Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

6. oldal 1970. július 10, péntek A LEGFELSŐBB Bíró­ság joggyakorlatából is­mertetjük az alábbi állás- foglalásokat. Egy családi ‘ház tule-ido- iiosa kártérítési pert indí­tott a községi tanács el­len. Keresetében elpana­szolta, hogy a háza mellett levő teret közművesítették és csatornázták. A munkát azonban rosszul végezték el, a talaj- és szennyvíz állandóan felgyülemlik, el­vezetéséről pedig nem gon­doskodnak. Emiatt a háza annyira megrongálódott, hogy az egyik fala össze­dőlt. A járásbíróság épí­tészszakértőt hallgatott meg. Véleménye szerint a szóban forgó ház környé­kén többemeletes lakóhá­zakat építettek, s ekkor az átlagos talajszintet feltöl­téssel megemelték. Ez az­zal a következménnyel járt, hogy a vízgyűjtő terü­lete csökkent és a csapa­dék a mélyebben fekvő részekre folyik. A vízszint magassága időnként fel­emelkedik és a lakóházak­kal szomszédos területet elönti. Ehhez járul, hogy a csatornát nem tisztítot­ták és nem segítették elő, hogy vízbefogadó képes­sége növekedjék. Minden­nek tulajdonítható a csa­ládi ház falainak elnedve- sedése, s végül az egyik fal kidőlése. A szakvéle­mény alapján a járásbíró­ság a községi tanácsot el­marasztaló ítéletet hozott. Fellebbezésre az ügy a megyei bíróság elé került, amely ellenkező álláspont­ra helyezkedett, a községi tanácsot nem tartotta hi­básnak és a keresetet el­utasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét alsófokú íté- tet hatályon kívül helyez­te és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasí­totta. — A kártérítési követe­lés alapos lehet, ha az építészszakértő véleménye helytálló — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. Meg­állapításai azonban továb­bi vizsgálatra szorulnak és ezek szükségessé teszik vízügyi szakértő meghall­gatását is. Ennek során tisztázni kell, hogy az épít­kezésekkel mennyiben vál­toztatták meg a vizek le­folyását, továbbá az épít­tetőknek megvolt-e a víz­ügyi hatósági engedélyük. Ugyancsak ennek a szak­értőnek kell nyilatkoznia arról is, hogy a házfal be- dőlése nem vezethető-e vissza egyéb okokra. A községi tanács akkor fe­lelős, ha a kár bekövet­keztében közrehatott a víz­gyűjtő, valamint a vízle­vezető árok elhanyagolása, karbantartásának elmu­lasztása, feltéve, ha an­nak kezelője a községi ta­nács. * EGY VÁLÓPERBEN, amely törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság elé került, a legmagasabb bírói fórum kifejtette: kö­zös vagy külön lakás ese­tén, mi határozza meg a házassági életközösség fo­galmát. — A házassági ""életkö­zösség kifejezés arra utal, hogy a házastársak közös­ségben együtt élnek — hangzik a határozat. En­nek legszembetűnőbb meg­nyilvánulása, hogy rend­szerint közös háztartásuk, közös lakásuk van. Az együttélés azonban nem­csak külső formát jelent, hanem belső tartalomként magában foglalja a rend­szeres szexuális életet, a szoros érzelmi kapcsolatot, a gazdasági együttműkö­dést, valamint a közös élet anyagi feltételein való együttmunkálkodást. Élet- közösség létesítése és fenn­tartása szempontjából lé­nyeges jelentősége van a tudati és akarati mozzana­toknak, a házastársi ösz- szetartozás, szolidaritás, kölcsönös támogatás vál­lalásának. Ha azonban va­lamelyikük részéről az ösz- szetartozás megszakításá­nak szándéka megállapít­ható és ezt kifejezésre is juttatja (például a szexuá­lis kapcsolatot megszakí­totta), ebben az esetben az életközösség megszűnése még akkor is megállapít­ható, ha — a lakással kap­csolatos körülmények miatt — továbbra is a közös la­kásban, sőt egy szobában laknak. — Amennyiben az össze­tartozás tudata és a kap- \ csolat fenntartásának szán- : deka mindkét házastárs ré- j széről fennáll, és a köl- | csönös támogatás széllé- j mében a lehetőségek sze­rint igyekeznek együttmű­ködni, akkor, ha az együtt­lakás kérdését nem is tud­ják megoldani és nincs módjuk közös háztartás­ban élni, s emiatt az élet- közösség egyes mozzana­tai nem valósulhatnak meg, az életközösség fenn­állását meg kell állapítani. EGY VIDÉKI kisipari termelőszövetkezet három tagja 1968 második felé­ben a szövetkezetből ki­lépett. A múlt évben kér­ték, hogy 1968-ban végzett munkájuk arányában rá­juk eső nyereségrészese­dést fizessék ki. A szövet­kezet azonban igényüket, mint alaptalant, elutasítot­ta. Nem sokkal később a ktsz közgyűlése határoza­tot hozott, amely szerint nem jogosult részesedésre az a dolgozó, aki év köz­ben kilépett. Ilyen előz­mények után a három em­ber a szövetkezet ellen pert indított. A járásbíró­ság mrasztaló ítéletet ho­zott, a megyei bíróság el­utasította őket. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bí­róság a következő dön­tést hozta; — Az OKISZ álláspont­ja szerint „az a körülmény, hogy a dolgozó nem az Gépesített fejés a legelőn Nyári szállást rendeztek be a gulyának a homok- mégyi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben. Az öntö­zött, szakaszosan hasznosí­tott legelőn szárnyékot épí­tettek a tehénállomány ré­szére. A gépi fejést is meg­oldották. A mezőn az ára­mot egy Zetor szolgáltatja erre a célra. A szabadtar- tásos szarvasmarha-te­nyésztést, a korszerű legelő- gazdálkodást a napokban szakembereknek is bemu­tatták. Távolítsák el az oszlopokat egész évben volt a szö­vetkezet munkajogi állo­mányában, nem ok a ré­szesedés megvonására, és a dolgozót az év folyamán kapott munkadíja arányá­ban járó részesedés meg­illeti. Jogszabállyal és alapszabállyal ellentétes, ha a szövetkezet a tag ki­lépése után olyan határo­zatot hoz, amely az illetőt megfosztja a már ledol­gozott munkája után járó részesedéstől. A szövetke­zet ilyen visszaható hatá­lyú határozatot nem hoz­hat. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét megsemmisítette és a járásbíróság ítéletét hely­benhagyta. H. E. Az év elején az utcánk­ban az elavult, fából, vas­ból készült villanyoszlo­pokat a DÁV dolgo­zói modern betonoszlo­pokra cserélték ki. A víl- lanymalom előtti szakasz­ról azonban a régi oszlop maradványait, a több má­zsás kőcsonkokat nem vit­Legyen világosság A Szilágyi Erzsébet ut­cában két hónapja nincs közvilágítás. Az égőket foly­ton kiverik a gyerekek pa­rittyával. Aki munkából jár haza késő este, botor­kál, s ezen a részen a sza­ték el. a forgalmat is za­varja az oszlopmaradvány, és természetesen csúfítja az utcát, Az utat nem tud­juk feltölteni az oszlopok miatt, ha esik, valóságos kis tenger gyűlik itt össze. Intézkedjenek mielőbb! Urban István, Kecskemét, Vasút u. 10. badon engedett kutyák megtámadhatják. Kérjük mielőbb rendbe­hozni a világítást. Kovács István, Kecskemét, Szilágyi E. u. 52. Izsáki gondok, bajok A személyiigazolvány-cse- réhez, házasságkötéshez szükséges adatlap hónapok óta hiánycikk Izsákon, Agy az adatlapért Kecskemétre kell utazni 60 fillér helyett 26,60-at kiadni. Az önkiszolgáló bolt előtt a betonúira stopjelzést kel­lene festeni, hiszen ez az útszakasz veszélyes, innen nem lehet látni a főútvonal forgalmát. Egyre szebb a piacterünk, hiszen környékét is rendbe­hozták, de az ott levő il­lemhely sehogy nem illik ebbe a környezetbe. Nem lehetne eltávolítani? Szabó Emma Izsák N N Y A A P R O 1 K A SZELIDI AZ IDÉN NEM KÉNYEZTETETT EL BENNÜNKET AZ IDŐJÁRÁS. MÁR-MÁR AZT HITTÜK, HOGY A HŰVÖS TAVASZT EGYENESEN AZ ŐSZ KÖVETI... AZUTÁN MÉGIS BEKÖSZÖNTÖTT AZ IGAZI NYÁR. A HŐMÉRŐ HIGANYSZÁLA 30 FOKOT MUTAT. A LEHÚZOTT REDŐNYÜK MÖGÖTT, VAGY AZ ÁRNYAS KERTHELYISÉGEKBEN — LÁM, MÁRIS A KÁNIKULÁRÓL PANASZKODUNK. MICSODA HŐSÉG! AKI CSAK TEHETI. A VÍZPARTRA MENE­KÜL. A STRANDOKON, AZ ÜDÜLŐKBEN, A BALA­TONON ÉS SZELÍDEN EGYARÁNT MEGKEZDŐ­DÖTT A CSÚCSFORGALOM... T A V O N A Szelidi-tóparttól egy kőhajításnyira találtuk meg az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának az üdülőjét. A szép, tágas, 14 szobás épület tavaly augusz­tusban készült el. Jelenleg a budapesti gyáregység dolgozói üdülnek itt. A kalocsaiak általában csak dél­utánonként járnak ki a tóra, de a közeljövőben a gyár­egységtől 3 család tölti itt a szabadságát. Az üdülő teraszán asztalok, fotelek, nyugágyak. És a napsütés sem hiányzik... Magányosan sem szomorú az ember. Szelíden ez sem probléma, hiszen a napfény, s a víz kitűnő szóra­kozásra ad lehetőséget. Ha pillanatnyilag nincs evező­partner, sebaj... A 3 éves Zita és mamája, Csanaky Imréné szintén „napimádó”. A Kalocsavidéki Fűszerpaparika- és Kon­zervipari Vállalat üdülőjében már törzsvendégeknek számítanak: minden nyáron itt pihen a család. A kö­rösi, a miskei, a dunapataji telepek dolgozói is régi vendégek az üdülőben. S akinek esetleg nem jut szo­ba, ne keseredjen el, mert a víkendházak is tökéletes kényelmet nyújtanak. Keszegre vár a horgász. Mindjárt elnézést kérünk, hogy megzavartuk, a „pecások” ugyanis nem örülnek az effajta látogatásnak. Ifj. Taba Istváp a feleségével Dunapatajról jött a tóra. Itt töltik szabadságukat. Saj­nos, már nem sok van belőle, néhány nap múlva visz- szatér munkahelyére, a kalocsai cukrászüzembe. Fele­sége pedig ismét a pataji áruház pultja mögé áll. Esteledik. Viharfelhők gyűlnek az ég alján. Rekkenő hőség! A vendégek napoznak, fürdenek, labdáznak, csónakáznak. Fél óra sem telik el, zuhog az eső, mint­ha dézsából öntenék. Hiába, ilyen rapszodikus a nyár! Irta; Tárnái László Fényképezte: Kiima Győző

Next

/
Thumbnails
Contents