Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

Színes kádak A Lampart Zománcipari Művek fürdőkádból az idén — a belföldi igények kielégítésén felül — ismét jelentős exportot bonyolít le. Csupán Lengyelország­ba és az NDK-ba 35 ezret szállítanak, a tőkés orszá­gok kereskedelmi cégei pedig mintegy 50 ezer ká­dat rendeltek. Különösen nagy az érdeklődés a BNV-n bemutatott új for­májú és több színben ké­szülő kádak iránt. Eddig ezeket csak a tőkés orszá­gokban értékesítették. A közelmúltban lefolytatott üzleti tárgyalások alapján arról adhatunk hírt, hogy jövőre már a szocialista országokba is nagyobb mennyiségű színes fürdő­kádat szállít a ZIM. A vállalat kereskedelmi kap­csolatai egyébként már a latin-amerikai országokban is egyre bővülnek. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó Néhány száz méterre a kövesúttól, a folyó felé, deré­kig állnak a vízben a fák. A Tisza kora tavaszi áradá­sa, s az azt követő gátátvágás következtében az alpári Búzakalász Tsz 1800 holdja — a közös gazdaság terü­letének majdnem az egyharmada — került víz alá. 150 hold silókukorica — De nem is akármelyik harmad — magyarázza Magyar Imre párttitkár. — Hanem a legjobb szántó­földi területünk. Tehát amelyik a legközelebb van a folyóhoz. Egyebek között itt kellett volna megtermesz­tenünk a 400 hold kukoricát. Ez egymagában több mint félmilliós kiesés... És összességében a majd kétezer holdról? Kimon­dani is sok: több mint hétmillió. Arról, hogy ezt az összeget még az idén kigazdálkodjék, eleve lemondtak a gazdaság vezetői. Már csak azért is, mert az említett terület az idei év számára — elveszett. Június utolsó hetében még nem lehetett látni a töltés tetejét. S amíg elmegy a víz és felszikkad... Jó, ha az őszi szántást el tudják végezni. Ám azt a törekvést, hogy a károkat mérsékeljék, amennyire lehet, terven felüli bevételekkel pótolják, nem adták fel. Erre igen sokféle mód és lehetőség kí­nálkozik. Például: ahol csak alkalom adódik, a takar­mányt másodnövényként termesztik. így vetettek a 150 hold őszi takarmánykeverék helyébe silókukoricát. És mivel valamennyi abrakkészletük a múlt évről is ma­radt, lehetőség nyílik arra, hogy a tervezettnél több Ocsúdás Alpárim sertést és szarvasmarhát hizlaljanak meg, s így az ál­lattenyésztésből 5—600 ezer forinttal nagyobb bevétel­re tegyenek szert. A víz által érintetlenül hagyott, ma­gasabban fekvő homoki területekre holdanként egy­két mázsával nagyobb műtrágya-adagot szórtak ki, amitől joggal várják a termésnövelő hatást. Az idén, kísérletképpen, 40—50 holdas területen egy különle­ges gyógynövényt termesztenek, az úgynevezett fehér mustárt. Várható, hogy az összterület összeszűkülése „jóvoltából” a gazdák a száz holdnyi szórványszőlőt is gondosabban megművelik, amit a korábbi években, a krónikus munkerőhiány miatt, bizony eléggé elha­nyagoltak. Ugyancsak a kétharmadára csökkent terü­let miatt fölös gépi kapacitás mutatkozik, ezért 7—8 erőgéppel állandó jellegű bérfuvarozást végeznek, s ez is hoz néhány százezer forintos bevételt. Elúsztak a halak A Búzakalász Tsz-ben tehát kísérletet tesznek arra, hogy a nagy, az egy év alatt nem kiheverhető termé­szeti csapást a gazdálkodás adottságainak jobb kihasz­nálásával ellensúlyozzák. Ügy számítják, hogy ha a felsorolt gazdasági intézkedések meghozzák a remélt eredményt, a hétmilliónyi veszteséget 2,5—3 millióval — ideszámítva a biztosító térítését is — mérsékelni tudják. Nemcsak a Búzakalász, de a Virágzó Halászati Tsz is kárvallottja az idei áradásnak Alpáron. Kővágó Já­nos elnök elpanaszolja: a megáradt víz a fejlődő hal­állomány tekintélyes részét elsodorta. így a megnöve­kedett vízfelület, illetve annak hozzájuk tartozó, a ti- szaugi hídtól a csongrádi határig terjedő 8,5 kilométe­res szakasza számukra meddő. Takarmánytermesztés­re szolgáló kevéske szántójuk is víz alá került. így az árvízi káruk meghaladja a 200 ezer forintot. Ha ehhez hozzászámítják a halak télen bekövetkezett kénhidro­génes fertőzését, amelyből 300 ezer forint kiesésük származott, így akkora veszteség zúdult rájuk ez év­ben, amely megfelel az egy évre kiosztott tagrészese­désnek. Figyelembe véve, hogy a taglétszámuk össze­sen: huszonnégy. Vasszerkezetek De azért itt sem a tétlen kétségbeesés a jellemző. Van egy vasipari segédüzemük, amely — együttmű­ködve a Ganz-MÁVAG-gal, s több fővárosi nagyüzem­mel — vasszerkezeteket készít. Csak a Ganz-MAVAG- tól 210 tonnás megrendelésük van erre az évre, s itt készítik el a Diósgyőrben felépülő új üzemcsarnok vas­szerkezetét is. Alpár tehát felocsúdott. Mezőgazdaságból, halászat­ból élő lakói elhatározták: a katasztrófa következmé­nyeit jórészt kivédik — szorgalommal, leleménnyel, összefogással. H. D. Hazai aszalóberendezés Az elmúlt hónap 11-én megjelent Gazdaságpoliti­ka mellékletünkben Jö­vedelmező tartósítás cím­mel egy írást közöltünk a zöldség- és gyümölcs­szárítás hasznosságáról. A cikkben a különböző aszalóberendezések gaz­daságossága mellett emlí­tés történt arról is, hogy a Mosonmagyaróvári Gép­gyárban egy hazai konst­rukció született. A napokban levelet kaptunk a gépgyár buda­pesti képviseletétől, amely megerősítette a cikkben említettet. Eszerint a szóbanforgó szárító kiválóan alkalmas kertészeti termékek asza­lására. A GZS jelű be­rendezés teljesítménye 500—750 kilogramm víz elpárologtatósa óránként. A termék 80 százalékos nedvességtartalmát a be­rendezés 8—25 százalékra csökkenti. Teljesen auto­matizált, nem kíván kü­lönösebb szakértelmet, egész évben üzemeltet­hető. A Mezőgépfejlesztő In­tézet tervei alapján a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár által legyártott berendezések ma már a gyakorlatban is bebizonyították hasz­nosságukat. Az első GZS géprendszert a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat ré­szére szerelte fel a gyár- Az itt szerzett tapaszta­latok alapján tovább tö­kéletesítették a berende­zéseket és többet felsze­reltek már nemcsak az országban, hanem hatá­rainkon túl is. A felhasználók elége­dettek az eddigi eredmé­nyekkel. A termékek igen keresettek a hazai és a külföldi piacokon. A GZS jelű zöldség- gyümölcsaszaló berende­zés makettje. (Schmidt Gyula felvétele) VAKUFOL Műszaki újdonságok A Kiskunhalasi Felső­fokú Mezőgazdasági Tech­nikumban előadással és filmvetítéssel egybekötött ankétot rendeztek, ame­lyen számos termelőszö­vetkezet szakembere vett részt. A tanácskozáson a takarmányozás, silózás nemzetközi és hazai ta­pasztalatait vitatták meg. Ezen belül legtöbb szó a vákuumos takarmány­tartósításról esett. Hazánkban is kidolgoz­ták ez utóbbi módszereit. Érdemes részletesebben foglalkozni a Vakufol megjelöléssel rövidített el­járással. Lényege ennek a takar­mánytároló berendezés­nek, hogy a kukorica, napraforgó, pillangósok, fűfélék alacsony költsé­gek mellett kis veszteség gél tartósíthatok. Kiszol­gálásukhoz kevesebb em­beri munka szükséges, mint a hagyományos si­lózáshoz. A módszer az állategészségügyi követel­ményeknek mindenben megfelel. Alkalmazásával a hagyományos silókat tö­mörítő lánctalpas traktor munkája megtakarítható. A fóliába csomagolt,szecs­kázott zöldtömeget ugyanis a vákuum tömö­ríti és a bomlást előidé­ző oxigén csökkenése kö­vetkeztében az erjedési veszteségek minimálisak. Az atmoszféranyomást szi­vattyúberendezéssel 0,3- re csökkentik. Az eddigi kísérletek tapasztalatai, a laboratóriumi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az ily módon tárolt takar­mány veszteségei 20 szá­zalékkal alacsonyabbak a hagyományos silókban tartósítottakénál. Ebből következik, hogy a módszer alkalmazásával 20 százalékkal emelhető az állatlétszám a takar­mánytermő területek nö­velése nélkül. A tárolt ta­karmány tiszta, a fólia vé­delmet nyújt a légköri behatások, a kórokozók, ellen. Ezenkívül, a szak­emberek elemzése szerint még mintegy húsz olyan előnye van ennek a mód­szernek, amely érdemessé teszi alkalmazását a ha­gyományos tárolással szemben. Egy-egy fóliazsák térfo­gata 250 köbméter. A be- és kitárolás gépesíthető. Az ehhez szükséges be­rendezések rendelkezésre állnak. Egy 18 zsákos te­lepnél az összes beruhá­zás, levonva az állami tá­mogatást, 600—700 ezer forint körül van. A be­rendezések 10 évig hasz­nálhatók. A Vakufol alkalmazása lényeges változást, mond­hatnánk forradalmat je­lent a hagyományos siló- zási módszerekkel szem­ben. A kiskunhalasi an­két nyomán máris szá­mos termelőszövetkezet­ben foglalkoznak beveze­tésével. Respirométer Gyümölcsérésmérő ké­szülék, úgynevezett res­pirométer gyártását kezd­te meg a törökszentmik­lósi Aranykalász Terme­lőszövetkezet. A berende­zés különböző gyümölcs- fajták érettségi fokának megállapítására alkalmas. Többek között meghatá­rozza a szedésre, a szál­lításra, a tárolásra és a fagyasztásra alkalmas érettséget. A műszer gyártását a LICENCIA Külkereske' delmi Vállalat megbízása alapján a KGST-hez tar­tozó tagállamokon belül kizárólagos joggal a ter­melőszövetkezet agroké­miai laboratóriuma végzi. Az igények kielégítésé­re 5, valamint 10 fé­rőhelyes alaptípusokat alakítottak ki. A műszer iránt me­gyénk gyümölcstermesztő termelőszövetkezetei ré­széről máris jelentős ér­deklődés mutatkozik. Kombájnra szerelhető Az Országos Találmá­nyi Hivatal Újdonságokat Értékesítő Irodája SZK— 3-as, SZK—4-es kombájn­ra szerelhető olyan beren­dezést gyárt, amely igen előnyösen alkalmazható szántóföldi növények vegyszeres gyomirtására, permetezésre. karbamid kiszórására. Kipróbáláskor a gép nyolc munkanap alatt 446 katasztrális holdat permetezett meg. Gazdasási kapcsolatok Japánnal A MONIMPEX tárgya­lásokat folytat a Sumito­mo céggel mézszállításra. A magyar fél felvetette egy közös vállalat alapí­tásának gondolatát, amely fokozatosad átvenné a Ja­pánba irányuló teljes akácmézexport feldolgo­zását, kiszerelését és el­osztását. A japán part­ner a javaslatot tanul­mányozza. * A japán ltok cég 300 ezer dollár értékű textil­gépeket szállítana Ma­gyarországra poliészter és jersey anyag gyártásához. A japánok a gépeken gyártott textiláruk nagy részét átvennék. Az ltok cég javaslatát a TECH- NOIMPEX-nek küldte el. * A japán Sogo Bocki céggel tárgyalásokat foly­tat a NIKEX, a HALDEX eljárás eladásáról. y. G. Előrelépés a juhtenyésztésben A Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének körzeté­ben csaknem minden kö­zös gazdaság foglalkozik juhtenyésztéssel. Eddig erre az ágazatra jellem­ző volt a hármas hasz­nosítás, vagyis hús-, tej- és gyapjútermelés. Az utóbbi időben egyre in­kább a húsjuhok iránt jelentkeznek igények. A nagyobb eredmények el­érése érdekében az or­szágos és a megyei állat- tenyésztési felügyelőség segítséget nyújt az im­portált húskosok beszer­zésére. Ily módon ke­resztezéssel jobb fajtát lehet nyerni. Érvényesül a jobb takarmány-érté- kesülés, gyorsabb a nö­vekedés. A szövetség te­rületén 22 termelőszövet­kezet kapcsolódik be a húsjuhtenyésztési prog­ramba- Több mint 13 ezer anyát kereszteznek. Ezek a gazdaságok a jövedelmező juhtartás ér­dekében vállalták a kor­szerű tenyésztés követel­ményeinek betartását. Az anyákat mesterségesen termékenyítik, jó tartási viszonyokat teremtenek, betartják a legújabb technológiai feltételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents