Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
8. oldal 1970. július 8, szerda _r IV égyen beszélgetünk 1 a tanácsházán. Be- nyó István párttitkár. La- ták Ede tanácselnök és Lo- gaida József tanácstitkár szívesen ad tájékoztatást a községről. — Kecel nagyközség — mondja egyikőjük, megnyomva a szót. — Mit jelent ez? — kérdezem. — Bontakoznak az új jellemzők — így a tömör, találó válasz. — Mondanának valamit bővebben erről? Az elnöké a szó: — Valamikor pulykalegelő volt a határ jelentős része. Most nézze meg. Üj telepítésű szőlők, gyümölcsösök. — És az iparosodás, ha lassú ütemű is, az is ide tartozik — szól közbe a titkár. Azután sorolják: Űj út, járda, strandfürdő, szép park, sportpálya, modern iskola, harminckétmillió forint betétállomány az OTP-ben, kétezer gáztűzhely, majdnem ezer tévé, számtalan autó, félezer új lakóház, a Kinizsi Szakszövetkezet huszonötezer hek- tós borpincéje és feldolgozója ... — Ez azt jelenti, hogy minden rendben van Kece- len? Szinte egyszerre mondják: — Dehogyis. Itt van például a villany. 1952-ben kapcsolódtunk be az országos hálózatba, de — sajnos —, csak részlegesen. Ez azóta is probléma. Vannak még utcák ma is villany nélkül. S csináltattunk ugyan négy kilométer új utat, de sok még a sáros utca. Kell vízmű is. Ez a következő öt év nagy munkái közé tartozik. Fontos feladat a nők elhelyezése is. Nincs a mai igényeknek megfelelő művelődési ház. Nincs áruház. Kevés az óvodai, bölcsődei helyünk. Kihasználatlan a hatmilliós költséggel épült fürdő. Nagyon lecsökkent a szarvasmarha-állomány. A tömegszórakoztatás korszerűsítése a közeli jövőben még csak nem is várható. (Itt zárójelben megjegyezném: érthetetlen, hogy Kecelnél jóval kisebb községekben is, megyeszerte látható ízlésesen berendezett szép cukrászda, presz- szó, kisvendéglő, s itt ilyen nem áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. Mi lehet áz oka ennek? De egyáltalán: lehetne-e erre elfogadható magyarázatot adni?) Sorolják még tovább a problémákat, gondokat. — Tehát a vezetők nem unatkoznak az elkövetkező években — mondom tréfásan. A párttitkár szól közbe: — Mindez nem csak a vezetés gondja. Az egész lakosságé. És a lakosság sok szép példáját adta megértésének. Például a sportpálya építésénél. Dudás István tűzoltó alezredes nyilatkozata É1 rdemes a vezetőkkel folytatott beszélgetést röviden összefoglalni. Kecel szakszövetkezeti község (Kiskőröshöz, Soltvad- kerthez hasonló sok mindenben), egy tsz-e van, három szakszövetkezete és egy állami gazdasági üzemegység működik területén. Hátrányos földrajzi fekvéA nyolctantermes iskola falán levő dombormű. Az Arany János Általános Iskola kertészeti politechnikai csoportja — munkában. se (nincs vasúti fővonala, a községtől távol esik az állomása) nehezíti a fejlődést. Speciális mezőgazda- sági cikkei: a meggy, bor és a sertés. Az évi százötven vagon (ennyi terem) meggyből hetven-száz vagon megy exportra. Ez húsz százaléka az országosnak. A járás sertésszállítá- sd tervének ötven százalékát ők biztosítják. Ipari üzemek, vállalatok: hét kilométerre van a községtől a tőzegbánya. Régebben fűtésre használták az ezer vagon számra kitermelt tőzeget, ma talajjavításra. Az itt dolgozó kétszáz ember korszerű, szovjet gépekkel évente mintegy tizennégy-tizenötezer vagon tőzeget termel ki. A „Bútorgyár” — mindenki így hívja a Faipari Vállalatot 1968 óta működik, százharminc dolgozóval. 1972-re négyszázan fognak itt dolgozni. Büszkék rá a keceliek, hogy a KGSTpalota bútorzatának részét itt készítették. A Vas- és Építő egy Kétszázhatvan dolgozójuk van és tizenöt különböző Ktsz részlegük. Beérett megyénkben a gabona, megkezdődött az aratás. Ennek kapcsán kerestük fel Dudás István tűzoltó alezredest, a megyei tűzrendészeti parancsnokság helyettes vezetőjét, s arra kértük, foglalja ösz- sze a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tűzrendészeti feladatokat. — A mezőgazdasági termények körültekintő, gondos aratása, betakarítása ebben az esztendőben a belvíz okozta károk miatt különösen nagy jelentőségű, éppen ezért feltétlenül gondoskodni kell a gabonatáblák őrzéséről, s az aratást elsősorban a leginkább tűzveszélynek kitett helyen a vasút, közút mellett kell megkezdeni. Az aratás, be- hordás, rakodás, cséplés, szalmaösszehúzás, tarlóégetés és a tarlóhántás alkalmával szigorúan ügyelni kell a tűzrendészeti szabályok betartására, ugyanis a felelőtlenség, az eldobott égő cigarettavég, vagy gyufa ezekben az esetekben okoz károkat. Mindenképpen helyes, ha a gazdaságok vezetői, tűzrendészeti megbízottai az aratási munkák megkezdése előtt oktatásban részesítik a földeken dolgozókat, s az erő-, valamint a munkagépekre szikrafogókat szerelnek. Szeretnénk hallani valamit a múlt évi tűzkárokról. — Az elmúlt esztendőben a betakarítási munkák során mindössze négy esetben keletkezett tűz, összesen 42 ezer forintos kárértékkel. Ezt elkerülendő, a közelmúltban valamennyi járási tűzrendészeti hatóság a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői számára megbeszélést tartott, ahol megtárgyalták a gazdaságok tűzrendészeti helyzetét és a nyári betakarítási munkákkal kapcsolatos feladatokat olyan határozat született, hogy a járási tűzrendészeti hatóság szakemberei a gazdasági vezetőkkel együtt több alkalommal ellenőrzik a szabályok betartását, illetve a tűz oltásához szükséges eszközök biztosítását meglétét Az ellenőrzés jelentős segítség, azonban a tűzkárok megelőzése érdekében elengedhetetlen. hogy a dolgozók mindenütt betartsák az előírásokat G. G. Már csak űrkészliltséi... Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság folyószakaszain az intenzív apadás lehetővé tette a védekezés további mérsékelését Már csak első fokú a készültség, amelyet vízügyi szaknyelven őrkészültségnek neveznek: lényegében őrszolgálatra, nappali ellenőrzésre és a vízállás változásainak feljegyzéseire korlátozódik. Jelenleg másfél ezren dolgoznak a gátakon. Ebben a létszámban benne vannak azok az ifjúsági brigádok is, amelyek Makó, Szentes és Csongrád körzetében segítenek a homokzsákok kiürítésében és elszállításában. A község egyik „újszülöttje”: a teljesen uj utca. 1950-ben alakult. Először lovas kocsikat gyártottak, évente ezret. Az élet azonban változott, ma már erre nincs megfelelő kereslet hát mást gyártanak: festékelszívó berendezést. Ez külföldön is keresett. Üj létesítmény a rendezett piac éy A téglagyár hatvan munkást foglalkoztat. Erre már nem büszkék, a talaj miatt gyenge a minőség. Csupán szükségmegoldásként tartják fenn. A község kereskedelme sokat javult az utóbbi években. Kulturáltabb, jobban szervezett. A boltokat korszerűsítették, de kár, hogy szétszórt, nincs üzleti „negyed”. A húsellátás . jobb a megyei átlagnál. Fagyasztott baromfi, birka, sertés mindig van. Sokan Kiskőrösről is ide járnak vásárolni. A kommunális ellátásról ,már szóltunk. Itt még a készülő húszmilliós vízmű érdemel említést. Különösen a • hárommillió forintos tervezett átrsadalmi munka , r-' iatt. A község külső képe is változik. Ligetes, parkos, szép házak, sőt egészen új utca is van. Az utcákat, há- 7"’-7t általában tisztán, - ’ben tartják az itt . k. A művelődés ügye azonban — sajnos —, szinte teljesen megoldatlan. Régi, rozoga épületben a bölcsőde, rosszul fűthető sötét, szűk, elavult a művelődési ház. A zenekar, a tánccsoport megszűnt. A nyolctantermes, korszerű iskola, a szűk helyen is jól működő könyvtár, az immár híressé lett batikszakkör javít valamicskét az összképen. ¥ ecel mostani lakos- sága tíz és fél ezer, egy- .ötöde él külterületen. Az utóbbi tíz évben csaknem ötszáz új lakás épült a belterületen. A 3515 lakás közül 1939 egyszobás, 1268 kétszobás, 186 három vagy háromnál több szobás. A lakosság hetvenegy százaléka a mezőgazdaságban, tizenegy százaléka az iparban dolgozik. A tanácselnök végigkí- ™ sér a községben. A vak is láthatná a fejlődést. A strand olyan modern, minden igényt kielégítő (& ráadásul gyógyvize van, kár, hogy ezt kevesen tudják), a szép környezetbe helyezett Arany János Általános Iskolában kívül-be- lül egyaránt gyönyörködik a látogató, a park hűs csendjében öröm megpihenni, a Kinizsi borászati „fellegvára” kellemes hatású, a szép, új utca fellelkesít, a könyvtári forgalom optimizmusra hangol, s a naponta növekvő jólét szintén. S hogy mégis elégedetlenek vagyunk, ennek oka a fentiekből talán érthető. Elégedetlenségünk, s egészséges türelmetlenségünk, (s ebben egyezünk a község vezetőivel) azonban nem egyenlő a borúlátással. Sőt: hisszük, hogy SS elkövetkező években Kecel, ez a gazdag, történelmében az Árpád-házig visszanyúló település egyre rangosabb lesz, s a benne élő emberek élete egyre tartalmasabb, sokszínűbb, emberibb. Kecelen minden biztosíték megvan erre. Varga Mihály A nagyközségek sorában KECEL Óvjuk a tűitől, a kenyérgabonát!
