkópusztai és a környező tanyákon élő gyerekek birtokba vehetik új otthonukat. Az iskolai épületek bővü­lésével javítani tudjuk az oktatás színvonalát is. Végre megszervezhetjük az ipari tagozatú politechnikai képzést. Eddig nem tudtuk megoldani, pedig a végzős tanulók 55—60 százaléka ipari szakmák iránt ér­deklődik. Jobb körülményeket te­remtünk az úttörőmun­kához, javítjuk a tantes­tület iskolán belüli elhe­lyezését is. — A volt intézményi épületek hasznosításakor gondoltak-e a lakáshelyzet javítására? — A községi vezetés el­tökélt szándéka a lakás- helyzet javítása, a legjob­ban rászorulók igényeinek kielégítése. Sajnos, arra nem lesz lehetőségünk, hogy az igénylők többsé­gének lakást adjunk. A fel­szabaduló kisebb épületek többsége magántulajdon­ban van — a nagyobbakat pedig úgy hasznosítjuk, hogy előre haladjon a köz­ség kommunális, szociális ellátottsága, új közérdekű intézmények létrehozásával (iskola, szociális otthon, öregek napközi otthona, mentőállomás stb.) A lakáskérdés teljes megoldására továbbra is sajáterős, a szövetkezeti, az OTP-akciókat, valamint az ezzel összefüggő állami tá­mogatást és a társadalom összefogását, segítségét tartjuk a legfontosabbnak. — Pillanatnyi gond? — A közlekedés. A je­lenlegi autóbusz-menetrend szerint a járási székhelyre utazók 2—3 órás elfoglalt­ság miatt egész napra ki­esnek a munkából. Űj já­ratok kellenének a Tass— Dunavecse—Solt—Kalocsa útvonalon olyan időbe­osztással, hogy a Kalocsá­ra igyekvő utasok már a reggeli órákban ott lehes­senek. Tudomásunk szerint az Autóközlekedési Vállalat már megtette a szükséges intézkedéseket e probléma megoldására — fejezte be nyilatkozatát Naszály Sán­dor. Szabó Attila 4\ ATALO K *^ÓRU MA ESZMÉNYEK ÉS AZ IFJÚSÁG Nemzetközivé bővül a miskolci ipari vásár Július 25. és augusztus 5. között rendezik meg Miskolcon a negyedik hely­ipari termékkiállítást és vásárt. Az immár hagyományos termékkiállításon a bor­sodiakon kívül részt vesz­nek a szomszédos Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár, Nógrád, valamint Pest megye helyipari vállalatai is. Első alkalommal mu­tatja be termékeit Miskolc szlovákiai testvérvárosa — Kassa — bútor és finom- mechanikai vállalata. A tíz napig nyitva tar­tó kiállításon sok újdon­ságot mutatnak be a vál­lalatok. A kassai vállala­tok olyan termékeket kül­denek, amelyeket a kis- határmenti forgalomban szállítani is tudnak. (60) Kloss úgy tett, mintha a zene andalító ritmu­sára figyelne, közben éberen figyelt minden félmon­datra: — Franz éppen most tért vissza Kurszk alól... — csacsogta egy lány. — Valami offenzívára készülnek... A fivérem egy csodás kisestélyit küldött Párizsból... Holnap utazom — mondta egy Wehrmacht-tiszt, s szo­rongatta a lány kezét. — Már csak egy éjszakánk van, drágám... Fel kellene varratni néhány centit, de ezek az itteni varrónők... A bábeli hangzavarból is kicsengett Ilza ideges ne­vetése: — Igyanak uraim. Ebben a rohadt városban az em­bernek időnként jól be kell rúgni! Ruppert sietve táncra kérte Ilzát, s közben kérlelte, hogy viselkedjék csendesebben, s ne igyon többet. Von Henning és Lothar a pultnál álltak, teli poha­rakkal a kezükben. A professzor kicsit közelebb „áj. Lotharhaz: — Kicsoda az a fiatalember, aki Benitával táncol? — Kloss főhadnagy — válaszolta Lothar. — Azt már tudom. De csak azt — mondta kicsit türelmetlenül a professzor. — Rendes ember. Nagyon rendes családból szár­mazik. Henning arca változatlanul merev maradt. Ivott, s letelte a poharat. — Nem érzem jól magam ebben a városban — mondta kis szünet után. — Berlinben figyelmeztettek, hogy nagyon kell vigyáznom... — Teljesen nyugodt lehet, professzor úr — mondta Lothar. — Kitűnő embereim vannak, egytől egyig tud­ják, hogy ez is front. Kloss állandóan Benitával táncolt. Közben mindig Annára gondolt, így erőltetve magára valami kedves­séget. S amikor tánc közben Benita derekát szorítot­ta, Annát érezte maga mellett. Annát, aki a Prága utcai kölcsönszobában ugyancsak őrá gondol. Az ő Hansára, aki nemsokára együtt megy haza Benitával­Mert valóban front ez itt — gondolta Kloss. — S ha Ruppert meghátrál, Benita lesz a helyzet kulcsa. — Mire gondol főhadnagy úr? — kérdezte a lány. — Magára. Kettőnkre. Arra, hogy ebben a furcsa világban két ember így összetalálkozhat — közben magához szorította a lányt, s az most már nem ellen­kezett. Kloss furcsán érezte magát, aztán rájött, hogy figyelik. Hogy Ruppert figyeli kitartóan. Ruppert, aki már alig állt a lábán, s most megfordult a kocka: most Ilza ment oda hozzá, s kérte, hogy ne igyon többet. Ilza el akarta venni Ruppert poharát, de az görcsösen marokra fogta, s újra töltött és ivott. Ilza tehetetlen­ségében a zongorához ült, s játszani kezdett, majd inkább csak dúdolva, szép alt hangon énekelni kezdett egy divatos katonadalt. ♦ A találkozót a Pomianovszkij presszóban beszélték meg. Kloss már jó ideje szemmel tartotta a környéket, s látta, amikor Ruppert leszállt a villamosról, s belé­pett a kávéházba. Űjabb fél óra telt el, s Kloss megnyugodott. Rup- pertet sem követték, s azután semmi mozgolódást nem észlelt. De tovább figyelt. Látni akarta, amint Anna belép, s azt is, amikor feladatát teljesítve za­vartalanul távozik. Nem is beszélve arról, hogy válto­zatlanul izgatta; vajon Ruppert elhozta-e az anyagot, vagy megkísérli kijátszani őket. Ruppert ezalatt idegesen ült a sarokasztalnál. Ke­zében a megbeszélés szerint a Berliner Zeitung aznapi számát tartotta kinyitva, s az asztalon egy doboz „Pri­vát’’ cigaretta hevert, amelyben a mikrofilmet he­lyezte el. Ruppert ideges volt. Érezte, hogy kutyaszorítóba került, s idegesítette, hogy végig kell csinálnia ezt az egészet. Tulajdonképpen — vélekedett Ruppert —, go­lyót kellene röpítenem a fejembe, nem pedig jelsza­vakra emlékeznem. És egyáltalán minek a jelszó, ha az öreg jön az anyagért? Az egész egy idióta ceremó­nia — dönnyögte magában —, s ez a jelszó; „Talál­koztunk Horschnáfl Berlinben?”, s a válasz: „Nem messze lakom, ezért járok oda.’’ Marhaság — mondta Ruppert, s idegesen dobolt ujjaival az asztal lapján. Nyílt az ajtó. Felnézett, s egy csinos nő egyenesen az ő asztalához tartott, s mire Ruppert magához tért, az ámulattól, a nő barátságosan mosolyogva elmondta a jelszó első felét. (Folytatjuk) „Ifjúság ez az életkor, amikor ideálokat, eszméket, haladó nézeteket keres mindenki, s ezek alapján akar élni‘ (Kádár János) töltik meg életüket, szár­nyat adnak a képzeletnek, akaratnak, a dolgos hét­köznapok tevékenységében. Az elmúlt társadal­mi rendszerek olyan ideá­lokat igyekeztek állítani a fiatalok elé, amelyek a legjobban szolgálták az uralkodó társadalmi rend­szer fennmaradását. To­vább elemezhetnénk, mi­képpen fogalmazódott meg egy-egy korszak ember- eszménye az illető kor irodalmában, művészeté­ben, pedagógiai törekvé­seiben. Nyilvánvaló, a fel- szabadulás után az volt az egyik feladat, hogy szét­romboljuk azokat az ideá­lokat, amelyek a múlt feudális és kapitalista tár­sadalom örökségeként él­tek ifjúságunk tudatában. Feladatunk az lett, hogy a régi ideálokat olyan esz­ményekkel helyettesítsük, amelyek kifejezik merőben új, minden eddiginél ma­gasabb célokért küzdő, szocialista társadalmunk lényegét. így került a fia­talok elé nemcsak mint eszmény, de egyben gya­korlat is a szocializmus, a kommunista embertípus fogalma. Gyakran állítot­tuk és állítjuk ma is pél­daképül a fiatalok elé a felszabadulásunkért küzdő hősöket, az újjáépítés ki­emelkedő egyéniségeit. Irodalmi alkotások, filmek is készültek e nagyszerű hőstettekről. Ám a fejlődés ma már mást és többet igényel tő­lünk. Aczél György elv­társ, az MSZMP KB ifjú­ságpolitikai kérdésekkel foglalkozó ülésén zársza­vában utalt arra, hogy az „emberideálok, emberesz­mények felmutatásában vannak adósságaink”. Ed­dig a régi rendszer ellen küzdő hőseinket állítottuk elsősorban eszményként if­júságunk elé. Vannak már munkásszobraink, ezzel kapcsolatos irodalmunk és filmjeink, már régóta hir­detjük a munka becsüle­tét, de a mindennapi szí­vós munka hősiességét, szépségét, társadalmi érté­két még nem eléggé állí­tottuk ifjúságunk elé. Fej­lődésünkkel eszményeink­nek is fejlődniük, gazda­godnak kell. Ma már a szabadsághősök után vagy mellette a munka hőseit kell az eddiginél fokozot­tabb mértékben eszmény­ként állítani ifjúságunk elé. Gyakorlatunkból tud­juk, hogy a fiatalok egy részének a gyors sikereket, eredményeket hozó tettek, foglalkozások az eszmé­nyei. Nem minden fiatalt vonzanak a mindennapi szívós munkával kialakí­tott magasra ívelő élet­pályák. Pedig ahogy egy mérnök éveken át szívós munkájával eljut egy ta­lálmányhoz, vagy egy tech­nikus, munkás egy tökéle­tesebb eljáráshoz, napja­inkban legalább olyan nagyszerű tettnek számít, mint például régen a fegy­veres harc. A fiatalok sokszor kérdezik: Ki napjaink for­radalmára? A mai forra­dalmár ismérvei lehet, hogy nem tisztázódtak még, az azonban nem két­séges, hogy jelenleg mi a forradalmi feladat. Társa­dalmunk a szocialista for* Ezekben a napokban — az MSZMP KB ifjúság- politikai kérdésekben ho­zott határozata után — különböző fórumokon, ta­nácskozásokon, a sajtó ha­sábjain gyakorta halljuk, olvassuk a kérdést: van-e eszményképe a mai ifjú­ságnak, és ha van, mi ez az eszménykép? Valóban izgalmas kérdés: hűtlenek lettek-e a mai fiatalok történelmünk, irodalmunk, politikai életünk nagy kép­viselőihez? A kérdésre adott válasz teljessége nélkül csak hivatkozni szeretnénk az utóbbi idő­ben e témakörben végzett szociológiai felméréseinkre. A megkérdezett fiatalok többsége azt vallotta, hogy van eszményképe, s név szerint is megmondta ki az, megfogalmazva, hogy milyen tulajdonságok miatt választotta az illetőt példaképül. Az is bizo­nyossá vált, hogy ezek az eszményképek természete­sen nagyon is „mai” esz­mények és emberek, ami feltétlenül pozitív dolog. A Kommunista Ifjúsági Szövetség nevelő munká­jában ma sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a helyesen megválasztott eszmények, eszményképek távlatokat nyitnak a fia­talok számára, s a távla­tokban való gondolkodás teszi az emberi életet még értékesebbé. Az a vélemé­nyem, hogy napjainkban is szükségük van a fiata­loknak eszményekre, ame­lyek irányt mutatnak a törekvéseknek, magasren­dű céllal és tartalommal radalom szakaszában, vagy másképp, a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet időszakában van. Ez az átmenet a gazdasá­gi, társadalmi, kulturális viszonyok átalakításában egyaránt forradalmi fel­adatot ró ránk. Ez a gaz­dasági életben a munka termelékenységének a fo­kozását jelenti mindenek­előtt. Ez kevésbé látvá­nyos, de annál szükség­szerűbb, nemcsak forra­dalmi, de nemzeti ügyünk is, ezért az itt kitűnt és kiválóan dolgozó embere­ket, munkásokat állítsuk bátrabban példaképül a fiatalok elé. És azokat is, akik har­cosai az új elterjesztésé­nek, akikben magasfokú felelősségérzet él a rábí­zott értékekért, akik bát­ran szóváteszik a lazasá­gokat és harcolnak az ön­zés, harácsolás, jogtalan anyagi előnyök ellen. Mert ki tagadhatná, ez a harc is — harc az értelmetlen életmód ellen — nagyon is egész embert kíván. Az MSZMP KB ifjúság- politikai kérdésekkel fog­lalkozó anyagában kifeje­zésre jut, hogy a mi em­bereszményünk az olyan embertípus, aki úgy végzi lelkiismeretesen, odaadóan a munkáját, hogy közben a társadalom életének egé­sze is érdekli, hogy köz­ben országa életét a szo­cialista világrendszerrel összefüggésben szemléli. Nem vagyunk tehát hí­vei a deheroizálásnak, de a hamis illúziót keltő hős­kultuszt sem tápláljuk. Hazugsággal, illúziókeltés­sel nem lehet szocialista embertípust nevelni. A mai fiataloknak igaz ember- eszményeket kell állíta­nunk, amellyel befolyásol­hatjuk és gazdagíthatjuk választási lehetőségeit. Olyan emberideálok kel­lenek, amelyek többék mint a mindennapi em­berek (többek munkájuk­kal, emberi magatartásuk­kal, életszemléletükkel), de emberek, akik tettekkel és gondolatokkal segítik elő társadalmi haladásunkat. Jelenlegi helyzetünk­ben arra volna szükség, hogy az ifjúsági irodalmi alkotásaink ne csak a régi társadalom ellentmondá­sait és hőseinek életét mu­tassák be, hanem adjanak helyt ezekben a művek­ben mai életünk kiválósá­gai, a munkában helyt­állók szívós küzdelmének, eredményességének. A kü­lönböző ifjúsági folyóira­tok hasábjain a divatos témák és még divatosabb gitáregyüttesek és film­sztárok mellett gyakrabban kellene bemutatni a fej­lődés legfőbb forrásának, az emberi munkának ki­emelkedő hétköznapi hő­seit. Az ifjúsággal kapcso­latos extrém témákat fel­dolgozó filmek helyett sok olyan hasonló filmre van szükség, mint pl. „A ne­héz emberek”. A munka hőseinek életét olyan plasztikussággal, élmény­szerűséggel kell ifjúságunk elé tárni, hogy meglássák a mindennapos alkotó­munkának, mint életfor­mának a szépségét, s tu­datára ébredjenek: az em­ber maga is felnő a ma­gasabb célok követésére. TERBE DEZSŐ a KISZ megyei .bizottságának első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents