Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
í. oldal 1370. jenus 10, pénteS Délibáb nélkül Gazdálkodnak a sziken A kongresszus tiszteletére Egy 75 éves öregember ■— kúpos fékét kalapú, pöd- rött bajszú, halk szavú tősgyökeres hortobágyi juhász — azt mondta, hogy nem emlékszik az ideihez hasonló időjárásra. A nagy magyar puszta egyenőtle- mül itta be a csapadékot, a hatalmas legelőkön néhol tócsákat látni, másutt csontröggé aszalta a sarat j a júliusi nap. A nyugati látogatókat lenyűgözi a puszta, hiszen ilyen méretekkel az Atlanti-óceántól a Kárpátokig nem találkoznak. Aki viszont járt néhány ezer kilométenyivel keletebbre, az úgy véli, hogy a Hortobágy olyan, mint a kazahsztáni sztyepp, vagy szűzíöld — üde, európai kivitelben. A Hortobágy körülbelül kétezer négyzetkilométeres síkság. A turisták számára ritkaság a tájegység. De mit jelent a helybelieknek, hogyan tudnak meg" élni a mostoha környékeiben? Tavi falkák A termőadottságok gyengék, sokban hasonlítanak a mi Homokhátságunk rossz körülményeihez. A gazdálkodás mikéntjére itt sem lehet felírni egységes recepteket. A Hortobágyon a szikfoltokkal, szikpadkákkal teletűzdelt, nagyon változó minőségű talajt kell hasznosítani. A hagyományokat alapvetően a legeltetés és a takarmánytermesztés alkotja. Az elődök szarvasmarha-, ló-, sertés- és birka- tenyésztéssel foglalkoztak. Napjainkban ez a kép úgy módosult, hogy újabb növényeket is termesztenek, és a sertést felváltotta a baromfi. A baromfi tenyésztésével sokkal kedvezőbb takarmányhasznosulást értek el, gyorsan forgó tőkére tettek szert, s a piac igényei szerint könnyen növelhető vagy csökkenthető az állomány. A régi épületeket átalakították, előnevelőkké rendezték be. A kacsák feje fölött például 18—20 napos koruk után nincs többé fedél. A tavakra 10— 17 ezer darabos falkákat terelnek ki, ami új színfolt a Hortobágyon. Nyári bárányok Sokáig a délibáb jelensége vonzotta a Hortobágy- ra a turistákat. Az ország legnagyobb, 75 ezer holdas állami gazdasága épp a „délibábot" tüntette el a tevékenységéből. 1962—64- ben ugyanis még erősen ráfizetéses volt a gazdálkodás. A mezőgazdasági nagyüzem ezekben az években kezdi megtalálni lét- jogosultságát. A fő profil az állattenyésztés. Legfontosabb állat a juh. Anyajuhból 30 ezret tartanak, s a jobb húsminőség érdekében behozták a Suffolk fajtát. Megszüntetik az úgynevezett ciklikus elletést. Az idén már nemcsak decemberben, hanem késő nyáron, vagyis „szezonon’’ kívül is születnek bárányok. A puszta látványához a gémeskúthoz hasonlóan hozzátartozik a ménes. Az állami gazdaság lótenyésztő telepén található az ország legnagyobb Nónius- állománya. Az erős cson- tú, munkára nagyon alkalmas Nóniusokat angol telivér ménekkel keresztezik. Formásabb, nemesebb állatokat kapnak, amelyek között jól ugró sportlovak is akadnak. A sikerült félvéreket luxusáran exportálják. a lovaglásokért pedig körülbelül félmillió forintot fizetnek ki évente helyben a külföldiek. A Hortobágyon az állami gazdaság az idén már 315 millió forintos termelési értéket hoz létre. 7—8 százalékos nyereséggel számolnak. A jövőben a jövedelmüket vágóhíd, rizshántoló és gyapjú előfeldolgozó létesítésével is növelik. S az idegenforgalom? Mindössze 150—200 ezer forintot hoz a gazdaság konyhájára. A haszon inkább a jó hírnév erősítésében és abban jelentkezik, hogy csikósoknak, pásztoroknak némi repre- zentálásra nyílik alkalmuk. Egyébként nehéz lenne az utánpótlás ezekben a rideg szakmákban, amelyeknek a presztízse korunkban jócskán megkopott. Háborgatni tiEos Nemrég közöltük lapunkban, hogy dolgoznak azon a terven, amely a Horto- bágyot nemzeti parkunkká változtatja'. Az élővilágot senki sem háborgathatja, s csak az őstermészetnek lesz itt létjogosultsága. A nagyszabású programhoz kapcsolódik a jellegzetes magyar állatfajták sorsa. A magyar szürke marhából csupán néhány száz található ma már az országban. Kétszázhatvanat a Hortobágyon őriznek, s ötven tehenet Bugacon is tartanak. Elképzelhető, hogy a jövőben a keresztezéseknél szükség lesz a fajta valamelyik ősi tulajdonságára. Ezért eredeti rideg viszonyoknak kitéve, elkülönített gulyákban tenyésztik tovább a ritka szarvasmarhákat. Az egykori híres magyar szürkéből így vált a huszadik század második felére géntartalék. Ugyancsak szigorú te- nyészmunkával lehet csak megmenteni a pödrött szarvú racka-juhot. Bár az ipari termelés kihalásra ítélte, amikor túlságosan durvának minősítette a gyapját, az ember átmenti a holnapnak sok más pusztai különlegességgel együtt. Halász Ferenc „Van a városnak egy másik művészete is. Ezt nem a barokk kor, hanem Kalocsa művészi tehetséggel megáldott parasztsága alkotta meg." Ezek a sorok vezetik be azt a reprezentatív kiadványt, amely Kalocsa népművészete címmel a városi tanács vb gondozásában látott napvilágot. A 110 oldalas könyv — Pécsiné Ács Sarolta munkája — átfogó, alapos képet nyújt a város és vidéke, az úgynevezett Nagy-Kalocsa népi művészetéről; gazdag fénykép és illusztrációanyagával bepillantást enged abba a csodálatos szín- és formavilágba, melyet találóan nevezett a 30-as évek riportere a fény művészetének. Nehéz feladatot oldott meg a könyv szerzője: a kalocsai népművészet sokrétűségét, stílusirányzatait térképezte fel precíz alapossággal, s mindemellett rámutatott azokra az eredőkre is, amelyek ezt a magas szintű művészetet szétbont- hatatlan egységbe ötvözik. Külön érdeme a kiadványnak, hogy az egyes művészeti ágazatok ismertetésénél felhasználja, s ezzel szinte átmenti az utókor számára a vidék sajátos ízű, zamatú népi nyelvezetét. Az olvasó szinte aromás gyümölcsként ízlelgeti az egyszerű emberek fogalomalkotásának olyan produktum A megyei pártvezetés megkülönböztetett figyelemmel kíséri a mezőgazdasági üzemekben folyó szocialista munkaversenyt. A végrehajtó bizottság nemrégen tárgyalta ezt a témát. Megállapította, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben már szinte hagyományos a nemes vetélkedés, melynek fejlettebb formája, a szocialista brigádmozgalom, már több mint tízéves múltra tekinthet vissza. A felszabadulási jubileumi munkaversenyben az állami mezőgazdasági üzemek dolgozóinak több mint 90 százaléka vett részt. Tovább növekedett a szocialista címért versengő brigádok száma is. Több mint 650 brigád 12 ezret meghaladó létszámmal nevezett be a kitüntető címért indult versenybe. Tizenhét állami mezőgazda- sági üzem 40 egysége a szocialista üzemrész címért küzdött. A mezőgazdasági szövetkezetekben is tömegmozgalmi jelleget öltött a jubileumi munkaverseny. A területi szövetségek verseny- és propagandabizottsága több tanulságos, hasznos tapasztalatcserét szerveztek a termelőszövetkezeti szakvezetők és a szocialista brigádok részére a korszerű munkamódszerek és technológiák elsajátítására. A nemes vetélkedés jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek nagyobb része eredményesen zárta az elmúlt esztendőt. A mozgalom az idén tovább fejlődött és az első negyedévi termelési tanácskozásokon, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek tervtárgyaló közgyűmait, mint például a „tü- lemálló”, vagy a „lebö- gős vizekli” elnevezésű viseleteket. A kalocsai népművészet különösen a népi hímzés területén bontakozott ki teljes pompájában, s ennek megfelelően a legjelentősebb helyet foglalja el a műben. Olvashatunk az „íróasszonyok- ról”, díszítőelemekről, térkitöltési módokról, varróasszonyokról, a felhasznált alapanyagok fajtáiról, az öltésekről és ki- varrási módokról, és részletes ismertetést találunk a népi viselet egyes darabjairól is. A szakembert a feldolgozás tudományos rendszeressége, a laikus olvasót az irodalmi ismertetés kapja meg leginkább, s teszi igazi élménnyé a monográfia áttanulmányozását. Bár a hímzéshez képest kisebb terjedelemben, de az alaposság igényével foglalkozik a szerző a népművészet többi ágával, így a fűrészelt-fara- gott épületdíszekkel, jelentős helyet szentel a pingálásnak, valamint bepillant a hímestojás- és lakodalmastorta-készítés kulisszatitkaiba is. A kiállításában is színvonalas munka illusztrációs anyagát Bakonyi Béla (fotó), Rökk Károly (grafika), Dánka Boris, Szőnyi Marcsa, Török Giza népművészek (motívumrajzok) készítették. Cs. toláséin újabb vállalások születtek a X. pártkongresszus tiszteletére. A szocialista brigádok kezdeményezték a lenini centenáriumra tett vállalásokat, a kommunista szombatok és vasárnapok szervezését. Az árvízkárosultak megsegítésére is kibontakozott a segítőkészség. Vállalták az üzemek dolgozói, hogy ők is hozzájárulnak termelékenyebb munkájukkal a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez. A megye állami gazdaságainak dolgozói elhatározták, hogy 2 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, 184 millió forint vállalati nyereség elérésével. Ez 50 millióval magasabb összeg, mint az elmúlt évi eredmény. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 8, a Kecskeméti Gépjavító Vállalat 30 millió forint vállalati eredmény elérését határozta el. Ezekben az összegekben szerepelnek a szocialista brigádok és a dolgozók egyéni felajánlásai. A Kunbajai Állami Gazdaságban huszonnégy brigád csaknem 750 tagja vesz részt a versenyben, a vállalások értéke megközelíti a 3 millió 200 ezer forintot. Jelentős a palackozó üzem dolgozóinak elhatározása, mely szerint terven felüli munkával 600 ezer forint többletnyereséget kívánnak elérni. A megye szakszövetkezeteiben is számos brigád nevezett be a murikaver- seny-mozgalomba a X. pártkongresszus tiszteletére. A vállalások a szakszövetkezeti mozgalom 10 éves évfordulójának a jegyében is születtek. A megye termelőszövetkezetei kertészeti ágazataik fejlesztésére különböző megállapodásokat hoznak létre, amelyekbe bekapcsolódnak az ország más területein levő gazdaságok is. Az együttműködésre jó példát szolgáltat a bogyós- gyümölcsűek termelési kultúrájának fejlesztését szolgáló koordinációs bizottság. A homokhtásági termelőszövetkezetek közül a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz és a lajosmi- zsei Almavirág Szakszövetkezet a tagja. Az előbbi termelőszövetkezet máris nagy mértékben bekapcsolódott a bogyós gyümöl- csűek termesztésébe. A koordinációs bizottság, amelynek Pest, valamint Nógrád megyei termelőszövetkezetek is tagjai, igen sokat tett máris a termelési színvonal emelése, az értékesítés és feldolgozás megszervezése érdekében. Kidolgozta a termelésfejlesztés technológiáját, bemutatókat, tapasztalatcseréket rendezett. Kezdeményezésére létrejött egy termelőszövetkezet-közi önálló közös vállalkozás is, amelynek a kecskeméti gazdaság .is tagja. Ez utóbbiaknál a mozgalom céljainak megfelelően úgy alakulnak a célkitűzések, hogy segítsék a tagsági kapcsolatok és szolgáltatások bővítését, a közösen művelt területek növelését, a bővített ú jr* - termelést, a fejlesztési alapok arányainak emelését, a szocialista mezőgazdasági termelést. Az ár- és belvizek, valamint más természeti csapások nagy feladatok elé állítják a / mezőgazdasági üzemeket. Ezért fontos a munka jó megszervezése, a korszerű irányítás, mert csak így valósulhatnak meg a nagyszerű vállalások és célkitűzések. A szocialista munkaverseny sikere feltételezi és igényli is a politikai, társadalmi és tömegszervezetek segítségét, támogatását, a jutalmazások olyan rendszerét, amely erősíti a közösségi szellemet, a brigádtagok jó kapcsolatát. A pártszervezetek sok segítséget nyújthatnak azzal, hogy megadják a kellő politikai irányítást, támogatják a versenybizottságok tevékenységét, a gazdasági vezetés célkitűzéseit. Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén, az üzemekben beszámolnak a szocialista munkaverseny eredményeiről a nyilvánosság előtt. Erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek a kiváló teljesítményt elért dolgozók, szocialista brigádok. Berki Endre az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának politikai munkatársa Nemrégen megalakult egy másik koordinációs bizottság is, amely az alföldi borvidék termelőszövetkezeteinek gazdálkodását segíti. A megye közös gazdaságain kívül a Pest megyei, a szegedi, a szentesi körzet tsz-ei is beléptek. Elnöknek Deák Istvánt, a lakiteleki Szikra Tsz elnökét választották, titkárrá pedig Kovács Lászlót, a Kecskemét környéki közös gazdaságok területi szövetségének titkárhelyettesét. Megalakították a termelésfejlesztési és közgazdasági, . az áruforgalmi, valamint a borászati szakbizottságot. Feladatuk a szőlőtermesztés gazdaságosságának vizsgálata, az értékesítés szervezése és segítése, a feldolgozó és tárolási lehetőségek bővítését szolgáló javaslattétel, szakmai tapasztalatcserék szervezése. Hasonló elképzelések születtek a zöldségtermesztés fejlesztésére, elsősorban a fólia alatti hajtatás nagyobb mértékű megszervezésére. A csonthéjas gyümölcsűek termesztésére szintén koordinációs bizottságot kívánnak a jövőben létesíteni. K. S. Néhány szép példány az egykori híres magyar szürkéből. (Pásztor Zoltán felvételei) A fény művészeié Összefogás a nagyüzemi kertészetek fejlesztésére
