Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

1970. július 7, kedd * S. oldal w Árvíz után (Folytatás az 1. oldalról) a közületek felajánlásaival együtt — kellő fedezetet teremthet a veszteségek pótlására. A m a nemzeti jövede­lem terven felüli egyszázalékos növelése nem könnyű feladat. Nem szabad például összeté­veszteni a termelési elő­irányzatot egyszázalékos túlteljesítésével. Már csak azért sem, mert a többlet- termelésnek csupán a tö­redéke válik tiszta jöve­delemmé, nagyobb része a bér, az anyag, stb. költ­ségeit növeli. A termelés- növelés lehetőségei egyéb­ként is korlátozottak. Csak kárt okozna, csupán a munkabér, az anyag stb. kiadásokat növelné — te­hát levonást jelentene a nemzeti jövedelemből és nem gyarapítaná azt —, ha a terv mechanikus túl­teljesítésével a felesleges készleteket növelnénk. A termelés növelésére csak szórványosan van reális lehetőség. Igaz, például több építőanyagra, vagy más keresett és gyakran hiányzó cikkre lenne szükség. Csakhogy ezek termelése kapacitás- hiány miatt nem növelhe­tő a kívánatos mértékben. Minden munkahelyen ter­ven felül gyarapíthatják viszont a nemzeti jövedel­met takarékosággal, a ter­melési költségek csökken­tésével, a minőség javítá­sával, termelékenyebb munkával, a korszerűbb, jövedelmezőbb termékek részarányának növelésé­vel. Sok vállalatnál, üzem­ben, amikor az árvízve­szély nehéz napjaiban fe­lülvizsgálták a felszabadu­lás 25. évfordulójára, illet­ve a párt X. kongresszu­sára tett vállalásaikat és újabb felajánlásokat tet­tek’, helyesen, e minőségi követelmények további növelését határozták el. A nemzeti jövedelem 5,5 százalékos növekedését irányozza elő az 1970. évi népgazdasági terv. Ennek teljesítése önmagában is kemény, megfeszített munkát kíván. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatok, szövet­kezetek idei lendületesen indult termelését kisebb- nagyobb mértékben fékez­te az árvíz nyomán tá­madt szállítóeszköz-hiány. Mindenekelőtt ezeket a le­maradásokat és vesztesé­geket szükséges pótolni. S nem lenne tisztességes do­log, ha a vállalatok még a második félév során is az árvízre, mint „objektív okra’’ hivatkoznának. Csak a vállalati tervek és feladatok teljesítése után lehet a nemzeti jövedel­met terven felül gyarapí­tani. N em vagyunk gazdag ország, anyagi­pénzügyi tartalékaink is végesek. Feladataink na­gyok, átmenetileg sem lenne jó szocialista építő­munkánk gyorsuló ütemét, az életszínvonal emelését visszafogni, fékezni. Az idei népgazdasági terv egyebek közt 70 ezer új lakás felépítésével számol. Épüljön fel valamennyi, miközben helyreállítják az elpusztult 5500 lakóházat és kijavítják a megsérült 4000-et. Ehhez azonban mindannyiunknak többet és főleg ésszerűbben, job­ban kell dolgoznunk. K. i A bemutatkozás jól sikerült A megyénkben történt közigazgatási rendezés folytán — mint ismeretes — több volt kiskunfélegyházi és dunave- csei járásbeli község került át a szom­szédos kiskunhalasi, illetve a kalocsai járáshoz. Ennek az intézkedésnek a nyomán meg kellett szüntetni a Félegy- zi Közlöny című helyi lapnak terjeszté­sét, néhány községben, így Kiskunmaj- sán, Jászszentlászlón, Szánkon stb, s az olvasók minden szerdán a Halasi Híre­ket kapják. Némileg már a helyzet a volt duna- vecsei járás községeiben. (Solt, Duna- vecse, Harta, Apostag, Szalkszentmár- ton, Tass stb.) Ezen a területen ugyan­is a Petőfi Népének nem volt helyi lapja. A kalocsai járás lapja, a Kalo­csa és Vidéke új nevet kapott, s mint Dunamenti Hírek, most már az egész megnövekedett járás lakosságának tá­jékoztatását hivatott szolgálni. Minden pénteken a Petőfi Népe előfizetői a Du­namenti Híreket kapják kézhez, s ezt a lapot a példányonkénti vásárlók is megvehetik az árushelyeken. így volt ez már a legutóbbi pénteki napon is. Örömmel tapasztaltuk e két nagyon jelentős terület községeiben, hogy a Petőfi Népe rendszeres olvasói, az elő­fizetők és a példányonkénti vásárlók, szívesen fogadták az új lapokat. Mind a Halasi Hírek, mind pedig a Dunamenti Hírek bő terjedelemben foglalkozott a közigazgatási rendezés politikai, társa­dalmi és gazdasági hatásaival, a közsé­gek lakosságának életével, terveivel, gondjaival és örömeivel. Az olvasók ta­pasztalhatták, hogy azon a napon, ami­kor a Petőfi Népe helyett a saját terü­letük újságját hozta a postás, még az eddiginél is több tájékoztatást, hírszol­gáltatást kaptak szűkebb pátriájukról, községükről, fontos intézményeikről, vagyis mindarról, amely szorosan hoz­zátartozik életükhöz. Tudjuk, hogy most még csak a be­mutatkozás történt meg, de öröm szá­munkra, hogy az ismerkedés jól sike­rült. Természetesen továbbra is arra törekszünk, hogy még jobb tájékozta­tást adjunk olvasóinknak. Szeretnénk elérni, hogy a községek életéről, gond­jairól, bajairól és az eredményekről még gyorsabban és pontosabban tájé­koztassuk olvasóinkat. Ezért szélesítjük a községekben a tudósítók és levelezők táborát, hogy minél gyorsabban szá­molhassunk be az érdekes hírekről, ese­ményekről. Vagyis arra törekszünk, hogy a Petőfi Népén kívül népszerű le­gyen új területükön a Halasi Hírek és a Dunamenti Hírek is. M. I. Fiatal képzőművészek kiállítása Kecskeméten Élénk érdeklődés fogadta I Medve András munkái kel- I méltók a szobrok színvona- vasámap délelőtt a Kecs- tettek feltűnést, hiszen az Iához Bikácsy Daniella és keméti Katona József Mú- | elmúlt évek kecskeméti ] Lengyel Károly festményei Gila János megnyitja a művésztelepi alkotók kiállítását. zeumban a helyi Művész­telep kiállításának megnyi­tóját. Gila János, a megyei tanács vb népművelési csoportvezetője megnyitó- beszédében örömmel üdvö­zölte azt a szándékot, amely a Művésztelepre be­utalt alkotók munkásságát ismét a megyeszékhely szellemi életének eleven ré­szévé kívánja tenni. Az ünnepélyes megnyitó közönségének körében ál­talános tetszést aratott a szépen megrendezett tár­lat, amelynek alkotói a képzőművészeti főiskoláról nemrég kikerült, de máris kiforrott egyéniségű mű­vészek. Különösen a há­rom szobrász, Baksa Soós Krisztina, Götz János és Rejtett mikrofon Elrejtett mikrofont ta­láltak vasárnap egy tokiói szállodában, ahol a Japán Kommunista Párt múlt hét közepe óta ülésező kong­resszusának küldöttei lak­nak. A párt erélyes tilta­kozást szándékszik benyúj­tani a kormánynál és a rendőrhatóságoknál. csoporttárlatain csak elvét- | illetve Kovács Tamás és ve láthattunk értékes | Révész Napsugár grafikái plasztikai műveket. De | is. Apró Antal fogadta Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hét­főn a Parlament delegá- ciós termében fogadta a magyar—finn barátsági hét alkalmával hazánkban tar. tózkodó firm politikai de­legációt, élén Jaakko Numminen közoktatási mi­niszterrel és Anna-Liisa Tiekso parlamenti képvi­selőnővel. A találkozón részt vett Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, dr. Erdei Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, Bugár Já- nosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese, dr. Bog­nár József akadémikus, a Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke és Baráti József, a népfront orszá- gós tanácsának titkára. Ott volt Martti Ingman finn nagykövet. A megbeszélésen Apró A FINN DELEGÁCIÓT Antal tájékoztatta a finn delegációt hazánk gazda­sági helyzetéről. Egyebek között ismertette a gazda­ságirányítási rendszer alap­elveit és főbb tapasztala­tait is. Az eszmecsere közép­pontjában az európai biz­tonsági értekezlet volt, s az, hogy ennek megvalósí­tásában a két ország és a két főváros milyen szere­pet tölthet be. Jaakko Numminen többek között elmondta, hogy augusztus­ban Finnországban összeül egy nemzetközi ifjúsági kongresszus, amely ugyan­csak az európai biztonság problémáit vitatja majd meg. A vendégek ezután gzá- i mos kérdést tettek fel, | amelyekre Apró Antal i részletesen válaszolt. HAzci TRANZISZTOROS KACSAPÁSZTOR Tranzisztoros kacsapász­tort szerkesztett Ficzek György, a győri Jedlik Ányos Gépipari Technikum idén végzett növendéke. A berendezés nem egyéb, mint egy tranzisztoros rá­dióadó segítségével a part­ról irányítható hajómodell, amely riasztó hangokat ad le. Ficzek György a na­pokban a vaszari Hunyadi Tsz kacsanevelő telepén a szakembereknek is bemu­tatta újítását. Tranziszto­ros pásztora perceken be­lül 80 ezer kacsát terelt partra. A TRŐJAI NŐK SZEGEDI BEMUTATÓJA Görög tragédia bemuta­tójának színhelye lesz jú­lius 25-én a szegedi Dóm tér- A szabadtéri játékok rangos művészi eseménye Euripidész Trójai nők cí­mű színművének szánre- vitele Vámos László ren­dezésében. Euripidész 92 drámát írt, 19 darabját őrizte meg az idő. ILLATOS MEZŐK TÁRlat részes vígoperáját. A fer­tőrákos! kőfejtőben épült barlangszínpadon — ame­lyet az elmúlt héten Szophoklész: Oidipusz ki­rály című művének elő­adásával avattak fel a Győri Kisfaludy Színház művészei — 600 néző előtt vasárnap és hétfőn újra előadták Haydn vígoperá­ját. Az Eszterházy-hagya- tékban őrzött kézirat alap­ján tanulták be az Állami Operaház művészei. ÜSZŐ SZIGETEK A Velencei-tó ritka tér-’ mészeti érdekességei közé tartoznak az úszó szigetek. Ezek a fűvel, náddal, sás­sal sűrűn benőtt, 50—60 négyzetméter nagyságú te­rületek a szárazföldről sza­kadtak el, s a hullámok hátán lassan vándorolnak a tavon. Jelenleg három ilyen úszó szigetet tarta­nak számon. Az egyikre — pihenőhelyként — még kunyhót is építettek a természetadta építőanya­gokból, nádból, sásból. TÉGLA ÉS CSERÉP TERVEN FELÜL A Somogy megyei Da- ránypusztai Állami Gaz­daság déli fekvésű domb­oldalain virágba borultak a levendulamezők. Csak­nem félezer holdnyi le­vendula lila virága áraszt bódító illatot, több mint 220 holdon virágzik a mus­kotály-zsálya is. Ha az időjárás közbe nem szól e hét közepén megkezdő­dik az „illatos” aratás és ezzel együtt az illóolajok lepárlása. MADÁRÓVODA Valóságos madáróvoda keletkezett az Állatkert­ben. A nagy tavon nemrég mesterséges szigetet épí­tettek, arra számítva, hogy ha kifejlődik rajta az oda­telepített sás és egyéb nö­vényzet, az eredetinek ha­tó környezetben szabály­szerűen fészkelni kezdenek majd a madarak. A terv bevált: már az első évben több fészekalj szárcsa, vad- kácsa népesítette be a mesterségesen kialakított természetes környezetet. ELEKTROMOS MÜANYA A mezőgazdaságban igen keresett és fontos termék gyártására rendezkedett be a bajnai Alkotmány Ter­melőszövetkezet. Magyar szabadalom alapján a csi­be, pulyka és víziszámya- sok nevelésére alkalmas elektromos „műanya” gyár­tását kezdték meg a gaz­daság fémnyomó és laka­tos részlegében. A hősza­bályozóval ellátott elekt­romos melegítésű műanyát alumínium búra foglalja egybe. A szakemberek vé­leménye szerint az új be­rendezés versenytársa az infralámpás melegítőknek. Eddig 1200 műanya elké­szítésére kapott megren­delést az AGROTRÖSZT- től a bajnai tsz. Ezt a meny- nyiséget zömében külföldre szállítják. Az idén még to­vábbi 5000 műanya elké­szítését kérik a mezőgaz­daságtól. SZÍNHÁZ A KŐFEJTŐBEN Csaknem kétszáz éve, 1777-ben játszották ha­zánkban első ízben és utol­jára — a fertődi Eszter- házy-kastélyban — Haydn: Ember a Holdon című két­Az ár- és belvízkárok helyreállításához Békés megye téglagyárai terven felül kilencmillió tégla és cserép gyártását vállal­ták. Békéscsabán, Mezőbe- rónyben, Békésen, Körös- ladányban és Békés me­gye más téglagyáraiban vasárnap összesen 600 ezer nyerstéglát gyártottak és 300 ezer égetett téglát szedtek ki a kemncékből. HANGVERSENY A BAZILIKÁBAN Esztergom nyári prog­ramja már elképzelhetet­len a bazilikái hangver­senyek nélkül. A Várhe­gyen emelkedő Bazilikában — amely Magyarország legnagyobb temploma — minden évben nagy számú külföldi hallgatója is van az érdekes zenei rendez­vényeknek. A különleges akusztikájú templomban vasárnap rendezték meg az idei első hangversenyt, amelyen közreműködött a szegedi szimfonikus zene­kar és a szegedi zenebará­tok kórusa is. Júliusban és augusztusban még to­vábbi három reprezenta­tív hangversenyre kerül sor Esztergomban. BÖBE FÉRJHEZ MEGY Megérkezett Münchenből Veszprémbe az a csimpánz­hím, amely a nagy látoga- tottságú vidéki állatkert sztárjának. Böbének a pár­ja lesz. A veszprémi állat­kert új szerzeménye a Bandi nevet kapta. A 9 éves csimpánz, amelynek súlya 60 kiló és magassága 156 centiméter, jól érzi magát új környezetében. Első napi menüjét — 2 kiló káposztát, 1 kiló gyü­mölcsöt és 2 liter teát — jó étvággyal fogyasztotta el. Az „eljegyzés” nem a legjobban sikerült: Böbe a bemutatkozást nagy felhá­borodással fogadta, de a csimpánz hím erélyesebb „fellépésére” mérsékelte ki­törését. Az állatkert igaz­gatója úgy véli, hogy rö- videbb ideig tartó szom­szédság után „férjhez” me­het a 7 éves csimpánzlány. Összeállította: K, A.

Next

/
Thumbnails
Contents